Samuel II, 14 - BAIBLO ALOO NGMAMI KLƆUKLƆU ƆYoab to ga 1 Zeruya binyumu Yoab ba yɔse kaa Matsɛ David ngɛ e tsui yee ngɛ Absalom he, 2 lɔ ɔ he ɔ, e tsɔ kɛ ho Tekoa ya nɛ a ya ngɔ yo ní lelɔ ko kɛ je lejɛ ɔ kɛ ba. Benɛ yo ɔ ba a, Yoab de lɛ ke, “Mo bu ya bo, nɛ o buá nɛ o pee o ní kaa nɔ nɛ ngɛ ya nyɛe. Mo ko kpa nu, se mohu o pee o ní kaa yo nɛ nɔ gbo lɛ nɛ e ngɛ ya nyɛe ligbi babauu. 3 Lɔ ɔ se ɔ, yaa matsɛ ɔ ngɔ nɛ o ya de lɛ nɔ́ nɛ ma de mo nɛ ɔ.” Kɛkɛ nɛ Yoab de yo ɔ nɔ́ nɛ e ya de matsɛ ɔ. 4 Benɛ Tekoa yo ɔ ba matsɛ ɔ ngɔ ɔ, e kpla si nɛ e kɛ e hɛ mi bu si, nɛ e de ke, “Nɛnɛ lee! Moo ye bua mi!” 5 Matsɛ ɔ bi lɛ ke, “Mɛni ji o sane ɔ?” Yo ɔ he nɔ ke, “Taflaatsɛ, yalɔyo ji mi; ye huno gbo. 6 I kpa mo pɛɛ, i ngɛ binyumuwi enyɔ. Ligbi ko ɔ, pɛ ba sɛ a kpɛti ngɛ nga nɔ. Akɛnɛ nɔ ko be lejɛ ɔ nɛ ma kpata mɛ he je ɔ, nɔ kake fia e nyɛmi ɔ nɔ nɛ e gbe lɛ. 7 Amlɔ nɛ ɔ, weku ɔ tsuo te si wo mi nɛ a ngɛ ye nɔ nyɛe ke ma ngɔ ye bi ɔ nɛ tane e nyɛmi ɔ yi ɔ ngɔ ha mɛ nɛ a gbe lɛ kɛ ye e nyɛmi ɔ nɛ e gbe ɔ he lue. Ke a pee ja kɛkɛ a kpata gbosi ní yelɔ ɔ hu hɛ mi; kɛkɛ pe a gbe ye la tso ku nɛ piɛ ngɛ la mi ɔ ji lɔ ɔ nɛ. Lɛɛ tse ye huno biɛ maa laa gbidigbidi; nɛ e nina ko hu be piɛe ngɛ zugba a nɔ.” 8 Matsɛ ɔ de yo ɔ ke, “Moo kpale kɛ ho we mi ya; ma ye o sane ɔ ha mo.” 9 Tekoa yo ɔ de matsɛ ɔ ke, “Nɛnɛ, ke fɔ yemi ko ba a, e pee imi kɛ ye tsɛ we ɔ wa nɔ; nɛnɛ kɛ e sɛ ɔ lɛɛ e sɛ́ kaa nɔ ko nɔ ko piaa mɛ.” 10 Matsɛ ɔ de lɛ ke, “Ke nɔ ko wo o susuma he gbeye ɔ, ngɔɔ lɛ ba ha mi; nɛ e be o he tae hu gblegbleegble.” 11 Jehanɛ, yo ɔ de ke, “Nɛnɛ, i kpa mo pɛɛ nɛ o fa kue ha Yawɛ, o Mawu ɔ, konɛ nɔmlɔ nɛ ngɛ he blɔ kaa e yeɔ ye bi nɛ be je mi ɔ he lue ɔ, e ko ba pee yayami agbo pe kekle nɔ́ ɔ, kaa e maa gbe ye bi kaketsɛ ɔ hulɔ.” Matsɛ ɔ de lɛ ke, “I na Mawu, o bi ɔ yi bwɔmi kake po be e yi kpɛti jee kɛ nɔ si.” 12 Yo ɔ ya nɔ nɛ e de ke, “Nɛnɛ, i kpa mo pɛɛ nɛ o ngmɛ mi blɔ nɛ ma bi nɔ kake pɛ.” Matsɛ ɔ de lɛ ke, “Yaa o nya nɔ!” 13 Kɛkɛ nɛ yo ɔ bi lɛ ke, “Mɛni he je mɔ nɛ e ba moo o yi mi kaa o pee kikɛmɛ a yayami nɛ ɔ nɔuu kɛ si Mawu ma a? Si abɔ nɛ nɛnɛ nyɛ we nɛ e kpale lɛ nitsɛ e binyumu nɛ a je lɛ we ɔ kɛ ba nɛ ɔ, nɛnɛ kɛ nɔ́ nɛ e de nɛ ɔ bu lɛ nitsɛ e he fɔ. 14 Gbenɔ fɔɔ si kɛ ha wɔ tsuo; wa ngɛ kaa nyu nɛ a kpa pue si nɛ be hie muɔmi hu. Mawu lɛɛ e kpataa we susuma hɛ mi; se mohu e toɔ ga, konɛ nɔ ko nɛ a je lɛ we ɔ, e ko ba pee nɔmlɔ nɛ tlɔ nga pɛsɛpɛsɛ. 15 Lɔ ɔ he ɔ, nɛnɛ, nɔ́ nɛ he je nɛ i ba nɛ i kɛ mo ba ngɛ munyu nɛ ɔ tue ɔ ji kaa ma a wo ye susuma he gbeye, nɛ i de ngɛ ye yi mi ke, ke i ba nɛ i ba bɔ nɛnɛ amaniɛ nɛ ɔ, alini nɛnɛ maa pee nɔ́ nɛ i ngɛ hlae ɔ ha mi. 16 I le sa kaa nɛnɛ maa bu nɔ́ nɛ i ngɛ dee ɔ tue, nɛ nɔmlɔ nɛ ngɛ hlae kaa e kpata i kɛ ye bi tsuo wa hɛ mi, konɛ Mawu weto ní nɛ e laa wɔ ɔ, e ma kpɔ mi kɛ je e dɛ mi. 17 I heɔ yeɔ kaa munyu nɛ nɛnɛ maa tu ɔ maa jɔɔ ye bua; ejakaa mo nɛnɛ ɔ, o ngɛ kaa Mawu bɔfo; o le slɔɔto nɛ ngɛ kpakpa kɛ yayami a kpɛti. Yawɛ, o Mawu ɔ nɛ e gbaa mo.” 18 Kɛkɛ nɛ matsɛ ɔ de yo ɔ ke, “Nɔ́ nɛ ma bi mo nɛ ɔ, moo tu mi anɔkuale.” Yo ɔ de lɛ ke, “Nɛnɛ, mo de.” 19 Matsɛ ɔ bi lɛ ke, “Anɛ Yoab le ní nɛ ɔmɛ tsuo a he nɔ́ ko lo?” Yo ɔ he nɔ ke, “I na nɛnɛ, kaa nɔ ko nɔ ko be nyɛe maa je nɔ́ nɛ o de nɛ ɔ he nɔ́. O tsɔlɔ Yoab tutuutu ji nɔ nɛ tsɔ mi; nɛ lɛ nɔuu nɛ e tsɔɔ mi nɔ́ nɛ ma ba de mo ɔ nɛ. 20 O tsɔlɔ Yoab to ga nɛ ɔ, nɛ́ e dla sane ɔ he. Se nɛnɛ lɛɛ e ngɛ kaa Mawu bɔfo; e le nɔ́ tsuaa nɔ́ ngɛ je ɔ mi.” 21 Pee se ɔ, matsɛ ɔ de Yoab ke, “Yoo, i kplɛɛ nɔ́ nɛ o bi ɔ nɔ. Jehanɛ, yaa nɛ o ya hla niheyo Absalom ɔ, nɛ o ngɔ lɛ kɛ ba.” 22 Yoab ba kpla si nɛ e kɛ e hɛ mi bu si kɛ tsɔɔ bumi, nɛ e de ke, “Mawu nɛ e gbaa mo! Nɛnɛ, i yɔse kaa o ngɛ ye he bua jɔmi; ejakaa nɔ́ nɛ i bi mo ɔ, o pee ha mi.” 23 Enɛ ɔ se ɔ, Yoab ba pue nɔ kɛ ho Geshur ya nɛ e ya ngɔ Absalom kɛ ba Yerusalem. 24 Se matsɛ ɔ de ke, “É ho nɛ e ya hi lɛ nitsɛ e we ɔ mi banee; i hla we nɛ ma na e hɛ mi.” Lɔ ɔ he ɔ, Absalom ho ya hi lɛ nitsɛ e we ɔ mi; nɛ e yɛ matsɛ ɔ ngɔ. Absalom kɛ David tsa ekohu 25 Ngɛ Israel tsuo ɔ, nɔ ko nɔ ko be nɛ he ngɛ fɛu kɛ Absalom sɔ; kɛ je e nane sisi hluu kɛ ya si e yi gbɛtɛ mi ɔ, sé ko be e he. 26 E yi hɛɔ saminya, nɛ e yi bwɔmi ɔ hii lɛ gbee loko e sãã nɔ; daa jeha nyagbe loko e sãã e yi nɔ. Ke e sã e yi nɔ ɔ, e yi bwɔmi nɛ pueɔ si ɔ jiimi maa su kilo enyɔ, loo nɔ́ ngɛ matsɛ sɛni tɛ ɔ nya. 27 Absalom fɔ binyumuhi etɛ kɛ biyo kake. Yoyo ɔ biɛ ji Tamar, nɛ e he ngɛ fɛu saminya. 28 Absalom hi Yerusalem jeha enyɔ sɔuu nɛ e nɛ matsɛ ɔ hɛ mi. 29 Pee se ɔ, Absalom tsɔ ke a tsɛ Yoab ha lɛ nɛ e tsɔ lɛ matsɛ ɔ ngɔ; se Yoab bɛ. E tsɔ si enyɔne; se Yoab bɛ. 30 Jehanɛ Absalom de e tsɔli ɔmɛ ke, “Nyɛ le sane ko! Yoab ngmɔ ɔ tsa ye nɔ́ ɔ nɔ, nɛ e du ngma ngɛ nɔ. Nyɛɛ ya nɛ nyɛ ya mɛ e ngmɔ ɔ he la.” Nɛ a ya nɛ a ya sã ngmɔ ɔ. 31 Kɛkɛ nɛ Yoab ba Absalom ngɔ ngɛ e we ɔ mi, nɛ e ba bi lɛ ke, “Mɛni he nɛ o tsɔli ɔmɛ ya sã ye ngmɔ ɔ?” 32 Absalom he nɔ ke, “Ejakaa i tsɔ ba tsɛ mo, nɛ o bɛ. Jinɛ i ngɛ hlae nɛ ma tsɔ mo matsɛ ɔ ngɔ nɛ o ya bi lɛ ha mi ke, ‘Mɛni he je i je Geshur kɛ ba hiɛ ɔ? Kaa i ngɛ lejɛ ɔ mohu kɛ ba si piɔ jinɛ i ko suɔ.’ ” Absalom ya nɔ nɛ e de ke, “I suɔ nɛ o ya sɛ mi matsɛ ɔ ngɔ; nɛ ke e ba mi kaa i ye fɔ ɔ, lɛɛ e gbe mi.” 33 Lɔ ɔ he ɔ, Yoab ya matsɛ ɔ ngɔ nɛ e ya bɔ lɛ amaniɛ. Matsɛ ɔ tsɔ ya tsɛ Absalom; nɛ benɛ e ba a, e kpla si ngɛ matsɛ ɔ hɛ mi, nɛ e kɛ e hɛ mi bu si. Nɛ matsɛ ɔ fua lɛ atuu. |
Bible in Dangme © Bible Society of Ghana, 2018.
Bible Society of Ghana