Manyadali 9 - BAIBLO ALOO NGMAMI KLƆUKLƆU ƆAbimelek 1 Yerubaal binyumu Abimelek pue nɔ kɛ ho e nyɛ nyɛmimɛ ɔmɛ a ngɔ ya ngɛ Shekem, nɛ e ya de e nyɛ weku ɔ, kɛ a we puɔ nya a tsuo ke 2 a bi Shekem bi ɔmɛ tsuo ke, “Te nɔ́ nɛ da ha nyɛ nɛɛ? Kaa Yerubaal binyumuhi nyingmi kpaago ɔmɛ tsuo maa ye nyɛ nɔ, aloo nɔ kake pɛ nɛ ye nyɛ nɔ? Nyɛ kai hu kaa imi lɛɛ i kɛ nyɛ je langmɔ kpa kake nya.” 3 E nyɛ nyɛmimɛ ɔmɛ ya sɛɛ e munyu ɔ ha Shekem bi ɔmɛ tsuo; nɛ a yi mi plɛ kɛ ya nyɛɛ Abimelek se. A de ke, “Wa nyɛmi ji lɛ.” 4 A ha lɛ sika hiɔ yi nyingmi kpaago kɛ je Baal Berit jami he ɔ, nɛ Abimelek ngɔ sika a kɛ ya bɔ yakayaka nimli komɛ apaa kɛ ba nyɛɛ e se. 5 Lɔ ɔ se ɔ, e pue nɔ kɛ ho e tsɛ we ɔ mi ya ngɛ Ofra, nɛ e ya gbe e nyɛminyumu nyingmi kpaago ɔmɛ nɛ ji Yerubaal bimɛ ɔmɛ ngɛ tɛ kake nɔ ngɛ lejɛ ɔ. Se Yotam, Yerubaal binyumu wayoo pe kulaa a lɛɛ e laa e he, nɛ Abimelek nine sui e nɔ. 6 Kɛkɛ nɛ Shekem kɛ Bet Milo bi ɔmɛ tsuo bua a he nya, nɛ a ya wo Abimelek matsɛ ngɛ Shekem, ngɛ tso ngua a kasa nya. 7 Benɛ Yotam nu he ɔ, e ho ya da si ngɛ Gerizim yo ɔ yi mi, nɛ e kpa ngmlaa nɛ e de ke. “Nyɛɛ bu mi tue, nyɛ Shekem bi, konɛ Yawɛ hu nɛ bu nyɛ tue! 8 Ligbi ko ɔ, tsohi ho konɛ a ya pɔ nɔ ko nu nɛ a wo lɛ matsɛ nɛ e ye a nɔ. A de oliv tso ke, ‘Moo ye wa nɔ matsɛ!’ 9 Se oliv tso de mɛ ke, ‘Anɛ ma si ye nu nɛ he jua wa, nɛ a kɛ woɔ mawuhi, kɛ nimli adesahi a hɛ mi nyami ɔ, nɛ ma ya ye tsohi a nɔ matsɛ lo?’ 10 Lɔ ɔ se ɔ, tso ɔmɛ ya de ngmɔkɔ tso ke, ‘Ba nɛ o ba ye wa nɔ matsɛ!’ 11 Se ngmɔkɔ tso de mɛ ke, ‘Anɛ ma si ye ngɔɔmi, kɛ ye yiblii kpakpa amɛ, nɛ ma ya ye tsohi a nɔ matsɛ lo?’ 12 Kɛkɛ nɛ tso ɔmɛ ya de wai tso ke, ‘Moo lɛɛ moo ba nɛ o ba ye wa nɔ matsɛ!’ 13 Se wai tso de mɛ ke, ‘Anɛ ma si ye wai nɛ haa mawuhi, kɛ nimli adesahi tsuo bua jɔmi ɔ, nɛ ma ya ye tsohi a nɔ matsɛ lo?’ 14 Nyagbenyagbe ɔ, tso ɔmɛ tsuo ya de mio tso ke, ‘Moo lɛɛ moo ba nɛ o ba ye wa nɔ matsɛ!’ 15 Mio tso de tso ɔmɛ ke, ‘Ke nyɛ maa pɔ mi nu nɛ nyɛ maa wo mi tsɛ ngɛ nyɛ nɔ niinɛ ɔ, lɛɛ nyɛɛ ba nɛ nyɛ ba sa we ngɛ ye hɔ̃ mi. Se ke pi ja ji nɔ́ ɔ, lɛɛ la nɛ je mio tso ɔ mi nɛ e ya sã Lebanon seda tso ɔmɛ!’ 16 “Lɔ ɔ he ɔ, matsɛ nɛ nyɛ wo Abimelek nɛ ɔ, anɛ nyɛ ye anɔkuale kɛ dami sane lo? Anɛ nyɛ pee Yerubaal kɛ e we ɔ kpakpa, nɛ nyɛ to lɛ nane mi bɔ nɛ sa e ní tsumi ɔmɛ lo? 17 Nyɛ kai kaa tsaatsɛ ngɔ e he kɛ sã bɔ, nɛ e hwu ta ha nyɛ, nɛ e je nyɛ kɛ je Midian bi ɔmɛ a dɛ mi. 18 Se mwɔnɛ ɔ, nyɛ te si wo tsaatsɛ we ɔ. Nyɛ gbe e binyumuhi nyingmi kpaago ngɛ tɛ kake nɔ, nɛ nyɛ wo e binyumu Abimelek nɛ e kɛ e mawayo fɔ ɔ matsɛ ngɛ Shekem, ejakaa nyɛ nyɛmi ji lɛ. 19 Lɔ ɔ he ɔ, sane nɛ nyɛ ye Yerubaal kɛ e we ɔ mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ, ke anɔkuale kɛ dami sane nyɛ ye ɔ, lɛɛ nyɛ nya Abimelek he, nɛ lɛ hu e kɛ nyɛ nɛ na bua jɔmi. 20 Se ke pi ja ji sane ɔ, lɛɛ la nɛ je Abimelek mi ya sã Shekem bi ɔmɛ kɛ Bet Milo bi ɔmɛ; jehanɛ, e je Shekem bi ɔmɛ kɛ Bet Milo bi ɔmɛ a mi ya sã Abimelek.” 21 Kɛkɛ nɛ Yotam tu fo kɛ ho Beer ya, nɛ e ya hi lejɛ ɔ; ejakaa e ngɛ e nyɛminyumu Abimelek gbeye yee. 22 Abimelek ye Israel nɔ matsɛ jeha etɛ. 23 Kɛkɛ nɛ Mawu ha mumi yayami ko ba puɛ Abimelek kɛ Shekem bi ɔmɛ a kpɛti; nɛ Shekem bi ɔmɛ tsɔ atuã wo Abimelek. 24 A pee nɔ́ nɛ ɔ konɛ a kɛ ye Yerubaal binyumu nyingmi kpaago ɔmɛ nɛ a gbe ɔ a he lue; bɔ nɛ pee nɛ a muɔ ɔ nɛ tloo a nyɛminyumu Abimelek kɛ Shekem bi ɔmɛ nɛ wo lɛ he wami loko e gbe e nyɛmimɛ ɔmɛ ɔ. 25 Shekem bi ɔmɛ ha ni komɛ ya wo Abimelek ka ngɛ yo ɔmɛ a yi mi, nɛ nɔ tsuaa nɔ nɛ ma ba gu jamɛ a blɔ ɔ nɔ kɛ be ɔ, kɛkɛ a kpɔ e níhi ngɛ e dɛ. A ya sɛɛ munyu nɛ ɔ ha Abimelek. 26 Pee se ɔ, Ebed binyumu Gaal, kɛ e nyɛmimɛ ɔmɛ ba Shekem; nɛ Shekem bi ɔmɛ he lɛ atuu. 27 A ya nga a nɔ nɛ a ya kplɔ wai yiblii ngɛ wai ngmɔ ɔmɛ a mi kɛ ba pee dã; nɛ a fiɛ nɛ a na bua jɔmi saminya. Lɔ ɔ se ɔ, a ya ye ní nɛ a nu dã ngɛ a mawu ɔ we ɔ; nɛ a jɛ Abimelek saminya ngɛ lejɛ ɔ. 28 Ebed binyumu Gaal de ke, “Mɛni nimli po ngɛ Shekem ɔ? Mɛni he je lɛ wa ngɛ Abimelek sɔmɔe? Mɛnɔ ji jamɛ a Abimelek ɔ? Anɛ pi Yerubaal bi ji lɛ? Nɛ pi e we asafoatsɛ ji Zebul lo? Anɛ a sɔmɔ we Shekem tsɛ Hamor we bi ɔmɛ hyɛ lo? Mɛni he je nɛ wa ngɛ lɛ sɔmɔe mɔ? 29 I na nɛ ma nɛ ɔ ngɛ ye sisi, jinɛ i kɛ Abimelek gbe nya momo. I ko de Abimelek ke, ‘Ngɔɔ nihi babauu ngɔ piɛ o ta buli ɔmɛ a he, nɛ o kɛ mɛ nɛ ba.’ ” 30 Benɛ Zebul, ma a nɔ yelɔ ɔ nu Ebed binyumu Gaal munyu ɔ nɛ e tu ɔ, e mi mi fu, 31 nɛ e tsɔ nihi nigii ke a ya de Abimelek ngɛ Aruma ke, “O nɛ, Ebed binyumu Gaal kɛ e nyɛmimɛ ɔmɛ ba Shekem, nɛ a ba ngɛ ma mi bi ɔmɛ a yi mi woe nɛ a te si kɛ wo mo. 32 Lɔ ɔ he ɔ, o kɛ o we bi ɔmɛ nyɛɛ te si nyɔ mi nɛ nyɛ ya wo ka ngɛ nga a nɔ. 33 Mɔtu, pu si temi be ɔ, nyɛɛ te si nɛ nyɛ ya tua ma a tlukaa. Ke Gaal kɛ e we bi ɔmɛ je kpo kɛ ba na nyɛ ɔ, nyɛɛ pee mɛ bɔ nɛ nyɛ suɔ.” 34 Abimelek kɛ e we bi ɔmɛ tsuo te si nyɔ mi nɛ a ya wo Shekem ma a he ka, ngɛ kuu eywiɛ mi. 35 Ebed binyumu Gaal je kpo nɛ e ya da si ngɛ ma agbo ɔ nya. Benɛ Abimelek kɛ e we bi ɔmɛ wo a he nɔ kɛ je a ka womi he ɔ, 36 Gaal na mɛ, nɛ e de Zebul ke, “Hyɛ! Ni komɛ kple si kɛ je yo ɔmɛ a yi mi kɛ ma.” Zebul de lɛ ke, “Yo ɔmɛ a nini o ngɛ hyɛe ɔ nɛ; se pi nimli!” 37 Gaal tu munyu ekohu, nɛ e de ke, “Hyɛ! Nimli je zugba a kpɛti tutuutu kɛ ma, nɛ kuu kake hu ngɛ klaali a tso ngua blɔ ɔ nɔ kɛ ma.” 38 Kɛkɛ nɛ Zebul bi lɛ ke, “Nya puu ɔ nɛ o pee, nɛ o bi ke, ‘Mɛnɔ ji Abimelek nɛ wa sɔmɔɔ lɛ ɔ?’ jije e kɛ mo su? Anɛ pi ma nɛ o gbe a he guɛ ɔ ji nɛ ɔ lo? Jehanɛ, jee kpo konɛ o kɛ mɛ ya hwu ta.” 39 Nɛ Gaal je kpo kɛ nyɛɛ Shekem bi ɔmɛ a hɛ mi, nɛ e kɛ Abimelek ya hwu ta. 40 E tu fo, se Abimelek nyɛɛ e se. Nihi babauu plaa kɛ pue si hluu kɛ ya su ma a agbo ɔ nya tɔɔ. 41 Abimelek hi Aruma; se Zebul fie Gaal kɛ e nyɛmimɛ ɔmɛ kɛ je Shekem, nɛ a ngmɛ́ mɛ blɔ nɛ a hi lejɛ ɔ. 42 E nɔ jena benɛ a ya bɔ Abimelek amaniɛ ke Shekem bi ɔmɛ je kɛ ho nga a nɔ ya a, 43 e dla e we bi ɔmɛ a mi kuu etɛ, nɛ e ngɔ mɛ kɛ ya wo ka ngɛ nga a nɔ. Benɛ e na kaa ni ɔmɛ je ma a mi kɛ ma a, e je kpo ya tua mɛ. 44 Abimelek kɛ asafo kuu nɛ piɛ e he ɔ pee esɔ nɛ a ya da si ngɛ ma agbo ɔ nya. Kɛkɛ nɛ asafo kuu kpa enyɔ ɔmɛ ya tua ni ɔmɛ nɛ ngɛ nga a nɔ ɔ; nɛ a gbe mɛ tsuo. 45 Abimelek kɛ ma a hwu ta jamɛ a ligbi ɔ tsuo kɛ ya si e ngɔ ma a. E gbe nimli tsuo nɛ ngɛ ma a mi, nɛ e kpata ma a hɛ mi. Lɔ ɔ se ɔ, e fĩa ngo kɛ pue zugba a nɔ tsuo. 46 Benɛ ni ɔmɛ tsuo nɛ ngɛ Shekem mɔ ɔ mi ɔ nu nɔ́ nɛ ɔ he ɔ, a ya laa a he ngɛ mɔ ɔ mi ngɛ El Berit jami he ɔ. 47 Benɛ a ya gba Abimelek ke ni ɔmɛ tsuo nɛ ngɛ Shekem mɔ ɔ mi ɔ ya bua a he nya a, 48 Abimelek kɛ e we bi ɔmɛ tsuo kuɔ Zalmon yo ɔ. Abimelek ya ngɔ gbiɛ nɛ e kɛ po tso kɔni, nɛ e kɛ fɔ e konɔ. Kɛkɛ nɛ e de e we bi ɔmɛ ke, “Nɔ́ nɛ nyɛ na nɛ i pee nɛ ɔ, nyɛ he nɛ sɔ, nɛ nyɛ hu nyɛɛ pee ja nɔuu.” 49 Lɔ ɔ he ɔ, nɔ tsuaa nɔ ya po tso kɔni kake nɛ a kɛ nyɛɛ Abimelek se. A to tso ɔmɛ kɛ kpasa mɔ ɔ, nɛ a mɛ mɔ ɔ he la. Nɛ ni ɔmɛ tsuo nɛ ngɛ Shekem mɔ ɔ mi, maa pee nyumuhi kɛ yihi akpe kake ɔ gbo. 50 Lɔ ɔ se ɔ, Abimelek pue nɔ kɛ ho Tebez ya. E ya sa ma a yi, nɛ e ngɔ ma a. 51 Se mɔ ko nɛ ngɛ he wami saminya ngɛ ma a mi, nɛ ma mi bi ɔmɛ tsuo pɛpɛɛpɛ, nyumuhi kɛ yihi tu fo kɛ ho lejɛ ɔ ya. A nga a yi kɛ wo mɔ ɔ mi, nɛ a kuɔ mɔ ɔ kɛ ho e yi mi ya. 52 Abimelek ba nɛ e ba tua mɔ ɔ. Se be nɛ e maa ho mɔ ɔ sinya a he sumi ya konɛ e mɛ he la a, 53 yo ko fɔ wɛ tɛ mi bi kɛ fia Abimelek yi; nɛ e yi ɔ ywia. 54 Kɛkɛ nɛ e tsɛ niheyo ɔ nɛ hɛɛ e ta hwumi ní ɔmɛ esɔesɔ, nɛ e de lɛ ke, “Moo hia o klaate ɔ nɛ o kɛ gbe mi, nɛ a ko ba de ngɛ ye he ke, ‘Yo kpamakpa nɛ gbe lɛ.’ ” Nɛ niheyo ɔ gbɔ lɛ klaate ɔ nɛ e gbo. 55 Benɛ Israel bi ɔmɛ na kaa Abimelek gbo ɔ, mɛ tsuo pɛpɛɛpɛ a je kɛ ho a wehi a mi ya. 56 Yayami nɛ Abimelek pee e tsɛ, nɛ e gbe e nyɛminyumuhi nyingmi kpaago ɔmɛ ɔ, bɔ nɛ Mawu wo lɛ hiɔ ji nɛ ɔ nɛ. 57 Jehanɛ hu, yi wu tso níhi nɛ Shekem bi ɔmɛ pee ɔ, Mawu ha lɛ tsuo kpale bu mɛ nitsɛmɛ a yi mi; nɛ Yerubaal binyumu Yotam gbiɛmi ɔ ba a nɔ. |
Bible in Dangme © Bible Society of Ghana, 2018.
Bible Society of Ghana