Yeremia 49 - BAIBLO ALOO NGMAMI KLƆUKLƆU ƆYawɛ maa gbla Amon tue 1 Bɔ nɛ Yawɛ de ngɛ Amon he ji nɛ ɔ nɛ: “Jije Israel nyumu ɔmɛ ngɛ? Anɛ nɔ ko be nɛ ma fa a zugba a he lo? Mɛni he je mɔ nɛ a ngmɛɛ Gad bi ɔmɛ a zugba a he ngɔ ha Milkom jali ɔmɛ nɛ a ba ngɔ zugba a kɛ pee a nɔ́ ɔ? 2 Se be ma nɛ ma ha nɛ nihi nɛ ngɛ Amon matsɛ ma Raba a maa nu nɛ a he ose kɛ ma. A ma kpata ma a hɛ mi, nɛ kɔpehi nɛ bɔle ma a, a maa mɛ a he la. Jamɛ a be ɔ, zugba a nɛ he nyɛli ɔmɛ ba kpɔ ngɛ Israel dɛ ɔ, Israel nine maa su nɔ ekohu. 3 Nyɛ Heshbon bi, nyɛɛ wo yana, ejakaa a kpata Ai hɛ mi. Raba yihi, nyɛ nya awe! Nyɛ bu kpekpe ya bo, nɛ nyɛɛ ye kɔmɔ. Nyɛɛ hi fo tue kɛ hi bee basaa kɛkɛ. Nyɛ mawu ɔ nɛ a tsɛɛ lɛ Milkom ɔ, a ma ba ngɔ lɛ kɛ ho ma se ya, kɛ e we osɔfo ɔmɛ, kɛ ganɔ ɔmɛ. 4 Nyɛ nihi nɛ nyɛ je Mawu se, mɛni he je nyɛ ngɛ fĩae? Nyɛ he wami ɔ ta. Mɛni he je nyɛ ngɔ nyɛ hɛ ngɔ fɔ nyɛ sika nɔ, nɛ nyɛ deɔ ke nɔ ko nɔ ko be nyɛe nɛ e ba tua nyɛ ɔ? 5 Imi Nyɔmtsɛ Yawɛ Tabohiatsɛ ɔ, ma ngɔ haomi kɛ ba nyɛ nɔ. Mahi nɛ bɔle nyɛ ɔ tsuo maa fie nyɛ kɛ fo kpatakpata kɛ je nyɛ zugba a nɔ, nɛ nɔ ko be nɛ ma bua nyɛ nya ekohu. 6 “Se pee se ɔ, ma ha nɛ Amon ma ba na e he ekohu. Imi, Yawɛ lɛ i de.” Yawɛ maa gbla Edom tue 7 Bɔ nɛ Yawɛ Tabohiatsɛ ɔ de ngɛ Edom he ji nɛ ɔ nɛ: “Anɛ Edom bi ɔmɛ a juɛmi ɔ ta lo? Anɛ a ga woli ɔmɛ wui mɛ ga hu lo? Anɛ a nile ɔ se po lo? 8 Nyɛ Dedan bi, nyɛ plɛ nɛ nyɛɛ tu fo! Nyɛ ya laa nyɛ he ngɛ muɔhi a mi. Ma kpata Esau nina a hɛ mi, ejakaa be ɔ nɛ ma kɛ gbla a tue ɔ, be ɔ su. 9 Ke nihi ngɛ wai yiblii nya buae ɔ, anɛ a si we eko ngɛ tso ɔ nɔ lo? Ke juli ma jumi nyɔ mi ɔ, pi nɔ́ nɛ a ngɛ hlae ɔ pɛ nɛ a muɔɔ kɛ yaa lo? 10 Se imi lɛɛ i kpakpaa Esau nina a he ní, nɛ i pee mɛ pasaa. A laami he ɔmɛ hu i je mɛ kpo, nɛ a be he ko nɛ a laa a he ngɛ hu. A kpata Edom bi ɔmɛ tsuo a hɛ mi; a ti nɔ kake ngmelu po píɛ. 11 Nyɛ si nyɛ awusa amɛ ha mi nɛ ma hyɛ a nɔ. Nyɛ yalɔyi ɔmɛ hu, nyɛ ha nɛ a ngɔ a hɛ ngɔ fɔ ye nɔ. 12 “Nihi nɛ sɛ́ tue gblami, nɛ a gbla a tue ɔ, moo o susu kaa o maa ye o he lo? Dɛbi! Jamɛ a tue gblami kplu ɔ, ja mo hu o nu kɛ̃! 13 Imi nitsɛ i ka ye he kita ke ma ha nɛ Bozra ma a maa pee ma doku; nihi maa ye a he fɛu, nɛ a kɛ ma a biɛ maa gbiɛ nɔ. Kɔpehi nɛ bɔle ma a tsuo a hɛ mi ma kpata kɛ ya neneene. Imi, Yawɛ lɛ i de.” 14 I de ke, “Edom, i na sɛ gbi ko kɛ je Yawɛ ngɔ. Yawɛ tsɔ nɛ a ya de je ma amɛ ke a bua a tabo ɔmɛ a nya, nɛ a mia, nɛ a ba tua mo. 15 Yawɛ maa ba mo si ngɛ je ma amɛ a hɛ mi, nɛ nɔ ko nɔ ko be mo bue hu. 16 O he nɔ womi ɔ sisi mo. Nɔ ko nɔ ko pa yi mo gbeye hu kaa bɔ nɛ o susuu ɔ. O hi he ji tɛ sa amɛ a kpɛ, ngɛ yo ɔmɛ a yi mi. E ngɛ mi kaa o hi he ngɛ hiɔwe lokoo kaa kɔle hi he mohu, se kɛ̃ Yawɛ ma je mo kɛ je lejɛ ɔ, nɛ e maa ba mo si. Yawɛ lɛ de.” 17 Bɔ nɛ Yawɛ de ji nɛ ɔ nɛ: “A ma kpata Edom hɛ mi pɛsɛpɛsɛ, bɔ nɛ ke nɔ ko ba be ngɛ lejɛ ɔ nɛ e he mi maa po, nɛ e maa ye gbeye. 18 Kaa bɔ nɛ a kpata Sodom kɛ Gomora, kɛ kɔpehi nɛ bɔle mɛ ɔ a hɛ mi ɔ, ja pɛ a maa pee Edom; nɛ nɔ ko nɔ ko be lejɛ ɔ hie hu. Imi, Yawɛ lɛ i de. 19 Kaa bɔ nɛ jata hiaa kpo vlai kɛ jeɔ pu mi ngɛ Yordan pa a he kɛ baa lohwehi a ní yemi he ɔ, ja ma ba tlukaa, nɛ ma ba fie Edom bi ɔmɛ kɛ je a zugba a nɔ kɛ fo. Kɛkɛ ɔ, hɛ mi nyɛɛlɔ ɔ nɛ ma hla a, lɛ ji nɔ nɛ maa ye ma a nɔ. Mɛnɔ lɛ e kɛ mi sɔ? Mɛnɔ ma nyɛ nɛ e kɛ mi maa to ní? Te nɔ yelɔ nɛ ma nyɛ ye hɛ mi maa da nɛɛ? 20 Lɔ ɔ he ɔ, yi mi nɛ i to kɛ wo Edom bi ɔmɛ a he, kɛ bɔ nɛ i to nɛ ma pee Teman ma mi bi ɔmɛ ji nɛ ɔ nɛ. Nyɛɛ bu tue! A bimɛ tsɔwitsɔwi po a maa gbla mɛ ngɛ zugba kɛ je, nɛ nɔ tsuaa nɔ he mi maa po. 21 Ke Edom hɛ mi kpata a, ose nɛ a ma he ɔ nya maa wa wawɛɛ nitsɛ, bɔ nɛ zugba po ma mimiɛ. A maa nu ose nɛ ɔ he ngɛ Wo Tsu ɔ he tɔɔ. 22 He nyɛlɔ ɔ ma ba tua Bozra tlukaa kaa kɔle nɛ gbɛ e pɛlihi a mi kɛ ma. Jamɛ a ligbi ɔ, Edom ta buli ɔmɛ maa nu sawale kaa yo nɛ nu kɔɔmi.” Yawɛ maa gbla Damasko tue 23 Bɔ nɛ Yawɛ de ngɛ Damasko he ji nɛ ɔ nɛ: “Hamat ma mi bi ɔmɛ, kɛ Arpad ma mi bi ɔmɛ hao, ejakaa a nu sane yaya. A tsui po, nɛ a he mi ngɛ mɛ hiae kaa wo nɛ ngɛ fiae gudugudu nɛ he jɔɔmi be mi. 24 Damasko ma mi bi ɔmɛ a he wami ta, nɛ a kɛ sawale tu fo kɛ je. A ngɛ haomi, kɛ he hiami mi kaa yo nɛ nu kɔɔmi. 25 Kɛ ba lɛ kɛɛ loko ma nɛ he biɛ, kɛ e mi bua jɔmi babauu ɔ, a je ma a he kikɛ nɛ ɔ? 26 Jamɛ a ligbi ɔ, a maa gbe ma nihe ɔ tsuo ngɛ gbɛjegbɛ nɔ, nɛ a ma kpata ta buli ɔmɛ a hɛ mi. 27 Ma mɛ Damasko gbogbo ɔ he la, nɛ ma sã Matsɛ Benhadad mɔ ɔmɛ. Imi, Yawɛ Tabohiatsɛ ɔ lɛ i de.” A maa gbla Kedar wɛtso ɔ kɛ Hazor ma a tue 28 Kedar wɛtso ɔ, kɛ Hazor nɔ yemi he ɔmɛ nɛ Babilonia matsɛ, Nebukadnezar ba ye a nɔ ɔ, bɔ nɛ Yawɛ de ngɛ a he ji nɛ ɔ nɛ: “Nyɛɛ ya nɛ nyɛ ya tua Kedar, ma a, nɛ nyɛ kpata beleku je wɛtso ɔ hɛ mi! 29 Nyɛɛ ngɔ a bo tsu ɔmɛ, a to ɔmɛ, a bo tsu ɔmɛ a he bo ɔmɛ, kɛ nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ ngɛ a bo tsu ɔmɛ a mi ɔ kɛ ho. Nyɛɛ ngɔ a we afukpɔngɔ ɔmɛ, nɛ nyɛ he ose kɛ wo ma a ke, ‘A sa nyɛ yi oo! Nyɛ yi ta pɛ!’ 30 “Nyɛ Hazor bi, imi Yawɛ, i ngɛ nyɛ dee ke, nyɛɛ tu fo kɛ ya tsitsaa lokoo, nɛ nyɛ ya laa nyɛ he ngɛ muɔhi a mi. Babilonia matsɛ, Nebukadnezar so nyɛ yi nɔ. Bɔ nɛ e de ji nɛ ɔ nɛ: 31 ‘Jamɛ a ma a nɛ e mi bi ngɛ he jɔmi, kɛ tue mi jɔmi mi ɔ, nyɛ ha nɛ wa ya tua mɛ! Ma a fɔɔ si gu, agbo be he ɔ, dade se lami nɔ́ hu be he.’ 32 “Nyɛɛ ha a we afukpɔngɔ ɔmɛ, kɛ a na amɛ tsuo! Nihi nɛ sɛɛ a yi kasa fa a, ma gbɛ mɛ ngɔ fĩa je ɔ tsuo, nɛ ma ha haomi maa je hehi munomuno kɛ ba na mɛ. 33 Hazor maa pee ma doku kɛ nga mi gbehi a hi he kɛ ya neneene. Nɔ ko nɔ ko be lejɛ ɔ hie hu. Imi, Yawɛ lɛ i de.” A maa gbla Elam tue 34 Benɛ Zedekia ba bɔni matsɛ yemi ngɛ Yuda zugba a nɔ ɔ, e kɛ we kulaa nɛ Yawɛ kɛ mi tu munyu nɛ kɔɔ Elam zugba a he. 35 Bɔ nɛ Yawɛ Tabohiatsɛ ɔ de ji nɛ ɔ nɛ: “Ma gbe Elam kɛ̃ɛ̃ tsɛ̃li ɔmɛ tsuo; mɛ ji Elam he wami ɔ nɛ. 36 Ma ha kɔɔhiɔ nɛ nya wa maa fia kɛ je hehi munomuno kɛ ba Elam. Ma gbɛ Elam bi ɔmɛ ngɔ fĩa he tsuaa he; nɛ a maa na Elam bi nɛ a gbɛ mɛ ngɔ fĩa nɛ ɔ ngɛ je ma amɛ tsuo a mi. 37 Ma ha nɛ Elam bi ɔmɛ maa ye a he nyɛli ɔmɛ, kɛ nihi nɛ ngɛ mɛ hlae nɛ a gbe ɔ gbeye. Ye mi mi ma fu Elam bi ɔmɛ wawɛɛ nitsɛ. Ma kpata a hɛ mi, nɛ ma ha nɛ ta ma ba na mɛ. Ma pee nɔ́ nɛ ɔ hluu kɛ yaa si ma kpata a hɛ mi pɛsɛpɛsɛ. 38 Ma kpata a matsɛmɛ ɔmɛ, kɛ ma nimeli ɔmɛ a hɛ mi, nɛ ma to imi nitsɛ ye matsɛ yemi sisi ngɛ lejɛ ɔ. 39 Se pee se ɔ, ma ha nɛ Elam bi ɔmɛ ma ba na a he ekohu. Imi, Yawɛ lɛ i de.” |
Bible in Dangme © Bible Society of Ghana, 2018.
Bible Society of Ghana