Tɔɔɓɛlaa dɔlɔɔ 1 - BibleGâloŋ Deeƃé pɔlɔ mɛni 1 Gâloŋ Deeƃé è pɔ̀lɔ a ŋ̀ánaa. Bere máŋ da kâa pɛlɛ-mɛi sêɣe támaa pɛ̀lɛ la m̀ɛi, gbonôi fa kâa kɛ̀ a fãa. 2 Nya ƃe ŋɔyée mu-ƃelai dí mò m̀a dîyɛɛi, “Tɔɔ kú nɛnî-kpela tɔnɔ kɔ́ri nyíi vé surɔ̂ŋ mɛni kɔ́lɔŋ Kúnuu-namui gâloŋ yá ímɛni ma, a gɛ́ɛ é kɛ́ íkɔlɛ gɛ́ ímɛi kâa. Ǹɛɛ naa é kpíniŋ a yá, a gɛ́ɛ Kúnuu-namui Gâloŋ kponôi é fãa.” 3 Dí lì dí nɛnî-kpela lɛ́lɛɛ tɔnɔ kɔ́ri Eezuɛ kpiniŋ su gwaa kélee, Dí Sunama-nuui, Abisa kàa, dí pá la bɔ́. 4 Ǹɛnî-kpelai è kɛ̀ a ǹɛ́lɛɛ kpɔ́ a ŋ̀ánaa. È kɛ̀ gâloŋ mɛi kâai gɛ́ tíi kɛ̀ mì, kɛ́lɛ gâloŋ fé nyìi ní la. Adoniza è gbîŋ kɛ̀ a kâloŋ 5 Egai ǹóŋ Adoniza è nâa gbîŋ maa tɛ̂, ǹyɛɛi, “Ŋa pâi kɛ̂i a kâloŋ.” È kɔ́kɔ keleŋ-ŋa kpɛ̀tɛ gbîŋ mɛni ma é soo-sia-ƃela siɣe da sinâa buu lɔ́ɔlu ma a gɛ́ɛ díkɛ kîrɛ sìɣe dúɛ-pere. 6 Ǹâŋ fé tá wɔ́lɔ ǹíi too ní kɛ̀ pôlu a marê-kɛ̂ɛ da yɛ̂ɛ, “Ƃa nyíti kɛ̂i lé mɛni ma?” È tela kɛ̀ kpɔ́ a ǹɛ́lɛɛ a ŋánaa. Ǹyaa ƃé kɛ̀ a ǹîa Asalɔŋ pôlu leɣei. 7 È lòno Zɛruia ǹóŋ Zoa pɔ́ da zâla láa soŋ-nuui Abiata, ǹyaŋ dí fàa ma a gɛ́ɛ dí kpɔŋ-maa tɛɛ bɔ́. 8 Kɛ́lɛ zâla láa soŋ-nuui Zadɔ, Zeoaida ǹóŋ Bɛnaiya, Ɣâla kɛ́-nuui Netɔŋ, Simei, Lei da Deeƃé ŋɔkɔ-kuluƃa-ŋai nyii-ŋai kɛ̀ gɔlɛ mai dífe fáa ní ŋ̀óo ma. 9 Ɣele tɔnɔ da Adoniza è ƃála-ŋa, niŋa sirɛ lonii da niŋa kpaya-kpaya lɛ́lɛɛ-ŋa sìɣe a gɛ́ɛ é sâla kula a dîa. È lì a dia Zoilɛ kɔnii kɔlɛ, Írogɛ Yai ma. È gâloŋ ǹônii-sinaai kpéli-ŋai tòli da gâloŋ ŋɔtíi kɛ́-ƃela kpaya-kpayai kɛ̀ Zudai. 10 Kɛ́lɛ vé Ɣâla ŋɔlóno kɛ́-nuui Netɔŋ tóli ní, Bɛnaiya, gâloŋ ŋɔkɔ-kuluƃa-ŋai kɛ̀ gâloŋ kɔlɛ mai, kpaa máŋ ǹeɣê-surɔŋ Saloma. Dí Saloma kɛ̀ a kâloŋ 11 Nya ƃe Netɔŋ è mò Saloma ǹee Bɛɛsiba ma ǹyɛɛi, “Ífe niî mɛni ní a gɛ́ɛ Agai ǹóŋ Adoniza a gbîŋ kɛ́ a kâloŋ kúnuu-namui Deeƃé fé da kɔ́lɔŋ? 12 M̀ɛni ma, pá, tɔɔ ŋá ília-woo ƃó a gɛ́ɛ í ílɛwo maa kɔ̃ɔ ká íloŋ Saloma ŋɔ̀i. 13 Lí Gâloŋ Deeƃé pɔ́-naa loníi ma í mò ma, ŋánuu-namui gâloŋ, ífe ífoo ní íyee mu-nuui yêei, ƃîɛi, íloŋ-surɔŋ Saloma a pâi kɛ̂i a kâloŋ ḿbɔɔ ŋá, ǹyaŋ a pâi seêi ŋákâloŋ see-sɛŋ ŋá? Gɛ̀ ní lé ƃé gɛ̀ Adoniza káa a kâloŋ? 14 Gɛ̀ ní yà kɛ̀ lônoi gâloŋ pɔ́, ŋa pâi lɛɛ̂i ípôlu ŋá lɔ́, gɛ̀ ní, ŋa pâi ǹɛ̂i a gɛ́ɛ m̀ɛnii yâ m̀ôi gáa a tɔ̃yâ.” 15 Nya ƃe Bɛsiƃa è lì gâloŋ pɔ́-naa ŋɔlóŋpoi su. (Gâloŋ è kɛ̀ a bɔlɔɔ a ŋánaa. Sunama-nuui, Abisa è kɛ̀ naa gɛ́ m̀ɛi kâa.) 16 Bɛɛsiba è pìlaŋ ŋ̀úme ŋá gâloŋ kɔ́ɔ mu, gâloŋ ǹyɛɛ m̀ai, “Lé ƃé ya ŋ̀wɛ̂lii?” 17 È mò ma ǹyɛɛi, “Ŋánuu-namui, í ífòo íyee mu-nuui yêei a Yâwɛɛ Íɣâlai láa, yɛ̂i, ‘Íloŋ-surɔŋ Saloma a pâi lɛɛ̂i ípɔɔ ŋá a kâloŋ, ǹyaŋ a pâi seêi íkâloŋ see-sɛŋ ŋá.’ 18 Kɛ́lɛ Adoniza aâ gbîŋ kɛ́ a kâloŋ a naa maa félaa, kɛ́lɛ ŋánuu-namui gâloŋ, ífe dɔnɔ ta kɔ́lɔŋ. 19 Aâ sâla kula a niŋa sirɛ-lonii, niŋa kpaya-kpaya lɛ́lɛɛ-ŋa da ƃála-ŋa a zu kɛ́tɛ, ǹyaŋ âa ílônii-sinaai kélee tóli gûui su, zâla-laa soŋ-nuui Abiata da Zoa nyíi gáa a ŋɔkɔ-kuluƃa-ŋai mɛi-nuui. Kɛ́lɛ vé íyee mu-nuui Saloma tóli ní gúui su. 20 Kɛ́lɛ ƃía, ŋánuu-namui gâloŋ, Eezuɛ-ƃelai kélee ŋɛ́i káa yâ a gɛ́ɛ í mò dîa gbɛ̂ɛ ƃé pâi seêi gâloŋ see-sɛŋ ŋá ípɔɔ ŋái. 21 À kɛ̀ ƃa wàla gɛ́ tí, ŋánuu-namui gâloŋ a saa a lì ŋɔnúu pɔlɔ-ŋai pɔ́, da pâi kwa ǹóŋ-surɔŋ Saloma ni kúsiɣêi a sɔnyɔ̂ŋ-ƃela.” 22 È lɛ̀ɛ nɔ́ lônoi gâloŋ pɔ́, Ɣâla ŋɔlóno kɛ́-nuui Netɔŋ é lɔ́ loŋpoi su. 23 Gɔlɛ ma-ƃelai dîyɛɛ m̀ai, “Ɣâla ŋɔlóno kɛ́-nuui Netɔŋ ká ŋí.” Netɔŋ páa gâloŋ ŋɛ́i-tuɛi, è pìlaŋ ŋ̀úme ŋá gâloŋ kɔ́ɔ mu é ŋ̀uŋ ma pîlaŋ ǹɔii ma. 24 Ǹyɛɛ gâloŋ mai, “Ŋánuu-namui, yá ƃé m̀o a gɛ́ɛ Adoniza a pâi lɛɛ̂i ípɔɔ ŋá a kâloŋ, ǹyaŋ a pâi seêi íkâloŋ see-sɛŋ ŋái? 25 Sâa foloi ŋí ma, âa lí a sâla kula a niŋa sîrɛ-lonii, niŋa kpaya-kpaya-ŋa da ƃála támaa. È gâloŋ ǹônii-sinaai kélee tòli, Zoa nyíi gáa a gɔ-kuluƃa-ŋai láa-tuɛ-nuui da zâla-laa soŋ-nuui Abiata nyii-ŋai díkaa nâa dílaa mii díkɛ dí kpele ŋɛ́i-tuɛ, díkɛ mò dîyɛɛi, ‘Gâloŋ Adoniza lɛ̂wo lâai é kôya!’ 26 Kɛ́lɛ vé ńdoli ní, ńyãai a íyee mu-nuui, zâla-laa soŋ-nuui, Zadɔ, Zɛoai ǹóŋ Bɛnaya da íyee mu-nuui Saloma. 27 Ŋánuu-namui gâloŋ ƃía ƃé fàa mɛni-ŋai ŋí kélee ma, ǹyaŋ ífe nɛ̀ɛ ní naa íyee mu-ƃelai dí gɔ́lɔŋ gbɛ̂ɛ ƃé pâi seêi gâloŋ see-sɛŋ ŋá ŋánuu-namui gâloŋ pɔ́ɔ ŋái?” 28 Gâloŋ Deeƃé è mò ǹyɛɛi, “M̀ó Bɛɛsiba ma é lɔ́ pôlu.” 1E lɔ̀ é tɔ́ɔ gâloŋ ŋɛ́i-tuɛ. 29 Gâloŋ è vòo ǹyɛɛi, “Ŋa ŋ́gono-tee a gɛ-ɣele ma Ɣalai Yâwɛɛ nyíi a ńɛ̂wo maa kɔ̃ɔ ŋá mɛni kpɔ̂lu-ŋai sui, 30 yɛ̂ɛ berei ŋá ḿvòo là a Yâwɛɛ, Eezuɛ Ŋɔɣâlai, íloŋ-surɔŋ Saloma a pâi ḿbɔɔ ŋá siɣêi a kâloŋ. Ǹyaŋ a pâi seêi ŋákâloŋ see-sɛŋ ŋá ḿbɔɔ ŋá sâa.” 31 Ǹaa kɛ́ɛ tîi Bɛɛsiba è maa pɛ̂lɛ é ŋ̀uŋ ma pîlaŋ ǹɔii ma. È pîlaŋ ŋ̀úme ŋá gâloŋ kɔ́ɔ mu, ǹyɛɛ mai, “Ŋánuu-namui gâloŋ Deeƃé é kɛ́ ɣele ma wɔ́lɔ-wɔlɔ.” 32 Gâloŋ Deeƃé è zâla-láa soŋ-nuui Zadɔ, Ɣâla ŋɔlóno kɛ́-nuui Netɔŋ, da Zeoiada ǹóŋ Benaiya worɛ̂ tɛ̀ɛ. Tãi dí pà la gâloŋ ŋɛ́i-tuɛi, 33 Gâloŋ è mò dîa ǹyɛɛi, “Ka ńyee mu-ƃela kpaya-kpayai síɣe, ká ńoŋ-surɔŋ Saloma kɛ́ é sée ŋ́gbɔɔi wɛlɛ-sôoi mɛi, ká yéŋ ká pá la Giyɔŋ. 34 Ǹaa ƃé zâla-laa soŋ-nuui Zadɔ da Ɣâla ŋɔlóno kɛ́-nuui Netɔŋ dí wúlɔ pú ŋ̀ûa dí gɛ́ a kâloŋ Eezuɛ lɔii mɛi. Gɛ̀ ní, dí dúrii fɛ́ɛ, díkɛ mò dîyɛɛi, ‘Gâloŋ Saloma lɛ̂wo lâai é kôya!’ 35 Ka dîa-ni ka lí ká kɛ́ ƃò bôlu. Ka ǹɛɛ naa é lɔ́ é sée ŋákâloŋ see-sɛŋ ŋá. A pâi kɛ̂i a kâloŋ ḿbɔɔ ŋá, kpɛ́ni fêi, ŋaâ gɛ́ a kâloŋ Eezuɛ da Zuda mɛi.” 36 Zeoaida ǹóŋ Bɛnaiya è gâloŋ wóo su tòo ǹyɛɛi, “É kɛ́ tí! Ǹɛɛ naa Yâwɛɛ, ŋánuu-namui gâloŋ Ŋɔɣâlai é fáa ma 37 yɛ̂ɛ berei Yâwɛɛ è kɛ̀ la ŋánuu-namui gâloŋ kɔlɛi, bere nɔ́ ƃé é kɛ́ la Saloma kɔlɛ é ŋɔkâloŋ-laai su kɛ́tɛ é tɛ́ɛ ŋánuu-namui gâloŋ Deeƃé ŋ̀ɔi ma.” 38 Nya ƃe Zâla-laa soŋ-nuui Zadɔ, Ɣâla ŋɔlóno kɛ́-nuui Netɔŋ, Zeoaida da ǹóŋ Benaiya, da gâloŋ ŋɔkɔ-kuluƃa-ŋai kɛ̀ gɔlɛi, dí yèŋ dí Saloma kɛ́ é sée gâloŋ Deeƃé ŋɔwɛlɛ-sôoi mɛi é lí la Giƃiyɔŋ. 39 Ǹaa ƃé zâla-láa soŋ-nuui Zadɔ è lɔ̀ naa Ɣâla ŋɔsua-kɔlɔ pɛrɛi mu é mĩlai síɣe nyíi ŋ̀úlɔi è kɛ̀ zui, é bú Saloma ŋûa. Nya ƃe dí dúrii fɛ̀ɛ, ǹûai kélee dí mò dîyɛɛi, “Gâloŋ Saloma lɛ̂wo lâai su é kôya!” 40 Ǹûai kélee dí lɛ̀ɛ bôlu díkɛ lì, díkɛ túru fɛ̀ɛ díkɛ lii-nɛ̃ɛ kùla a zu kɛ́tɛ. È kɛ̀ tí ǹɔii è kpɛ̃liŋ a ǹûai láɣi woo. 41 Adoniza da ŋɔŋɔ̃ya-ŋai kélee dí naa woo m̀ɛni díkɛɛ pâi díkúui lá tɛ̂i. Zoa kɛ́ɛ a dúrii fɛ́ɛ-woo mɛ́nii, è mò ǹyɛɛi, “Lé ƃé kɛ̀ sóoŋ woo káa tɛ̂i daa-lêei sui?” 42 Dí kɛ̀ lônoi, zâla-laa soŋ-nuui Abiata ǹóŋ Zonetaŋ é pá. Adoniza è mò ǹyɛɛi, “Ye lɔ́, kpɛ́ni fêi, íkaa a núu sɔŋ lɛ́lɛɛ. Ńâai la yâ pâi a tuŋ lɛ́lɛɛ.” 43 Zonetaŋ è Adoniza wóo su tòo ǹyɛɛ mai, “Kpaee, Saloma nɔ́ ƃé kúnuu-namui Gâloŋ Deeƃé aâ gɛ́ a kâloŋ. 44 È zâla-laa soŋ-nuui Zadɔ pìlaŋ ma, Ɣâla ŋɔlóno kɛ́-nuui Netɔŋ, Zeoiada ǹóŋ Bɛnaiya da gâloŋ ŋɔkɔ-kuluƃa-ŋai kɛ̀ gɔlɛi dí zèe gâloŋ ŋɔwɛlɛ-sôo mɛi gɛ́ sìa la. 45 Zâla láa-soŋ-nuui Zadɔ da Ɣâla ŋɔlóno kɛ́-nuui Netɔŋ dí wúlɔ pù ŋ̀ûa Giƃiyɔŋ. Daâ kùla naa díkɛ lì a lii-nɛ̃ɛ kula. M̀aa sooŋ-woo káa tɛ̂i tí daa-lee kɛ́tɛi sui. 46 Saloma káa nâa seeni gâloŋ see-sɛŋ ŋá. 47 É kúla nyíti pôlu gâloŋ ŋɔtíi kɛ́-ƃela kpaya-kpayai dí pà a gɛ́ɛ dí yee-see-mu kɛ́ a kúnuu-namui Gâloŋ Deeƃé. Da m̀ôi dîyɛɛi, ‘Ɣâla é Saloma kɛ́ ǹáa é kúla é tɛ́ɛ yâ, é ŋɔkâloŋ-laai su kɛ́tɛ é tɛ́ɛ íwɔ̂i ma.’ Gâloŋ è ŋuŋ ma pìlaŋ ŋɔgbìŋ ŋá. 48 È lì tuɛ-pere máŋ gɛ́ Ɣâla fɛ̀li ǹyɛɛi, ‘Lûwa é kɛ́ Yâwɛɛ, Eezuɛ Ŋɔɣâlai ma, nyíi aâ sâa fáa ma a gɛ́ɛ ŋásuui su nuui dɔnɔ é sée ŋákâloŋ see-sɛŋ ŋá a ǹɛɛ naa ńyãa kpîŋ ŋa naa káa a ŋ́gîŋ ŋɛi-gao.’ ” 49 Gɛ́ɛ tí, Adoniza ŋɔŋɔ̃ya-ŋai kélee dí dímu sìɣe díkɛ kpɛ̃liŋ a yao. Dí lì a díkpɔɔi pere-ŋa. 50 Adoniza kɛ́ɛ yaôi Saloma mai, è mù sìɣe é lí, é ŋ̀âla-teƃelei sóŋ a mĩla-ŋai. 51 Dí mò Saloma ma dîyɛɛi, “Adoniza a yaôi yá Gâloŋ Saloma ma. Gáa, aâ lí a ŋ̀âla-teƃelei sóŋ a mĩla-ŋai, gɛ́ mò ǹyɛɛi, ‘Tɔɔ Gâloŋ Saloma é vóo ḿî fúlɔi a gɛ́ɛ vé pâi ǹyée mu-nuui paâi.’ ” 52 Nya ƃe Saloma è zu tòo, “À kɛ̀ à ǹyée sèe mû a gɛ́ɛ ńyãa ƃa gâloŋ, gɛ̀ ní, ŋ̀uŋ lêɣa tɔnɔ kpîŋ fé pâi toôi ǹɔii ma. Kɛ́lɛ à kɛ̀ mɛni nyɔ́mɔɔ da kàa gbonôi, a pâi saâi.” 53 Nya ƃe Gâloŋ Saloma è nûa tɛ̀ɛ a gɛ́ɛ dí gula ŋ̀âla-teƃelei ma dí yéŋ la é kúla naa. È pà é pîlaŋ ŋ̀úme ŋá Gâloŋ Saloma ŋɛ́i-tuɛ, Saloma è ǹyɛɛ m̀ai, “Lí ípɔ-naa.” |
© 2012 Bible Society in Liberia
Bible Society in Liberia