2 Corintios 11 - Triqui de San Juan Copala

¹ Me rá ꞌu̱nj caꞌve̱j rá soj caꞌmi̱i̱ snu̱j ꞌu̱nj do̱j rihaan soj a. ꞌO̱ se da̱nj ꞌyaj soj do̱j, tza̱j ne̱ ꞌo̱ se cara̱a̱ xꞌnaa soj doj rugua̱nj. Dan me se ꞌo̱ da̱nj quiꞌya̱j soj na̱nj á.

² Dan me se ase vaa me ndoꞌo rá Yaꞌanj tu̱mé Yaꞌanj man soj roꞌ, da̱nj vaa me rá ꞌu̱nj tu̱mé ꞌu̱nj man soj ado̱nj. ꞌO̱ se ase vaa ꞌo̱ chana̱ ya̱a̱n taj cacunꞌ tumé roꞌ, da̱nj vaa cunuda̱nj nij soj rihaan ꞌu̱nj, ne̱ cataj ꞌu̱nj rihaan Cristó se vaa ya̱ naca̱j soꞌ man soj canoco̱ꞌ soj man o̱rúnꞌ soꞌ, taj ꞌu̱nj rihaan soꞌ a.

³ Tza̱j ne̱ chuꞌvíꞌ ꞌu̱nj se vaa ase vaa tihaꞌ yuꞌunj xcuáá man chana̱ cuꞌna̱j Eva ga̱a naá roꞌ, da̱nj ga̱a̱ tiha̱ꞌ yuꞌunj nii man soj, ne̱ se̱ guun nucua̱j soj xca̱j sa̱ꞌ soj cuentá, ga̱a ne̱ ta̱náj xco̱ soj man nana̱ sa̱ꞌ nariꞌ soj ga̱a canocoꞌ soj man Cristó, raj na̱nj ado̱nj.

⁴ ꞌO̱ se caꞌve̱e se caꞌna̱ꞌ me maꞌa̱n ꞌó soꞌ rihaan soj, ne̱ caꞌve̱e se nata̱ꞌ soꞌ ꞌó nana̱ rihaan soj cheꞌé Jesús taj nii se vaa me nana̱ sa̱ꞌ, ne̱ caꞌve̱e se ino̱ doj ga̱a̱ snana̱ soꞌ ga̱ snana̱ núj, tza̱j ne̱ né si̱j rihuun rá me soj a̱ maꞌ. Ase raꞌya̱nj tanáj xco̱ soj Nimán Yaꞌanj canoco̱ꞌ soj ꞌó nana̱ xe̱e̱.

⁵ Taj cheꞌé tiha̱ꞌ yuꞌunj nij síí caꞌnaꞌ man soj maꞌ. ꞌO̱ se si̱j sa̱ꞌ ndoꞌo me nij soꞌ, rá soj, ne̱ síí cuneꞌ Jesucristó caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ soꞌ me nij soꞌ, rá soj, tza̱j ne̱ né si̱j sa̱ꞌ doj me nij soꞌ rihaan ꞌu̱nj, rá ꞌu̱nj a̱ maꞌ.

⁶ Nda̱ꞌ se ataa nari̱ꞌ sa̱ꞌ ꞌu̱nj caꞌmi̱i̱ natáj ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ a̱j neꞌen soj se vaa si̱j avii raa̱ mej, ne̱ nu̱ꞌ se vaa quiꞌyaj núj veꞌé quiꞌyaj núj, queneꞌen cunuda̱nj soj na̱nj ado̱nj.

⁷ Neꞌen soj se vaa ne caꞌne̱e̱ ꞌu̱nj saꞌanj man soj ga̱a caꞌmii natáj ꞌu̱nj snana̱ Yaꞌanj nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó rihaan soj maꞌ. Ne̱ dan me se nuu ni̱qué ꞌu̱nj doj, tza̱j ne̱ cavii sa̱ꞌ soj doj ado̱nj. Cheꞌé dan nij quiꞌyáá ꞌu̱nj, rá soj naꞌ.

⁸ Ne̱ nica̱j ꞌu̱nj saꞌanj rqué ꞌó nij xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó síí ma̱n ꞌó chumanꞌ, ne̱ cutúnꞌ ꞌu̱nj saꞌanj yoꞌ yan gu̱un nu̱cuáá ꞌu̱nj qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj se‑su̱u̱n Yaꞌanj cheꞌé soj na̱nj ado̱nj.

⁹ Ne̱ ga̱a cayáán ꞌu̱nj ga̱ soj, ne̱ ga̱a cachiin rasu̱u̱n mán ꞌu̱nj, ne̱ a̱ ꞌó rasu̱u̱n ne cachi̱nj ꞌu̱nj man soj a̱ maꞌ. Ma̱an se nij tinúú níꞌ nij síí caꞌnaꞌ estadó Macedonia roꞌ, rqué nij soꞌ nu̱ꞌ se vaa cachiin manj, ne̱ dan me se ne cara̱a̱ chrúú ꞌu̱nj a̱ doj rihaan soj a̱ maꞌ. Dan me se veé da̱nj qui̱ꞌyáj rej riha̱a̱n, ne̱ se̱ caráj chrúj rihaan soj, raj maan ado̱nj.

¹⁰ Cheꞌé se ya̱nj Cristó ga̱ ꞌu̱nj, cheꞌé dan neꞌen soj se vaa ya̱ vaa nana̱ aꞌmii ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa se̱ guun daj chiha̱a̱ míj cata̱j yuvii̱ ma̱n estadó ma̱n soj se vaa quitaꞌaj se‑saꞌa̱nj soj maꞌ.

¹¹ Me cheꞌé tuꞌvaj da̱nj, rá soj ga̱. Da̱nj tuꞌvaj cheꞌé se ne ꞌe̱e̱ raj man soj, rá soj naꞌ. Taj maꞌ. ꞌO̱ se neꞌen Yaꞌanj se vaa ya̱ ya̱ ꞌe̱e̱ rá ꞌu̱nj man soj ado̱nj.

¹² Tza̱j ne̱ neꞌen soj se vaa me rá ꞌó nij soꞌ cata̱j nij soꞌ se vaa ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa se ꞌyaj núj ga̱ se ꞌyaj nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan ase vaa ꞌyáá ꞌu̱nj cuano̱ roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj ꞌo̱ qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj, ne̱ se̱ caꞌnéj ꞌu̱nj saꞌanj man soj maꞌ. Ne̱ se̱ caꞌvee cata̱j nij soꞌ se vaa ꞌo̱ cuya̱a̱n ꞌyaj nij soꞌ ga̱ núj a̱ maꞌ.

¹³ Dan me se taj nij soꞌ se vaa me nij soꞌ síí cuneꞌ Cristó caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ soꞌ, tza̱j ne̱ aꞌmii ne̱ nij soꞌ, ne̱ tihaꞌ yuꞌunj nij soꞌ man soj na̱nj ado̱nj. Ne̱ ase vaa síí cuneꞌ Cristó roꞌ, da̱nj vaa nij soꞌ rá soj a.

¹⁴ Tza̱j ne̱ né se cara̱yaꞌa̱nj tihaꞌ níꞌ me yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se maꞌa̱n Síí Chre̱e naquiꞌyaj ino̱ soꞌ man maꞌa̱n soꞌ, nda̱a ase vaa ꞌo̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj chuguu̱n ndoꞌo, ne̱ tihaꞌ yuꞌunj soꞌ man yuvii̱ na̱nj ado̱nj.

¹⁵ Ne̱ ase vaa ꞌyaj Síí Chre̱e roꞌ, da̱nj ꞌyaj nij soꞌ uún a. Cheꞌé dan, né se cara̱yaꞌa̱nj tihaꞌ níꞌ me yoꞌ, sese neꞌen nij síí ꞌyaj suun cheꞌé Síí Chre̱e quiꞌya̱j nij soꞌ da̱nj a̱ maꞌ. Caꞌve̱e natuna̱ nij soꞌ man maꞌa̱n nij soꞌ gu̱un nij soꞌ ase vaa síí ꞌyaj se‑su̱u̱n Yaꞌanj cheꞌé rej cunu̱u sa̱ꞌ nimán yuvii̱ a. Tza̱j ne̱ cheꞌé se ꞌyaj ndoꞌo nij soꞌ sayuun roꞌ, cheꞌé dan uxrá quira̱nꞌ nij soꞌ sayuun nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj.

¹⁶ Dan me se cata̱j xnaꞌanj uún ꞌu̱nj rihaan soj se vaa se̱ guun cata̱j soj se vaa si̱j snúú mé ꞌu̱nj maꞌ. Caꞌve̱e se si̱j snúú ya̱ ya̱ mé ꞌu̱nj rá soj, tza̱j ne̱ veꞌé naca̱j soj manj, ne̱ veꞌé cuno̱ soj nana̱ caꞌmi̱j, ne̱ caꞌmi̱i̱ xta̱ꞌ ꞌu̱nj do̱j cheꞌé ma̱ꞌanj nda̱a ase vaa ꞌyaj ꞌó nij soꞌ a.

¹⁷ Né na̱na̱ rqué Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan ꞌu̱nj me nana̱ nihánj nana̱ caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ maꞌ. Tana̱nj cheꞌé se snúú rma̱ꞌanj, dan caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj nana̱ nihánj rihaan soj na̱nj á.

¹⁸ Dan me se cheꞌé se queꞌe̱e̱ yuvii̱ aꞌmii xta̱ꞌ cheꞌé se vaa quiꞌyaj maꞌa̱n nij soꞌ roꞌ, cheꞌé dan caꞌmi̱i̱ xta̱ꞌ ma̱ꞌán ꞌu̱nj do̱j cheꞌé ꞌu̱nj rihaan soj ga̱a na̱nj á.

¹⁹ ꞌO̱ se neꞌén ꞌu̱nj se vaa síí avii ndoꞌo raa̱ me soj, rá maꞌa̱n soj, ne̱ cheꞌé dan ne neꞌen soj se vaa si̱j snúú me nij síí caꞌnaꞌ rihaan soj, ne̱ cheꞌé dan niha̱ꞌ rá soj veꞌé cuno̱ soj rihaan nij soꞌ a.

²⁰ Ne̱ nda̱ꞌ se rii taꞌngaꞌ ndoꞌo nij soꞌ rihaan soj do̱ꞌ, nda̱ꞌ se aꞌnéj nij soꞌ nu̱ꞌ siꞌyaj soj do̱ꞌ, nda̱ꞌ se tihaꞌ yuꞌunj nij soꞌ man soj do̱ꞌ, nda̱ꞌ se sa̱ꞌ doj vaa nij soꞌ rihaan soj rá nij soꞌ do̱ꞌ, nda̱ꞌ se ase vaa síí oxro xruu̱ soj vaa nij soꞌ do̱ꞌ, tza̱j ne̱ veꞌé uno soj rihaan nij soꞌ na̱nj ado̱nj.

²¹ Cheꞌé dan guun naꞌa̱j núj do̱j tzínꞌ rihaan soj, cheꞌé se ne gu̱un nucua̱j núj quiꞌya̱j núj se nij yoꞌ rihaan soj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se cheꞌé se ne quisi̱j rá núj quiꞌya̱j qui̱j núj roꞌ, cheꞌé dan sa̱ꞌ doj vaa ꞌó nij soꞌ, rá soj asânj. Ne̱ nda̱ꞌ se nana̱ snu̱j me nana̱ nihánj, tza̱j ne̱ ase vaa quisíj rá nij soꞌ caꞌmi̱i̱ xta̱ꞌ nij soꞌ cheꞌé nij soꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quisi̱j rá ma̱ꞌanj caꞌmi̱i̱ xta̱ꞌ ma̱ꞌanj cheꞌé ma̱ꞌanj rihaan soj a.

²² Dan me se síí hebreo aꞌmii xnaꞌánj hebreo me nij soꞌ, taj nij soꞌ naꞌ. ꞌO̱ se veé da̱nj si̱j hebreo me ma̱ꞌanj uún na̱nj á. Ne̱ yuvii̱ israelitá si̱j me taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Israel me nij soꞌ, taj nij soꞌ naꞌ. ꞌO̱ se veé da̱nj si̱j israelitá me ma̱ꞌanj uún na̱nj á. Noco̱ꞌ xnaꞌanj tuviꞌ nij soꞌ ga̱ síí cuꞌna̱j Abraham síí cayáán ga̱a naá, taj nij soꞌ naꞌ. ꞌO̱ se veé da̱nj si̱j noco̱ꞌ xnaꞌanj tuvi̱ꞌ ga̱ soꞌ mej uún na̱nj á.

²³ ꞌYaj nij soꞌ se‑su̱u̱n Cristó, taj nij soꞌ naꞌ. ꞌO̱ se nihánj me nana̱ snu̱j cata̱j ꞌu̱nj rihaan soj se vaa ꞌu̱nj me síí ꞌyaj doj se‑su̱u̱n Cristó rihaan nij soꞌ na̱nj ado̱nj. Dan me se ꞌu̱nj nihánj roꞌ, me síí quiꞌnij doj tagaꞌ cheꞌé Cristó rihaan nij soꞌ do̱ꞌ, uxrá goꞌ nii cuartá xráá ꞌu̱nj cheꞌé Cristó do̱ꞌ, queꞌe̱e̱ güii da̱j doj se cavíꞌ ꞌu̱nj cheꞌé Cristó do̱ꞌ,

²⁴ quisíj ꞌu̱nꞌ ya̱ taꞌaa nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá manj, ne̱ ico̱ xnu̱ꞌ caꞌa̱nj (39) ya̱ goꞌ nij soꞌ cuartá xráj a.

²⁵ Vaꞌnu̱j goꞌ nii chruun xráj a. Ne̱ yu̱u̱n goꞌ uxrá nii yahij manj a. Quisíj vaꞌnu̱j quiriꞌ rihoo va̱j ꞌu̱nj rihaan na yaꞌa̱nj, ne̱ caꞌanj cunu̱u̱ rihoo yoꞌ rque na yaꞌa̱nj, ne̱ ꞌo̱ yanꞌ ꞌo̱ güii quitáá ꞌu̱nj rihaan na yaꞌa̱nj cunu̱u̱ ndoꞌo ya̱ a.

²⁶ Dan me se a̱j cachéé ndoꞌoj nu̱ꞌ nij chrej, ne̱ vaa ndoꞌo sayuun quiránꞌ ꞌu̱nj rihaan chráá do̱ꞌ, cheꞌé síí itu̱u̱ do̱ꞌ, cheꞌé nij síí israelitá ne nocoꞌ man Cristó do̱ꞌ, cheꞌé nij síí yaníj do̱ꞌ, rej chumanꞌ ma̱n ndoꞌo yuvii̱ do̱ꞌ, rej tacaan naco̱o̱ do̱ꞌ, rihaan na yaꞌa̱nj do̱ꞌ, cheꞌé nij síí tihaꞌ yuꞌunj manj se vaa tinúj me nij soꞌ do̱ꞌ a.

²⁷ Dan me se a̱j su̱u̱n ndoꞌo quiránꞌ ꞌu̱nj rihaan nij sayuun, ne̱ queꞌe̱e̱ yanꞌ ne caꞌve̱e coto̱j, ne̱ taꞌa̱j güii me se quinaꞌaan ndoꞌo rquej, ne̱ ꞌó taꞌa̱j güii canacoo̱ ndoꞌoj na, ne̱ quisíj queꞌe̱e̱ ndoꞌo ne quiri̱j se chá cha̱j, ne̱ taꞌa̱j güii me se goꞌ ndoꞌo ya̱ nuvij xráj, ne̱ ꞌó taꞌa̱j güii me se ne quiri̱ꞌ yá ꞌu̱nj yatzíj ca̱ráán xráá ꞌu̱nj uún, ne̱ dan me se vaa ca̱nj yá ꞌu̱nj ta̱ꞌ asuun na̱nj á.

²⁸ Tza̱j ne̱ se̱ caꞌmii ꞌu̱nj cheꞌé ꞌó sayuun quiránꞌ ꞌu̱nj a̱ maꞌ. Ma̱an se nihánj nanó rá ꞌu̱nj cheꞌé cunuda̱nj nij xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó ma̱n ꞌo̱ ꞌo̱ chumanꞌ a.

²⁹ Sese ne nucua̱j nimán ꞌo̱ tinúú níꞌ, ne̱ ase vaa ranꞌ nimán soꞌ roꞌ, da̱nj ranꞌ nimanj, ne̱ sese ꞌyaj ꞌo̱ tinúú níꞌ cacunꞌ, ꞌyaj ꞌó yuvii̱, ne̱ aꞌmaan rá ꞌu̱nj ado̱nj.

³⁰ Dan me se, sese me rá soj caꞌmi̱i̱ xta̱ꞌ ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ ina̱nj cata̱j xnaꞌanj yaj se vaa ne gu̱un nucua̱j ma̱ꞌanj quiꞌya̱j suun ma̱ꞌanj a̱ maꞌ.

³¹ Yaꞌanj Rej Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ roꞌ, neꞌen soꞌ se vaa ya̱ aꞌmii ꞌu̱nj, ne̱ veꞌé uxrá caꞌmi̱i̱ níꞌ cheꞌé soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj á.

³² Ga̱a cunuu ꞌu̱nj chumanꞌ Damasco roꞌ, ne̱ síí nica̱j suun ꞌyaj suun cheꞌé rey cuꞌna̱j Aretas roꞌ, caráán soꞌ rej atúj yuvii̱ chumanꞌ, cheꞌé se guun rá soꞌ ta̱ꞌaa soꞌ manj,

³³ tza̱j ne̱ caꞌnúj nij tuvíꞌ ꞌu̱nj ꞌo̱ ventaná ta̱j rihaan chraan nicu̱nꞌ nu̱ꞌ anica̱j tuꞌva chumanꞌ yoꞌ, ne̱ caꞌnéé nij soꞌ rá ꞌo̱ scaa manj, ne̱ tinanij nij soꞌ mán ꞌu̱nj nda̱a rihaan yoꞌóó, ne̱ dan me se curiha̱nj ꞌu̱nj chumanꞌ yoꞌ, ne̱ nanii ꞌu̱nj rihaan síí nica̱j suun yoꞌ a.