Pa Tesálunikián Pulosay awali kágad 1:1 - Hodáay Pákén Ketáb Balochi zobáná

¹ Cha Pulos o Silwánus o Timutáusay némagá, pa Tesálunikiáni kelisáyá ke Hodáén Pet o Hodáwandén Issá Masihayg ent. Rahmat o émeni shomárá sar bát.

Pa Tesálunikián Pulosay awali kágad 1:1 Iomraidhean Croise

Kásedáni Kár 15:22

Gorhá gón sarjamén kelisáyá hórigá, kásed o kamáshán shawr kort ke cha wati nyámá lahtén mardom gechén bekanant o Pulos o Bárnábáay hamráhiá Antákiahá rawán bedayant. Áyán cha wati némagá Yahudá ke Barsábá gwashag butagat o Silás, gechén kortant ke brátáni nyámá, é doén sarókén mardom atant.

Kásedáni Kár 15:27

May é doén kásed Yahudá o Silás, hamá habarán ke má pa shomá nebeshtagant, sarzobáni ham gwashant.

Kásedáni Kár 15:40

Bale Pulosá, Silás gechén kort o brátán á, Hodáwanday mehr o rahmatáni báhóth kortant. Nun Pulos ráh gept.

Kásedáni Kár 16:19

Wahdé móleday hodábondán dist ke áyáni nap o katthay omét halás but, gorhá áyán Pulos o Silás gept, kasshán kort o bázárá, shahray masteráni kerrá bortant.

Kásedáni Kár 16:25

Shapnémá, Pulos o Silás jélay tahá dwá kanán, Hodáyá satá kanagá atant. É dega bandig gósh dáragá atant.

Kásedáni Kár 16:29

Jélay negahpáná cherágé lóthet o tacháná bandijáhay tóká shot o gón drahagá Pulos o Silásay pádán kapt.

Kásedáni Kár 17:11

É shahray Yahudi cha Tesálunikiay shahray Yahudián wáhagdárter atant. Áyán, pa hobb o hodók Hodáay habar mannet o har róch Pákén Ketábesha wántant o patth o pólesha kort tán bezánant bárén Pulosay habar rást ant yá na?

Kásedáni Kár 18:5

Wahdé Silás o Timutáus cha Makduniahá átk o gón Pulosá hór butant, á Hodáay habaráni sheng o tálán kanagá dazgatth o goláésh at. Áiá pa Yahudián paddara kort o gwasht: “Issá hamá Masih ent.”

Kásedáni Kár 19:22

Áiá cha wati komakkárán do mardom, Timutáus o Erastus Makduniahá rawán kortant o wat kammé wahd géshter Ásiáay damagá mahtal but.

Kásedáni Kár 20:4

Áiay hamráh esh atant: Pirrusay chokk Supáterus ke Biriahay mardomé at, Aristarkás o Sekundus ke Tesálunikiay mardom atant, Gáyus ke Derbehay mardomé at, Timutáus, Tikikus o Trupimus ke Ásiáay damagay mardom atant.

Pulosay kágad pa Rumián 1:7

Pa Rumay hamá sajjahén mardomán ke Hodáyá dóst ant o gwánk janag butagant ke pák o palgár bebant. Cha may Hodáén Pet o Hodáwandén Issá Masihá pa shomá rahmat o émeni sar bát.

Pa Galátián Pulosay kágad 1:2

É sajjahén brát ke gón man yakjáh ant, é kágad cha áyáni némagá ent ham. Pa Galátiahay kelisáyán.

Pa Galátián Pulosay kágad 1:22

Masihay hamá báwarmand ke Yahudiahay kelisáyá ant, mani jendesh nadistagat,

Pa Pilipián Pulosay kágad 1:1

Cha Issá Masihay hezmatkár Pulos o Timutáusay némagá, pa Issá Masihay hamá sajjahén palgártagén mardomán ke Pilipiá ant, gón kelisáay sarparast o hezmatkárán hawár.

Pa Tesálunikián Pulosay domi kágad 1:1

Cha Pulos o Silwánus o Timutáusay némagá, pa Tesálunikiáni kelisáyá, ke may Hodáén Pet o Hodáwandén Issá Masihayg ent.

Pa Timutáusá Pulosay awali kágad 1:2

pa Timutáusá, ke imánay hesábá mani hakkigén chokk ent. Cha Hodáén Pet o may Hodáwandén Issá Masihay némagá tará rahmat o rahm o émeni sar bát.

Pa Timutáusá Pulosay domi kágad 1:2

pa mani dordánagén chokk Timutáusá. Tará cha Hodáén Pet o may Hodáwandén Issá Masihay némagá rahmat o rahm o émeni sar bát.

Petrosay Awal Kágad 5:12

É gwandhén kágadon gón Silwánusay komakká nebeshtag, ke áiá wapádárén bráté zánán, tánke shomárá delbaddhi bedayán o gwáhi bedayán ke Hodáay rahmatáni hakkén ráh hamesh ent. Hamé ráhá mohr bóshtét.

Yuhannáay Awali Kágad 1:3

Á chizz ke má distag o eshkotag shomárá gwashén tánke gón má hamdel o hamsetk bebét. May hamdeli o hamsetki, gón Pet o áiay Chokk Issá Masihá ent.

Yahudáay Kágad 1:1

Cha Ákubay brát, Issáay Masihay hezmatkár, Yahudáay némagá, pa hamá gwánk jatagénán ke Hodáén Petá dóst ant o pa Issá Masihaygi gón sharrén pahrézé dárag butagant.