Biblia Todo Logo
အွန်လိုင်း သမ္မာကျမ်းစာ

- ကြော်ငြာတွေ -

Matsɛmɛ II, 9 - BAIBLO ALOO NGMAMI KLƆUKLƆU Ɔ


A pɔ Yehu nu nɛ a wo lɛ matsɛ ngɛ Israel

1 Gbalɔ Elisha tsɛ gbali a kuu ɔ mi no kake, nɛ e de lɛ ke, “Mo dla o he nɛ o hɛɛ nu kɛ tɔ nɛ ɔ kɛ ya Ramot ngɛ Gilead.

2 Ke o su lejɛ ɔ, yaa hla Yehoshafat binyumu Yehu, Nimshi bibi ɔ se blɔ. Ngɔɔ lɛ kɛ je e nyɛmimɛ ɔmɛ a kpɛti kɛ ya se tsu mi.

3 Plɛ nu ɔ nɛ ngɛ tɔ ɔ mi ɔ ngɔ pue e yi mi, nɛ o de ke, ‘Bɔ nɛ Yawɛ de ji nɛ ɔ nɛ. I ngɛ mo nu pɔe kɛ ngɛ mo matsɛ woe ngɛ Israel ma a nɔ.’ Lɔ ɔ se ɔ, bli sinya a nɛ o je lejɛ ɔ esɔesɔ; koo to tsle.”

4 Kɛkɛ nɛ gbalɔ niheyo ɔ pue nɔ kɛ ho Ramot Gilead ya.

5 Benɛ e su lejɛ ɔ, asafoatsɛmɛ ɔmɛ ngɛ kpe; nɛ e de ke, “Asafoatsɛ, i hɛɛ sɛ kɛ ha mo.” Yehu bi lɛ ke, “Wa ti mɛnɔ?” Nɛ e he nɔ ke, “Mo asafoatsɛ!”

6 Kɛkɛ nɛ Yehu be kɛ sɛ we ɔ mi, nɛ niheyo ɔ plɛ nu ɔ kɛ pue e yi mi, nɛ e de ke, “Bɔ nɛ Yawɛ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ: ‘I ngɛ mo nu pɔe kɛ ngɛ mo Yawɛ ma nɛ ji Israel ɔ nɔ matsɛ woe.

7 O ma kpata o nyɔmtsɛ Ahab we ɔ hɛ mi; nɛ i kɛ nɔ́ nɛ ɔ maa ye ye tsɔli gbali ɔmɛ, kɛ imi Yawɛ, ye tsɔli kpa amɛ tsuo a muɔ nɛ Yezebel pue si ɔ he lue.

8 Ahab weku kɛ nina tsuo pɛpɛɛpɛ a hɛ mi ma kpata; nɛ ma gbe binyumuyo tsuaa binyumuyo ngɛ Ahab we ɔ mi ngɛ Israel, odehe jio, nyɔguɛ jio.

9 Ma pee Ahab we ɔ kaa bɔ nɛ i pee Nebat binyumu Yeroboam, kɛ Ahija binyumu Baasha a we ɔmɛ ɔ.

10 Yezebel lɛɛ nɔ ko be lɛ pue; gbehi maa ye lɛ ngɛ Yezreel zugba a nɔ.’ ” Kɛkɛ nɛ gbalɔ niheyo ɔ bli sinya a, nɛ e tu fo kɛ je.

11 Benɛ Yehu kpale e se kɛ ba e nyɔmtsɛ ɔ tsɔli ɔmɛ a ngɔ ɔ, a bi lɛ ke, “Mɛni kikɛmɛ a godotsɛ nɛ ɔ ba hlami ngɛ o ngɔ? Manye munyu e hɛɛ kɛ ba lo?” E he nɔ ke, “Nyɛ nitsɛmɛ nyɛ le nɔmlɔ ɔ, kɛ bɔ nɛ e munyu tumi ngɛ ha.”

12 A de lɛ ke, “Dɛbi! Mo de wɔ!” Kɛkɛ nɛ e bɔ mɛ nɔ́ nɛ niheyo ɔ ba de lɛ ɔ. E ya nɔ nɛ e de ke, “Bɔ nɛ Yawɛ de ji nɛ ɔ nɛ: ‘I ngɛ mo nu pɔe kɛ ngɛ mo matsɛ woe ngɛ Israel ma a nɔ.’ ”

13 Amlɔ nɔuu ɔ, Yehu nyɛmimɛ asafoatsɛmɛ ɔmɛ je a he tade ɔmɛ, nɛ a kɛ ha kpoku ɔ nɔ ha lɛ nɛ e da nɔ. A kpa titimati nɛ a de ke, “Yehu ji matsɛ!”


A gbe Israel matsɛ, Yoram

14 Yehoshafat binyumu Yehu, Nimshi bibi ɔ so Yoram yi nɔ. Jamɛ a be ɔ, Yoram kɛ Israel ma a tsuo ya sa Siria matsɛ, Hazael yi kɛ wo Ramot Gilead.

15 Se Matsɛ Yoram kpale e se kɛ ba Yezreel, konɛ plaami nɛ Siria bi ɔmɛ plaa lɛ ngɛ ta a nɛ e kɛ Siria matsɛ, Hazael hwu ɔ mi ɔ, e ba tsa e he. Kɛkɛ nɛ Yehu de e nyɛmimɛ asafoatsɛmɛ ɔmɛ ke, “Ke nyɛ ngɛ ye se niinɛ ɔ, lɛɛ nyɛɛ hyɛ nɛ nɔ ko nɔ ko nɛ ko tu fo kɛ je ma a mi nɛ e ya bɔ amaniɛ nɛ ɔ ngɛ Yezreel.”

16 Kɛkɛ nɛ Yehu ya sɛ e ta zugba lɛ ɔ mi, nɛ e pue Yezreel blɔ. Yoram hwɔɔ si ngɛ hiɔ sa nɔ ngɛ lejɛ ɔ, nɛ Yuda matsɛ, Ahazia ba lɛ slaami.

17 Bulɔ ɔ nɛ daa si ngɛ Yezreel mɔ ɔ yi mi ɔ na Yehu kɛ tabo nɛ a ma; nɛ e de ke, “I na tabo ko nɛ ma.” Yoram de lɛ ke, “Moo tsɔ okpɔngɔ ta bulɔ ko nɛ e kɛ mɛ ya kpe, nɛ e bi mɛ ke manye nyɛɛmi nɛ a nyɛɛ lo.”

18 Tsɔlɔ ɔ hi okpɔngɔ nɔ kɛ ho nɛ e kɛ Yehu ya kpe; nɛ e de lɛ ke, “Matsɛ ɔ ke ma bi nyɛ ke manye nyɛɛmi nɛ nyɛ nyɛɛ ɔ lo?” Yehu he nɔ ke, “Mɛni manye munyu kɔɔ ngɛ o he? Bee nɛ o ya nyɛɛ ye se!” Bulɔ ɔ ya bɔ matsɛ ɔ ke, “Tsɔlɔ ɔ ya su a ngɔ, se e kpale we e se kɛ bɛ hu.”

19 Yoram tsɔ okpɔngɔ ta bulɔ enyɔne kɛ ho. Benɛ e ya su a ngɔ ɔ, e de mɛ ke, “Matsɛ ɔ ke ma bi nyɛ ke, ‘Manye nyɛɛmi nɛ nyɛ nyɛɛ ɔ lo?’ ” Yehu he nɔ ke, “Pi o he sane ko ji lɔ ɔ; bee nɛ o ya nyɛɛ ye se!”

20 Bulɔ ɔ ya bɔ matsɛ ɔ amaniɛ ekohu ke, “Tsɔlɔ ɔ ya su a ngɔ, se e kpale we e se kɛ bɛ hu. Jehanɛ hu, nɔ nɛ hɛɛ ta zugba lɛ ɔ ngɛ e ní pee gidigidi kaa Nimshi bibi Yehu.”

21 Kɛkɛ nɛ Yoram fa ke, “Nyɛɛ mia ye ta zugba lɛ ɔ!” A pee ja; nɛ Israel matsɛ, Yoram kɛ Yuda matsɛ, Ahazia je kpo, nɛ a ti nɔ tsuaa nɔ ya hi lɛ nitsɛ e ta zugba lɛ mi, nɛ a ho nɛ a kɛ Yehu ya kpe. A ya na lɛ ngɛ Nabot, Yezreel no ɔ zugba a nɔ.

22 Benɛ Yoram na Yehu ɔ, e bi lɛ ke, “Yehu, o ba kɛ tue mi jɔmi lo?” Yehu he nɔ ke, “Tue mi jɔmi? Yayami babauu nɛ o nyɛ Yezebel pee, nyuami kɛ amaga jami nɛ ɔmɛ a se ɔ, mɛni tue mi jɔmi ma pa hi si?”

23 Kɛkɛ nɛ Yoram dɔ e ta zugba lɛ ɔ yi, nɛ e tu fo. Benɛ e yaa ngɛ blɔ ɔ nɔ tsuo ɔ, e ngɛ ngmlaa kpae nɛ e ngɛ Ahazia dee ke, “Ahazia lee, Yehu tsɔ matsɛ hɛ mi atuã!”

24 Kɛkɛ nɛ Yehu kɛ e he wami tsuo tsɛ̃ e kɛ̃ɛ̃ ɔ kɛ gu Yoram kotimi. Kɛ̃ɛ̃ mi bi ɔ ya gbɔ e tsui mi; nɛ e gbo kɛ fɔ e ta zugba lɛ ɔ mi.

25 Yehu de e tsɔlɔ Bidkar ke, “Ngɔɔ lɛ nɛ o ya sake ngɔ fɔ Nabot, Yezreel no ɔ zugba a nɔ! O kai kaa be ko nɛ i kɛ mo wa hi ta zugba lɛ mi kɛ nyɛɛ e tsɛ Ahab se ɔ, munyuhi nɛ Yawɛ tu kɛ si Ahab ji,

26 ‘Niinɛ, hiɛ benɛ i na Nabot kɛ e binyumu ɔmɛ a muɔ ɔ nɛ pueɔ si ɔ, i wo si kaa ja i gbla o tue ngɛ zugba nɛ ɔ nɔuu nɔ. Imi Yawɛ lɛ i de!’ Lɔ ɔ he ɔ, ngɔɔ Yoram gbogboe ɔ nɛ o ya sake ngɔ fɔ jamɛ a zugba a nɔ kaa bɔ nɛ Yawɛ de to ɔ!”


A gbe Yuda matsɛ, Ahazia

27 Benɛ Yuda matsɛ, Ahazia na nɔ́ nɛ ba a, e tu fo kɛ gu Bet Hagan blɔ. Yehu nyɛɛ e se, nɛ e de ke, “Lɛ hu nyɛ tsɛ̃ lɛ kɛ̃ɛ̃ ɔ eko!” Nɛ a tsɛ̃ lɛ kɛ̃ɛ̃ ngɛ e ta zugba lɛ ɔ mi ngɛ Gur blɔ ɔ nɔ, ngɛ Ibleam kasa nya. E tu fo kɛ ho Megido ya, nɛ e ya gbo ngɛ lejɛ ɔ.

28 E tsɔli ɔmɛ ngɔ lɛ kɛ wo ta zugba lɛ mi, nɛ a kɛ lɛ ho David ma, Yerusalem ya, nɛ a ya pu lɛ ngɛ matsɛmɛ ɔmɛ a yɔkɔ ɔ mi ngɛ lejɛ ɔ.

29 Ahab binyumu Yoram yi nɔ jeha nɛ ji nyɔngma kɛ kake ɔ mi nɛ Ahazia ba bɔni matsɛ yemi ngɛ Yuda ma a nɔ ɔ nɛ.


A gbe Manyɛ Yezebel

30 Benɛ Yezebel nu kaa Yehu ba Yezreel ɔ, e kɛ tsopa kpa e hɛngmɛ se, nɛ e hɔɔ e yi saminyayoo, nɛ e ya bu si ngɛ saflɛ nya ngɛ nɔ́ hyɛe.

31 Benɛ Yehu sɛ agbo ɔ mi ɔ, Yezebel bi lɛ ke, “Mo Zimri! Mo nɛ o gbe o nyɔmtsɛ ɔ! O ba kɛ tue mi jɔmi lo?”

32 Yehu wo e yi nɔ nɛ e hyɛ saflɛ ɔ nya, nɛ e bi ke, “Mɛnɔ lɛ ngɛ ye se? Mɛnɔ?” Kɛkɛ nɛ manyɛ we ɔ nɔ hyɛli, maa pee enyɔ, loo etɛ hyɛ lɛ kɛ gu saflɛ ɔ mi.

33 Yehu de mɛ ke, “Nyɛ tsitsɛɛ lɛ ngɔ fia si!” A pee ja, nɛ Yezebel muɔ fĩa pue gbogbo ɔmɛ a he, kɛ okpɔngɔ ɔmɛ a nɔ; nɛ a naa e nɔ kɛ be.

34 Yehu sɛ we ɔ mi nɛ e ya ye ní nɛ e nu ní. Benɛ e ye ní ta a, e de ke, “Jehanɛ, nyɛɛ hyɛ nɛ nyɛɛ pu yo musutsɛ nɛ ɔ, ejakaa matsɛ biyo ji lɛ.”

35 Se benɛ a ho nɛ́ a ya pu lɛ ɔ, a nɛ e he nɔ́ ko nɔ́ ko; e yi koklodo, kɛ e nanehi, kɛ e ninehi pɛ nɛ a na.

36 A kpale a se kɛ ba nɛ a ba bɔ Yehu amaniɛ ɔ. Yehu de ke, “Nɔ́ nɛ Yawɛ de to kaa e maa ba mi ɔ ji nɛ ɔ nɛ. Yawɛ tu munyu kɛ gu e tsɔlɔ Eliya, Tishbe no ɔ nɔ ke, ‘Yezreel zugba a nɔ nɔuu nɛ gbehi maa ye Yezebel lo ngɛ.

37 A ma sake Yezebel gbogboe ɔ ngɔ fɔ nga nɔ ngɛ Yezreel zugba a nɔ, nɛ nɔ ko be e mi tso lee hu.’ ”

Bible in Dangme © Bible Society of Ghana, 2018.

Bible Society of Ghana
ကြှနျုပျတို့နောကျလိုကျပါ:



ကြော်ငြာတွေ