Marko 1 - Somi He ƆYohane Baptisilɔ ɔ fiɛmi ( Mateo 3.1-12 ; Luka 3.1-18 ; Yohane 1.19-28 ) 1 Yesu Kristo, Mawu bi ɔ, he sane kpakpa a ji nɛ ɔ nɛ: 2 Munyu ɔ je sisi kaa bɔ nɛ gbalɔ Yesai a ngma a ke: “Ye tsɔlɔ ɔ ji nɛ ɔ nɛ; ma tsɔ lɛ kɛ sɛ o hlami nɛ e ya dla o blɔ ɔ ngɔ to mo. 3 Nɔ ko ngɛ ngmlaa kpae boboobo ngɛ nga a nɔ ke: ‘Nyɛ dla Nyɔmtsɛ ɔ blɔ ɔ. Nyɛ ha e blɔ ɔ nɛ da tlɔmɔɔ.’ ” 4 Lɔ ɔ he ɔ Yohane ba hia si ngɛ nga a nɔ; e ngɛ baptisie nɛ e ngɛ fiɛe ke: “Nyɛɛ kpale kɛ je nyɛ he yayami ɔmɛ a he nɛ a baptisi nyɛ, nɛ Mawu kɛ nyɛ he yayami ɔmɛ maa pa nyɛ.” 5 Nihi tsuo pɛpɛɛpɛ nɛ ngɛ Yudea zugba a nɔ kɛ Yerusalem ma ngua a mi ɔ je kpo kɛ ho ya bu Yohane tue. A jaje a he yayami ɔmɛ nɛ a baptisi mɛ ngɛ Yordan pa a mi. 6 Yohane ɔ, afukpɔngɔ he bwɔmi tade e woɔ, nɛ lohwe he womi kpa fi e mlɛ mi, nɛ e yeɔ baalɛ kɛ nga nɔ hwo. 7 E fiɛ tsɔɔ ni ɔmɛ ke: “Nɔ nɛ maa ba ngɛ ye se ɔ kle pe mi kulaa; i sɛ́ nɔ nɛ kplaa si pɛneɔ e tokotahi a nya kpa tete. 8 Imi lɛɛ nyu i kɛ ngɛ nyɛ baptisie, se lɛɛ, Mumi Klɔuklɔu e kɛ maa baptisi nyɛ. Yesu baptisimi kɛ e kami ( Mateo 3.13—4.11 ; Luka 3.21-22 ; 4.1-13 ) 9 Be bɔɔ ko se ɔ, Yesu je ma nɛ a tsɛɛ Nazaret ngɛ Galilea zugba a nɔ ɔ mi ba nɛ Yohane baptisi lɛ ngɛ Yordan mi. 10 Yesu je kpo kɛ je pa a mi nɔuu pɛ, kɛkɛ nɛ e na nɛ hiɔwe nya ngɛ blie, nɛ Mumi ɔ ngɛ si kplee kaa lahuɛ kɛ ma e nɔ. 11 Nɛ e nu gbi ko kɛ je hiɔwe de ke: “Mo ji imi nitsɛ ye suɔmi bi. I ngɛ o he suɔmi!” 12 Amlɔ nɔuu ɔ, Mumi ɔ kpaka lɛ kɛ ho nga a nɔ ya. 13 E ye ligbi nyingmi eywiɛ ngɛ lejɛ ɔ, nɛ Satan ka lɛ. Nga mi lohwehi hu ngɛ lejɛ ɔ; nɛ hiɔwe bɔfohi ba ba sɔmɔ lɛ. Yesu tsɛ wohɛli eywiɛ ( Mateo 4.12-22 ; Luka 4.14-15 ; 5.1-11 ) 14 Bene a nu Yohane wo tsu mi se ɔ, Yesu ba Galilea nɛ e ba fiɛ sane kpakpa a nɛ je Mawu ngɔ ɔ. 15 E ke: “Be ɔ su; Mawu matsɛ yemi ɔ na nyɛ haa! Nyɛɛ kpale kɛ je nyɛ he yayami ɔmɛ a he nɛ nyɛ he sane kpakpa a ye.” 16 Benɛ Yesu bee ngɛ Galilea wo ɔ nya a, e na hɛli enyɔ, Simon kɛ e nyɛmi nyumu Andrea nɛ a ngɛ hɛe ngɛ wo ɔ mi. 17 Yesu de mɛ ke: “Nyɛ ba nyɛɛ ye se, nɛ nyɛɛ hɛ nimli ha mi kaa a hɛɛ lo.” 18 Nɛ amlɔ ɔ, a si a ya amɛ nɛ a ba nyɛɛ e se. 19 E ya e hɛ mi bɔɔ nɛ e na nyɛmimɛ kpa enyɔ, Yakobo kɛ e nyɛmi Yohane, Zebedeo bimɛ nyumu ɔmɛ. A ngɛ a lɛ ɔ mi ngɛ a ya amɛ dlae. 20 Benɛ Yesu na mɛ ɔ, e tsɛ mɛ; lɔ ɔ he ɔ a si a tsɛ Zebedeo kɛ apaatsɛmɛ ɔmɛ ngɛ lɛ ɔ mi nɛ a ba nyɛɛ e se. Nyumu ko nɛ mumi yayami ngɛ e mi ( Luka 4.31-37 ) 21 A ba ma nɛ a tsɛɛ Kapernaum ɔ mi, nɛ Hejɔɔmi Ligbi ɔ nɔ ɔ, Yesu ya kpe he ɔ, nɛ e ya tsɔɔ ni. 22 Nihi nɛ bu lɛ tue ɔ nya kpɛ a he ngɛ e ni tsɔɔmi ɔ he. E tsɔɔ mɛ ni kaa nɔ nɛ ngɛ he blɔ se tsa pi kaa mlaa tsɔɔli ɔmɛ. 23 Jamɛ a be ɔ mi nɔuu ɔ, nyumu ko nɛ mumi yayami ngɛ e mi ba kpe he ɔ. E kpa ngmlaa wawɛɛ ke: 24 “Mɛni o ngɛ hlae ngɛ wa dɛ, Yesu Nazareno? O ma wa hɛ mi kpatami lo? I le nɔ nɛ ji mo: Mo ji Tsɔlɔ Klɔuklɔu nɛ je Mawu ngɔ ɔ nɛ!” 25 Yesu nga mumi yayami ɔ yi ke: “Ma o nya nɛ o je e mi!” 26 Nɛ mumi yayami ɔ huanya lɛ, nɛ e kpa mgnlaa wawɛɛ, nɛ e je e mi? 27 Ni ɔmɛ tsuo pɛpɛɛpɛ nɛ ngɛ kpe he ɔ he nya si mɛ nɛ a bɔni a he bimi ke: “Mɛni ji nɛ ɔ? Oʼɛ tsɔɔmi he ko nɛ hewami ngɛ mi! Nɔmlɔ nɛ ɔ ngɛ he blɔ nɛ e kɛ keɔ mumi yayamihi a yi nɛ a buɔ lɛ tue!” 28 Enɛ ɔ he ɔ Yesu he sane gbɛ fia Galilea zugba a tsuo nɔ. Yesu tsa hiɔtsɛmɛ fuu ( Mateo 8.14-17 ; Luka 4.38-41 ) 29 Kɛkɛ nɛ Yesu kɛ Simon kɛ Andrea si kpe he ɔ kɛ ho Simon kɛ Andrea we ɔ mi ya, nɛ Yakobo kɛ Yohane hu piɛ a he. 30 Simon nganyɛ fɔɔ si kɛ asla, nɛ Yesu lejɛ ɔ sumi pɛ nɛ a de lɛ. 31 E ya e ngɔ, nɛ e nu e nine si kɛ wo e nɔ, kɛkɛ nɛ asla a po ngɛ e nɔ, nɛ e bɔni mɛ sɔmɔmi. 32 Gbɔkuɛ benɛ pu nɔ si ɔ, nihi ngɔ hiɔtsɛmɛ kɛ nihi nɛ mumi yayamihi ngɛ a mi tsuo kɛ ba Yesu ngɔ. 33 Ma a kulaa ba bua a he nya ngɛ agbo ɔ nya. 34 Yesu tsa nihi babauu nɛ hiɔhi slɔɔtohi hɛɛ mɛ ɔ, nɛ e hia mumi yayamihi fuu. E ha we mumi yayami ɔmɛ blɔ nɛ a de nɔ́ ko, ejakaa a le nɔ nɛ ji lɛ. Yesu fiɛ ngɛ Galilea ( Luka 4.42-44 ) 35 Makɛ mla, benɛ je mi tsɔ we lolo ɔ, Yesu te si nɛ e je kpo kɛ ho nga a nɔ he ko banee ya, nɛ e ya sɔle. 36 Se Simon kɛ e huɛmɛ ɔmɛ je kpo bɔni lɛ hlami, 37 benɛ a ya na lɛ ɔ, a de lɛ ke: “Ni ɔmɛ tsuo ngɛ mo hlae.” 38 Se Yesu he nɔ ke: “Nyɛ ha nɛ waa ya kɔpe kpahi nɛ mimla wɔ nɛ ɔmɛ a mi, kone ma ya fiɛ ngɛ lejɛ ɔmɛ hulɔ, ejakaa lɔ ɔ he i ba ngɛ.” 39 Lɔ ɔ he ɔ, a ya kpa Galilea tsuo, nɛ e fiɛ ngɛ a kpe he ɔmɛ nɛ e hia mumi yayamihi hulɔ. Yesu tsa tsitsɛ ko ( Mateo 8.1-4 ; Luka 5.12-16 ) 40 Tsitsɛ ko ba Yesu ngɔ; e ba kpla si ngɛ e hɛ mi nɛ e kpa lɛ pɛɛ ke: “Ke o suɔ ɔ, o ma nyɛ ma ha ye he nɛ tsɔ.” 41 Yesu muklii mi sa lɛ ngɛ e he, nɛ e kpa e nine mi nɛ e ta e he, nɛ e de lɛ ke: “I suɔ. O he nɛ tsɔ!” 42 Amlɔ ɔ tsi ɔ ta ngɛ e he, nɛ e he tsɔ. 43 Keke nɛ Yesu wo lɛ blɔ oya nɛ e bɔ lɛ kɔkɔ ke: 44 “Bu tue, ko de nɔ ko enɛ ɔ; se mohu ngɔɔ o he ya tsɔɔ osɔfo ɔ nɛ e sia mo, nɛ o sa bɔ nɛ Mose to ɔ, konɛ kɔlɔ ɔ nɛ pee odase ha nɔ tsuaa nɔ kaa jeha nɛ ɔ lɛɛ o he tsɔ.” 45 Se lɛɛ e pue nɔ kɛ ho nɛ e ya bɔni sane ɔ fiɛmi ngɛ he tsuaa he. Enɛ ɔ ha sane ɔ gbɛ fia bɔ nɛ Yesu nyɛ we nɛ e je paa kɛ sɛ ma ko mi hu; se e hi nga a nɔ he komɛ banee, nɛ nihi jee he tsuaa he baa engɔ. |
Dangme New Testament © United Bible Societies, 1977.
United Bible Societies