Hechos 15 - Triqui de San Juan Copala

Quiꞌyaj nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó ma̱n chumanꞌ Jerusalén juntá a

¹ Dan me se taꞌa̱j nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó cavii estadó Judea, ne̱ caꞌanj nij soꞌ tucuꞌyón nij soꞌ rihaan ꞌó tinúú nij soꞌ se vaa sese se̱ cataꞌ taꞌngaꞌ man ꞌo̱ soꞌ nda̱a vaa taj stucua̱nj Moisés, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caꞌvee nani̱i̱ soꞌ rihaan sayuun ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soꞌ quiꞌya̱j Yaꞌanj maꞌ.

² Caꞌmii canó tuviꞌ ndoꞌo síí cuꞌna̱j Pabló do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Bernabé do̱ꞌ, ga̱ nij síí tucuꞌyón nana̱ yoꞌ a. Ga̱a ne̱ cheꞌé dan cuneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Antioquía man ro̱j soꞌ ga̱ ꞌó do̱j tinúú nij soꞌ se vaa caꞌa̱nj nij soꞌ chumanꞌ Jerusalén caꞌmi̱i̱ nij soꞌ ga̱ nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesucristó do̱ꞌ, ga̱ ꞌó nij síí tumé sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj man nij síí noco̱ꞌ man Cristó do̱ꞌ, cheꞌé nana̱ aꞌmii nij yuvii̱ yoꞌ a.

³ Dan me se veꞌé racuíj xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó man nij síí caꞌanj suun, ne̱ caꞌanj nij soꞌ, ne̱ cachén nij soꞌ estadó Fenicia do̱ꞌ, estadó Samaria do̱ꞌ a. Ne̱ cataj xnaꞌanj nij soꞌ rihaan nij tinúú nij soꞌ cheꞌé nij yuvii̱ yaníj se vaa tanáj xco̱ nij soꞌ tucuáán nica̱j nij soꞌ asi̱j naá ne̱ canocoꞌ nij soꞌ man Yaꞌanj ya̱, ga̱a ne̱ guun niha̱ꞌ uxrá rá cunuda̱nj nij síí cuno nana̱ yoꞌ a.

⁴ Dan me se ga̱a cuchiꞌ nij soꞌ chumanꞌ Jerusalén, ga̱a ne̱ veꞌé caꞌmii xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó do̱ꞌ, nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesucristó do̱ꞌ, ꞌó nij síí tumé sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj man nij soꞌ do̱ꞌ, ga̱ nij soꞌ a. Ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj Pabló ga̱ Bernabé rihaan nij síí ya̱nj chumanꞌ Jerusalén yoꞌ cheꞌé nu̱ꞌ se vaa quiꞌyaj Yaꞌanj ga̱ nij tinu̱j nij soꞌ a.

⁵ Tza̱j ne̱ canicunꞌ do̱j síí fariseo síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó, ne̱ cataj nij soꞌ se vaa no̱ xcúún nij síí yaníj cata̱ꞌ taꞌngaꞌ man nij soꞌ, ne̱ no̱ xcúún níꞌ caꞌne̱ꞌ níꞌ suun rihaan nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ nu̱ꞌ stucua̱nj Moisés a.

⁶ Dan me se cunuu chre̱ꞌ nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesucristó ga̱ ꞌó nij síí tumé sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj man nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Cristó, quiꞌyaj nij soꞌ juntá, caꞌmi̱i̱ nij soꞌ cheꞌé snana̱ nij síí fariseo yoꞌ a.

⁷ Dan me se caꞌmii caꞌmii nij soꞌ, ga̱a ne̱ canicunꞌ síí cuꞌna̱j Pedró, ne̱ cataj soꞌ a: ―Cuno̱ soj caꞌmi̱j, tinu̱j. A̱j neꞌen soj se vaa asi̱j naá do̱j caꞌnéé nimán Yaꞌanj se vaa cuno̱ nij síí yaníj nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Jesucristó ne̱ cuchuma̱n rá nij soꞌ, ne̱ narii soꞌ mán ꞌu̱nj nata̱ꞌ ꞌu̱nj nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ rihaan nij soꞌ chugua̱nj.

⁸ Ne̱ Yaꞌanj roꞌ, me síí neꞌen da̱j vaa nimán yuvii̱, ne̱ Yaꞌanj me síí rqué Nimán Yaꞌanj man nij síí yaníj yoꞌ nda̱a vaa quiꞌyaj soꞌ cheꞌé maꞌa̱n níꞌ, cheꞌé rej caꞌve̱e gu̱un ya̱ rá níꞌ se vaa ya̱ tinúú níꞌ me nij síí yaníj na̱nj ado̱nj.

⁹ Dan me se cunuu sa̱ꞌ nimán nij síí yaníj rihaan Yaꞌanj cheꞌé se cuchumán rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man Jesucristó, ne̱ cuano̱ nihánj me se ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa nij soꞌ ga̱ níꞌ rihaan Yaꞌanj na̱nj ado̱nj.

¹⁰ ’Ne̱ ta̱dó soj sese gu̱un rá soj queneꞌe̱n soj sese caꞌve̱e caꞌma̱an rá Yaꞌanj quiꞌya̱j soj ne̱ quiꞌya̱j Yaꞌanj sayuun man soj á. ꞌO̱ se xa̱ꞌ stucua̱nj Moisés, tza̱j ne̱ ase vaa icón ꞌe̱e̱ ta̱j raa̱ yuntá scúj roꞌ, da̱nj vaa stucua̱nj Moisés rihaan xi̱i níꞌ do̱ꞌ, rihaan maꞌa̱n níꞌ do̱ꞌ, ne̱ ne caꞌve̱e quiꞌya̱j níꞌ nu̱ꞌ tucuáán yoꞌ maꞌ. Ne̱ nihánj me se me rá soj cuchru̱j soj tucuáán yoꞌ rihaan ꞌó nij tinúú níꞌ síí tucuꞌyón snana̱ Jesucristó asânj.

¹¹ Tza̱j ne̱ amán rá níꞌ se vaa cheꞌé ina̱nj se lu̱j quiꞌyaj Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ roꞌ, cheꞌé dan nanii níꞌ rihaan sayuun ne̱ avii sa̱ꞌ níꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ ase vaa níꞌ roꞌ, da̱nj vaa nij tinúú níꞌ síí yaníj uún ado̱nj ―taj Pedró rihaan cunuda̱nj nij soꞌ a.

¹² Dan me se caꞌneꞌ rá cunuda̱nj nij soꞌ, ne̱ a̱ doj ne caꞌmi̱i̱ nij soꞌ a̱ maꞌ. Ma̱an se sa̱ꞌ uxrá nanó xre̱j nij soꞌ ga̱a cataj xnaꞌanj Bernabé ga̱ Pabló cheꞌé da̱j a̱ nij suun sa̱ꞌ noco̱o guun nucua̱j ro̱j soꞌ quiꞌyaj ro̱j soꞌ scaꞌnúj nij síí yaníj quiꞌyaj Yaꞌanj a.

¹³ Dan me se ga̱a quisíj caꞌmii ro̱j soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌmii síí cuꞌna̱j Jacobo, cataj soꞌ a: ―Cuno̱ nij soj caꞌmi̱j, tinu̱j:

¹⁴ Nihánj me se cataj xnaꞌanj tinúꞌ Simón rihaan níꞌ se vaa asino ya̱a̱n narii Yaꞌanj man taꞌa̱j nij yuvii̱ yaníj gu̱un nij soꞌ ꞌo̱ se‑chuma̱nꞌ Yaꞌanj a.

¹⁵ Ne̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa snana̱ nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá ga̱ snana̱ tinúꞌ Simón nihánj a. Dan me se vaa nana̱ no̱ rihaan Danj Yaꞌanj taj a:

¹⁶ Asa̱ꞌ quisíj, ga̱a ne̱ ca̱nica̱j ꞌu̱nj, ne̱ naquiꞌya̱j sa̱ꞌ ꞌu̱nj tucuá rey cuꞌna̱j David, se a̱j quiriꞌ ndoꞌo a. Naquiꞌya̱j sa̱ꞌ ꞌu̱nj tucuá David veꞌ canee, ne̱ ꞌó yuún gu̱un ꞌo̱ taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ soꞌ rey uun chij a.

¹⁷ Da̱nj qui̱ꞌyáj cheꞌé rej caꞌve̱e nano̱ꞌ ꞌó nij yuvii̱ yaníj mán ꞌu̱nj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man nij soꞌ a. Da̱nj quiꞌya̱j cunuda̱nj nij yuvii̱ yaníj cheꞌé se ata̱ nij soꞌ se‑chu̱vií ꞌu̱nj, taj ꞌu̱nj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man soj, síí ꞌyaj rasu̱u̱n nihánj,

¹⁸ ne̱ asi̱j naá cataj ꞌu̱nj se vaa qui̱ꞌyáj da̱nj ado̱nj, taj snana̱ Yaꞌanj nana̱ cachrón síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá rihaan yanj a.

¹⁹ ’Cheꞌé dan ꞌu̱nj me síí guun rá se vaa se̱ quiꞌyaj níꞌ sayuun man nij síí yaníj canica̱j nimán canocoꞌ man Yaꞌanj maꞌ.

²⁰ Ma̱an se quiꞌya̱j níꞌ yanj caꞌne̱j níꞌ rihaan nij soꞌ, ne̱ cata̱j xnaꞌanj níꞌ rihaan nij soꞌ se vaa se̱ guun cha̱ nij soꞌ rasu̱u̱n rqué yuvii̱ rihaan yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱ maꞌ. Ne̱ snóꞌo do̱ꞌ, chana̱ do̱ꞌ, se̱ cotoj nij soꞌ ga̱ ꞌó yuvii̱ sese né ni̱ca̱ nij soꞌ me yoꞌ maꞌ. Ne̱ se̱ chá nij soꞌ nee̱ xcuu tuguáj nii gaán chihá maꞌ. Ne̱ se̱ chá nij soꞌ ton maꞌ.

²¹ ꞌO̱ se da̱j a̱ güii cueta̱nꞌ naránj rá níꞌ me se ma̱n ndoꞌo tuviꞌ níꞌ si̱j israelitá nayaa snana̱ Moisés, ne̱ aꞌmii natáj nii cheꞌé stucua̱nj soꞌ rá veꞌ tucuꞌyón níꞌ tucuáán yoꞌ da̱j a̱ chumanꞌ a. Ne̱ da̱nj ꞌyaj ina̱nj níꞌ si̱j israelitá asi̱j naá ndoꞌo a ―taj Jacobo rihaan ꞌó nij soꞌ a.

Quiꞌyaj nij síí ma̱n Jerusalén yanj cartá caꞌnéé nij soꞌ rihaan nij yuvii̱ yaníj noco̱ꞌ man Jesucristó a

²² Ga̱a ne̱ guun rá nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesucristó do̱ꞌ, ꞌó nij síí tumé sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj man yuvii̱ do̱ꞌ, nu̱ꞌ xꞌneꞌ yuvii̱ noco̱ꞌ man Cristó ya̱nj chumanꞌ Jerusalén do̱ꞌ, nari̱i̱ nij soꞌ do̱j tuviꞌ maꞌa̱n nij soꞌ caꞌa̱nj nij soꞌ nda̱a chumanꞌ Antioquía ga̱ ro̱j síí cuꞌna̱j Pabló do̱ꞌ, Bernabé do̱ꞌ a. Ga̱a ne̱ narii nij soꞌ man Judas síí tucuꞌnáj nii Barsabás do̱ꞌ, man Silas do̱ꞌ, se vaa caꞌa̱nj ro̱j soꞌ a. ꞌO̱ se síí noco̱o me ro̱j soꞌ rihaan nij tinúú ro̱j soꞌ a.

²³ Ga̱a ne̱ quiꞌyaj cunuda̱nj nij soꞌ yanj cartá caꞌa̱nj ni̱caj nij síí caꞌa̱nj chumanꞌ Antioquía, ne̱ nihánj me se vaa taj yanj cartá yoꞌ a: “Nihánj me yanj cartá ꞌyaj núj si̱j ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesucristó do̱ꞌ, si̱j tumé sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj man nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó do̱ꞌ a. Tinúú soj me núj, ne̱ caꞌne̱j núj yanj nihánj rihaan nij soj si̱j yaníj noco̱ꞌ man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Antioquía do̱ꞌ, estadó Siria do̱ꞌ, estadó Cilicia do̱ꞌ a. Veꞌé cuma̱n soj rá núj a.

²⁴ Dan me se caꞌnaꞌ nana̱ rihaan núj se vaa do̱j tuviꞌ núj me síí caꞌmii nana̱ quiꞌyaj sayuun rihaan soj, ne̱ quiriꞌ rá nimán soj, quiꞌyaj nij síí caꞌmii nana̱ yoꞌ a. Tza̱j ne̱ né núj caꞌnéé man nij soꞌ maꞌ.

²⁵ Tza̱j ne̱ cheꞌé se quiꞌyaj nij soꞌ da̱nj roꞌ, cheꞌé dan cuya̱a̱n guun rá núj nari̱i̱ núj do̱j tinúú núj cuchi̱ꞌ rihaan soj ga̱ ro̱j tinúú níꞌ síí ꞌe̱e̱ ndoꞌo rá núj síí cuꞌna̱j Bernabé ga̱ Pabló ado̱nj.

²⁶ Ne̱ xa̱ꞌ ro̱j soꞌ, tza̱j ne̱ si̱j caꞌnéé nimán cu̱nuû rihaan Jesucristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ me ro̱j soꞌ, ne̱ nda̱a ne chuꞌviꞌ ro̱j soꞌ cavi̱ꞌ ro̱j soꞌ maꞌ.

²⁷ Dan me se caꞌnéé núj man síí cuꞌna̱j Judas do̱ꞌ, Silas do̱ꞌ, se vaa caꞌa̱nj ro̱j soꞌ ga̱ Bernabé ga̱ Pabló, ne̱ maꞌa̱n ro̱j soꞌ nata̱ꞌ rihaan soj nda̱a vaa taj nana̱ no̱ rihaan yanj nihánj na̱nj á.

²⁸ ’Dan me se ne gu̱un rá Nimán Yaꞌanj do̱ꞌ, maꞌa̱n núj do̱ꞌ, cuchru̱j ndoꞌo núj tucuáán canoco̱ꞌ soj maꞌ. Tza̱j ne̱ vaa cheꞌé cuno̱ soj caꞌa̱nj gue̱e̱ nana̱ nihánj, rá núj na̱nj ado̱nj.

²⁹ Dan me se se̱ guun cha̱ soj rasu̱u̱n rqué yuvii̱ rihaan yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱ maꞌ. Se̱ guun cha̱ soj ton maꞌ. Se̱ guun cha̱ soj nee̱ xcuu tuguáj nii gaán chihá maꞌ. Ne̱ snóꞌo do̱ꞌ, chana̱ do̱ꞌ, se̱ cotoj soj ga̱ ꞌó yuvii̱ sese né ni̱ca̱ soj me yoꞌ maꞌ. Ne̱ sese quiꞌya̱j soj nu̱ꞌ nda̱a vaa taj nana̱ nihánj, ne̱ veꞌé ꞌyaj soj, rá núj na̱nj ado̱nj. Ne̱ me rá núj se vaa veꞌé ca̱yáán soj ado̱nj.” Da̱nj taj yanj cartá quiꞌyaj nij síí ma̱n chumanꞌ Jerusalén yoꞌ a.

³⁰ Dan me se caꞌnéé nij soꞌ man caꞌa̱nj nij snóꞌo, ne̱ nanij nij soꞌ nda̱a chumanꞌ Antioquía a. Ga̱a cuchiꞌ nij soꞌ, ne̱ canacúún nij soꞌ cunu̱u chre̱ꞌ xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó, ga̱a ne̱ caxríj nij soꞌ yanj cartá yoꞌ ston nij síí ya̱nj chumanꞌ Antioquía a.

³¹ Ga̱a ne̱ nayaa nij síí ma̱n Antioquía yanj cartá, ga̱a ne̱ guun niha̱ꞌ uxrá rá nimán nij soꞌ cheꞌé nana̱ sa̱ꞌ cataj xnaꞌanj nij síí ma̱n Jerusalén rihaan nij soꞌ a.

³² Ne̱ Judas do̱ꞌ, Silas do̱ꞌ roꞌ, síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj me ro̱j soꞌ, ne̱ aꞌmii aꞌmii ro̱j soꞌ nagoꞌ ro̱j soꞌ chrej man nij síí ma̱n Antioquía yoꞌ, ne̱ nariꞌ nucuaj nimán nij soꞌ, quiꞌyaj ro̱j soꞌ a.

³³ Dan me se quisíj caranꞌ ro̱j soꞌ chumanꞌ Antioquía, ga̱a ne̱ veꞌé cataj nij tinu̱j nij síí ma̱n Antioquía rihaan ro̱j soꞌ se vaa dínj ga̱a̱ nimán ro̱j soꞌ caꞌa̱nj ro̱j soꞌ a. Ga̱a ne̱ quinanꞌ ro̱j soꞌ rihaan nij síí caꞌnéé man ro̱j soꞌ caꞌnaꞌ ro̱j soꞌ a.

³⁴ Tza̱j ne̱ guun rá Silas quina̱j soꞌ chumanꞌ Antioquía a.

³⁵ Ne̱ guun ra̱a̱n Pabló do̱ꞌ, Bernabé do̱ꞌ, chumanꞌ Antioquía, ne̱ tucuꞌyón ro̱j soꞌ snana̱ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ nana̱ sa̱ꞌ rihaan yuvii̱ a. Ne̱ queꞌe̱e̱ ndoꞌo ꞌó nij yuvii̱ nataꞌ nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ ga̱ ro̱j soꞌ a.

Caꞌanj uún Pabló nata̱ꞌ soꞌ snana̱ Yaꞌanj, ne̱ caꞌanj Bernabé ꞌó rej yaníj a

³⁶ Dan me se cachén do̱j güii, ga̱a ne̱ cataj Pabló rihaan Bernabé a: ―Ca̱nica̱j ro̱ꞌ caꞌa̱nj uún ro̱ꞌ cunuda̱nj nij chumanꞌ ya̱nj nij tinúú ro̱ꞌ nij síí nataꞌ ro̱ꞌ snana̱ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan, ga̱a ne̱ queneꞌe̱n ro̱ꞌ da̱j vaa mán nij soꞌ na̱nj ado̱nj ―taj Pabló rihaan Bernabé a.

³⁷ Tza̱j ne̱ Bernabé roꞌ, guun rá soꞌ se vaa caꞌa̱nj uún síí cuꞌna̱j Juan ne̱ ꞌó se‑chuvi̱i soꞌ me Marcos ga̱ ro̱j soꞌ a.

³⁸ Tza̱j ne̱ ne caꞌve̱j rá Pabló caꞌa̱nj uún soꞌ ga̱ ro̱j soꞌ, cheꞌé se ga̱a rque̱ me se tanáj soꞌ man ro̱j soꞌ estadó Panfilia, ne̱ ne caꞌa̱nj soꞌ quiꞌya̱j soꞌ se‑su̱u̱n Yaꞌanj ga̱ ro̱j soꞌ maꞌ.

³⁹ Cheꞌé dan guun vi̱j nana̱ caꞌmii ro̱j soꞌ, ne̱ cheꞌé dan caꞌanj yaníj ro̱j soꞌ, ne̱ Bernabé roꞌ, nica̱j Marcos, ne̱ cavii ro̱j soꞌ rihoo chéé rihaan na, ne̱ caꞌanj ro̱j soꞌ estadó Chipre a.

⁴⁰ Ne̱ Pabló roꞌ, narii soꞌ man síí cuꞌna̱j Silas se vaa caꞌa̱nj soꞌ ga̱ Pabló a. Ne̱ cachíín niꞌya̱j nij tinúú ro̱j soꞌ nij síí ma̱n chumanꞌ Antioquía rihaan Yaꞌanj se vaa quiꞌya̱j Yaꞌanj se lu̱j ne̱ ra̱cuíj soꞌ man ro̱j soꞌ chrej caꞌa̱nj ro̱j soꞌ, ne̱ dan me se caꞌanj ro̱j soꞌ a.

⁴¹ Ga̱a ne̱ cachén ro̱j soꞌ nu̱ꞌ estadó Siria do̱ꞌ, nu̱ꞌ estadó Cilicia do̱ꞌ, ne̱ nariꞌ nucuaj nimán nij xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó ma̱n cunuda̱nj nij chumanꞌ na̱j ro̱j estadó yoꞌ, quiꞌyaj ro̱j soꞌ a.