3 Sé sésé-a voyé an konmisyon bay Jézi, yo diʼy, “Senyè, bon janʼw-lan malad.”
Jézi té enmen Mafa, èk séséʼy èk Lazaròs.
Sé moun-an mwen enmen-an, sé yo mwen ka kowijé, sé yo mwen ka pini. Kon sa tounen hòd péché zòt èk vini cho pou mwen.
Èrastòs wèsté an vil Kòrint, épi mwen kité Trofimòs an vil Milétòs paski i té malad.
Yonn an sé disip-la, sa Jézi enmen-an, té asid tou pwé Jézi.
Sé Jwif-la di, “Gadé mannyè i enmenʼy, on!”
Lè Jézi fini di sa, i di yo ankò, “Kanmawad nou Lazaròs ka dòmi, mé mwen kay alé èk mwen kay lévéʼy.”
Pli gwan plézi mwen sé pou mwen toujou la épi sé moun Bondyé-a ki an péyi-a. Sé yo ki méwité wèspé.
La té ni an nonm yo té ka kwiyé Lazaròs, ki té ka wèsté Bèfanni, ki tonbé malad. Bèfanni sété on ti vil koté Mari èk séséʼy Mafa té ka wèsté.
Lè Jézi wè madanm-lan, tjèʼy fèʼy lapenn èk i diʼy, “Pa pléwé.”
Sété menm Mari-a ki té vidé losyon-an anlè pyé Jézi èk i té swiyéʼy èk chivéʼy-la. Sété fwèʼy Lazaròs ki té tonbé malad.
Mafa di Jézi, “Senyè, si ou té la, fwè mwen pa té kay mò.
Zòt ka kwiyé mwen Titja èk Senyè. Zòt byen palé, paski sé sa mwen yé pou vwé.