Romanos 9 - Northern Tepehuan Bible

Go piipixaradï Abraamkaru ïr ïko bubaidadï Diuxi

¹ Diuxi Ibhïadï gin tïanïi gin ibhïdagïrï bïïna dajatai aanï Suxi Kristo. Dai gin aagidimi gobai sai buaboi aagai aanï xibi. Mai yaatagïi aanï tudu

² potïkai aanï saidi bïïxkïrï mos kabami soi gin ïrhidiña dai asta kokokan taadagakana gin ibhïdaga soi ïrhiaragaikïdï.

³ Sïïrhikïdï oigïdai aanï gin aaduñi go judidiu dai soiña in ïrhidi. Asta ipïldamudai aanï xi Diuxi gajiadïrï gin biagi xi podukai kïïgakïrï bubuakimudai gin aaduñi.

⁴ Go gin aaduñi judidiu ïr piipixaradï Israelkaru dai Diuxi dáí sai ïgai ïr maamaradïkana. Diuxi gïn saagida oidatu dai tïtïgidiña xïïxi ïr gïdukami ïgai dai bhai dui ñoki gïn ïmadï. Go gin aaduñi judidiu bia Diuxi sïïrhikamigadï dai Diuxi aagidi ix dukatai xadutuadagi Diuxi. Dai aagidi ïpï saidi iduñi agai naana maaxi ixtumaxi go judidiu bïïtarï.

⁵ Go gin aaduñi judidiu ïr piipixaradï go Abraamkaru dai Isaakaru dai Israelkaru. Dai Suxi Kristo Diuxi Otosadï ïr judiukatadai ïpï. Suxi Kristo ïr Diuxi dai bïïxi adaama ïr Tïanïdami ïgai. Kaxkïdï gï agai xi gï xadutuadagi ïgai bïïxkïrï bïïtarï.

Diuxi ïko busaitu go Isaakaru

⁶ Dïï gia mai xu bïïxi go Israelkaru piipixaradï kïïgakïrï ïr Israelitas. Bïïxkïrï tomax dukai Diuxi mai gajiadïrï bia ñokidï ix makïdï aagidi ïgai gïr ïkidadï aaduñikaru Israelitas.

⁷ Daiñi, Diuxi mai gajiadïrï bia go ñoki ix makïdï aagidi ïgai go Abraamkaru ïpï. Diuxi ka aagiditadai go Abraamkaru sai go Isaakaiñdïrï muida agai piipixaradï. Mosïkaxi go Isaak maamaradï kïïgakïrï ïr piipixaradï Abraamkaru kaxkïdï.

⁸ Mai xu bïïxi go odami ix makïdï bubuaka Abraam maamaradïañdïrï kïïgakïrï ïr piipixaradï Abraam tudu. Mosïkaxi go piipixaradï Abraam ix makïdï Diuxi aagidi sai maaki agai, ïgai gia kïïgakïrï ïr piipixaradï Abraam.

⁹ Diuxi adukai aagidi go Abraamkaru aidï, Gïn umiïrï gïn dibidamu aanï ïpamu dai amaxi tuigako go Sara buapa agai ïmo xïïñi kïïrhi, itïtïdai.

Diuxi ïko busaitu go Jakobokaru

¹⁰ Dai gokiïrï gïr pipiixarakaru Isaak tïgidukïdï maamara ïpï. Maamara ïgai kukuatai Rebeka ïmadï.

^11-12 Dai mai kia bubuakïkai ïgai Diuxi aagidi go Rebeka sai ix makïdï ïr gasukurhi ka agai tïanïda agai ix makïdï ïr gaxïgi. Jakobo tïgidu aidï ix makïdï ïr gasukurhi dai Esau tïgidu ix makïdï ïr gaxïgi. Aidïpïrï mai kia ïr dukamikatadai ïgai ixtumaxi tomarhi kïïgadukami tomarhi soimaaxkami. ¡Mai kia bubuakatadai ïgai di! Diuxi ïko busaitu dai báí ix makïdï ïr gasukurhi tudu, ix makïdï Jakobo tïgidu. Ïïgi podukai ipïrhi Diuxi kaxkïdï. Podukai gï tïgito Diuxi kaxkïdï potïtïdai ïgai go Rebeka. Mai xu ïr kïïga idukamikatadai go Jakobo xi kaxkïdï Diuxi ïko busaitu. Dai go Esau ïpï maiti ïr idukamikatadai ixtumaxi kia ïpï tomarhi kïïgadukami tomarhi soimaaxkami.

¹³ Ka podukai ojixi Diuxi ñokidïrï tudu sai Diuxi ïko busaitu go Jakobo dai gajiadïrï bia ïgai go Esau.

¹⁴ ¿Gobai ix po tïiya ïrhidi sai mai sïïrhi aatabuayi Diuxi? ¡Cho! ¡Xadïrï!

¹⁵ Daiñi, Diuxi aagidi go Moiseskaru ïki sai Diuxi soi gï ïrhiarakïdï nïijada agai ïïgi xorai ipïrhiada ïgai.

¹⁶ Diuxi ïko bubaidi odami mai xu ïïgi ipïldakai odami tudu dai mai xu kïïga idukamikatai ïgai. Ïïgi Diuxi podukai gï tgito bhaiyoma dai soi gï ïrhidi nïiditai dai kaxkïdï ko bubaidi ïgai.

¹⁷ Diuxi ojadïrï ojixi saidi Diuxi ñokidi go Faraon ïki aidï daidi itïtïdai, Aanï gï dáí aapi kïïrhi saidi ïr Faraonkagi aapi bai podukai aapikïdï gamaaxida aanï xïï gubuka aanï, sai podukai bïïxi oidigi daama óídakami gin xadutuadagi, itïtïdai Diuxi.

¹⁸ Pomaaxi tudu, Diuxi soi ïrhiarakïdï nïidi ïïgi xorai soi ïrhiarakïdï nïijada ïrhiada. Dai ïgai mai tïkaidatudai xorai ïgai ipïrhiadagi ïpï. Ïïgi ix dukatai ïgai ipïrhiadagi.

¹⁹ Dai maiti gï agai xi tomarhi ïmadutai bui ñokadagi Diuxi dai potïiyagi, —¿Ix tuixidï gïpiïrï gïr bupaimi Diuxi mai ïïgiditai aatïmï? Diuxi bïïxkïrï ibuayi ix dukatai ïgai ipïrhidi. Mai tipu xorai daidagi. Kaxkïdï maiti ïr sïïrhi xi Diuxi gïpiïrï bupadagi odami— itïiya antaada ïïmoko.

²⁰ ¿Dukatai bui ñokai aapimï Diuxi aidï? ¡Mos ïr odami aapimï di! Daiñi, xi ajayi ñokadamudai maiti gï agadamudai xi bui ñokadagi ïgai go ajatadami daidi itïdagi aidï, —¿Tui pïxi pomaaxi gin dui?—

²¹ Ïmo ajatadami bia sïïrhikami xi buadagi ajayi ïïgi ixtuma bïïtarï ipïrhiada ïgai. Bhaiga ïgai xi buadagi ajayi ix makïdï ïr gïgïr tasai aaduindagai bïïtarï. Dai bhaiga ïgai xi iduñagi jaa ix makïdï ïr bïïx tasai aaduindagai bïïtarï ïpï.

²² Diuxi pomaaxi aatabuayi ïpï. Ïgai gatïtïïgida ïrhiditadai odami ix maaxika agai gïgïbidaragai ix makïdï daitulda agai soimaaxi buadatai odami. Dai tïtïgida ïrhiditadai xïï gubuka ïgai ïpï. Dïï ïgai maiti gï dagito xi gï maitagi ojodaragai tomaxi tïbïpi nïidi ïgai oidigi daama óídakami. Nïidi ïgai sai kïïga gïn ajïakatadai óídakami ix taatagi gïgïbidaragai ïmadï xia duadaragai mos ïï soimaaxi buadatai.

²³ Dïï tomaxi gïr ajïakatadai ix taatagi gïgïbidaragai bïïxkïrï Diuxi soi gï ïrhidi gïr nïiditai. Gïr tïtïgida ïrhiditadai ix xïï kabami ïr gïdukami ïgai dai xïï kïï tiodi. Kaxkïdï maiti gï dagito ïgai xi gï maitagi go ojodaragai. Diuxi ïkiaxdïrï dáí saidi aatïmï kïïgakïrï ïpïamaaxkana ïgai, aatïmï ix makïdï ïr ïko bubaidadï tudu. Dai odami tïgibudadïrï mai ajïi xi maatiagi xïiduru Diuxi gubukarhigadï ïmadï bhai ïrhiaradï ïpï ix makïdï bia ïgai gïr bïïtarï.

²⁴ Aatïmï tudu ïr ïko bubaidadï Diuxi. Ïïmadutai aatïmï ïr judidiu dai jaa gia cho.

²⁵ Adukai tudu ojixi Hoseas librogadïrï. Ami ikaiti sai, Aanï ïr Diuxi dai ïko bubaida iñagai óídakami xi ïr gin aaduñikana tomaxi ïkioma maiti ïr gin aaduñikana ïgai. Dai oigïdamu aanï óídakami ix makïdï ïkioma mai biakana xorai gïn oigïadagi— ikaiti Diuxi

²⁶ Dai xako potïtïdaiña aanï óídakami sai ïgai maiti ïr gin aaduñi, abhaxi tïdamu aanï aidï saidi gia ïr gin aaduñi ïgai. Aanï ïr Diuxi dai aanï gamaakai odami iibhïadï. Aanï tudu ïgai dai aagidamu jaa óídakami saidi ïr gin aaduñi ïgai, ikaiti Diuxi ojadïrï.

²⁷ Dai go Isaias aagai ïmo ñoki ïïki ïpï aagaitai go judidiu daidi ïgai ikaiti sai, Toma xïï kabami muidukagi go judidiu, ïpïan ïïki orai go gïï sudagi ugidana, tomax dukai mos arhi chïkidu ka agai ix makïdï kïïgakïrï bubuaki agai.

²⁸ Otoma daitulda agai Diuxi gïgïbidaragai bïïxi oidigi daama óídakami bïïtarï kaxkïdï, ikaiti.

²⁹ Dai apia ñokai go Isaias ïpïpï daidi ikaiti, Diuxi Gïr Nukadakami bïïxi adaama gubuka. Dai ix mai ïko bubaidamudai ïgai chïki gïr aaduñi aidï gia ka mos ïpïamaaxkamudai aatïmï go Sodomïrï ïmadï Gomorïrï óídakami ix makïdï Diuxi kodai ïïki. Ka mai tipukamudai aatïmï aidï. ikaiti Isaias.

³⁰ ¿Ix tïiya ïrhidi gobai gïr bïïtarï aidï? Daiñi, Diuxi kïïgakïrï tïï odami ix makïdï maiti ïr judidiu dai ix makïdï maiti idui ixtumaxi kïïgadukami xi Diuxi kïïgakïrï nïijadagi. Diuxi kïïgakïrï tïï ïgai mos buaboidakai ïgai.

³¹ Dïï go judidiu gia ïïgida ïrhidiña Diuxi sïïrhikamigadï pobïnïrhiditai sai podukai Diuxi kïïgakïrï nïijada agai. Dïï maiti ixtui ïgai xi bhai ïrhiatudagi Diuxi podukai.

³² Ïïgi gïn gubukarhigakïdï iduña ïrhidiña ïgai ixtumaxi ïr kïïga xi podukai Diuxi kïïgakïrï nïïjadagi. Mai buaboitu ïgai xi ïïgi bhai buayi Diuxi gïn bïïtarï ix dukatai kïïgakïrï bubuakiagi. Mai buaboitu ïgai Suxi Kristo tudu. Kaxkïdï Diuxi pokaiti sai Suxi Kristo ïr ïpïan dukami ïmo odai xako utubaiña mui odami mai buaboidakai.

³³ Podukai tudu ojixi Diuxi ñokidïrï. Ami Diuxi ikaiti, Kïïga abïr gïn tïgito nïida. Daiñi, Israelïrï dasai aanï ïmo odai xako utuba agai mui odami mai buaboidakai ïgai. Dïï gia toma lïïchi mai xaïrogidamu tomarhi ïmo odami ix makïdï gia buaboitudagi ïgai, ikaiti Diuxi.