Samuel I, 14 - BAIBLO ALOO NGMAMI KLƆUKLƆU ƆYonatan kã peemi 1 Ligbi ko ɔ, Saul binyumu Yonatan de niheyo ɔ nɛ hɛɛɔ e ta hwumi ní ɔmɛ ke, “Ha waa po mi kɛ ho Filisti bi ɔmɛ a sito he ɔ ya.” Se e sɛ́ e tsɛ. 2 Jamɛ a be ɔ, Saul ngɛ tso ko nɛ yiblii ngɔɔ sisi ngɛ Migron ngɛ Gibea ma a nya, nɛ ta buli maa pee nyumuhi lafa ekpa piɛ e he. 3 Osɔfo Ahiya hɛɛ efɔd ɔ. Ahiya ji Ikabod nyɛminyumu Ahitub binyumu. Ahitub ji Finehas bibi, kɛ Eli nɛ ji Yawɛ osɔfo ɔ nɛ hi Shilo ɔ bibimibi. Se ma a li kaa Yonatan je a he. 4 Yo kpɛ blɔ ɔ nɛ Yonatan maa gu nɔ kɛ ya tua Filisti bi ɔmɛ ɔ, tɛ sa enyɔ nɛ a nya ba maa si ngɛ blɔ ɔ he ngɛ hiɔ mi kɛ muɔ mi; kake biɛ ji Bozez, nɛ kake hu biɛ ji Sene. 5 Tɛ sa a kake ngɛ omleyi je ngɛ Mikmash hanɔ, nɛ kake hu ngɛ leneyi je ngɛ Geba hanɔ. 6 Yonatan de niheyo ɔ nɛ hɛɛ e ta hwumi ní ɔmɛ ke, “Ha waa ho mɔmlɔtɔtsɛmɛ ɔmɛ a sito he ɔ ya. Eko piɔ, Yawɛ ma tsu nyakpɛ ní ha wɔ; ejakaa nɔ́ ko nɔ́ ko tsi Yawɛ nya kaa e kɛ nihi fuu, loo bɔɔ ma he nihi a yi wami.” 7 E ta hwumi ní hɛɛlɔ ɔ de lɛ ke, “Nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ o suɔ kaa o maa pee ɔ, moo pee. I fi o se kpɛii.” 8 Yonatan de lɛ ke, “Yoo, waa ho nɛ wa ya je wa he kpo kɛ tsɔɔ Filisti bi ɔmɛ. 9 Ke a de wɔ ke waa mlɛ kɛ yaa si a maa ba wa ngɔ ɔ, wa maa da si dii ngɛ he nɛ wa ngɛ ɔ. 10 Se ke a ke waa kuɔ kɛ ba a ngɔ ɔ, lɛɛ wa maa ya; ejakaa lɔ ɔ maa tsɔɔ wɔ kaa Yawɛ je mɛ kɛ wo wa dɛ mi.” 11 Lɔ ɔ he ɔ, mɛ ni enyɔ ɔmɛ a ya je a he kpo ngɔ tsɔɔ Filisti bi ɔmɛ. Filisti bi ɔmɛ de ke, “Nyɛɛ hyɛ! Hebri bi komɛ hia kpo kɛ je muɔ ɔmɛ nɛ a ya laa a he ngɛ mi ɔ a mi kɛ ma.” 12 Jehanɛ, a de Yonatan kɛ e ta hwumi ní hɛɛlɔ ɔ ke, “Nyɛɛ kuɔ kɛ ba wa ngɔ; wa ngɛ nɔ́ ko nɛ wa ma de nyɛ.” Yonatan de e ta hwumi ní hɛɛlɔ ɔ ke, “Moo kuɔ kɛ nyɛɛ ye se, ejakaa Yawɛ ngɔ mɛ kɛ wo Israel dɛ mi.” 13 Yonatan waa ngɛ e nine kɛ e nakutso nya kɛ kuɔ, nɛ e ta hwumi ní hɛɛlɔ ɔ nyɛɛ e se. Yonatan ya tua Filisti bi ɔmɛ nɛ e tsɛ̃ mɛ ko si; nɛ e ta hwumi ní hɛɛlɔ ɔ gbe mɛ ngɛ e se. 14 Ngɛ a kekleekle buami nɛ ɔ mi ɔ, Yonatan kɛ e ta hwumi ní hɛɛlɔ ɔ gbe nihi maa pee nyingmi enyɔ ngɛ zugba susumi kpa fa kami mi. 15 Sawale nu Filisti bi ɔmɛ ngɛ nga a nɔ. Ta buli ɔmɛ, kɛ ní hali ɔmɛ tsuo a tsui po. Jehanɛ hu zugba mimiɛ, nɛ nɔ́ nɛ ɔ ha sawale nɛ nu mɛ ɔ nya ba wa pe kekle ɔ. A gbe Filisti bi ɔmɛ 16 Saul e buli ɔmɛ nɛ ngɛ Gibea ngɛ Benyamin ɔ na Filisti bi ɔmɛ nɛ a gbɛ fĩa, nɛ́ a ngɛ fo tue nɛ a li he nɛ a yaa. 17 Lɔ ɔ he ɔ, Saul de e we bi ɔmɛ ke, “Nyɛɛ kane ta buli ɔmɛ nɛ waa le nɔ nɛ be hiɛ ɔ.” Benɛ a kane mɛ ɔ, a na kaa Yonatan kɛ e ta hwumi ní hɛɛlɔ ɔ be lejɛ ɔ. 18 Jamɛ a ligbi ɔ, osɔfo Ahiya ji nɔ nɛ ngɛ Mawu somi daka a nɔ hyɛe. Lɔ ɔ he ɔ, Saul de lɛ ke, “Yaa ngɔ Mawu somi daka a kɛ ba hiɛ ɔ.” 19 Se benɛ Saul kɛ osɔfo ɔ ngɛ munyu tue ɔ, basabasa nɛ te si ngɛ Filisti bi ɔmɛ a kpɛti ɔ nya wa pe nine. Lɔ ɔ he ɔ, Saul de lɛ ke, “Koo ya hu; deka ko be kulaa!” 20 Kɛkɛ nɛ Saul kɛ e we bi ɔmɛ tsuo bua a he nya kɛ ya sɛ ta a mi; se basabasa a ha Filisti bi ɔmɛ wo klaate nɔ ngɛ mɛ nitsɛmɛ a sibi a nɔ. 21 Hebri bi komɛ nɛ ya piɛ Filisti bi ɔmɛ a he ngɛ a sito he ɔ, a yi mi tsake nɛ a ba piɛ Saul kɛ Yonatan a he. 22 Jehanɛ hu, Israel bi tsuo nɛ ya laa a he ngɛ Efraim yo ɔmɛ a nɔ ɔ, benɛ a nu kaa Filisti bi ɔmɛ ngɛ fo tue ɔ, mɛ hu a ba piɛ a nyɛmimɛ ɔmɛ a he nɛ a kɛ nyɛɛ Filisti bi ɔmɛ a se 23 kɛ ya po mi ngɛ Bet Aven tɔɔ. Yawɛ he Israel yi wami jamɛ a ligbi ɔ. Ta a se sanehi 24 Israel bi ɔmɛ na nɔ jamɛ a ligbi ɔ, ejakaa Saul ka kita pue ma a nɔ ke, “Nɔ nɛ li peemi nɛ e maa ye nɔ́ ko loko je maa jɔ, be mi nɛ i na we ma ye he nyɛli ɔmɛ a he lue lolo ɔ, a gbiɛ jamɛatsɛ ɔ.” Lɔ ɔ he ɔ, nɔ ko nɔ ko sɛ e nya nɔ́ ko ligbi ɔ tsuo. 25 Ma a tsuo ba su hue ko mi, nɛ a na hwo nɛ pueɔ si ngɛ zugba. 26 Lejɛ ɔ tsuo pee kɛ hwo sɔuu, se nɔ ko nɔ ko yi; ejakaa ma a tsuo ngɛ kita nɛ Saul ka a gbeye yee. 27 Se Yonatan lɛɛ kita a nɛ e tsɛ ka fɔ ma a nɔ ɔ, e nui he, lɔ ɔ he ɔ, e kɛ tso nɛ e hɛɛ ngɛ e dɛ ɔ nya sɔ hwo gbaku ɔ mi, nɛ e kɛ sa e nya; nɛ e na he wami he. 28 Kɛkɛ nɛ ni ɔmɛ a ti nɔ kake de lɛ ke, “Wɔ tsuo pɛpɛɛpɛ wa pee gbedee kɛ hwɔ; se o tsɛ ka kita ngɔ fɔ ma a nɔ ke, ‘Nɔ tsuaa nɔ nɛ maa ye nɔ́ ko mwɔnɛ ɔ, a gbiɛ lɛ.’ ” 29 Yonatan he nɔ ke, “Mɛni haomi tsaatsɛ kɛ ba ma a nɔ nɛ ɔ. Nɛ i sa ye nya hwo bɔbɔyoo nɛ ɔ, nyɛɛ hyɛ bɔ nɛ i ba nɔmlɔ mi ha! 30 Mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ, kaa ma a ye ní nɛ a kpɔ ngɛ a he nyɛli ɔmɛ a dɛ ɔ saminya a, jinɛ tse a ko gbe Filisti bi babauu pe kikɛ nɛ ɔ.” 31 Jamɛ a ligbi ɔ, Israel bi ɔmɛ gbe Filisti bi ɔmɛ kɛ je Mikmash hluu kɛ ya su Aiyalon tɔɔ; nɛ Israel bi ɔmɛ pee gbedee kɛ hwɔ. 32 Lɔ ɔ he ɔ, a sa fo kɛ ho ta yibu ní ɔmɛ nɛ a ha a he ya. A ya nuu tohi kɛ nahi nɛ a gbe ngɛ lejɛ ɔ nɔuu, nɛ a ye lo ɔ kɛ muɔ ɔ tsuo. 33 Kɛkɛ nɛ nɔ ko ya de Saul ke, “Hyɛ, ma a ngɛ yayami pee kɛ ngɛ Yawɛ sie kaa a ngɛ lo kɛ muɔ tsuo yee.” Saul de ke, “Nyɛ tɔ̃! Nyɛ kpɛne tɛ agbo ko ba ha mi ngɛ hiɛ ɔ.” 34 E ya nɔ nɛ e de ke, “Nyɛɛ gbɛ fĩa nɛ nyɛ ya de ma a ke, ‘Nɔ tsuaa nɔ nɛ ngɔ e na, loo e to kɛ ba nɛ e ba gbe ngɛ hiɛ ɔ nɛ e ye, konɛ nyɛ ko ye lo kɛ muɔ nɛ nyɛ ba pee yayami kɛ si Yawɛ.’ ” Lɔ ɔ he ɔ, nɔ tsuaa nɔ hɛɛ e na kɛ ba jamɛ a nyɔ ɔ mi ba gbe ngɛ lejɛ ɔ. 35 Saul puɛ bɔ sami la tɛ kɛ ha Yawɛ, nɛ lɔ ɔ ji kekleekle bɔ sami la tɛ nɛ e puɛ. 36 Jehanɛ Saul de e we bi ɔmɛ ke, “Nyɛ ha waa ho nɛ wa ya tua Filisti bi ɔmɛ nyɔ mi; waa ha a níhi kɛ yaa si mɔtu, nɛ waa gbe mɛ tsuo pɛpɛɛpɛ.” Ma a he nɔ ke, “Nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ o suɔ kaa o maa pee ɔ, mo pee.” Se osɔfo ɔ de ke, “Nyɛ ha wa bi Mawu ga womi lolo.” 37 Lɔ ɔ he ɔ, Saul bi Mawu ke, “Ma ya tua Filisti bi ɔmɛ lo? Anɛ o maa ngɔ mɛ kɛ wo Israel dɛ mi lo?” Se Mawu ha we lɛ heto jamɛ a ligbi ɔ. 38 Kɛkɛ nɛ Saul de ma nikɔtɔma amɛ ke, “Nyɛ tsuo nyɛɛ ba hiɛ ɔ nɛ nyɛ ba hyɛ kaa nɔ ko pee yayami mwɔnɛ ɔ lo. 39 I na Yawɛ Israel yi wami helɔ ɔ, kaa ke ji ye bi Yonatan po nɛ pee yayami nɛ ɔ, ja a gbe lɛ.” Se nɔ ko nɔ ko de we nɔ́ ko. 40 Jehanɛ Saul de Israel ma a tsuo ke, “Nyɛ ya da he kake, konɛ imi hu i kɛ ye bi Yonatan wa ya da he kake.” Ma a he nɔ ke, “Nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ o suɔ kaa o maa pee ɔ, moo pee.” 41 Saul de ke, “Yawɛ Israel Mawu lee, mɛni he je o pui ye nya mi mwɔnɛ ɔ? Ha mi heto kɛ tɛ klɔuklɔu ɔmɛ. Yawɛ Israel Mawu lee, ke imi, loo ye bi Yonatan le nɔ́ nɛ ɔ he nɔ́ ko ɔ, moo tsɔɔ Urim; se ke o ma, Israel nɛ pee yayami ɔ, lɛɛ moo tsɔɔ Tumim.” Sɔ ɔ ya nɔ Saul kɛ e bi Yonatan a nɔ, nɛ Israel he je mi. 42 Jehanɛ Saul de ke, “Nyɛɛ fɔ sɔ ngɛ i kɛ ye bi Yonatan wa nɔ.” Nɛ sɔ ɔ nɔ Yonatan nɔ. 43 Kɛkɛ nɛ Saul de Yonatan ke, “De mi nɔ́ nɛ o pee ɔ.” Yonatan de lɛ ke, “I ngɔ tso ɔ nɛ i hɛɛ ɔ nya kɛ sɔ hwo mi nɛ i lɔ. Imi ji nɛ ɔ nɛ; i dla ye he kɛ ha gbenɔ.” 44 Saul de lɛ ke, “Yonatan, ja o gbo; ke a gbi mo fii, Mawu kɛ mi nɛ e ye!” 45 Se ma a de Saul ke, “Anɛ e sa kaa Yonatan nɛ́ ye kunimi nguaa nɛ ɔ kɛ ha Israel ɔ nɛ gbo lo? Dɛbi, e ko ba mi ja! Wa na Yawɛ hɛ kalɔ ɔ kaa Yonatan yi bwɔmi kake po be jee kɛ nɔ zugba; ejakaa ní nɛ e tsu mwɔnɛ ɔ, Mawu nine ngɛ mi.” Nɛ ma a he Yonatan yi wami, nɛ a gbi lɛ. 46 Enɛ ɔ se ɔ, Saul jɔɔ Filisti bi ɔmɛ a se nyɛɛmi, nɛ Filisti bi ɔmɛ kpale kɛ ho mɛ nitsɛmɛ a zugba a nɔ ya. 47 Benɛ Saul ye Israel nɔ matsɛ ɔ, e kɛ he nyɛli tsuo nɛ bɔle lɛ kɛ kpe ɔ hwu ta: mɛ ji Moab bi, Amon bi, Edom bi, Zoba matsɛmɛ ɔmɛ, kɛ Filisti bi. Nɛ he tsuaa he nɛ e ma gba ta kɛ gu ɔ, e yeɔ kunimi. 48 E pee ka saminya, nɛ e ye Amalek bi ɔmɛ po a nɔ, nɛ e kpɔ Israel kɛ je nihi nɛ ye a nɔ ɔ tsuo a dɛ mi. 49 Saul binyumu ɔmɛ a biɛhi ji nɛ ɔmɛ nɛ: Yonatan, Ishvi, kɛ Malkishua. E ngɛ biyihi enyɔ; a tsɛɛ nɔkɔtɔma a Merab, nɛ e senɔ ɔ biɛ ji Mikal. 50 E yo ji Ahinoam, Ahimaaz biyo ɔ. E tatsɛ nɔkɔtɔma a biɛ ji Abner, Saul tsɛ nyɛminyumu Ner binyumu ɔ. 51 Saul tsɛ Kish kɛ Abner tsɛ Ner ɔ, Abiel bimɛ ji mɛ. 52 Saul be ɔ mi ɔ, daa nɛ ɔ, Israel bi ɔmɛ, kɛ Filisti bi ɔmɛ ngɛ ta nɛ nya wa hwue. Lɔ ɔ he ɔ, be tsuaa be nɛ Saul na nyumu oblai, loo katsɛ ko pɛ e ngɔ lɛ ngɔ piɛ e he. |
Bible in Dangme © Bible Society of Ghana, 2018.
Bible Society of Ghana