53 Man har róch mazanén parasteshgáhá gón shomá hór o yakjáh butagán, ódá shomá maná dast najatag. Bale haw! Nun wahd shomayg ent o taháróki hákem ent.”
Hamá wahdá ke Issá mazanén parasteshgáhay péshgáhá shot o tálim dayagá lagget, mazanén dini péshwá o kawmay kamásh áiay kerrá átkant o jostesh kort: “Taw gón kojám hakk o ehtiárá é kárána kanay? Kayá tará é káráni kanagay ehtiár dátag?”
Á wahdá, Issáyá gón mazanén dini péshwá, mazanén parasteshgáhay negahpánén sepáhigáni master o kawmay kamáshán ke pa áiay dazgir kanagá átkagatant, gwasht: “Záná, man yági o rahzané án ke shomá gón zahm o latthán pa mani dazgir kanagá átkagét?
Annun mani del paréshán ent, man ché begwashán? Bárén begwashán: ‘Oo mani Pet! Maná cha é damán o sáhatá berakkén’? Na, habar esh ent ke mani áyagay morád o maksad hamé damán o sáhat butag.
Tará paméshká áyáni kerrá ráha dayán, tán chammánesh pach bekanay. Á cha taháriá rozhnáiay némagá byáyant o cha Shaytánay porzórén dastá dém pa Hodáay ráhá betarrant, tán gonáhesh pahell kanag bebant o gón hamá mardomán sharikdár bebant ke cha mani saray báwarmandiá pák o palgár butagant.’