Oi itâ dâtnowe, “Gâ a kâmutŋâ kâmutŋâ, a hânŋâ hânŋâ, a sâk top top, den gându ŋâi ŋâi, zeŋgât sot a kutâziŋâ zeŋgât op Anutugât den sâban. Mârum dâzâŋgom ândein, zo yatik dum dâzâŋgoban.”
Oi nâ eksa saru umŋan gâbâ zuu kâtikŋâ ŋâi kopgâip. Zâk kâukŋâ nâmburân zagât, gooŋâ bâzagât. Oi gooŋan zo a kutâ pindok bâzagât tarâwe. Oi kâukŋan kot kulem zeip, zo den bâliŋâ zeip.
Oi a kutâ bâzagât zen sot zuu ârândâŋ laŋ mâman ambân zo kâsa okŋaŋgâm hâmbâ gakâŋâ bekŋan mem naŋgâne sâk bârak tâi sunumŋâ nemŋâ siŋitŋâ kârâbân une simbap.
Oi waŋgâ mariŋâ sot waŋgâ galem a sot waŋgâ nep a zen kamân zoren sikum lam âim game, zen kamân kârâpkât kâbakŋâ zari ekŋâ kârebân tapŋâ isem umbâlâ opŋâ sâbi, “Kamân patâ itâ zo mân taap.”
Zen umbâlâ opŋâ suundum âlat amit âigirâp op itâ sâbi, “Yei, yei, kamân patâ, gâgât op waŋgâ mariŋâ zen kât sikumziŋoot urâwe. Kamân zi sâp kânok tâmbetkuap.”