Yohane 12 - BAIBLO ALOO NGMAMI KLƆUKLƆU ƆA pɔ Yesu nu ngɛ Betania ( Mateo 26.6-13 ; Marko 14.3-9 ) 1 Jehanɛ ɔ, benɛ e piɛ ligbi ekpa nɛ a maa ye Hetsɔmi ɔ, Yesu ba Betania, he nɛ Lazaro nɛ gbo nɛ Yesu tle lɛ si kɛ je gbeje ɔ ngɛ ɔ. 2 A pee niye ní ha Yesu, nɛ Marta sɔmɔ lɛ. Lazaro piɛ nihi nɛ a kɛ Yesu ye ní ɔ a he. 3 Kɛkɛ nɛ Maria ngɔ nardo nu ngmingmiingmi nɛ he jua wa saminya lita fa, nɛ e kɛ ba pɔ Yesu nane, nɛ e kɛ e yi bwɔmi tsu e nane ɔmɛ a he. Nu ɔ he via a kpe we ɔ mi tsuo; 4 lɔ ɔ he ɔ, Yuda Iskariot, Yesu kaseli ɔmɛ a ti nɔ kake nɛ maa tsɔɔ e se blɔ ɔ bi ke, 5 “Mɛni he je nɛ a jua we nu kɛ e he via nɛ ɔ sika hiɔ yi lafa etɛ nɛ a kɛ ha ohiatsɛmɛ?” 6 Se enɛ ɔ nɛ e de ɔ, pi kaa ohiatsɛmɛ ɔmɛ a he nɔ́ nɛ ngɛ lɛ dɔe. Mohu julɔ ji lɛ; nɛ akɛnɛ sika kpɛɛ ɔ ngɛ e dɛ ɔ, ke pee ɔ, e juɔ nɔ́ nɛ a ngɔ woɔ mi ɔ eko. 7 Se Yesu he nɔ ke, “Koo doo e nya; e pee nɔ nɛ ɔ ngɔ to ye pumi be. 8 Ohiatsɛmɛ ɔmɛ ɔ, nyɛɛ kɛ mɛ ngɛ daa, se imi lɛɛ pi daa nɛ i kɛ nyɛ maa hi si.” A so Lazaro yi nɔ 9 Yuda bi babauu nu Yesu he ngɛ Betania, nɛ a bu kɛ ba kaa a maa na lɛ, kɛ Lazaro nɛ e tle si kɛ je gbeje ɔ hulɔ. 10 Enɛ ɔ he ɔ, osɔfo nikɔtɔma amɛ ya so nɛ a maa gbe Lazaro hulɔ, 11 ejakaa e he ɔ, Yuda bi ɔmɛ a ti nihi babauu kua mɛ, nɛ a ya he Yesu ye. Yesu Yerusalem sɛmi ( Mateo 21.1-11 ; Marko 11.1-11 ; Luka 19.28-40 ) 12 E nɔ jena a, nimli kpekpemi ɔ nɛ ba nɛ a ba ye Hetsɔmi nyami ɔ nu kaa Yesu ma Yerusalem. 13 Lɔ ɔ he ɔ, a kukuɔ tã ba, nɛ a je kpo, nɛ a kɛ lɛ ya kpe kɛ a nɔ ose ke, “Mo kpɔ wɔ oo! Mawu nɛ gbaa nɔ nɛ ma ngɛ Nyɔmtsɛ ɔ biɛ mi ɔ! Mawu nɛ gbaa Israel matsɛ ɔ!” 14 Yesu na teji ko nɛ e hi nɔ kaa bɔ nɛ a ngma a ke, 15 “Zion biyo, koo ye gbeye! O matsɛ ɔ ma. E hi teji bi nɔ.” 16 Jamɛ a be ɔ, e kaseli ɔmɛ nui nɔ́ nɛ ɔ sisi; se benɛ a tle Yesu si, nɛ a wo e hɛ mi nyami se ɔ, a kai kaa a ngma nɔ́ nɛ ɔ ngɛ Yesu he, nɛ e ba mi. 17 Nihi nɛ a kɛ Yesu nyɛɛ benɛ e tsɛ Lazaro ngɛ yɔkɔ ɔ mi, nɛ e tle lɛ si kɛ je gbeje ɔ ya sɛɛ nɔ́ nɛ Yesu pee ɔ. 18 Kikɛmɛ a okadi nɛ ɔ nɛ e to mɛ ɔ he nɛ ma kpekpemi ɔ ya kpee lɛ ɔ nɛ. 19 Lɔ ɔ he ɔ, Farisi bi ɔmɛ de a he ke, “Tse nyɛ na kaa nyɛ nyɛ we nɔ́ ko nɛ nyɛɛ pee. Hyɛ, je ɔ tsuo nɛ hia kɛ nyɛɛ e se ɔ nɛ.” Hela bi komɛ ba hla Yesu 20 Nihi nɛ ya Mawu jami ngɛ Yerusalem nyami be ɔ, Hela bi komɛ piɛ a he. 21 Nimli nɛ ɔmɛ ba Filipo nɛ je Betsaida ngɛ Galilea a ngɔ, nɛ a ba de lɛ ke, “Nyɔmtsɛ, wa ngɛ hlae nɛ waa na Yesu.” 22 Filipo hu ya de Andrea, nɛ mɛ ni enyɔ ɔmɛ a ya bɔ Yesu amaniɛ. 23 Yesu he nɔ ke, “Jehanɛ lɛɛ be ɔ su nɛ a maa wo Nɔmlɔ Bi ɔ hɛ mi nyami babauu. 24 I ngɛ nyɛ dee anɔkuale mi ke, ke a du we ngma ngu ngɛ zu mi, nɛ e gbo ɔ, lɛɛ ngma ngu kake ngmelu ji lɛ daa. Se ke e gbo ɔ, e woɔ yiblii babauu. 25 Nɔ nɛ suɔ e wami ɔ, e wami ɔ maa laa lɛ; se nɔ nɛ ngɔɔ e wami ngɔ haa ngɛ je nɛ ɔ mi ɔ, e maa to e wami ɔ kɛ maa ya neneene. 26 Ke nɔ ko suɔ kaa e ma sɔmɔ mi ɔ, e nyɛɛ ye se, kɛkɛ ɔ, i kɛ ye tsɔlɔ ɔ maa hi he kake. Nɔ tsuaa nɔ nɛ ma sɔmɔ mi ɔ, Tsaatsɛ maa wo e hɛ mi nyami.” Yesu tu e gbenɔ he munyu 27 Yesu de ke, “Jehanɛ lɛɛ ye mumi ngɛ haoe ngɛ ye mi, nɛ i li nɔ nɛ ma de. Anɛ ma de Tsaatsɛ nɛ e tsi amanehlu nɛ ɔ nya nɛ e ko ba ye nɔ lo? Dɛbi! Lɔ ɔ nɔuu he nɛ i ba, konɛ ma ba gblee be nɛ ɔ kɛ e mi nɔ́ nami kpetekpleenyɛ ɔ mi. 28 Tsaatsɛ, wo mo nitsɛ o hɛ mi nyami!” Kɛkɛ nɛ gbi ko je hiɔwe de ke, “I wo ye hɛ mi nyami momo, se ma kpale pee ekohu.” 29 Benɛ nimli kpekpemi ɔ nɛ daa si ngɛ lejɛ ɔ nu gbi ɔ, a ti ni komɛ de ke, “Hiɔwe si”; nɛ ni komɛ hu de ke, “Hiɔwe bɔfo ko kɛ lɛ tu munyu.” 30 Se Yesu de mɛ ke, “Gbi nɛ ɔ, pi imi ye he nɛ e pɛ, nyɛ mohu nyɛ he. 31 Amlɔ nɛ ɔ, be ɔ su nɛ a maa kojo je ɔ, nɛ nɔ nɛ ngɛ je ɔ nɔ matsɛ yee ɔ, a ma kpa lɛ. 32 Ke a wo ye nɔ kɛ je zugba a nɔ ɔ, ma gbla nihi tsuo kɛ ba ye ngɔ.” 33 Munyu nɛ e tu nɛ ɔ tsɔɔ nɔ gbenɔ nɛ e ma gbo. 34 Ma kpekpemi ɔ he nɔ ke, “Wa mlaa a de ke Kristo ɔ maa hi si kɛ maa ya neneene. Kɛ pee kɛɛ nɛ moo lɛɛ o deɔ ke a ma wo Nɔmlɔ Bi ɔ nɔ ɔ? Mɛnɔ ji kikɛmɛ a Nɔmlɔ Bi nɛ ɔ?” 35 Yesu he nɔ ke, “Be bɔɔ ko pɛ nɛ e piɛ nɛ la a kɛ nyɛ maa hi si kɛ yaa si. Be mi nɛ la a ngɛ nɛ ɔ, nyɛɛ nyɛɛ blɔ ɔ nɔ, konɛ diblii ɔ nɛ ko ba na nyɛ, ejakaa nɔ nɛ nyɛɛɔ diblii mi ɔ, e li he nɛ e yaa. 36 Be abɔ nɛ nyɛ ngɛ la a nɛ ɔ, nyɛ he lɛ nyɛɛ ye, konɛ nyɛ plɛ la a bimɛ.” Munyu nɛ ɔ se ɔ, Yesu je a he ngɛ lejɛ ɔ, nɛ e ya laa e he. Yuda bi ɔmɛ he we yi 37 Yesu pee ní nɛ ɔmɛ tsuo kɛ to okadi ngɛ ni ɔmɛ a hɛ mi paa, se a he we lɛ yi, 38 bɔ nɛ pee nɛ gbalɔ Yesaya munyu ɔ nɛ ba mi. Yesaya de ke, “Nyɔmtsɛ, munyu nɛ wa fiɛ ɔ, mɛnɔ lɛ he ye? Mɛnɔ lɛ Nyɔmtsɛ ɔ je e he si tsɔɔ?” 39 Lɔ ɔ he ɔ, a nyɛ we nɛ a he ye, ejakaa Yesaya de hu ke, 40 “Mawu ma a hɛngmɛ, nɛ e tsi a juɛmi nya hulɔ, konɛ a hɛngmɛ ko hyɛ nɔ́, nɛ a ko nu nɔ́ sisi. Mawu pee mɛ kikɛ nɛ ɔ, konɛ a ko kpale kɛ ba e ngɔ nɛ a tsa mɛ.” 41 Yesaya de enɛ ɔ, ejakaa e na Yesu hɛ mi nyami ɔ ngɛ e hɛ mi lokoo, nɛ e tu he munyu. 42 Yuda ma nimeli ɔmɛ a ti nihi babauu he Yesu ye, se Farisi bi ɔmɛ a he ɔ, a nyɛ we nɛ a ye odase paa, bɔ nɛ pee nɛ a ko fie mɛ ngɛ kpe he ɔ. 43 A suɔ kaa a sa nimli a hɛ mi pe nɛ a maa pee nɔ nɛ sa Mawu hɛ mi. Yesu munyu kojoɔ nɔ 44 Yesu de kɛ ngmlaa ke, “Nɔ tsuaa nɔ nɛ heɔ mi yeɔ ɔ, pi imi nɛ e he ye, se mohu nɔ nɛ tsɔ mi ɔ nɛ e he ye ɔ nɛ. 45 Nɔ tsuaa nɔ nɛ na mi ɔ, e na nɔ nɛ tsɔ mi ɔ. 46 Imi lɛɛ i ba je ɔ mi kaa la, konɛ nɔ tsuaa nɔ nɛ heɔ mi yeɔ ɔ, e ko hi diblii ɔ mi. 47 Ke nɔ ko nu ye munyu ɔ, se e yi nɔ ɔ, pi imi nɛ ma kojo lɛ. I bɛ nɛ ma ba kojo je ɔ; se mohu i ba nɛ ma ba he je ɔ yi wami. 48 Nɔ tsuaa nɔ nɛ kua mi, nɛ e ngɔɛ munyu nɛ i fiɛ ɔ hulɔ ɔ, nɔ ko ngɛ nɛ maa kojo lɛ. Nyagbe ligbi ɔ, munyu ɔmɛ nɛ i tu ɔ maa kojo lɛ. 49 Anɔkuale munyu ji nɛ ɔ nɛ, ejakaa níhi tsuo nɛ i de ɔ, pi imi nitsɛ ye yi mi nɛ i to kɛ de ekoeko. Tsɛ ɔ nɛ tsɔ mi ɔ lɛ fa ke ma de. 50 I le kaa nɔ́ nɛ Tsɛ ɔ fa ke e ba mi ɔ haa neneene wami; lɔ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ e de mi ɔ, lɔ ɔ i deɔ.” |
Bible in Dangme © Bible Society of Ghana, 2018.
Bible Society of Ghana