Morroal Bóktan Yesunkwata Zon Ne Bóktan Wialómórr 7:28 - Godón Buk

²⁸ Yesu Godón Gyabi Müótüdüzan umulbain yarilürr, wa wirribóka bóktalórr wagó, “E ta umulakla ka nótókla akó ka nólgab tamórró. Ka kólba ngidü koke tamórró, a kürü ne nótó zirrkapónórr, wa amkomana. E oyabóka ta umul-kókanakla.

Morroal Bóktan Yesunkwata Zon Ne Bóktan Wialómórr 7:28 ပူးပေါင်းရင်းမြစ်များ

Metyu 11:27

“Blaman kla kürü Aba kuri küliónürr. Darrü olom umul-kóka Godón Olombóka, wata Ab umul tebea. Akó darrü olom umul-kóka Abbóka, wata oya Olom umul tebea, akó wa nibiób aleanda tóba Ab okaka amzazilüm.

Metyu 2:23

wirri basirrdü Nazarret, ngyabenóm. Ini pokoa igósidi tómbapónórr, Godón Wialómórrón Bóktan küppükü ainüm, wa prropetódó ne poko bóktanórr pamkolpamdó adrratóm Yesunkwata wagó, “Oya sab Nazarret olombóka ngilianórre.”

Metyu 26:55

Ene tonarr, Yesu ene pamkolpamab ngorodó we bóktanórr wagó, “E wa gazirr turrik a kubidampükü kürü amiógüm iade togoba, wamaka ka gazirr-gazirr gómól pamla? Blaman ngürrzan ka go yenkü mórran namülnürrü umul bainkü ⌊Godón Gyabi Müótan⌋ kal akólórrón pul basirrdü, da e ma kürü koke kümigarre.

Morroal Bóktan Yesunkwata Luk Ne Bóktan Wialómórr 10:22

Yesu akó pamkolpamdó we bóktanórr wagó, “Blaman kla kürü Aba kuri küliónürr. Darrü olom umul-kóka, Godón olom ia oloma. Wata Ab umul tebea. Akó darrü olom umul-kóka Ab ia oloma. Wata oya Olom umul tebea, akó wa nibiób aleanda tóba Ab okaka amzazilüm.”

Morroal Bóktan Yesunkwata Luk Ne Bóktan Wialómórr 2:11

Errkya ini ngürr, Deibidün wirri basirrdü, yabü Zidbain Oloma kuri tómtómóle. Wa módóga, ene ⌊Kerriso⌋, yabü ⌊Lod⌋.

Morroal Bóktan Yesunkwata Luk Ne Bóktan Wialómórr 2:39

Merri akó Zosep ibü blaman tórrmen tulmil tómbapóna nóma blakónórr Lodón gida ngarkwatódó, i we tolkomólórri tibiób wirri basirrdü Nazarret, Galili kugupidü.

Morroal Bóktan Yesunkwata Luk Ne Bóktan Wialómórr 2:4

Da módóga, Zosep ta wamórr Nazarret wirri basirrdügab, Galili prrobins kugupidü, ama Betliem wirri basirrdü, Zudia prrobins kugupidü, King ⌊Deibid⌋ ne tómtómólórr, zitülkus wa Deibidün zitül olom yarilürr.

Morroal Bóktan Yesunkwata Luk Ne Bóktan Wialómórr 2:51

Da wa inkü we wamórr ama Nazarret. Wa ola tóba aipab nisab bóktan arrkrru yarilürr. Oya aipa ini poko moboküpdü irrbülürr, wa ne poko nósenóp.

Morroal Bóktan Yesunkwata Zon Ne Bóktan Wialómórr 1:46

Natana-el oya imtinürr wagó, “Ia darrü morroal klama sab tame Nazarret basirrdügabi?” Pilip oyabóka wagó, “Da yao, asenóm tam!”

Morroal Bóktan Yesunkwata Zon Ne Bóktan Wialómórr 10:36

A wa kótó, ka kólba Godón olombóka nóma ngibliandóla, e wa iade bóktandakla igó, ka Godón ngi kulaindóla? Aba kürü tebe-tebe kümanikürr tóbankü, da wa kürü we zirrkapónórr ini tüpdü.

Morroal Bóktan Yesunkwata Zon Ne Bóktan Wialómórr 12:49

Ini amkoman pokoa, zitülkus ka kólbanan ngidü koke bóktandóla. A kürü ne Aba zirrkapónórr, kürü arüng bóktan wató kókyanórr nadü poko bóktanóm akó nadü tonarre bóktanóm.

Morroal Bóktan Yesunkwata Zon Ne Bóktan Wialómórr 14:10

Ma ia kürü koke amkoman angundóla, ka Abdómla akó Ab kürükama? Ka ne bóktan büdrratdóla yabüka, ene bóktana kürükagab koke tótókdako. Kürü Ab, kürü büb kugupidü nótó ngyabenda, tóba zaget tómbapónda.

Morroal Bóktan Yesunkwata Zon Ne Bóktan Wialómórr 14:31

a ini tüpan pamkolpama ki umul bainüm igó, kürü moboküpdü ubi asine Abdó; ka blaman elklaza ugósüm tómbapóndóla oya arüng bóktan ngarkwatódó. “Da ugó bazeb, mi algabi nau.

Morroal Bóktan Yesunkwata Zon Ne Bóktan Wialómórr 16:3

Pamkolpama sab inzan tonarr tómbapón kwarile, zitülkus i Ab akó kürübóka umul kokeako.

Morroal Bóktan Yesunkwata Zon Ne Bóktan Wialómórr 17:25

⌊Dümdüm tonarr⌋ Ab! Tüp marübóka umul-kóka, a ka ma marübóka umulóla. Da kürü ini umulbain olmal ta umulako wagó, kürü mató zirrkapórró.

Morroal Bóktan Yesunkwata Zon Ne Bóktan Wialómórr 17:3

Ngarkwat-koke arrólan küp módóga: pamkolpama marübóka umul korale, amkoman God nótóke, akó i ta kürübóka umul korale, Yesu Kerriso, ma noan zirrsapórró.

Morroal Bóktan Yesunkwata Zon Ne Bóktan Wialómórr 3:2

Darrü irrüb, wa Yesuka wamórr. Oyabóka wagó, “Rrabi, ki umulakla ma umulbain pamla, ma Godkagabi tamórró. Darrü pama inzan ⌊wirri tulmil⌋ kokean okaka imzazile Godón arüng pupainüm, mazan tómbapóndóla, ngarkwat kókó ta God oyaka asi yarile.”

Morroal Bóktan Yesunkwata Zon Ne Bóktan Wialómórr 3:33

A ene bóktan nótó apadóda, wa kuri karrkukus ine wagó, God amkomana.

Morroal Bóktan Yesunkwata Zon Ne Bóktan Wialómórr 5:32

God asine, kürü nótó pupainda pamkolpamdó. Ka umulóla ene bóktan opor, wa ne poko bóktanda kürübóka, ene amkoman bóktana.

Morroal Bóktan Yesunkwata Zon Ne Bóktan Wialómórr 5:43

Ka wa kólba Aban ngidü tamórró, da e ma kürü koke apadódakla. A darrü pama ne nóma tame tóba ngidü, e ma sab oya morroal ipüdane!

Morroal Bóktan Yesunkwata Zon Ne Bóktan Wialómórr 6:42

Da i tibióbka we bóktanónóp wagó, “Ia módóga Yesu, Zosepón olom? Mi umulakla oya ab akó aip, da wa inzan errkya iade bóktóne wagó, wa kwitümgabi tübinürr?”

Morroal Bóktan Yesunkwata Zon Ne Bóktan Wialómórr 7:14

Palae Müót Tóre dadamüz ngürr nóma yarilürr, Yesu ⌊Godón Gyabi Müótan⌋ kal akólórrón pul basirrdü ugón bangrinürr. Wa pamkolpam umulbain we bókyanórr.

Morroal Bóktan Yesunkwata Zon Ne Bóktan Wialómórr 8:14

Yesu ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “Koke, enana ka kólbakwata bóktandóla, ka wa amkoman poko bóktandóla, zitülkus ka umulóla ka nólgabi tamórró ó ka nóla tótókdóla. E umul-kókakla ka nólgabila, akó ka nubó tótókdóla.

Morroal Bóktan Yesunkwata Zon Ne Bóktan Wialómórr 8:16

A ka küób ne darrü pam nóma ki zaz ina, kürü bóktan amkoman ki yaril, zitülkus ka kólbe kokela ene pokodó. Kürü ne Aba zirrkapónórr, wa asine kankü.

Morroal Bóktan Yesunkwata Zon Ne Bóktan Wialómórr 8:19

I oya imtinóp wagó, “Marü Ab ia nega?” Yesu ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “E kürübóka umul-kókakla ó kürü Abanbóka. E ne kürübóka umul nóma ki kwarila, da e ta ene kürü Abanbóka umul ki korala.”

Morroal Bóktan Yesunkwata Zon Ne Bóktan Wialómórr 8:26

Kürü abün bóktanako yabükwata, akó kürü zitülkus asine yabü zaz byónüm yabü abün kolae tonarrabme. A kürü nótó zirrkapónórr, wa amkomana. Ka ini tüp wata we poko azazildóla, ka oyakagab ne amkoman bóktan arrkrrurrü.”

Morroal Bóktan Yesunkwata Zon Ne Bóktan Wialómórr 8:42

Yesu ibüka bóktanórr wagó, “God ne yabü amkoman Ab nóma ki yaril, yabü ⌊moboküpdü ubi⌋ ki yaril kürüka, zitülkus ka Godkagabi tama. Errkya ka ma aenigla. Ka kólbanan arüngi koke tamórró, a kürü wató zirrkapónórr.

Morroal Bóktan Yesunkwata Zon Ne Bóktan Wialómórr 9:29

Ki umul igósakla, God Moseska tóbtanórr; a ene ne olome, ki darrü umul ta babulakla wa ia nubógabi tamórr!”

Rrom 1:28

Akó zitülkus i gyagüpi koke ogobórr wagó, igó poko wirri klama, igó bóktanóm God amkoman Goda, wa ibü igósidi elókórr ene elklaza tómbapónóm tibiób gonggo gyagüpitótókdógab, i koke ne kla ki tómbapórre.

Rrom 3:4

Koke, amkoman kokean! God metat wata amkoman poko bóktanda, enana blaman pamkolpam obae tiz kolpamako. Enezan ⌊Deibid⌋ wialómórr Wórr Pebadó Godka wagó, “Ene igósüm, blaman pamkolpama sab emzyetórre marü bóktan amkomana. Akó darrü pama sab igó nóma bóktóne wagó, marü zaz bain dümdüm kokea, ma sab moba pupo bailo wagó, ‘Kürü zaz bain wata dümdüma.’”

2 Korrint 1:18

A God metatzan tómbapónda, wa ne poko bóktanórr tómbapónóm, ki ta yabüka ne poko bóktandakla igó kokea, “Ó,” akó dakla, “Koke”.

2 Korrint 4:6

Zitülkus módóga, God, ngaen nótó bóktanórr wagó, “Tümün kwatódógabi zyóna ki ongang bapón,” wa tóba zyón ongang sapónórr mibü moboküpdü. Ene igósüm, mibü umul akyanóm Godón wirri kómal zyónankwata, Kerriso ne zyón okaka amzazilda.

Taetus 1:2

Ini pokodógab i sab ⌊gedlóngóm bain⌋ kwarile ngarkwat-koke arrólóm. Obae tiz-koke God blaman elklaza solkwat tómbapónórr, a wa ngaensingül ⌊alkamül-koke bóktan⌋ ingrinürr ini ngarkwat-koke arrólankwata.

Ibrru 6:18

God oya alkamül-koke bóktan arüng ekyanórr mibü arüng bütanóm. God gaodó kokea tiz agósóm, wa alkamül-koke bóktan ó arüng alkamül-koke bóktan nóma tómbapónda. Darrü olom gaodó kokea ini nizan kla alüngüm. Godón ubi mibü wirri arüng bütanóma, oyaka nidi sipsuóp zid bainüm, metat gedlóngóm bainüm wa ne elklaza irrbünürr mibü obzek kwata.

1 Zon 5:10

Nadü oloma Godón Olom amkoman angunda, ene bóktan ta tóbaka asine, God ne poko bóktanórr. A nadü oloma God ne poko bóktanórr amkoman koke angunda, wa igó bóktanda wagó, God obae tizda, zitülkus wa amkoman koke angunda God ne poko bóktanórr tóba Olomankwata.