Hechos 2 - Triqui de San Juan Copala

Caꞌnaꞌ Nimán Yaꞌanj rihaan nij síí noco̱ꞌ man Jesús a

¹ Dan me se ga̱a quisíj Chaꞌanj Pentecostés, ne̱ cunuu chre̱ꞌ cunuda̱nj nij síí noco̱ꞌ man Jesús rá ꞌo̱ veꞌ a.

² Ne̱ ta̱j niꞌyo̱n cuno ta̱ranꞌ nij síí ya̱nj rá veꞌ se vaa nda̱a cayu̱j maꞌa̱n rá veꞌ, ne̱ da̱j se uun ráꞌ unóꞌ nana̱ yuva̱a̱ avii rej xta̱ꞌ roꞌ, da̱nj guun rá nij soꞌ ga̱a cayu̱j rá veꞌ a.

³ Ga̱a ne̱ queneꞌen nij soꞌ rasu̱u̱n, ne̱ ase vaa daa yaꞌan cuxraꞌ taꞌa̱j vaa rasu̱u̱n queneꞌen nij soꞌ, ne̱ quitáá rasu̱u̱n yoꞌ raa̱ ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ a.

⁴ Ne̱ caraa ndoꞌo Nimán Yaꞌanj nimán ta̱ranꞌ nij soꞌ, ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ nij soꞌ caꞌmii nij soꞌ xnaꞌánj ino̱ vaa, nda̱a vaa caꞌvee caꞌmi̱i̱ ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ quiꞌyaj Nimán Yaꞌanj a.

⁵ Dan me se güii dan cumán ndoꞌo yuvii̱ israelitá chumanꞌ Jerusalén, ne̱ síí me ya̱ rá canoco̱ꞌ man Yaꞌanj me nij soꞌ, ne̱ síí cavii nu̱ꞌ yoꞌóó noco̱o na̱j rihaan chumii̱ me nij soꞌ a.

⁶ Dan me se ri̱i̱ nij yuvii̱ israelitá yoꞌ cuno se vaa ayu̱j ndoꞌo, ne̱ cheꞌé dan cunuu chre̱ꞌ nij yuvii̱ israelitá rihaan veꞌ yoꞌ, ne̱ caꞌanj ndoꞌo rá nij soꞌ se vaa guun a. ꞌO̱ se ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ roꞌ, cuno se vaa caꞌmii nij síí noco̱ꞌ man Jesús xnaꞌánj aꞌmii ꞌo̱ ꞌo̱ nij yuvii̱ israelitá yoꞌ a.

⁷ Dan me se caráyaꞌa̱nj uxrá nij yuvii̱, ne̱ cataj nij soꞌ a: ―Ni̱ꞌyaj soj á. Xa̱ꞌ nij síí nicu̱nꞌ aꞌmii nihánj, tza̱j ne̱ si̱j cavii estadó Galilea me cunuda̱nj nij soꞌ á.

⁸ Ne̱ asa̱ꞌ aꞌvee uno ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ se vaa aꞌmii nij soꞌ xnaꞌánj aꞌmii maꞌa̱n nii níꞌ rihaan níꞌ ga̱.

⁹ Dan me se maꞌa̱n níꞌ me síí cavii Partia do̱ꞌ, Media do̱ꞌ, Elam do̱ꞌ, Mesopotamia do̱ꞌ, Judea do̱ꞌ, Capadocia do̱ꞌ, Ponto do̱ꞌ, Asia do̱ꞌ,

¹⁰ Frigia do̱ꞌ, Panfilia do̱ꞌ, Egiptó do̱ꞌ, rej Libia na̱j nichru̱nꞌ Cirene do̱ꞌ, ne̱ taꞌa̱j níꞌ me síí ya̱nj chumanꞌ Romá uún a. ꞌO̱ se taꞌa̱j níꞌ me yuvii̱ israelitá, ne̱ ꞌó taꞌa̱j níꞌ me nij síí yaníj guun tuvi̱ꞌ ga̱ nij síí israelitá a.

¹¹ Ne̱ vaa síí cavii Creta do̱ꞌ, Arabia do̱ꞌ, uún a. Ne̱ nihánj me se nda̱a uno ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ se‑xnaꞌa̱nj níꞌ, ꞌyaj nij soꞌ aꞌmii nij soꞌ, ne̱ nataꞌ ndoꞌo nij soꞌ cheꞌé nu̱ꞌ nij suun sa̱ꞌ naco̱o quiꞌyaj Yaꞌanj á ―taj cunuda̱nj nij yuvii̱ yoꞌ a.

¹² Dan me se caráyaꞌa̱nj uxrá cunuda̱nj nij yuvii̱ israelitá yoꞌ, ne̱ ne caꞌve̱e xca̱j nij soꞌ cuentá da̱j me cheꞌé guun da̱nj a. Ne̱ taꞌa̱j nij soꞌ xnáꞌanj man tuviꞌ, cataj nij soꞌ a: ―Me cheꞌé guun nu̱ꞌ da̱nj ga̱ ―taj taꞌa̱j nij soꞌ a.

¹³ Ne̱ ꞌó taꞌa̱j nij soꞌ caꞌngaꞌ naco̱o̱, ne̱ cataj nij soꞌ a: ―Cachén ndoꞌo coꞌo nij síí nihánj na vinó naca̱ na̱nj chugua̱nj ―taj nij síí caꞌngaꞌ naco̱o̱ yoꞌ a.

Caꞌmii natáj Pedró rihaan nij yuvii̱ a

¹⁴ Ga̱a ne̱ canicunꞌ síí cuꞌna̱j Pedró ga̱ ꞌó xa̱a̱n nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesús, ne̱ nucua̱j ndoꞌo caꞌmii Pedró ne̱ nataꞌ soꞌ nana̱ nihánj a: ―Soj si̱j ya̱nj estadó Judea do̱ꞌ, cunuda̱nj soj si̱j ma̱n chumanꞌ Jerusalén nihánj do̱ꞌ, nano̱ xre̱j soj nana̱ caꞌmi̱j rihaan soj, ne̱ xca̱j soj cuentá cheꞌé rasu̱u̱n nihánj á.

¹⁵ Ne gu̱un xno̱ núj nda̱a vaa guun rá taꞌa̱j soj maꞌ. ꞌO̱ se xca̱j soj cuentá, ne̱ tiha̱j agaꞌ u̱u̱n rej naꞌya̱a̱n me nihánj ado̱nj.

¹⁶ Tana̱nj nu̱ꞌ nihánj roꞌ, me se vaa cataj síí cuꞌna̱j Joel síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá a. Dan me se cataj Joel a:

¹⁷ Ne̱ cataj maꞌa̱n Yaꞌanj a: “Asa̱ꞌ nichrunꞌ caꞌa̱nj niꞌya̱ chumii̱ nihánj, ne̱ rque̱ ndoꞌo ꞌu̱nj Nimán ꞌu̱nj man yuvii̱ ma̱n rihaan nu̱ꞌ chumii̱, ne̱ taꞌnij sno̱ꞌo soj do̱ꞌ, taꞌnij cha̱na̱ soj do̱ꞌ roꞌ, nata̱ꞌ nana̱ rque̱ ꞌu̱nj man maꞌa̱n nij soꞌ a. Ne̱ nij síí tachru̱u̱ roꞌ, naquiꞌya̱a ndoꞌo rasu̱u̱n rihaan nij soꞌ, qui̱ꞌyáj, ne̱ nij chii nga̱ roꞌ, caꞌmi̱i̱ ndoꞌo nej rihaan nij soꞌ, qui̱ꞌyáj ado̱nj.

¹⁸ Dan me se güii yoꞌ rque̱ ndoꞌoj Nimanj man nimán nij snóꞌo nu̱u̱ rihanj do̱ꞌ, nij chana̱ nu̱u̱ rihanj do̱ꞌ, ne̱ nata̱ꞌ nij soꞌ snana̱j ado̱nj.

¹⁹ Dan me se caꞌa̱nj ndoꞌo rá soj cheꞌé nij rasu̱u̱n noco̱o queneꞌe̱n soj rej xta̱ꞌ, qui̱ꞌyáj, ne̱ ga̱a̱ ndoꞌo rasu̱u̱n noco̱o queneꞌe̱n soj rihaan chumii̱, qui̱ꞌyáj, ne̱ queneꞌe̱n soj ton do̱ꞌ, yaꞌan do̱ꞌ, yachruu̱ do̱ꞌ a.

²⁰ Ne̱ gu̱un rmi̱ꞌ rihaan güii, ne̱ rihaan yavii roꞌ, gu̱un ton, asa̱ꞌ nichrunꞌ quisi̱j güii noco̱o güii caꞌne̱ꞌ ꞌu̱nj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man soj cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ a.

²¹ Ne̱ cunuda̱nj nij síí cata̱ꞌ tuꞌva se‑chuvi̱i Síí ꞌNi̱j Raꞌa man yuvii̱ roꞌ, nani̱i̱ nij soꞌ rihaan sayuun ado̱nj.” Nihánj me snana̱ Yaꞌanj nana̱ caꞌmii síí cuꞌna̱j Joel ga̱a naá a.

²² ’Ne̱ cuano̱ nihánj me se cuno̱ soj si̱j israelitá nana̱ nihánj á. Dan me se a̱j queneꞌen nij soj da̱j quiꞌyaj Jesús síí cavii chumanꞌ Nazaret, se vaa guun nucua̱j soꞌ quiꞌyaj ndoꞌo soꞌ da̱j a̱ nij suun sa̱ꞌ noco̱o tihaa̱n se vaa ya̱ Síí Caꞌnéé Yaꞌanj me soꞌ ado̱nj.

²³ Dan me se tacuachén nii man soꞌ rihaan nij síí ta̱j riꞌyunj man soꞌ, ne̱ cachrón nij síí ne nocoꞌ man Yaꞌanj man soꞌ rihaan rcutze̱, ne̱ caviꞌ soꞌ, quiꞌyaj maꞌa̱n soj a. Ne̱ nu̱ꞌ nihánj me se vaa ꞌo̱ guun rá Yaꞌanj quira̱nꞌ soꞌ, ne̱ a̱j queneꞌen Yaꞌanj se vaa quira̱nꞌ soꞌ da̱nj na̱nj ado̱nj.

²⁴ Tza̱j ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj, ne̱ tinanii Yaꞌanj man soꞌ rihaan sayuun se vaa caviꞌ soꞌ a. ꞌO̱ se ne caꞌve̱e yu̱u̱n cheꞌe̱ cavi̱ꞌ soꞌ daj chiha̱a̱ míj a̱ maan ado̱nj.

²⁵ ’ꞌO̱ se nihánj me nana̱ caꞌmii rey cuꞌna̱j David, síí cayáán ga̱a naá, cheꞌé Jesús a: Queneꞌén ꞌu̱nj da̱j qui̱ranj rej rihanj, ne̱ xcaj ꞌu̱nj cuentá se vaa ꞌo̱ canicu̱nꞌ Síí ꞌNi̱j Raꞌa manj rihanj na̱nj á. ꞌO̱ se nicu̱nꞌ soꞌ rej nuva̱ꞌ ꞌu̱nj, ne̱ se̱ caꞌvee na̱xruj, quiꞌya̱j soꞌ maꞌ.

²⁶ Cheꞌé dan guun niha̱ꞌ ndoꞌo rá nimanj, ne̱ caꞌmij nana̱ niha̱ꞌ cavii nimanj a. ꞌO̱ se ꞌo̱ guun ya̱ raj se vaa ya̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ ꞌu̱nj na̱nj ado̱nj.

²⁷ ꞌO̱ se se̱ tanáj so̱ꞌ nimanj rej ma̱n nimán nij síí caviꞌ maꞌ. Ne̱ se̱ riꞌyuj nee̱ man Síí Sa̱ꞌ Ina̱nj rihaan so̱ꞌ, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ maꞌ.

²⁸ Dan me se tihaán so̱ꞌ rihanj tucuáán ca̱nocoj ne̱ caꞌve̱e ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj a. Ne̱ gu̱un niha̱ꞌ ndoꞌo rá nimanj, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, asa̱ꞌ canicúnꞌ ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ ado̱nj. Nihánj me snana̱ rey cuꞌna̱j David yoꞌ a.

²⁹ ’Né na̱na̱ naca̱ me nana̱ nihánj nana̱ cata̱j ꞌu̱nj rihaan nij soj cuano̱, maan tinu̱j. Dan me se xi̱i níꞌ David, síí cayáán ga̱a naá, me se caviꞌ soꞌ, ga̱a ne̱ cachinꞌ nii man soꞌ, ne̱ ya̱j me se neꞌen níꞌ me rej cachinꞌ nii man soꞌ na̱nj á.

³⁰ Tza̱j ne̱ síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj me David, ne̱ neꞌen soꞌ da̱j cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj se vaa scaꞌnúj taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ soꞌ roꞌ, naxuma̱a̱n Síí Caꞌne̱j Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun, ne̱ gu̱un chij soꞌ da̱j se vaa guun chij maꞌa̱n David a.

³¹ Asi̱j naá queneꞌen soꞌ, ne̱ caꞌmii soꞌ cheꞌé se vaa cunu̱u iꞌna̱ꞌ Síí Caꞌne̱j Yaꞌanj ado̱nj. ꞌO̱ se cataj soꞌ se vaa se̱ quináj nimán soꞌ rej ma̱n nimán nij síí caviꞌ, ne̱ se̱ quixtunꞌ nu̱ꞌ nee̱ man soꞌ maꞌ.

³² ’Dan me se ya̱ ya̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesús, quiꞌyaj Yaꞌanj, ne̱ ta̱ranꞌ núj me síí queneꞌen se vaa cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ ado̱nj.

³³ Cavii Jesús nda̱a xꞌnúú Yaꞌanj rej nuva̱ꞌ Yaꞌanj, ga̱a ne̱ nacaj soꞌ Nimán Yaꞌanj raꞌa Rej soꞌ nda̱a vaa cataꞌ tuꞌva Rej soꞌ a. Ne̱ rqué ndoꞌo Jesús Nimán Yaꞌanj man núj nda̱a se vaa neꞌen soj do̱ꞌ, nda̱a se vaa uno soj do̱ꞌ na̱nj ado̱nj.

³⁴ ’Dan me se ne cavi̱i̱ maꞌa̱n rey cuꞌna̱j David rej xta̱ꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ cataj soꞌ a: Caꞌmii Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan Síí ꞌNi̱j Raꞌa manj a: “Caꞌa̱nj ca̱yáán so̱ꞌ xꞌnúú ꞌu̱nj rej nuva̱ꞌ ꞌu̱nj,

³⁵ nda̱a se quisi̱j quiꞌya̱j canaán ꞌu̱nj rihaan ta̱ranꞌ nij síí ta̱j riꞌyunj mán so̱ꞌ, ne̱ quiri̱i̱ taꞌngáꞌ so̱ꞌ rihaan nij soꞌ ado̱nj”, taj David a.

³⁶ Cheꞌé dan vaa cheꞌé ndoꞌo xca̱j ya̱ ta̱ranꞌ soj si̱j israelitá cuentá se vaa xa̱ꞌ Jesús síí cachrón maꞌa̱n soj rihaan rcutze̱, tza̱j ne̱ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ me soꞌ quiꞌyaj Yaꞌanj a. Ne̱ Síí Caꞌnéé Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun me uún soꞌ quiꞌyaj Yaꞌanj ado̱nj ―taj Pedró rihaan nij yuvii̱ cunuu chre̱ꞌ yoꞌ a.

³⁷ Dan me se ga̱a cuno nij yuvii̱ nana̱ yoꞌ, ne̱ quinanó ndoꞌo rá nimán nij soꞌ, ne̱ xnáꞌanj nij soꞌ man Pedró ga̱ ꞌó nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesús, cataj nij soꞌ a: ―Ne̱ da̱j quiꞌya̱j núj, ga̱ tinu̱ꞌ ―taj nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ man nij tuvi̱ꞌ Pedró a.

³⁸ Ga̱a ne̱ cataj Pedró rihaan nij soꞌ a: ―Ca̱nica̱j nimán cunuda̱nj soj ta̱náj soj chrej chiꞌi̱i̱, ne̱ cata̱ꞌ ne soj cheꞌé se‑chuvi̱i Jesucristó Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj, ne̱ tinavi̱j Yaꞌanj cacunꞌ tumé soj a. Ne̱ rque̱ Yaꞌanj Nimán Yaꞌanj catu̱u̱ soꞌ nimán soj ado̱nj.

³⁹ Dan me se cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj se vaa quiꞌya̱j soꞌ da̱nj cheꞌé nij soj do̱ꞌ, cheꞌé taꞌníí soj do̱ꞌ, cheꞌé nij síí ya̱nj ga̱nꞌ do̱ꞌ a. Dan me se me maꞌa̱n síí nacu̱nj Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ canoco̱ꞌ man soꞌ me se quiꞌya̱j Yaꞌanj da̱nj cheꞌé soꞌ ado̱nj ―taj Pedró rihaan nij yuvii̱ israelitá yoꞌ a.

⁴⁰ Ga̱a ne̱ nataꞌ soꞌ queꞌe̱e̱ doj nana̱ rihaan nij soꞌ, ga̱a ne̱ nagoꞌ soꞌ chrej nucua̱j man nij soꞌ, cataj soꞌ a: ―Cu̱riha̱nj soj scaꞌnúj nij síí ma̱n cuano̱ nij síí noco̱ꞌ chrej chiꞌi̱i̱, ga̱a ne̱ nani̱i̱ soj rihaan sayuun na̱nj á ―taj Pedró rihaan nij yuvii̱ israelitá a.

⁴¹ Cheꞌé dan me nij síí cuchumán rá snana̱ soꞌ roꞌ, cataꞌ ne nij soꞌ, ne̱ güii yoꞌ me se canocoꞌ naca̱ vaꞌnu̱j míj yuvii̱ man Jesús ta̱ꞌ asuun a.

Da̱j cayáán nij síí noco̱ꞌ man Jesús a

⁴² Dan me se ꞌo̱ canocoꞌ xraan nij síí noco̱ꞌ man Jesús tucuáán tucuꞌyón nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesús rihaan yuvii̱ rihaan nij soꞌ, ne̱ ꞌo̱ guun tuvi̱ꞌ cunuda̱nj nij soꞌ a. Ne̱ ꞌo̱ cuxraꞌ taꞌa̱j nij soꞌ rachrúún chá nij soꞌ, ne̱ ꞌo̱ chre̱ꞌ cachíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Yaꞌanj a.

⁴³ Ne̱ cunuda̱nj nij yuvii̱ roꞌ, cuchuꞌviꞌ ndoꞌo nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ da̱j a̱ nij suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyaj nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesús a.

⁴⁴ Tza̱j ne̱ nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesús me se ꞌo̱ rej ma̱n chre̱ꞌ cunuda̱nj nij soꞌ, ne̱ naquiꞌyaj rcuaꞌa̱a̱n nij soꞌ nu̱ꞌ siꞌyaj nij soꞌ, ne̱ siꞌyaj ta̱ranꞌ nij soꞌ me cunuda̱nj nij rasu̱u̱n yoꞌ a.

⁴⁵ Ne̱ tuꞌvéj nij soꞌ toꞌóó nij soꞌ do̱ꞌ, siꞌyaj nij soꞌ do̱ꞌ, ne̱ rqué nij soꞌ se‑saꞌa̱nj nij soꞌ rihaan tuviꞌ nij soꞌ síí achiin rasu̱u̱n man a.

⁴⁶ Dan me se da̱j a̱ güii nuu chre̱ꞌ nij soꞌ rej ya̱nj nuvií noco̱o, nda̱a vaa guun rá ta̱ranꞌ nij soꞌ a. Ne̱ ꞌo̱ nuu chre̱ꞌ nij soꞌ tucuá tuviꞌ nij soꞌ, ne̱ uxraꞌ taꞌa̱j nij soꞌ rachrúún chá nij soꞌ a. Ne̱ dan me se nda̱a niha̱ꞌ nda̱a cochro̱j rá ta̱ranꞌ nij soꞌ chá nij soꞌ a.

⁴⁷ Ne̱ cataj nij soꞌ se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj Yaꞌanj cheꞌé nij soꞌ, ne̱ caꞌmii sa̱ꞌ cunuda̱nj nij yuvii̱ ya̱nj chumanꞌ Jerusalén niꞌya̱j nij yuvii̱ man nij soꞌ a. Ne̱ da̱j a̱ güii cunuu chre̱ꞌ doj síí va̱j nani̱i̱ rihaan sayuun ga̱ nij soꞌ, quiꞌyaj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a.