Matyu 12:28 - Yesu Kerisoné So Whi̧ Tao Sere Kisi Fo Wisi

²⁸ Téretei, Tale Kótóné Dȩi Kepe Wisiné ȩ fotoko̧rótu betereteiné, dowi kepetamo ya̧lo dóló ho̧konótu betepa, ti kale Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala dia̧ tua̧paae wóló mulapóló kisipa yaalo ai ape.

Matyu 12:28 Referans Kwoze

Luk 11:20

Téretei, ya̧lotamo Kótóné fotoko̧né dowi keperape dóló ho̧konélipa, ti Tale Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala dia̧ tua̧paae wóló i mole ape.

Matyu 21:43

Térapa, ya̧lo dia̧paae i dere ape. Kótóné ama tȩteróló kaae tare ala wisi dia̧ tua̧mó moletei, ama tokó̧ sóró du wisinaale woleraaire so whi̧paae melaalo ai ape.

Matyu 6:33

Térapa, folosóró Kótóné ama tȩteróló kaae tare alaró, mo donoi ala wisinaaletamota, mo doasi bete mole alapa, ketekȩ buóló erótu betae. Atétepa, ti mepaae ya̧ya̧tere o̧la o̧lakélé fea Talené ama mo su̧mó melaalo ai ape.

Aposel 10:38

Kótóné Dȩi Kepe Wisi Nasaret whi̧kó Yesu tua̧mó beteróló, so whi̧ fea tȩteróló kaae tawó̧póló ama doasi fotoko̧kélé bulóló sóró beteralepó. Atéró, hae kwia doko̧ feamó kuturaalu wisi ala eróo, dowi kepe tepeyóló betere so whi̧kélé wisiróo yó̧póló, Kótó a̧tamo beta̧mó kutu betalepó.

Kolosi 1:13

Dowi kisipatamo ho̧ko tȩteróló kaae tare diliki tua̧mó da̧ betepa, Kótóné tao sóró ama hosaa mole naalené tȩteróló kaae tare ao̧mó beteró̧póló dape salepó.

Rom 14:17

Ti noatepae, Kótóné tȩteróló kaae tare tua̧mó, o̧la nokole alaró wain wȩi nokole alatamo doasi bete munipó. Tépatei, Dȩi Kepe Wisiné da̧ tua̧paae erótu betere mo donoi alakélé, hosaa muni deyóló mo dua betere alakélé, hai̧né sukutere alakélé, i alarape feata, ti doasi bete mulapó.

Luk 16:16

Kale Moses-né asȩre foró Kótóné ko̧ló whi̧rapetamoné yó maté waletei, Jon betale alimókélé taaréni, ha̧le yó matétóró fu beterepó. Atétu betepa, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole kisi fo wisi wosaai dapóló hai̧né sukuturaalu, so whi̧ fea aipaae alaletamo fu beterapó.

Mark 1:15

Atéró yó mótu duraalu, “Talené eraaire ala ama ko̧ló whi̧rapené deté wale fo mió i dokonatere ape. Téturaalu, Kótóné tȩteróló kaae tare alakélé mió sókó wóló i mole ape. Térapa diaao̧ du betere dowi ala taaróló, tuȩ́ tiki feteyóló kale kisi fo wisi wosóló, kisipa tiró betae,” du betalepó.

Matyu 21:31

I kale naale tamokó mé naalené ama alimané kisipa mole ala eraleé?” depa, atimané tokó̧ mótu duraalu, “Folosóró yale naalenépó,” yalepó. Tétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Kale takis moni siré kotere whi̧raperó nópu nokole sorapetamo Tale Kótóné tȩteróló kaae tare be tua̧paae sókó furaalu, folosóró atimapi faalo ai ape.

Luk 9:2

Atéró atima dotȩyaai duraalu, “Dia̧ be hulua doko̧ feapaae fóló, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala yó melóo, mepaae hepo daale so whi̧kélé wisiróo yaasepóló fae,” yalepó.

Mark 16:17

Atéró, tuȩ́ tiki tiró betere so whi̧né etei kelemei alarape eraalo ai ape. So whi̧ tua̧mó betó mole dowi keperape ya̧lo doimó ho̧konótua yóo, kae kae be fo tuȩ́nirutei tuȩ́re whi̧né dere fo kaae yóo, whi̧ dele dowi wulirape naasené tatua yóo, hereikélé naalotei sukuni yóo, hepo daróló mole so whi̧né tikimó naase mulatepa wisi yóo, yaalo ai ape,” yalepó.

Hibru 12:28

Kótóné ama tȩteróló kaae tare alata, mené wore worekélé mo eranénipó. Ti da̧ta, atére ala tua̧paae fóló beterapa, Talepaae mo kée yóló, da̧ witamo a̧ ao̧mó sukó̧ló bitu, hȩkese yaaire ala beta̧ du betaalopa sae. “Ti noatepae, da̧ tȩteróló kaae tare Kótó a̧ta, o̧la o̧la fea doló kemeratere si su̧ beterapó,” erapó.

Luk 10:11

‘Diaao̧ yale alamó, dia̧né be hae da̧né hómó dakeretei diaao̧ keletómó i helekȩtere ape,’ fo yae. Dia̧né dowa̧ae fu betepa, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala mo felekemó waalopa, dia̧ diriyóló kisipa muae yae,” yalepó.

Mark 11:10

Mo take da̧né ayarape deté wale whi̧ Depit-né tȩteróló kaae tawale ala mió da̧ tua̧mókélé sókó walapó. Térapa, Talené ya̧ wisiró̧póló yae! Hosana, ama doi doasi ó sikipaae sóró horó̧póló, yae!” deté fu betalepó.

Matyu 12:18

Ama ai ere fo i ape. “Ya̧lo kutó diró̧póló, sókó sóró kae beteró betere whi̧ i betere ape. Ama dere alamó, ȩ hai̧né sukutu a̧paae yaala sókó fóló, mo hosaa mulapó. Atérené ya̧lo kepe bete a̧ tua̧paae beteratepa, amamo Talené mo donotóró taleyóló kwia melaaire fo i hae kwiamó kae kae tiki daae mole so whi̧paae ha̧kearóló yó melaalo ai ape.

Matyu 4:24

Ama so whi̧ fea atéró wisirótu beterapó deté kotere fo Siria hae kwiamó betó mole so whi̧né woseturaalu, kae kae dowi kisi daale so whi̧kélé, doasi dele su betere so whi̧kélé, dowi kepe tepeyóló betó mole so whi̧kélé, mepaae kae kae kisiné kele olopa olopa yóló sinaaitu betere so whi̧kélé, mepaae momaayóló betere so whi̧kélé, mo fea a̧ beterepaae dapesó wua depa, ama wisirótua yalepó.

Matyu 12:29

Whi̧ mené mo doasi fotoko̧ bole whi̧né o̧la o̧la o̧lémi saairaalu, noa alapi yaaloé? Folosóró kale sekȩ́pi dirii képiné dokóló mulóló, nalo ama bemó muó mole o̧la o̧la sóró fenérapó.

1 Jon 3:8

Whi̧ me detamo dowi ala du betepa, ti Satan a̧ tua̧mó bitu yae depa du beterapó. Ti noatepae, take kaae sale alimótei Satan a̧ dowi ala bete tale bitu, so whi̧ dowi ala yó̧póló sesemeraté wou betalepó. Kótóné Naalema wale beteta, Satan-né ai du betere ala doraai walepó.