12 Eyı dǫ gıkwì dezhì t'à Zezì hòtł'ò dèhjı xè hadı, “Dànìghǫ dıı dǫ enıìyah deè geɂį̀ ha gı̨ı̨wǫ? Ehkw'ı anaxèehsı̨, hanıı wı̨ı̨zìı geɂį̀ ha nıìle,” gòhdı.
Pharısee gı̨ı̨lı̨ı̨ mǫ̀hdaa eyıts'ǫ Nǫ̀htsı̨-yatıì-k'ègedìı-dǫǫ̀ mǫ̀hdaa Zezì ts'ǫ̀ hagedı, “K'àowo, godaà enıìyah hoı̨htsı̨,” gıìhdı.
Dǫ Nǫ̀htsı̨ k'èagı̨ı̨t'e-le xè nàowołı̨ı̨ k'ę̀ę̀ eghàlageeda gı̨ı̨lı̨ı̨ sìı enıìyah deè geɂį̀ ha gı̨ı̨wǫ. Nǫ̀htsı̨ dànì nakwenàoɂǫǫ Jonah xè enıìyah eghàlaı̨dàa sìı eyı zǫ geɂį̀ ha,” gòhdı. Eyı tł'axǫǫ̀ Zezì gots'ǫǫ̀ naèhtła, t'asį̀ı̨ ts'ǫ̀ ajà.
Zezì dǫ hazǫǫ̀ yemǫǫ̀ nàgeèhzaa sìı gots'ǫ̀ wek'èch'a xè hotıì goghàeda. Sıì gıkwì nàtso t'à wegha dìì. Eyı tł'axǫǫ̀ dǫ wılà ełeènııtsoo sìı ts'ǫ̀ hadı, “Nılà daį̀chı,” yèhdı. Edılà daìchì ts'ǫ̀et'ıì wılà k'aàt'ıì anajà.
Zezì, dǫ gıgha ehkw'ı-ahodı-le t'à sıì wegha enıìyah dìì. Eyı tł'axǫǫ̀ eyı nèk'e kǫ̀ta hazǫǫ̀ nàèhtła.
Įdòo yak'e ts'ǫ̀ k'eet'į̀, hòtł'ò dèhjı xè yets'ǫ̀ hadı, “Efata!” yèhdı. (“Efata,” gedı nı̨dè “Nedzıì xàgǫǫɂà awede,” gedıì-agedı hǫt'e.)
Eyı tł'axǫǫ̀ Zezì gots'ǫǫ̀ naèhtła gà elà yìetła, ets'èɂǫ̀ǫnèe ts'ǫ̀ tı te nǫǫ̀geèɂe.
Zezì gots'ǫ̀ hadı, “Naxı̨ dǫ yàahłı̨ı̨ sìı naxıgha ehkw'ı-ahodı-le. Dàwhaà ts'ǫ̀ naxıxè aht'e ha? Dàwhaà ts'ǫ̀ sınì tsį̀ahwhı ha?” Hadı tł'axǫǫ̀ dǫzhìa wetà ts'ǫ̀ hadı, “Neza sets'ǫ̀ wı̨ı̨hchı,” yèhdı.
Zezì Jerusalem ts'ǫ̀ gǫǫwà-lea naetłe ekò, kǫ̀godeè goaɂı̨ t'à yeghǫ ı̨tsè. Kǫ̀ gòlaa ts'ǫ̀ hadıì gode,