Luka 11 - ŊMALƐ KRƆŊKRƆŊ LƐNuŋtsɔ lɛ Sɔlemɔ lɛ ( Mateo 6.9-13 ) 1 Gbi ko lɛ Yesu miisɔle yɛ he ko; ni be ni egbe naa lɛ, ekaselɔi lɛ ateŋ mɔ kome kɛɛ lɛ akɛ, “Nuŋtsɔ, tsɔ̃ɔmɔ wɔ sɔlemɔ, tamɔ bɔ ni Yohane hu tsɔ̃ɔ ekaselɔi lɛ.” 2 Ni ekɛɛ amɛ akɛ, “Kɛ nyɛmiisɔle lɛ, nyɛkɛa akɛ, ‘Wɔtsɛ ni yɔɔ ŋwɛi, ogbɛi lɛ he atse; omaŋtsɛyeli lɛ aba. Afee nɔ ni osumɔɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ hu; tamɔ bɔ ni afeɔ yɛ ŋwɛi lɛ. 3 Hã wɔ wɔdaaŋŋmaa daa gbi, 4 ni okɛ wɔhe eshai lɛ afa wɔ; ejaakɛ wɔ hu wɔkɛfaa mɔ fɛɛ mɔ ni tɔ̃ɔ wɔnɔ. Ni okɛ wɔ akaya kaa mli.’ ” Nyɛkãa he nyɛbia kɛyashi aaahã nyɛ ( Mateo 7.7-11 ) 5 Ni ebi amɛ akɛ, “Nyɛteŋ namɔ ni yɔɔ shieŋtsɛ ni eeetee eŋɔɔ nyɔɔŋteŋ, ni eyakɛɛ lɛ akɛ, ‘Shieŋtsɛ, faa mi aboloi etɛ̃, 6 ejaakɛ mishieŋtsɛ ko ejɛ gbɛ ebato mi, ni mibɛ nɔ ko ni mikɛbaama ehiɛ’; 7 ni mɔ ni yɔɔ tsuŋ lɛ hereŋ nɔ akɛ, ‘Kaagba minaa; aŋa shinaa lɛ momo ni mi kɛ mibii kamɔ saa nɔ, minyɛŋ shi mate ni mahã bo.’ 8 Miikɛɛ nyɛ akɛ, kɛ ka eshieŋtsɛ ni ji lɛ hewɔŋ kulɛ eteŋ shi ni ehã lɛ, shi enaagbamɔ lɛ hewɔ lɛ eeete shi kɛ̃ ni eeehã lɛ bɔ fɛɛ bɔ ni etaoɔ. 9 Ni mi hu miikɛɛ nyɛ akɛ, ‘Nyɛbia, ni aaahã nyɛ; nyɛtaoa ni nyɛaana; nyɛshia, ni aaagbele nyɛ.’ 10 Ejaakɛ mɔ fɛɛ mɔ ni biɔ lɛ, enine shɛɔ nɔ; ni mɔ ni taoɔ lɛ enaa; ni mɔ ni shiɔ lɛ aaagbele lɛ. 11 Shi nɛɛ tsɛ yɔɔ nyɛteŋ ni kɛji ebi bi lɛ aboloo, ni eeehã lɛ tɛ? Aloo kɛji ebi lɛ loo lɛ, ni eeeŋɔ onufu ehã lɛ yɛ loo najiaŋ. 12 Aloo kɛji ebi wuɔ wɔlɔ lɛ, eeehã lɛ nyɔŋmɔŋkrakro? 13 Belɛ kɛji nyɛ ni nyɛ ji mɛi fɔ̃ji lɛ nyɛle bɔ ni nyɛfeɔ ni nyɛkɛ nikeenii kpakpai keɔ nyɛbii lɛ, enyiɛ nɔŋŋ nyɛTsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ eŋɔŋ Mumɔ Krɔŋkrɔŋ ehaŋ mɛi ni biɔ lɛ lɛ?” Yesu kɛ Beelzebul ( Mateo 12.22-30 ; Marko 3.20-30 ) 14 Be ko lɛ Yesu miifã mumɔ fɔŋ ko ni ji mumui; ni eba mli akɛ, be ni mumɔ fɔŋ lɛ je kpo lɛ, mumui lɛ wie, ni asafoi lɛ anaa kpɛ amɛhe. 15 Shi amɛteŋ mɛi komɛi kɛɛ, “Beelzebul, mumɔi fɔ̃ji alumɔ lɛ, hewalɛ naa efãa mumɔi fɔ̃ji lɛ.” 16 Ni mɛi komɛi hu ka lɛ amɛmiitao ŋwɛi okadi ko yɛ edɛŋ. 17 Shi akɛni ele amɛjwɛŋmɔi lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ, “Maŋtsɛyeli fɛɛ maŋtsɛyeli ni gbaa woɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe lɛ ejwaa, ni tsu kumɔɔ shwieɔ tsu nɔ. 18 Ni kɛji Satan hu gba wo lɛ diɛŋtsɛ ehe lɛ, te aaafee tɛŋŋ ni emaŋtsɛyeli lɛ adamɔ shiŋ, akɛni nyɛkɛɛ akɛ Beelzebul hewalɛ mikɛfãa mumɔi fɔ̃ji lɛ? 19 Shi kɛji mi lɛ, Beelzebul hewalɛ mikɛfãa mumɔi fɔ̃ji lɛ, namɔ nyɛbii lɛ kɛfãa amɛ? No hewɔ lɛ, amɛ amɛaakojo nyɛ. 20 Shi kɛji Nyɔŋmɔ wao mikɛfãa mumɔi fɔ̃ji lɛ, no lɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ eshɛ nyɛŋɔɔ. 21 Kɛ hewalɔ emia egbaja ni eebu emɔ̃ɔ he lɛ, enibii yɛ shweshweeshwe; 22 shi kɛji mɔ ni he wa fe lɛ batua lɛ ni eye enɔ kunim lɛ, eshɔ̃ɔ etawuunii ni eŋɔɔ ehiɛ efɔ̃ɔ nɔ lɛ fɛɛ yɛ edɛŋ ni ejaa enomŋɔɔnii lɛ. 23 Mɔ ni bɛ migbɛfaŋ lɛ ekɛ mi ena, ni mɔ ni kɛ mi buaaa naa lɛ eegbɛ eeshwã.” Mumɔ fɔŋ sɛɛkuu kɛ gbɔmɔ mli botemɔ ( Mateo 12.43-46 ) 24 “Kɛ mumɔ fɔŋ lɛ je gbɔmɔ mli lɛ, eyanyiɛɔ hei ni nu bɛ etaoɔ hejɔɔmɔ, ni kɛ enaaa eko lɛ, ekɛɔ akɛ, ‘Maku misɛɛ matee miwe he ni mijɛ lɛ.’ 25 Ni kɛ eba lɛ, ebanaa akɛ abɛɛ mli ni awula mli. 26 Kɛkɛ lɛ eyaa ni eyaŋɔɔ mumɔi krokomɛi kpawo ni ji mumɔi fɔ̃ji fe lɛ efataa ehe, ni amɛyaboteɔ gbɔmɔ lɛ mli, ni amɛhiɔ jɛi, ni nakai gbɔmɔ lɛ sɛɛkpee shihilɛ lɛ tsɔ̃ɔ efɔŋ fe tsutsu nɔ lɛ.” Anɔkwa jɔɔmɔ 27 Ni eba mli akɛ, be ni Yesu wieɔ nii nɛɛ lɛ, yoo ko ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ wo egbee nɔ ni ekɛɛ lɛ akɛ, “Ajɔɔ musu ni hiɛ bo kɛ fufɔ ni oye lɛ!” 28 Shi ehere nɔ akɛ, “Ajɔɔ mɛi ni nuɔ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ ni amɛyeɔ nɔ lɛ moŋ!” Farisifoi lɛ bi Yesu okadi ( Mateo 12.38-42 ) 29 Shi be ni asafoi lɛ ebabua amɛhe naa pii lɛ, Yesu bɔ̃i kɛɛmɔ akɛ, “Yinɔbii nɛɛ yinɔbii fɔ̃ji ni; amɛmiitao okadi, ni ahaŋ amɛ okadi ko akɛ ja gbalɔ Yona okadi lɛ. 30 Ejaakɛ bɔ ni Yona tsɔ̃ okadi hã Ninevebii lɛ, nakai nɔŋŋ kɛ̃ Gbɔmɔ Bi lɛ aaatsɔ̃ ahã nɛkɛ yinɔbii nɛɛ. 31 Wuoyigbɛ maŋnyɛ lɛ kɛ yinɔbii nɛɛ aaate shi yɛ kojomɔ lɛ mli, ni eeebu amɛ fɔ, ejaakɛ ejɛ shikpɔŋ lɛ naagbeehe ni ebabo Solomon nilee toi, ni naa nɔ ko ni fe Solomon nilee lɛ yɛ biɛ. 32 Ninevehii lɛ kɛ nɛkɛ yinɔbii nɛɛ aaate shi yɛ kojomɔ lɛ mli ni amɛaabu amɛ fɔ, ejaakɛ amɛtsake amɛtsui yɛ Yona shiɛmɔ lɛ naa; ni naa, nɔ ko ni fe Yona shiɛmɔ lɛ yɛ biɛ.” Gbɔmɔtso lɛ kane ( Mateo 6.22-23 ) 33 “Mɔ ko esuuu kane emaaa kpokplobiiaŋ loo tsese shishi, shi moŋ kanetso nɔ ekɛmaa, koni mɛi ni baa shĩa lɛŋ ana ekpɛmɔ lɛ. 34 Ogbɔmɔtso lɛ kane ji ohiŋmɛi lɛ. Kɛji ohiŋmɛi nɔ tse lɛ, ogbɔmɔtso muu lɛ hu mli tseɔ; shi kɛji ohiŋmɛi ehiii lɛ, ogbɔmɔtso lɛ hu woɔ duŋ. 35 No hewɔ lɛ, kwɛmɔ ni ahi koni la ni yɔɔ omli lɛ akatsɔ̃ duŋ. 36 Kɛji ogbɔmɔtso muu lɛ mli tse ni he ko he ko woko duŋ lɛ, tse nɔŋŋ emuu lɛ fɛɛ mli aaatse tamɔ bɔ ni kane kɛ ekpɛmɔ tsoɔ hãa bo lɛ.” Yesu wie shi Farisifoi kɛ mlatsɔɔlɔi lɛ ( Mateo 23.1-36 ; Marko 12.38-40 ) 37 Ni be ni Yesu wieɔ lɛ, Farisifonyo ko bakpee lɛ akɛ eba ni ekɛ lɛ abaye nii; ni etee shĩa lɛŋ, ni eyata niyenii lɛ ahe. 38 Shi be ni Farisifonyo lɛ na akɛ efɔflɔko ehe dani ebaaye nii lɛ, ehiɛ fee lɛ yaa. 39 Ni Nuŋtsɔ lɛ kɛɛ lɛ akɛ, “Nyɛ Farisifoi lɛ nyɛtsumɔɔ kpulu he kɛ kã sɛɛ, shi nyɛmli eyi obɔ̃ kɛ juu kɛ fɔ̃. 40 Kwashiai! Ani mɔ ni fee sɛɛ lɛ, jeee lɛ nɔŋŋ efee mli lɛ hu? 41 Moŋ nyɛŋɔa nibii ni yɔɔ mli lɛ nyɛfea ejurɔ, ni nibii fɛɛ he aaatse ahã nyɛ. 42 Shi kpoo hã nyɛ, Farisifoi, akɛ nyɛhãa kowɛ kɛ shwie kɛ bai srɔtoi fɛɛ mlijaa nyɔŋmanyɔŋma, ni nyɛshiɔ jalɛ saneyeli kɛ suɔmɔ ni akɛsumɔɔ Nyɔŋmɔ lɛ! Kulɛ esa akɛ nyɛfeɔ enɛɛmɛi hu nyɛkɛshiɔ ekrokomɛi lɛ anɔ. 43 Kpoo hã nyɛ, Farisifoi, akɛ nyɛsumɔɔ onukpai ashitaramɔhei yɛ kpeehei lɛ kɛ ŋamɔi yɛ jaji anɔ! 44 Kpoo hã nyɛ, akɛ nyɛtamɔ saŋi ni ejeee shi, ni mɛi ni nyiɛɔ nɔ lɛ leee!” 45 Ni mlatsɔɔlɔi lɛ ateŋ mɔ kome here nɔ ni ekɛɛ lɛ akɛ, “Tsɔɔlɔ, kɛ oowie enɛɛmɛi lɛ okɛmiibɔ wɔ hu ahora.” 46 Shi Yesu kɛɛ, “Nyɛ mlatsɔɔlɔi lɛ hu, kpoo hã nyɛ! Akɛ nyɛkɛ jatsui ni teremɔ jaraa tereɔ mɛi, ni nyɛ diɛŋtsɛ lɛ, nyɛkɛ nyɛwao kome tete etaaa he. 47 Kpoo hã nyɛ akɛ nyɛfeɔ saŋi nyɛmamɔɔ gbalɔi lɛ anɔ, gbalɔi ni nyɛtsɛmɛi lɛ gbe lɛ; 48 belɛ nyɛmiiye nyɛtsɛmɛi lɛ anitsumɔi lɛ ahe odase ni eŋɔɔ nyɛnaa; ejaakɛ amɛ amɛgbe amɛ, shi nyɛ nyɛfeɔ saŋi nyɛmamɔɔ amɛnɔ. 49 Enɛ hewɔ nɔŋŋ ni Nyɔŋmɔ nilee lɛ kɛɛ, ‘Mibatsu gbalɔi kɛ bɔfoi kɛya amɛŋɔɔ, ni amɛaagbe amɛteŋ mɛi komɛi ni amɛaawa mɛi komɛi ayi,’ 50 koni gbalɔi lɛ fɛɛ alá ni afɔse ashwie shi kɛjɛ jeŋ shishitoo mli lɛ abi shi yɛ yinɔbii nɛɛ adɛŋ; 51 kɛjɛ Habel lá lɛ nɔ kɛyashi Zakaria, mɔ ni agbe lɛ yɛ afɔleshãa latɛ lɛ kɛ Sɔlemɔtsu lɛ te lɛ mli lɛ, lá lɛ nɔ. Hɛɛ, miikɛɛ nyɛ akɛ, aaabi shi yɛ nɛkɛ yinɔbii nɛɛ adɛŋ! 52 Kpoo hã nyɛ, mlatsɔɔlɔi, ejaakɛ nyɛkɔ nilee naa samfee! Nyɛ diɛŋtsɛ lɛ nyɛboteee mli, ni mɛi ni taoɔ mli abote lɛ hu, nyɛtsi amɛ gbɛ.” 53 Ni be ni eje kpo kɛjɛ shĩa lɛ mlatsɔɔlɔi kɛ Farisifoi lɛ jie amɛhiɛ amɛka lɛ ni amɛbɔ̃i enaa saji bɛlɛmɔ babaoo, 54 kɛmiitsɔ̃ lɛ koni amɛmɔ enaa enyɔŋ. |
Bible in Ga Language © Bible Society of Ghana, 2020.
Bible Society of Ghana