Luka 7 - Somi He ƆYesu tsa Roma aslaafohi lafa a nyatsɛ ko wenyumu ( Mateo 8.5-13 ) 1 Benɛ Yesu tu munyu ɔmɛ tsuo ngɔ wo ma a tue mi se ɔ, e sɛ Kapernaum. 2 Jeha nɛ ɔ Roma aslaafohi lafa a nyatsɛ ko wenyumu nɛ e suɔ saminya ngɛ hiɔ nue nɛ e miɔ nɛ e ma gbo. 3 Nɛ benɛ e nu Yesu he ɔ, e tsɔ Yudafo ɔmɛ a nikɔtɔmahi komɛ kɛ ba e ngɔ nɛ a bakpa lɛ pɛɛ ke e ba nɛ e ba tsa e wenyumu ɔ. 4 Benɛ a ba Yesu ngɔ ɔ, a kpa lɛ pɛɛ wawɛɛ ke: “Nɔ nɛ o maa pee enɛ ɔ ngɔ ha a, e sa lɛ; 5 ejakaa e suɔ wa ma a, nɛ kpe he ɔ, lɛ nɔuu lɛ e ma ha wɔ.” 6 Nɛ Yesu kɛ mɛ ho. Nɛ benɛ e piɛ bɔɔ nɛ e maa su we ɔ mi ɔ, aslaafohi lafa a nyatsɛ ɔ tsɔ e huɛmɛ kɛ ba e ngɔ nɛ a ba de lɛ ke: “Nyɔmtsɛ, koo hao o he, ejakaa i sɛ nɔ nɛ o sɛɛ e kue mi; 7 lɔ ɔ he hu nɛ i bui ye he kaa e sa mi kaa i baa o ngɔ ɔ nɛ, se mohu tu munyu kɛkɛ nɛ a ma tsa ye wenyumu ɔ. 8 Ejakaa imi po nɛ i ji nɔmlɔ nɛ a yeɔ e nɔ ɔ, i ngɛ aslaafohi ngɛ ye sisi, nɛ ke i de nɔ nɛ ɔ ke: ‘Yaa’ a, e yaa; nɛ ke i de nɔ kpa hu ke: ‘Ba’ a, e baa; nɛ ke i de ye tsɔlɔ ke: ‘Pee enɛ ɔ’ ɔ, e peɔ.” 9 Se benɛ Yesu nu ni nɛ ɔmɛ ɔ, e hɛ mi pee lɛ yaa, nɛ e plɛ̃ e he nɛ e de asafo nɛ nyɛɛ e he ɔ ke: “I ngɛ nyɛ dee ke, Israel mi tete po i nɛ hemi kɛ yemi nɛ kle kaa enɛ ɔ lolo.” 10 Nɛ benɛ tsɔli ɔmɛ kpale a se kɛ ba we ɔ mi ɔ, a ba na e wenyumu ɔ nɛ e na hewami. Yesu tle yalɔyo ko bi nyumu ko si 11 Nɛ je na nɔ ɔ, e ba mi kaa Yesu pue nɔ kɛ ho ma ko nɛ a tsɛɛ Nain ɔ mi ya, nɛ e kaseli ɔmɛ a ti nihi fuu kɛ asafo babauu kɛ lɛ nyɛɛ. 12 Nɛ benɛ e su ma a agbo ɔ nyɛ tã a, oʼɛ a tloo nɔ gbogboe ko kɛ ngɛ kpo jee nɛ e nyɛ bi kake pɛ ji lɛ, nɛ yalɔyo ji yo ɔ, nɛ ma a mi bihi fuu piɛ e he. 13 Nɛ benɛ Nyɔmtsɛ ɔ na lɛ ɔ, e mi mi sa lɛ ngɛ e he, nɛ e de lɛ ke “Ko fo ya!” 14 Nɛ e ba nɛ e ba pɛtɛ daka a he nɛ nihi nɛ tloo ɔ da si. Nɛ Yesu ke: “Niheyo, i ngɛ mo de ke: Tee si!” 15 Nɛ nɔ nɛ gbo ɔ te si hi si, nɛ e bɔni munyu tumi; nɛ e ngɔ lɛ ha e nyɛ. 16 Nɛ gbeye nu mɛ tsuo, nɛ a wo Mawu hɛ mi nyami ke: “Gbalɔ kpetekpleenyɛ te si ngɛ wa kpɛti, nɛ Mawu ba slaa e ma a.” 17 Nɛ Yesu he sane nɔ jije ngɛ Yudea kɛ lejɛ ɔ ni ɔmɛ a mi tsuo. Tsɔli nɛ je Yohane Baptisilɔ ɔ ngɔ ɔ ( Mateo 11.2-19 ) 18 Nɛ Yohane kaseli ɔmɛ ya sɛɛ ni nɛ ɔmɛ tsuo ha lɛ, nɛ Yohane tsɛ e kaseli ɔmɛ a ti ni enyɔ, 19 nɛ e tsɔ mɛ Yesu ngɔ ke: “Mo ji nɔ nɛ ma a, aloo waa hyɛ nɔ kpa blɔ?” 20 Se benɛ nyumu ɔmɛ ba Yesu ngɔ ɔ, a ke: “Yohane Baptisilɔ ɔ tsɔ wɔ o ngɔ ke: ‘Anɛ mo ji nɔ nɛ ma a, aloo waa hyɛ nɔ kpa blɔ’ ” 21 Lɛ ngmlɛfia a nɔ nɔuu ɔ, e tsa nihi fuu a hiɔhi kɛ a hehiamihi kɛ mumi yayamihi, nɛ nihi fuu hu nɛ hɛ̃ yu ɔ, e ha a hyɛ nɔ. 22 Nɛ Yesu ha tsɔli ɔmɛ heto ke: “Nyɛɛ ya nɛ nyɛ ya sɛɛ ha Yohane nihi nɛ nyɛ na nɛ nyɛ nu ɔ, kaa hɛyuyuili ngɛ nɔ hyɛe, nihi nɛ hule ngɛ nyɛɛe, tsitsɛmɛ a he ngɛ tsɔe, tuekpokuli ngɛ nɔ nuɛ, ni gbogboehi ngɛ si tee, nɛ a ngɛ Sane Kpakpa a fiɛe kɛ ngɛ ohiafohi tsɔɔe; 23 nɛ a gbaa nɔ nɛ ye he sane be e nane kpatae ɔ. 24 Benɛ Yohane tsɔli ɔmɛ je se ɔ, Yesu bɔni Yohane he munyu tumi kɛ asafo ɔmɛ tsɔɔmi ke: “Mɛni nyɛ je kpo ya hyɛ ngɛ ngɛ a nɔ ɔ? Glã nɛ kɔɔhiɔ ngɛ mimiɛe lo? 25 Aloo mɛni hyɛmi ya nyɛ ho? Nɔmlɔ nɛ woɔ tade bɔdɔɔ? oʼɛ, nihi nɛ woɔ tade nɛ ngɛ fɛo nɛ a yeɔ ni kpakpahi ɔ, matsɛmɛ a wehi a mi a hii 26 Aloo mɛni hyɛmi ya nyɛ ho? Gbalɔ lo? Ee, i ngɛ nyɛ de ke, nɔ nɛ pa gbalɔ tete. 27 Nɔ nɛ ɔ he ji bɔ nɛ a ngma ngɛ ke: ‘Oʼɛ i ngɛ ye tsɔlɔ ɔ tsɔe kɛ sɛ o hlami, nɔ nɛ ma dla o blɔ ɔ ngɔ to mo ɔ.’ 28 I ngɛ nyɛ dee ke: Nihi nɛ yihi fɔ ɔmɛ a kpɛti ɔ, gbalɔ ko be nɛ pã Yohane; se nɔ nɛ ji nyafii ngɛ Mawu matsɛyemi ɔ mi ɔ pã lɛ.” 29 Nɛ ma a tsuo nɛ nu ɔ kɛ onia tsuli ɔmɛ bu Mawu bemi akɛnɛ a kɛ Yohane Baptisilɔ ɔ baptisimi ɔ baptisi mɛ ɔ. 30 Se Farisifo ɔmɛ kɛ mlaatsɔɔli ɔmɛ kua Mawu yi mi tomi nɛ e ngɛ ngɛ a he ɔ, akɛnɛ a ha we nɛ Yohane nɛ baptisi mɛ ɔ. 31 “Jeha nɛ ɔ mɛni he ma ngɔ kikɛmɛ a yinɔbi nɛ ɔmɛ ngɔ to mɔ, nɛ a ngɛ kaa mɛni? 32 A ngɛ kaa jokuɛwi nɛ hii si ngɛ jua nɔ, nɛ a ngɛ a sibi tsɛe ngɛ dee ke: ‘Wa kpã bɛ ha nyɛ, nɛ nyɛ dui; wa je ya ha nyɛ, nɛ nyɛ fo we.’ 33 Ejakaa Yohane, baptisilɔ ɔ ba, nɛ e yi abolo, nɛ e nui wai, nɛ nyɛ ke: ‘Mumi yayami ngɛ e mi.’ 34 Nɔmlɔ Bi ɔ ba nɛ e yeɔ ni nɛ e nuu nɔ́ ko, nɛ nyɛ ke: ‘Oʼɛ, nyumu jiklɔɔtsɛ kɛ danulɔ, onia tsuli kɛ yayami peeli a huɛ;’ 35 Nɛ a bu Mawu ni lemi ɔ bemi ngɛ e bimɛ ɔmɛ tsuo a nya.” Yesu ngɛ Simon Farisifono ɔ we ɔ mi 36 Nɛ Farisifono ko tsɛ lɛ konɛ e kɛ lɛ ba ye ni. Nɛ e ya Farisifono ɔ we ɔ mi, nɛ e ya hi si ngɛ niyeni ɔ he. 37 Nɛ oʼɛ, yo ko nɛ ji yayami peelɔ ngɛ ma a mi ɔ, benɛ e na le kaa e ngɛ ni yee ngɛ Farisifono ɔ we ɔ mi ɔ, e hɛɛ alabastro tɔ kɛ e mi tsopa kɛ e he via kɛ ba. 38 Nɛ e ba da Yesu nane he ngɛ e se je, nɛ e fo ya, nɛ vo nyu ɔ pue e nane ɔmɛ a nɔ, nɛ e kɛ e yi bwɔmi tsu, nɛ e fiɔ e nane ɔmɛ a he, nɛ e kɛ tsopa kɛ e he via a kpa he. 39 Se benɛ Farisifono ɔ nɛ tsɛ Yesu ni yemi ɔ na a, e de ngɛ e mi ke: “Nɔmlɔ nɛ ɔ gbalɔ ji lɛ jinɛ e maa le nɔ́ nɔmlɔ kɛ nɔ́ yo nɛ ngɛ e he tae nɛ ɔ kaa yayami peelɔ ji lɛ.” 40 Yesu he nɔ nɛ e de lɛ ke: “Simon, i ngɛ sane ko nɛ ma de mo.” Nɛ Simon ke: “Tsɔɔlɔ, de!” 41 “Ni fliilɔ ko ngɛ hiɔtsɛmɛ enyɔ; nɔ kake hɛɛ lɛ cedi lafa enuɔ, nɛ nɔ kake hu nyingmi enuɔ. 42 Se akɛnɛ a be nɔ́ ko nɛ a kɛ maa wo ɔ, e ngɔ ke mɛ ni enyɔ ɔ tsuo. A ti mɛnɔ lɛ maa suɔ lɛ wawɛɛ?” 43 Simon ha heto ke: “I susu kaa nɔ nɛ e ngɔ fuu ngɔ ke ɔ.” Nɛ Yesu de lɛ ke: “O bua he saminya.” 44 Kɛkɛ nɛ e plɛ e hɛ mi ha yo ɔ, nɛ e de Simon ke: “O ngɛ kikɛmɛ a yo nɛ ɔ hyɛe? I ba sɛ o we ɔ mi nɛ ɔ, o hi mi nyu nɛ ma kɛ fɔ ye nane he, se yo nɛ ɔ kɛ vo nyu fɔ ye nane he, nɛ e kɛ e yi bwɔmi tsu. 45 Ye nya hu o fiɔ we he; se kikɛmɛ a yo nɛ ɔ, kɛ je nɛ i ba nɛ ɔ tsuo nɛ ɔ ɔ, e jɔɔ we ye nane he fiɔmi. 46 Nu hu o kɛ kpa we ye yi mi; se kikɛmɛ a yo nɛ ɔ ngɔ tsopa kɛ e he via kɛ kpa ye nane he. 47 Lɔ ɔ he ɔ, i ngɛ mo dee ke: E he yayamihi nɛ hiɛ ɔ, a kɛ pa lɛ, ejakaa e suɔmi ɔ kle, se nɔ nɛ a ngɔ nyafii ngɔ pa a, e suɔmi ɔ klee we.” 48 Kɛkɛ nɛ Yesu de yo ɔ ke: “A ngɔ o he yayami ɔmɛ ngɔ pa mo!” 49 Kɛkɛ nɛ nihi nɛ kɛ lɛ hii si ngɛ niyemi ɔ si ɔ bɔni demi ngɛ a yi mi ke: “Mɛnɔ po ji nɛ ɔ nɛ e ngɔɔ yayami ngɔ paa nɛ ɔ?” 50 Se Yesu de yo ɔ ke: “O hemi kɛ yemi ɔ he o yiwami, yaa ngɛ hejɔmi mi!” |
Dangme New Testament © United Bible Societies, 1977.
United Bible Societies