Marko 10 - BAIBLO ALOO NGMAMI KLƆUKLƆU ƆGba mi pomi he ní tsɔɔmi ( Mateo 19.1-12 ; Luka 16.18 ) 1 Enɛ ɔ se ɔ, Yesu si lejɛ ɔ, nɛ e pue nɔ kɛ ho Yudea ní ɔmɛ a mi, kɛ Yordan pa a se ya. Nihi babauu ba bu e nɔ ekohu, nɛ e tsɔɔ mɛ ní kaa bɔ nɛ e pɔɔ peemi ɔ. 2 Farisi bi komɛ ba e ngɔ ba hla e yi mi. A bi lɛ ke, “Anɛ wa mlaa a ngmɛɛ blɔ kaa nyumu fieɔ e yo lo?” 3 Yesu he nɔ nɛ e bi mɛ ke, “Mɛni mlaa Mose wo nyɛ ɔ?” 4 A he nɔ ke, “Mose ngmɛ blɔ kaa ke nɔ ko maa fie e yo ɔ, e ngma fiemi womi, nɛ e wo lɛ blɔ.” 5 Yesu de mɛ ke, “Mose ngma mlaa nɛ ɔ, ejakaa nyɛ tue wa. 6 Se kaa bɔ nɛ ngmami ɔ de ɔ, ‘Sisije ɔ, nyumu kɛ yo Mawu bɔ. 7 Enɛ ɔ he ɔ, nyumu ma si e tsɛ kɛ e nyɛ, nɛ e maa mɛtɛ e yo he, 8 nɛ mɛ ni enyɔ ɔmɛ tsuo a maa pee nɔ kake.’ Lɛɛ jehanɛ ɔ, a pi ni enyɔ hu, se nɔ kake. 9 Lɔ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Mawu ngɔ tsa a, nɔmlɔ kó gba mi.” 10 Benɛ a kpale kɛ ba we mi ɔ, Yesu kaseli ɔmɛ bi lɛ munyu ngɛ sane nɛ ɔ he ekohu. 11 E de mɛ ke, “Nɔ tsuaa nɔ nɛ fieɔ e yo nɛ e ya ngɔɔ nɔ kpa a, e puɛ gba, ejakaa e pee yayami kɛ si e kekle yo ɔ. 12 Yo nɛ kuaa e huno nɛ e ya gbaa nɔ kpa a, e puɛ gba ja nɔuu, ejakaa e pee yayami kɛ si e kekle huno ɔ.” Yesu gbaa jokuɛwi komɛ ( Mateo 19.13-15 ; Luka 18.15-17 ) 13 Ni komɛ ngɔ jokuɛ tsɔwi kɛ ba Yesu ngɔ konɛ e ngɔ ninehi ngɔ pue a nɔ; se e kaseli ɔmɛ kuɛ wo mɛ. 14 Benɛ Yesu na a, e tsui fia, nɛ e de e kaseli ɔmɛ ke, “Nyɛ ha jokuɛwi ɔmɛ nɛ a ba ye ngɔ; nyɛ ko tsi mɛ blɔ, ejakaa nihi nɛ ngɛ kaa ni nɛ ɔmɛ a nɔ ji Mawu matsɛ yemi ɔ nɛ. 15 I ngɛ nyɛ dee anɔkuale mi ke, nɔ tsuaa nɔ nɛ he we Mawu matsɛ yemi ɔ kaa bɔ nɛ jokuɛ nyafii maa pee ɔ, e be mi sɛe kɔkɔɔkɔ.” 16 Kɛkɛ nɛ e wo jokuɛwi ɔmɛ ngɛ e kɔni bɔkɔ mi, nɛ e ngɔ e ninehi ngɔ pue a nɔ, nɛ e gbaa mɛ. Nyumu niatsɛ ɔ ( Mateo 19.16-30 ; Luka 18.18-30 ) 17 Benɛ Yesu je kpo kɛ ma blɔ ɔ nɔ ekohu ɔ, nyumu ko sa fo kɛ ba na lɛ. E ba kpla si ngɛ e hɛ mi, nɛ e bi lɛ ke, “Tsɔɔlɔ kpakpa, mɛni ma pee nɛ ma ná neneene wami?” 18 Yesu bi lɛ ke, “Mɛni he je o ngɛ mi tsɛe ke nɔ kpakpa? Nɔ kpakpa ko be kaa ja Mawu pɛ. 19 Tse o le mlaa amɛ: ‘Koo gbe nɔmlɔ; ko puɛ gba; koo ju; koo ye lakpa odase; koo sisi nɔ; bu o tsɛ kɛ o nyɛ!’ ” 20 Se nyumu ɔ he nɔ nɛ e de lɛ ke, “Tsɔɔlɔ, i ye enɛ ɔmɛ tsuo a nɔ kɛ je ye jokuɛwi a si.” 21 Yesu hyɛ lɛ too nɛ e suɔ lɛ, lɔ ɔ he ɔ, e de lɛ ke, “E piɛ mo nɔ kake. Yaa nɛ o ya jua níhi tsuo nɛ o ngɛ ɔ, nɛ o dla sika a ha ohiatsɛmɛ, nɛ o ba nyɛɛ ye se.” 22 Benɛ nyumu ɔ nu nɔ́ nɛ ɔ, e hɛ mi tsake, nɛ e pue nɔ kɛ ho kɛ aywilɛho, ejakaa e ngɛ ní babauu. 23 Yesu hyɛ e kaseli ɔmɛ a hɛ mi kɛ kpe, nɛ e de mɛ ke, “Nyɛ na bɔ nɛ e wa ha niatsɛmɛ kaa a maa ba Mawu matsɛ yemi ɔ mi!” 24 Nɛ e de kikɛ nɛ ɔ, e kaseli ɔmɛ a he mi po. Se Yesu ya nɔ nɛ e de mɛ ke “Ye bimɛ, tse nyɛ na bɔ nɛ e wa ha nɔ ko nɛ ngɔɔ e hɛ ngɔ fɔɔ sika nɔ kaa e maa sɛ Mawu matsɛ yemi ɔ mi. 25 E wa ha niatsɛ kaa e maa sɛ Mawu matsɛ yemi ɔ mi pe kaa afukpɔngɔ maa gu abui hɛngmɛ mi.” 26 Benɛ e de kikɛ nɛ ɔ, e kaseli ɔmɛ a he mi po saminya, nɛ a bi a he ke, “Lɛɛ mɛnɔ yi wami a ma nyɛ he mɔ?” 27 Yesu hyɛ a hɛ mi too nɛ e de mɛ ke, “Nimli a blɔ fa mi ɔ, a be nyɛe maa pee, ja ngɛ Mawu blɔ fa mi; ejakaa Mawu blɔ fa mi lɛɛ a nyɛɔ níhi tsuo peeɔ.” 28 Kɛkɛ nɛ Petro je nya ke, “Hyɛ, wɔɔ lɛɛ wa si wa níhi tsuo nɛ wa ba nyɛɛ o se.” 29 Yesu de mɛ jehanɛ ke, “Niinɛ i ngɛ nyɛ dee ke, nɔ tsuaa nɔ nɛ si e we, loo nyɛminyumuhi, loo nyɛmiyihi, loo nyɛ, loo tsɛ, loo bimɛ, loo zugba ngɛ imi, kɛ sane kpakpa a wa he ɔ, 30 e nine maa su babauu nɔ ngɛ be nɛ ɔ mi. E ma na ní nɛ ɔmɛ kɛ bɔ he totoe lafa: we, nyɛminyumuhi, nyɛmiyihi, nyɛmɛ, bimɛ, zugba, kɛ yi wami hulɔ; nɛ e nine maa su neneene wami nɔ ngɛ je nɛ maa ba a mi. 31 Kekletsɛmɛ fuu ma ba pee sekpɛli, nɛ sekpɛli ma ba pee kekletsɛmɛ.” Yesu tu e gbenɔ he munyu si etɛne ( Mateo 20.17-19 ; Luka 18.31-34 ) 32 Jehanɛ Yesu kɛ e kaseli ɔmɛ ngɛ blɔ ɔ nɔ kɛ yaa Yerusalem, nɛ Yesu nyɛɛ a hɛ mi. Kaseli ɔmɛ a hɛ mi pee mɛ yaa, nɛ nihi nɛ nyɛɛ se ɔ, gbeye nu mɛ. Yesu ngɔ ni nyɔngma kɛ enyɔ ɔmɛ kɛ ya se ekohu, nɛ e bɔni mɛ níhi nɛ maa ba e nɔ ɔ demi ke, 33 “Nyɛɛ bu tue; wa yaa Yerusalem, nɛ a maa ngɔ Nɔmlɔ Bi ɔ ngɔ wo osɔfo nikɔtɔma amɛ, kɛ mlaa tsɔɔli ɔmɛ a dɛ mi. A maa bu lɛ gbenɔ fɔ, nɛ a maa ngɔ lɛ ngɔ ha ma je li ɔmɛ. 34 Ni nɛ ɔmɛ maa ye e he fɛu, nɛ a maa la lada ngɔ pue e nɔ. A maa fia lɛ kplibi, nɛ a maa gbe lɛ; se ligbi etɛ se ɔ, e maa te si kɛ ba wami mi ekohu.” Yakobo kɛ Yohane bi nɔ́ ko ( Mateo 20.20-28 ) 35 Yakobo kɛ Yohane, Zebedeo bimɛ ɔmɛ ba Yesu ngɔ ba de lɛ ke, “Tsɔɔlɔ, wa ma bi mo nɔ́ ko nɛ o pee ha wɔ.” 36 E bi mɛ ke, “Mɛni nyɛ ngɛ hlae nɛ ma pee ha nyɛ?” 37 A de lɛ ke, “Ke benɛ o hii si ngɛ o nyami sɛ ɔ nɔ ngɛ o matsɛ yemi ɔ mi ɔ, ha nɛ wa ti nɔ kake nɛ hi o hiɔ nɔ, nɛ nɔ kake nɛ hi o muɔ nɔ.” 38 Yesu de mɛ ke, “Nyɛ li nɔ nɛ nyɛ ngɛ bie ɔ. Amanehlu kplu nɛ ma nu ɔ, anɛ nyɛ ma nyɛ nu lo? Nɔ sɔlemi nɛ a kɛ maa sɔle mi ɔ, anɛ nyɛ ma nyɛ lo!” 39 A he nɔ ke, “Wa ma nyɛ.” Kɛkɛ nɛ Yesu de mɛ ke, “Kplu nɛ ma nu ɔ, nyɛ ma nyɛ maa nu, nɛ nɔ sɔlemi nɛ a kɛ maa sɔle mi ɔ, a kɛ maa sɔle nyɛ hulɔ lɛɛ, 40 se ye hiɔ nɔ, kɛ ye muɔ nɔ himi ɔ, pi ye nɔ́ nɛ i kɛ haa, se mohu nihi nɛ a dla to ɔ a nɔ́.” 41 Benɛ ni nyɔngma amɛ nɛ piɛ ɔ nu ɔ, a mi mi fu Yakobo kɛ Yohane. 42 Lɔ ɔ he ɔ, Yesu tsɛ mɛ tsuo kɛ ba e ngɔ, nɛ e de mɛ ke, “Kaa bɔ nɛ nyɛ le ɔ, je nɛ ɔ mi nɔ yeli ɔmɛ ngɛ he wami saminya nɛ a kɛ yeɔ ma je li ɔmɛ a nɔ wawɛɛ. 43 Se nyɛɛ lɛɛ nyɛ blɔ be jã. Mohu nɔ tsuaa nɔ nɛ hlaa nɛ e pee nɔmlɔ ngua ngɛ nyɛ kpɛti ɔ, e pee e he nyɛ tsɔlɔ; 44 nɛ nɔ nɛ hlaa nɛ e pee e he nɔkɔtɔma a, e pee e he nyɛ tsuo nyɛ sɔmɔlɔ. 45 Ejakaa Nɔmlɔ Bi ɔ tete bɛ nɛ a sɔmɔlɔ lɛ, se mohu e ba sɔmɔ, nɛ́ e ngɔ e wami ngɔ ha kɛ kpɔ nihi babauu.” Yesu tsa Bartimeo hɛ yuyuilɔ ɔ ( Mateo 20.29-34 ; Luka 18.35-43 ) 46 Jehanɛ a ba su Yeriko, nɛ benɛ Yesu kɛ e kaseli ɔmɛ, kɛ ma kpekpemi nihi babauu je lejɛ ɔ kɛ yaa a, a na Timeo bi Bartimeo hɛ yuyuilɔ ɔ nɛ hii si ngɛ gbɛjegbɛ ɔ tue ngɛ nɔ́ bae. 47 Benɛ e nu kaa Yesu Nazaret no ɔ lɛ bee ɔ, e bɔni ngmlaa kpami ke, “Yesu, David bi, naa mi mɔbɔ!” 48 Nihi fuu nga e yi ke e pee kɔ. Se e kpa ngmlaa wawɛɛ mohu pe kekle ɔ ke, “David bi, naa mi mɔbɔ!” 49 Yesu da si, nɛ e ke, “Nyɛ tsɛ lɛ kɛ ba!” Kɛkɛ nɛ a tsɛ hɛ yuyuilɔ ɔ, nɛ a de lɛ ke, “Na tsui; tee si, e ngɛ mo tsɛe!” 50 Kɛkɛ nɛ e sake e tade klɔii ɔ ngɔ fɔ he; e te si pam; nɛ e ba Yesu ngɔ. 51 Yesu bi lɛ ke, “Mɛni o ngɛ hlae nɛ ma pee ha mo?” Hɛ yuyuilɔ ɔ de lɛ ke, “Tsɔɔlɔ, ha ma hyɛ nɔ́ ekohu.” 52 Kɛkɛ nɛ Yesu de lɛ ke, “Yaa, o hemi kɛ yemi tsa mo!” Amlɔ nɔuu ɔ, e bɔni nɔ́ hyɛmi, nɛ e kɛ Yesu ho. |
Bible in Dangme © Bible Society of Ghana, 2018.
Bible Society of Ghana