Mateo 22 - Somi He ƆMatsɛ bi ɔ yokpeemi he abɛ ( Luka 14.15-24 ) 1 Nɛ Yesu wo e nya nɔ nɛ e kɛ mɛ tu munyu ekohu ngɛ abɛhi a mi ke: 2 “Hiɔwe matsɛ yemi ɔ ngɛ kaa matsɛ ko nɛ ngmɛ yo kpeemi okplɔɔ ha e bi. 3 Nɛ e tsɔ e tsɔli ke a ya tsɛ nihi nɛ a kpee ɔ kɛ ba yo kpeemi ɔ he; se a mi bami. 4 E kpale tsɔ tsɔli kpahi nɛ e ke: ‘Nyɛ ya de nihi nɛ a kpee ɔ ke: oʼɛ, i gbe ye niyeni ɔmɛ a nya; a gbe ye na amɛ kɛ ye lohwe lɛlɛɛ ɔmɛ, nɛ a gbe nɔ́ tsuaa nɔ́ nya; nyɛɛ ba yo kpeemi ɔ he!’ 5 Se mɛɛ lɛɛ a bui po, nɛ a ngɔ a blɔhi, nɔ kake ho e ngmɔ mi ya, nɛ nɔ kpa hu ho e guɛyemi ya. 6 Nɛ nihi nɛ piɛ ɔ nu e tsɔli ɔmɛ nɛ a wa mɛ yi mi, nɛ a gbe mɛ. 7 Se benɛ matsɛ ɔ nu ɔ, e mi mi fu, nɛ e tsɔ e aslaafohi, nɛ a ya gbe kikɛmɛ a awiyeli nɛ ɔmɛ, nɛ a sã a ma a. 8 Kɛkɛ nɛ e de e tsɔli ɔmɛ ke: ‘A to yo kpeemi ɔ he ni gbe nyɛ mohu, se nihi nɛ a kpee ɔ, a sɛ́.’ 9 Lɔ ɔ he je ɔ, nyɛɛ ya magbɛ ɔmɛ a nɔ, nɛ nihi abɔ nɛ nyɛ maa na a, nyɛɛ kpee mɛ kɛ ba yo kpeemi ɔ he. 10 Lɔ ɔ he ɔ tsɔli ɔmɛ je kpo kɛ ya blɔ ɔmɛ a nɔ, nɛ a ya bua nihi tsuo nɛ a na amɛ a nya, nimli yayamihi kɛ nimli kpakpahi, nɛ yo kpeemi he ɔ hyi tɔ kɛ nimli. 11 “Se benɛ matsɛ ɔ ba ni ɔmɛ a hyɛmi ɔ, e ba na nɔ ko ngɛ lejɛ ɔ nɛ wui yo kpeemi tade; 12 nɛ e de lɛ ke: ‘Huɛ, kɛ pee kɛɛ nɛ o ba hiɛ ɔ nɛ ɔ nɛ o wui yo kpeemi tade ɔ?’ Nɛ e nya ma. 13 Kɛkɛ nɛ matsɛ ɔ de e tsɔli ɔmɛ ke: ‘Nyɛɛ fi e nine kɛ e nane nɛ nyɛ wo lɛ ya sake ngɔ fɔ blɔ se diblii ɔ mi! Lejɛ ɔ ya fomi kɛ lungu nya kpemi ngɛ.’ 14 Ejakaa a tsɛ nihi fuu mohu, se nihi bɔɔ ahla.” Oniatsumi he sane ( Marko 12.13-17 ; Luka 20.20-26 ) 15 Kɛkɛ nɛ Farisifo ɔmɛ ho nɛ a ya da, bɔ nɛ a maa pee nɛ a wo e nya tso kpɛ. 16 Nɛ a tsɔ a kaseli ɔmɛ kɛ Herodebi ɔmɛ kɛ ba e ngɔ ba de lɛ ke: “Tsɔɔlɔ, wa le kaa anɔkualetsɛ ji mo, nɛ o tsɔɔ Mawu blɔ ɔ ngɛ anɔkuale mi, nɛ o hlɛ́ nimli a mi; ejakaa o hyɛ we nimli a hɛ mi; 17 lɔ ɔ he ɔ de wɔ bɔ nɛ o susuu. Anɛ e da kaa a tsuɔ onia haa Kaisare, aloo e dɛ?” 18 Se Yesu kpa a yi mi tomi yaya a si, nɛ e ke: “Osatotsɛmɛ, mɛni he je nyɛ ngɛ mi dae? 19 Nyɛɛ kɛ onia tsumi sika a nɛ tsɔɔ mi!” Nɛ a kɛ denario (cedi) tsɔɔ lɛ. 20 Nɛ e de mɛ ke: “Mɛnɔ foni ji nɛ ɔ kɛ nɔ nɛ a ngmɛ ngɛ nɔ nɛ ɔ?” 21 A de lɛ ke: “Kaisare nɔ ʼi.” Nɛ e de mɛ ke: “Lɛɛ, ynyɛɛ ngɔ Kaisare nihi ngɔ ha Kaisare, nɛ Mawu ni ɔmɛ nyɛ ngɔ ha Mawu!” 22 Nɛ benɛ a nu enɛ ɔ ɔ, a nya kpɛ a he, nɛ a si lɛ nɛ a je. Ni gbogboehi a sitemi he sane ( Marko 12.18-27 ; Luka 20.27-40 ) 23 Jamɛ a ligbi ɔ nɔ nɔuu ɔ, Sadukifohi nɛ deɔ ke ni gbogboehi a si temi ko be ɔ hu ba e ngɔ ba bi lɛ ke: 24 “Tsɔɔlɔ, Mose de ke: ‘Ke nɔ ko gbo nɛ e be bimɛ ɔ, e nyɛmi nɛ ngɔ e yo ɔ, konɛ e wo nina ngɔ ha e nyɛmi ɔ.’ 25 Jeha nɛ ɔ, nyɛmimɛ kpaago hi wa kpɛti, nɛ bi nɔkɔtɔma a ngɔ yo, nɛ e gbo, nɛ akɛnɛ e si we bimɛ nge e se ɔ, e si e yo ɔ ha e senɔ ɔ. 26 Ja nɔuu e tsa nɔ kɛ gu nɔ nɛ ji enyɔ ɔ kɛ nɔ nɛ ji etɛ ɔ nɔ kɛ ya su nɔ nɛ ji kpaago ɔ nɔ. 27 Se mɛ tsuo a se ɔ yo ɔ hu ba gbo. 28 Lɛɛ ni gbogboehi a sitemi ɔ mi ɔ, ni kpaago ɔmɛ a kpɛti mɛnɔ yo e maa pee, ejakaa mɛ tsuo a kɛ lɛ hi si?” 29 Se Yesu he nɔ nɛ e de mɛ ke: “Nyɛ ngɛ tɔe, ejakaa nyɛ li ngmami ɔmɛ aloo Mawu he wami ɔ, 30 ejakaa ni gbogboehi a si temi ɔ mi ɔ a ngɔɛ yo, nɛ a kɛ yi ha we gba hulɔ; se mohu a ngɛ kaa Mawu bɔfohi ngɛ hiɔwe. 31 Se ngɛ ni gbogboehi a si temi ɔ he ɔ, nyɛ kane we nɔ nɛ Mawu de nyɛ ke: 32 ‘Imi lɛɛ, Abraham Mawu kɛ Isak Mawu kɛ Yakob Mawu ji mi’ ɔ? Mawu ɔ pi ni gbogboehi a Mawu, se mohu hɛkali a Mawu ʼi.” 33 Nɛ benɛ asafo ɔmɛ nu enɛ ɔ ɔ, a he nya si mɛ ngɛ e tsɔɔmi ɔ he. Kita ngua a ( Marko 12.28-34 ; Luka 10.25-28 ) 34 Se benɛ Farisifo ɔmɛ nu kaa e ku Sadukifo ɔmɛ a nya a, a ba bua a he nya ngɛ he kake; 35 nɛ a ti nɔ kake nɛ ji mlaa tsɔɔlɔ ɔ da lɛ nɛ e bi lɛ ke: 36 “Tsɔɔlɔ, te nɔ nɛ ji mlaa a mi kita ngua a nɛɛ? 37 Nɛ Yesu de lɛ ke: “Suɔ Nyɔmtsɛ o Mawu ɔ, kɛ o tsui tsuo kɛ o klaa tsuo kɛ o juɛmi tsuo? 38 Kita amɛ a mi kekleekle nɔ kɛ ngua ji nɛ ɔ nɛ. 39 Nɛ nɔ nɛ nyɛɛ se ɔ ngɛ kaa kɔlɔ ɔ ke: ‘Suɔ o nyɛmi nɔmlɔ kaa bɔ nɛ o suɔ mo nitsɛ o he.’ 40 Kita enyɔ nɛ ɔmɛ Mlaa a kɛ gbali ɔmɛ tsuo kpla.” David bi ɔ he sane ( Marko 12.35-37 ; Luka 20.41-44 ) 41 Nɛ benɛ Farisifo ɔmɛ a nya ba bua a, Yesu bi mɛ ke: 42 “Kɛ nyɛ susuu ngɛ Kristo ɔ he kɛɛ? Mɛnɔ bi ji lɛ?” A de lɛ ke “David bi ʼi.” 43 E bi mɛ ke “Mɛni he je mɔ nɛ David, ngɛ mumi ɔ nya a, tsɛɛ lɛ ‘Nyɔmtsɛ’ nɛ e deɔ ke: 44 ‘Nyɔmtsɛ ɔ de ye nyɔmtsɛ ɔ ke: Hii ye hiɛ ɔ nɔ Kɛ maa su be nɛ ma ngɔ o henyɛli ɔmɛ Ngɔ wo o nane si’ ɔ’? 45 “Jeha nɛ ɔ ke David tsɛ lɛ ‘Nyɔmtsɛ’ ɔ, kɛ peɔ kɛɛ nɛ e pa peɔ e bi mɔ?” 46 Nɛ nɔ ko nyɛ we lɛ heto ko nɛ e ha, nɛ jeha nɛ ɔ hu kɛ je jamɛ a ligbi ɔ nɔ ɔ, nɔ ko kɛ́ lɛ nɔ́ ko bimi hu. |
Dangme New Testament © United Bible Societies, 1977.
United Bible Societies