Danyél 2 - Udél Dwata: Gna Kesfasad ne Lomi Kesfasad

Kekna Nibukadnisar

¹ Bè yóm gewu halay Nibukadnisar mogot yóm benwu Babilun, wen kem knahen ne tey sbeweg kegnómen du, botong là kóen gtungô.

² Yó nmoen, gotu htabahen yóm kdéen tau mton bù ne yó kem tau demwata ne yó kem tau hemgawang anì snólóken bélê le ke tedu yóm deng knahen. Timbow le kól bè yó, gotu le mdà bè solu yóm tau hol geta

³ ne yó udél yóm tau hol geta ebélê le, monen, “Wen knahu ne tey sbeweg kegnómu du. Móyóe temngón du yóm knahu ne ke tedu hnigaden.”

⁴ Omin le malà yóm tau hol geta yó kem tau hemgawang, bede bè udél Aramik, mon le, “Hol tahà he klowilem. Tulónem kum yóm knahem anì tulón me kóm yóm hnigaden.”

⁵ Okóm yó udél yóm tau hol geta ebélê le, monen, “Ni sii yóm deng eles hendemu mò nmou bélê ye. Ke là tulón ye du do yóm knahu ne yóm hnigaden, angat nufóku yu ne gotu hegbau gónô ye.

⁶ Okóm ke tulón ye do yóm knahu ne yóm hnigaden, wen tey tilob angat basahu kuy ne wen tey ofol ye, lelu hegeta kuy. Yó ne, hol tulón ye do yóm knahu ne yóm hnigaden.”

⁷ Yó bud balà le yóm tau hol geta yó kem tau yó koni, mon le, “Yó ne, hol tulónem kum yóm knahem anì tulón me kóm yóm hnigaden.”

⁸ Yó bud balà yóm tau hol geta kul, monen, “Tngónu se tô hnelen ye, abay se tngón ye hol tahu dohò yóm deng monu yó koni.

⁹ Ke là tulón ye du dou yóm knahu tek sotu kukumu kuy. Deng ssotu atul ye tmulón kéng béléu anì mkó ta ye yóm hatay ye. Okóm ke hol tulón ye do yóm knahu, anì bè yó gónóhu temngón du gbek ye bud tmulón du do snéen yóm hnigaden.”

¹⁰ Yó balà le yóm tau hol geta yó kem tau hemgawang yó koni, mon le, “Laen kô dù tau bè klamangen benwu ke gbeken tódô tmulón kóm yóm deng knahem. Ne laen se kô dù tau hol geta balù nô kegetahen ne nô kfasangen ke lómón yó snólókem bè yó kem tau demwata ne bè yó kem tau mton bù ne bè yó kem tau hemgawang.

¹¹ Tey mgel yóm snólókem bélê me ni, laen dù tau gembek du. Tek són yó kem dwata gembek tmulón du kóm, bede là kô le hdulen bè tau.”

¹² Ya tey sidek kebut yóm tau hol geta yóm kungolen du nim udél le ni. Yó nmoen, gotu hfatayen yóm kdéen tau temngón bè Babilun.

¹³ Lemwót bè yóm udél yóm tau hol geta yó, wen tau dók le anì hnebel Danyél ne yó kem ween anì hnatay le lu.

¹⁴ Tikóng sut bè le Danyél Ariyuk, yóm kmandér bè yó kem sendalù gel mentey yóm tau hol geta yóm tô hmatay kul, mudél ebéléen Danyél mung du yóm tey khulungen hedem ne khulungen madat.

¹⁵ Yó snólók Danyél bè Ariyuk, “Moen du ke lómón ni khééten yóm udél hwit yóm tau hol geta?” Ne tulón Ariyuk du yóm buten.

¹⁶ Bè yóm kungol Danyél du, tódô kendel mógów ebè yóm tau hol geta ne mni béléen kdaw anì gbeken tmulón du hnigad yóm knahen.

¹⁷ Omin Danyél mulék ebè gónóen ne gotu tulónen yó kem ween le Hananiya ne Misyél ne Asariya yóm mò kmoen.

¹⁸ Hefnihen lu bè yóm Dwata nô bè longit anì knoduhen lu ne hegfanen bélê le yóm kna yóm tau hol geta là tngón dumu tau du anì là gomong le matay bè yó kem dumu tau temngón bè Babilun.

¹⁹ Tikóng kifu, hton Dwata ke Danyél yóm kna yóm tau hol geta, yóm là tngón tau du. Tey kdóyón Danyél yóm Dwata nô bè longit,

²⁰ monen, “Bê tekuy abay lensón yóm kdóyón tekuy du yóm boluy Dwata, yakà són béléen gónón lemwót yóm khulung hedem ne yóm kfasang.

²¹ Sónen du gembek semtódô yóm kógów kdaw ne bulón. Sal lemwót béléen yóm kesetles le mogot benwu yó kem tau hol geta. Lemwót béléen yóm khulungen hedem yóm tau hulung hedem ne ketngón yóm tau temngón.

²² Gotu hegfanen yóm deng gebnos bè tau ne gotu tonen yóm nô lem gónón kmifu. Béléen hol gónón nô yóm layag.

²³ Tey kdóyónu kóm, Dwata yóm Dwata yó kem tehe fuu, abay se deng benlayem o khulung hedem ne deng hekgisem o. Deng bnalaem yóm hni me béléem ne deng hegfanem bélê me yóm kna yóm tau hol geta.”

Ktulón Danyél hnigad yóm kna yóm tau hol geta

²⁴ Kewót Danyél bè yó, nebelen Ariyuk yóm tau dók yóm tau hol geta mò hmatay yóm kdéen tau temngón bè Babilun. Yó mon Danyél mò du, “Béem abay hnatay lu yó kem tau temngón. Nwitem ou ebè yóm tau hol geta naw e tulón du hnigad yóm knahen.”

²⁵ Omin Ariyuk kendel mit ke Danyél ebè yóm tau hol geta ne yó udélen ebéléen, “Wen sotu tau tonu mung bè yó kem tau negef lemwót bè Juda, gbeken tmulón du kóm kun hnigad yóm knahem.”

²⁶ Yó mon yóm tau hol geta mò ke Danyél (yóm bnoluy le Béltisasar), “Tahu kô nim monen ni? Gbekem tmulón du do yóm knahu ne yóm hnigaden?”

²⁷ Bnalà Danyél se, monen, “Laen kô dù tau temngón, duhen ke tau demwata, duhen ke tau hemgawang ke gembek tmulón du kóm yóm knahem.

²⁸ Okóm wen Dwata nô bè longit hulung hegfan du yóm gebnos ne mlan bè knahem gónón hegfan du béléem, yóm msut elem hulin kdaw. Ne ni, tulónu kóm yóm knahem ne yóm deng hton Dwata kóm bè yóm igoem hlilil bè gónóm tungô.

²⁹ Bè yóm igoem hlilil, yó hendemem yóm kmò yóm sut elem hulin kdaw ne yóm Dwata hulung hegfan du yóm gebnos, hegfanen béléem yóm angat msut elem hulin kdaw.

³⁰ Yó gónó Dwata hegfan du béléu nim kna ni, sundu mon ke alie temngón senta yó kem dumu tau. Là gi. Okóm kóyô Dwata ke hol tngónem hnigaden yóm knahem yó ne ke hol glebetem yóm deng mlan lem hendemem.

³¹ Yóm knahem yó, wen tonem tau lennged mdà bè soluhem, bede tey klambaden tau bong ne tey keslinangen, botongi likò du.

³² Yóm kuluhen, hono tahu blówón ne yóm kfuhen ne sigelen hono blówón bukay, ne yóm blututen ne hahahen hono tembaga,

³³ yóm hosò tihen hono bala tók ne yóm hólól tihen, sbool le bala tók tonok miket.

³⁴ Okóm bè yóm igoem temngel du yóm lennged yó, tódô tonem yóm botu lemkà gu bè yóm tey léhék lómón ke wen kemleng du, bede sundu tau du mò du. Ne tódô gdek te hólól ti yóm tau lennged mdà bè yó, yóm hólól tihen sbool bala tók ne tonok miket ne tódô gotu musok.

³⁵ Lemwót bè yóm gotu klusok yóm hólól tihen, tódô msulék tbó se lówóhen, tódô gotu sulék lemusok kdéen. Yóm bala tók ne tonok miket ne tembaga ne blówón bukay ne tahu blówón nô bè yóm lennged yó, gotu lemusok lómón kafa halay bè gónó kmusu, tódô gotu mung holis bè lenos, balù udì ke wen bud tebel du. Okóm yóm botu tódô te hólól tihen yó, deng mom baling bulul alì geta, tódô lenngeben klamang benwu kbongen.

³⁶ Yó se knahem, ne ni tulónu kóm se yóm hnigaden.

³⁷ Ne uu se yóm tau hol geta hol geta senta yó kem dumu tau hol geta. Yóm Dwata nô bè longit, du se hlamang yóm benwu nogotem ne bemlay kóm kfasang ne yóm kgisem mogot benwu. Ne bud du se htótól boluyem.

³⁸ Gotu hkamalen kóm yó kem tau bè klamangen benwu. Là són du tau knamalem, bud gotu homong hkamalen kóm yóm kentihen ógóf lem bnes ne kentihen onuk koyu, gotu hkamalen kóm. Uu se yóm kulu blówón tonem yó.

³⁹ Okóm kogol yóm kóm kogot, bud wen tau tles mogot yóm benwu nogotem, okóm là gsengeden kóm. Bud kogolen bè yó, wen getlu bud mogot benwu, duhen yóm tembaga angat gotu knamalen yóm klamang benwu.

⁴⁰ Kogolen bè yó, wen gfat bud mogot benwu, tey mbegel yóm kogoten hol lómón ke bala tók. Yó gónón hlingón du bè bala tók, abay se gbeken lemusok du kdéen. Yóm tau hol geta ni hol lómón ke bala tók, gbeken lemusok du yó kem tau gna mogot, gbeken lemuna kul.

⁴¹ Yóm hólól ti ne kyemet tonem sbool bala tók ne tonok miket, hnigaden angat mesgólól yóm benwu nogot yóm tau mogot yó koni. Wen ngà kgelen, lómón yóm bala tók tonem sbool bè tonok miket.

⁴² Wen se mbegel du lómón bala tók ne wen se là mbegelen lómón ke tonok miket.

⁴³ Yóm kesbool le bala tók yóm tonok miket, hnigaden yóm tô bud kesetgel le yóm benwu le mlan bè kesyehen yó kem ngà le. Okóm là gbek le du lómón yóm bala tók, là gbek le sedket yóm tonok miket.

⁴⁴ Bè yóm igò le tolo mogot benwu yó kem tau hol geta monu yó koni, yó nmò yóm Dwata nô bè longit, hetfingen yóm kun kogot tau ne laen dù gembek sembeweg du yóm kun kogot efet kól bè sónen ne laen se dù tau tles mogot du. Okóm yóm tau mogot yóm benwu yó, angat tódô gotu msulék genlaen yóm kul nogot, nmoen són le. Okóm yóm kun nogot, laen kô dù nan e són.

⁴⁵ Yó se hnigad yóm botu lemkà bè yóm tey léhék, lómón ke wen kemleng du, bede sundu tau du mò du. Bè yóm kegdeken bè yóm lennged wen bala tóken ne tembagahen ne tonok miketen ne blówón bukayen ne tahu blówónen, gotu lenunahen. Yóm ni, mò gónó Dwata eles heglileb du kóm yóm angat hesuten elem hulin kdaw. Tahu se yóm knahem ne dohò yóm hnigaden.”

Keblay Nibukadnisar ke Danyél ofol

⁴⁶ Omin Nibukadnisar tódô mtud uyóhen bè solu Danyél ne tey kdóyónen du. Dóken yó kem tauhen anì wen dsù le béléen ne mtem le insinsu bè soluhen.

⁴⁷ Yó udél yóm tau hol geta ebè Danyél, monen, “Hol tahu duhen yóm Dwata gónóm mogot. Du se Dwata yóm kdéen dwata ne du se gónó le mogot yóm kdéen tau hol geta, gbeken hegfan du bè tau yóm là glileb du. Yó gónów temngón du yóm ni, abay se gbekem hegfan du yóm là glileb du ni.”

⁴⁸ Lemwót yóm tau hol geta yó, hegetahen glal Danyél ne wen kem tey hyu basahen du. Hogoten ke Danyél yóm klamang prubinsya Babilun ne du nmoen kulu yóm kdéen tau temngón bè klamang Babilun.

⁴⁹ Wen hni Danyél bè yóm tau hol geta anì nmoen le Sadrak ne Misyak ne Abidnigu mò mogot yóm kdéen nmò bè yó bè prubinsya Babilun. Okóm ke Danyél kun, tódô hlós nô bè yó bè fsinà bè gónô bong yóm tau hol geta.