Tãi dí díkùla la daai mai, dí mò dîa dîyɛɛi, “Ka pú ká káfulu-laai maa kɔ̃ɔ. Káfe kápôlu kàa, kpaa máŋ ká kpéra kwaa da kélee ma ǹyéei koo mu. Ka pú ká tɛ́ ǹyéei su, káfa lâa saa la.”
Núu da kélee a wàla ǹyée see kámu, kpaa máŋ da wàla díwoli tɔ́ɔ káwoo ma, gɛ̀ ní, kà kɛ̀ kulâi maa-pɛrɛi mu kpaa maa-taai su, ka muluŋ kpɛ́mɛŋ kákɔɔ ŋá.
Káfe daai kpîŋ su-sãai da sìɣe kákpîŋ mɛni ma. À kɛ̀ ka wàla da siɣe, Yâwɛɛ ŋɔlii-ŋwânai ŋáa a pâi yenîi é ka malôŋ káa é kásu-mɛni lɛɛ, é ká kɛ́ a ǹɔii-ŋûŋ su kɛ́tɛ yɛ̂ɛ berei è góno tèe la kánâŋ-ni yêei,
È kɛ̀ tí, ŋá wóo da kpɛ́ni mɛ̀ni, é kúla Ɣâla-taa, ǹyɛɛi, “Ŋánûa, ka kula naa, a gɛɛ káfe kɛ̀ a ŋɔsɔnyɔ̂ŋ da kɛ́ ƃela. A gɛɛ káfe kɛ̀ a ŋɔmɛni-kpɔ̂lui da sɔlɔ ƃó ƃela.