Mateo 13 - BAIBLO ALOO NGMAMI KLƆUKLƆU ƆNí dulɔ ɔ ( Marko 4.1-9 ; Luka 8.4-8 ) 1 Jamɛ a ligbi ɔ nɔuu ɔ, Yesu je we ɔ mi kɛ ho wo ɔ nya ya, nɛ e ya hi si ngɛ lejɛ ɔ. 2 Nimli jiji nitsɛnitsɛ ba bɔle lɛ kɛ kpe. Lɔ ɔ he ɔ, e ya sɛ lɛ ko mi nɛ e hi si, be mi nɛ ma a tsuo daa si ngɛ wo ɔ nya. 3 Nɛ e tu mɛ munyuhi fuu ngɛ abɛ gbi mi. E de ke, “Ligbi ko ɔ, ní dulɔ ko ho nɛ e ya du ní. 4 Benɛ e ngɛ wu ɔ fĩae ɔ, ekomɛ ya pue blɔ he, nɛ lohwe pɛlitsɛmɛ ba kukuɔ. 5 Ekomɛ ya pue tɛ sa nɔ, he nɛ zu be bɔ nɛ sa. Wu ɔmɛ puɛ nɔuu, ejakaa zu ɔ mi kuɔ we. 6 Se benɛ pu je ɔ, pu ɔ sãã mɛ, nɛ akɛnɛ a be sipoku he je ɔ, a ngla. 7 Wu ɔ ekomɛ hu ya pue miohi a mi; se mio ɔmɛ ha we tso ɔmɛ mumi womi he, nɛ a gbo. 8 Se ekomɛ hu ya pue zugba kpakpa nɔ, nɛ tso ɔmɛ wo yiblii, ekomɛ lafa, ekomɛ nyingmi ekpa, kɛ ekomɛ hu nyingmi etɛ.” 9 Nyagbe ɔ, Yesu de ke, “Nɔ nɛ ngɛ tue ɔ, e nu.” Nɔ́ nɛ he je nɛ Yesu bu abɛhi ( Marko 4.10-12 ; Luka 8.9-10 ) 10 Kɛkɛ nɛ Yesu kaseli ɔmɛ ba e ngɔ, nɛ a ba bi lɛ ke, “Mɛni he je o kɛ ni ɔmɛ ngɛ munyu tue ngɛ abɛ gbi mi ɔ?” 11 Yesu he nɔ ke, “Nyɛɛ lɛɛ a kɛ hiɔwe matsɛ yemi ɔ mi laami sane ɔ ha nyɛ; se mɛɛ a kɛ ha we mɛ. 12 Nɔ tsuaa nɔ nɛ ngɛ nɔ́ ko ɔ, a ma ha lɛ fuu kɛ piɛ he nɛ e na kɛ be nɔ. Se nɔ nɛ be nɔ́ ko ɔ, bɔɔ nɛ e ngɛ ɔ tete po, a ma kpɔ ngɛ e dɛ. 13 Nɔ́ he je nɛ i kɛ ni ɔmɛ ngɛ munyu tue ngɛ abɛ gbi mi ji: a ngɛ hyɛe, se a nɛ; a ngɛ tue bue, se a nui, nɛ a nui sisi hulɔ. 14 Lɔ ɔ he ɔ, gbami nɛ Yesaya gba a kɔɔ a he niinɛ. E ke, ‘Niinɛ, nyɛ maa nu, se nyɛ be sisi nue. Niinɛ, nyɛ maa na, se nyɛ be se kɔe. 15 Nimli nɛ ɔmɛ kplii a tsui; A wa tue, konɛ a ko nu nɔ́. A ma a hɛngmɛ, konɛ a ko hyɛ nɔ́. A pee kikɛ nɛ ɔ, konɛ a ko nu níhi a sisi; nɛ a ba kpale kɛ ba ye ngɔ nɛ ma tsa mɛ.’ 16 “Se nyɛɛ lɛɛ a gbaa nyɛ pɛ! Nyɛ hɛngmɛ ngɛ nɔ́ hyɛe, nɛ nyɛ tue ngɛ nɔ́ nue. 17 Niinɛ, i ngɛ nyɛ dee ke gbali, kɛ Mawu bimɛ babauu hla kaa a maa na níhi nɛ nyɛ ngɛ hyɛe nɛ ɔ, se a nɛ́; a hla kaa a maa nu níhi nɛ nyɛ ngɛ nue nɛ ɔ, se a nui. Yesu tsɔɔ abɛ nɛ kɔɔ ní dulɔ ɔ he ɔ sisi ( Marko 4.13-20 ; Luka 8.11-15 ) 18 “Jehanɛ, nyɛɛ bu tue, konɛ nyɛɛ le nɔ nɛ abɛ nɛ kɔɔ ní dulɔ ɔ he ɔ tsɔɔ. 19 Nihi nɛ nuɔ matsɛ yemi ɔ he sɛ gbi, se a nui sisi ɔ, a ngɛ kaa wu nɛ ya pue blɔ he ɔ. Nɔ yayami ɔ baa nɛ e ba saa nɔ́ nɛ a du ngɛ a mi ɔ kɛ jeɔ. 20 Wu nɛ ya pue tɛ sa nɔ ɔ daa si ha nihi nɛ nuɔ sɛ gbi ɔ, nɛ a heɔ amlɔ kɛ bua jɔmi. 21 Se sɛ gbi ɔ he we si ngɛ a mi, nɛ e se kɛ we hulɔ. Ke haomi, loo yi wami ba ngɛ munyu ɔ he ɔ, kɛkɛ a nane kpata. 22 Wu nɛ ya pue mio mi ɔ daa si ha nihi nɛ nuɔ sɛ gbi ɔ, se je nɛ ɔ mi he nya gbami, kɛ sika suɔmi gbee sɛ gbi ɔ, nɛ e wui yiblii. 23 Se wu nɛ ya pue zugba kpakpa nɔ ɔ lɛɛ e daa si ha nihi nɛ nuɔ sɛ gbi ɔ, nɛ a kɔɔ se hulɔ. Mɛ ji ni nɛmɛ nɛ woɔ yiblii ɔ, ni komɛ lafa, ni komɛ nyingmi ekpa, kɛ ni komɛ hu nyingmi etɛ.” Abɛ nɛ kɔɔ hu he 24 Yesu bu mɛ abɛ kpa ko hu ke, “Hiɔwe matsɛ yemi ɔ ngɛ kaa kikɛ nɛ ɔ. Nyumu ko du wu kpakpa ngɛ e ngmɔ mi. 25 Se nyɔ mi benɛ nɔ tsuaa nɔ hwɔ si ɔ, he nyɛlɔ ko ba du hu kɛ futu ngma a, nɛ e je. 26 Benɛ ngma a ba wa nɛ e wo yiblii ɔ, hu ɔ hu yi je kpo. 27 Wetsɛ ɔ tsɔli ba bi lɛ ke, ‘Nyɔmtsɛ, anɛ pi wu kpakpa nɛ o du ngɛ o ngmɔ ɔ mi lo? Jije hu nɛ ɔ je mɔ?’ 28 E he nɔ ke, ‘He nyɛlɔ ko lɛ pee enɛ ɔ nɛ.’ E tsɔli ɔmɛ bi lɛ ke, ‘Lɛɛ o suɔ kaa waa ya nɛ wa ya hia lo?’ 29 E he nɔ ke, ‘Dɛbi, eko ɔ, ke nyɛ ngɛ hu ɔ hiae ɔ, nyɛ maa hia ngma a hu kɛ futu mi. 30 Nyɛ ha ngma a, kɛ hu ɔ tsuo nɛ wa kɛ yaa si ngma kpami be ɔ. Ke ngma kpami be ɔ su ɔ, ma de ní tsuli ɔmɛ ke a bua hu ɔ nya kekle nɛ a fi, konɛ a sã. Lɔ ɔ se loko ma ha nɛ a bua ngma a nya kɛ wo ye gba a mi.’ ” Abɛ nɛ kɔɔ sinapi wu he ( Marko 4.30-32 ; Luka 13.18-19 ) 31 Yesu bu mɛ abɛ kpa ke, “Hiɔwe matsɛ yemi ɔ ngɛ kaa kikɛ nɛ ɔ: Nyumu ko kɛ̃ sinapi wu, nɛ e ya du ngɛ e ngmɔ mi. 32 Sinapi wu ji wuhi nɛ a duɔ ɔ a kpɛti nyafii pe kulaa. Se ke e wa a, e ba peeɔ tso nguaa pe tso ɔmɛ tsuo. Kɛkɛ ɔ, lohwe pɛlitsɛmɛ baa nɛ a ba peeɔ tsu ngɛ e kɔni ɔmɛ a mi.” Abɛ nɛ kɔɔ masa he ( Luka 13.20-21 ) 33 Yesu bu mɛ abɛ kpa ke, “Hiɔwe matsɛ yemi ɔ ngɛ kaa kikɛ nɛ ɔ: Yo ko ngɔ masa nɛ e kɛ futu kplolo mamu lita nyingmi eywiɛ kɛ ya su be nɛ lɛ tsuo fu.” Yesu kɛ abɛhi tsɔɔ ní ( Marko 4.33-34 ) 34 Abɛhi lɛ Yesu bu nɛ e kɛ tsɔɔ ma kpekpemi ɔ ní nɛ ɔmɛ tsuo. Niinɛ, e de we mɛ nɔ́ ko nɛ e bui abɛ kɛ tsɔɔ nya. 35 E pee enɛ ɔ, konɛ e kɛ ha nɛ nɔ́ nɛ gbalɔ ɔ de ɔ nɛ ba mi ke, “I kɛ mɛ maa tu munyu ngɛ abɛ gbi mi. Níhi nɛ a ngɔ kɛ laa kɛ je be nɛ a to je ɔ sisi ɔ, ma fiɛ kɛ tsɔɔ mɛ.” Yesu tsɔɔ abɛ nɛ kɔɔ hu ɔ he ɔ sisi 36 Benɛ Yesu si ma kpekpemi ɔ, nɛ e ba we mi ɔ, e kaseli ɔmɛ ba e ngɔ ba de lɛ ke, “Abɛ ɔ nɛ kɔɔ hu ɔ nɛ ngɛ ngmɔ ɔ mi ɔ he ɔ, tsɔɔ wɔ sisi.” 37 Yesu he nɔ ke, “Nɔ nɛ du wu kpakpa a ji Nɔmlɔ Bi ɔ nɛ. 38 Ngmɔ ɔ ji je ɔ; wu kpakpa a ji matsɛ yemi mi bimɛ ɔmɛ; hu ɔ ji nɔ yayami ɔ bimɛ. 39 He nyɛlɔ ɔ nɛ du hu ɔ ji Abosiami. Ngma kpami be ɔ ji je nɛ ɔ nyagbe, nɛ ngma kpali ɔmɛ ji hiɔwe bɔfo ɔmɛ. 40 Bɔ nɛ a bua hu ɔ nya nɛ a sã a, jã nɔuu a maa pee ngɛ je nɛ ɔ nyagbe mi. 41 Nɔmlɔ Bi ɔ maa tsɔ e hiɔwe bɔfo ɔmɛ, nɛ a ma ba bua nimli nɛ ɔmɛ a nya ngɛ e matsɛ yemi ɔ mi: ni nɛmɛ nɛ haa nihi a nane kpataa, kɛ yayami peeli tsuo. 42 A ma sake mɛ kɛ fɔ flɔɔnɔɔ kɛ e mi la hɛuu ɔ mi; nɛ lejɛ ɔ a maa wo yana, nɛ a ma kpe lungu nya. 43 Se Mawu ma a lɛɛ, a ma kpɛ kaa pu ngɛ a Tsɛ ɔ hiɔwe matsɛ yemi ɔ mi. Nɔ nɛ ngɛ tue ɔ, e nu! Abɛ nɛ kɔɔ juetli nɛ a ngɔ laa a he 44 “Hiɔwe matsɛ yemi ɔ ngɛ kaa kikɛ nɛ ɔ: Nyumu ko ya na juetli ngɛ zugba ko mi. Benɛ e na juetli ɔ, e ngɔ laa ekohu. Bua jɔmi sɔuu nɛ e na he je ɔ, e ho nɛ e ya jua níhi tsuo nɛ e ngɛ ɔ, nɛ e kɛ he jamɛ a ngmɔ ɔ. Abɛ nɛ kɔɔ adiagba he 45 “Jehanɛ ɔ, hiɔwe matsɛ yemi ɔ ngɛ kaa kikɛ nɛ ɔ: Jua yelɔ ko lɛ ngɛ adiagba saminyawiiwi hlae. 46 Benɛ e ya na adiagba saminyayoo kake nɛ he jua wa a, e ho nɛ e ya jua níhi tsuo nɛ e ngɛ ɔ, nɛ e kɛ he. Abɛ nɛ kɔɔ ya a he 47 “Hiɔwe matsɛ yemi ɔ ngɛ kaa kikɛ nɛ ɔ hulɔ. Wo hɛli komɛ fɔ ya ngɛ wo mi, nɛ a gbe lo slɔɔtohi babauu. 48 Benɛ ya a hyi ɔ, a sã kɛ ba wo ɔ nya, nɛ a ba hi si, nɛ a hla lo ɔ mi. A bua kpakpa amɛ a nya ngɔ wo kusiihi a mi, se yaya amɛ lɛɛ a sake ngɔ pue he. 49 Kikɛ nɛ ɔ nɔuu a maa pee ngɛ je nɛ ɔ nyagbe mi. Mawu bɔfo ɔmɛ maa je kpo, nɛ a ma ba hla nimli yayami ɔmɛ ngɛ nimli kpakpa amɛ a kpɛti. 50 A ma sake mɛ ngɔ fɔ flɔɔnɔɔ kɛ e mi la hɛuu ɔ mi; nɛ lejɛ ɔ, a maa wo yana, nɛ a ma kpe lungu nya.” Juetli momo kɛ ehe 51 Yesu bi mɛ ke, “Nyɛ nu ní nɛ ɔmɛ a sisi?” A he nɔ ke, “Ee.” 52 E de mɛ ke, “Enɛ ɔ tsɔɔ kaa mlaa tsɔɔlɔ tsuaa mlaa tsɔɔlɔ nɛ ba plɛ pee kaselɔ ngɛ hiɔwe matsɛ yemi ɔ mi ɔ, e ngɛ kaa wetsɛ ko nɛ jeɔ ní hehi, kɛ ní momohi kɛ jeɔ e nito he.” A kua Yesu ngɛ Nazaret ( Marko 6.1-6 ; Luka 4.16-30 ) 53 Benɛ Yesu gbe abɛ nɛ ɔmɛ a bumi nya a, e je lejɛ ɔ, 54 nɛ e kpale kɛ ba lɛ nitsɛ e ma mi. E tsɔɔ ní ngɛ kpe he ɔ, nɛ nihi nɛ bu lɛ tue ɔ, a nya kpɛ a he. A bi ke, “Jije nyumu nɛ ɔ ná kikɛmɛ a nile nɛ ɔ kɛ je? E nyakpɛ ní ɔmɛ hu nɛɛ? 55 Anɛ pi kapitɛ ɔ bi ɔ ji nɛ ɔ? Anɛ pi e nyɛ nɛ a tsɛɛ Maria a? Pi e nyɛminyumuhi ji Yakobo, Yosef, Simon, kɛ Yuda a? 56 E nyɛmiyi ɔmɛ ɔ, anɛ pi waa kɛ mɛ tsuo nɛ ngɛ hiɛ ɔ? Jije e ya ná ní nɛ ɔmɛ tsuo kɛ je mɔ?” 57 Kɛkɛ nɛ a mi mi fu lɛ. Se Yesu de mɛ ke, “A buu gbalɔ ngɛ he tsuaa he, ja lɛ nitsɛ e ma mi, kɛ lɛ nitsɛ e we mi pɛ.” 58 Akɛnɛ a he we lɛ yi he je ɔ, e tsu we nyakpɛ ní fuu ngɛ lejɛ ɔ. |
Bible in Dangme © Bible Society of Ghana, 2018.
Bible Society of Ghana