Matéus 5 - Esaa-líat ɛ́ pénáYésus ag tíi ŋgéélé yí ŋkwɛl á mísɔ̄tá á lóō lí ɔ́kolá ( Mlk 3.13 ; Lúk 6.12-13 , 20 ) 1 Eceg Yésus a ɛ́n ɔ́bul ví límut vú yálan, ɔ ɓét á lóō lí ɔ́kolá. Ɛnɛ́ a tɔ́ɔ̄, ɓayége ɓɛ́ɛ́ bú sīŋglé nyɛ á ŋgwáāg. 2 La nyɛ́ ɔ nyɔ̄ŋ mpɔ́t, aá la ɓɔ́ nɛ́: ( Lúk 6.20-26 ) 3 «Misɔ́tá la ɓayɛ́ɛ́yɛ́ɛ bí m̀mím: Ekombo-lóō ɛ́ lɛ́ ɛ́yāɓā. 4 Misɔ́tá la ɓawú-m̀mím, bíg kɛ li koto lí sí. 5 Misɔ́tá la ɓá bí ŋga lée, bíg kɛ ɓɔ́ lí mɔ́mɛ. 6 Misɔ́tá la ɓá bí lɛ́ nzal la evéhé yé étɛ̄l-sim: bíg kɛ li yál. 7 Misɔ́tá la ɓakɔnan-ŋgɔ́ɔ́, bíg kɛ ɓɔ́ lí kɔnle lí ŋgɔ́ɔ́. 8 Misɔ́tá la ɓá bí ŋga púú mímīm, bíg kɛ li ɛ́n lí Ɔ́lolómɛ̄. 9 Misɔ́tá la ɓatíi nsaŋ, bíg kɛ li yáŋlɛ lí ɓɔ́ɔ̄n bí Ɔ́lolómɛ̄. 10 Misɔ́tá la ɓot ɓáŋá ɓátām ɓá váŋgɛ́ lá ndeeŋgɛ ányúū liɓɛ́ɛg jáɓá lí sim, Ekombo-lóō ɛ́ lɛ́ ɛ́yāɓā. 11 Misɔ́tá la ɓɛ́nɛ eceg bí ŋga óŋo ɓɛ́nɛ, eceg bí ŋga váŋgɛ ɓɛ́nɛ la ndeeŋgɛ, la eceg bí ŋga túú ɓɛ́nɛ joó líɓē ányúū yáma. 12 Kɔnán mivag, miní sōphɛ́ɛ, átɔm nɛ́ nsála wáná á lɛ́ ǹcɛ́ŋ á lóō. Ákaa ɛ́sɛ, náŋ nɛ́ bí váŋghɛ́ɛ ɓapɔ́tle-bí-Ɔ́lolómɛ̄ bí kwakwáŋɛ la ndeeŋgɛ.» Ŋku á sí la mipúú mí ŋkɔŋ-á-sí ( Mlk 9.50 ; 4.21 ; Lúk 14.34-35 ; 8.16 ; 11.33 ) 13 «Ɓɛ́nɛ nɛ́ miní lɛ́ ŋku nyú á sí. Kíyáɓɛ́nɛ ŋku wá jáŋɛ́ ésɔh yɛ́ɛ́, la yéé bí ŋga tímanɛ yɔ́ é? Áh byɛ́ɛ́ ɓé pɛ eɓáha tɔ yá; bíg léé wɔ́ á ápūū, ɓot bí cógté wɔ́. 14 Ɓɛ́nɛ nɛ́ miní lɛ́ mípūū mí ŋkɔŋ-á-sí. Tísɔn nyí ɛ kahɛ́ á lóō lí ɔ́kolá ɛ ŋgá sɔlɔ ɓé. 15 Bí ŋgá koo ɓé étūlkáŋ, á lí bútyɛ lí yɔ mɔɔ́n ésɛɛ; ndí bíg cɛɛ yɔ́ á lóō, á lí ɓɔŋ nɛ́ ɛ́ paayé ɓá bísɛ bí lɛ́ á ndáá. 16 Nlemlem á jam la ɓɛ́nɛ, mipúú máná mí páa á miíh mí ɓot, á lí ɓɔŋ nɛ́ eceg bí ŋga ɛ́n mísɔ̄n máná mílāām, bí ɓégɛ́ Ɛsɔ́ŋɛ́ wāná nyɔ́ a lɛ á lóō.» Yésus ag pɔ́t likɔlɓan la mbéndá 17 «Miníh ɔ́ŋlág ɓé nɛ ma sɔ́ lí sáá lí mbéndá nyí Móse tɔ yé ɛ́sɛ ɓapɔ́tle-bí-Ɔ́lolómɛ̄ ɓá yéglɛ. Māh sɔ́ ɓé ma yɔ́ lí sáá, ndí ma sɔ́ ja yɔ́ lí yáhɛ. 18 La mbálɛ, mag laga ɓɛ́nɛ nɛ́, sɔ́kágánɛ́ sí la lóō bíg loo, tɔ píhí likétée tɔ ya ndí tɔ litɔt tɔ já bí ŋgá kɛ ɓé lí ɓógo á mbéndá, nɛ́-tɛ́ɛ míŋ mam mísɛ má yál. 19 Jɔ́ nɛ́, nyɔ́ la nyɔ́ a ŋga kɛ́ li búú lí ɔtítígi ví lítiŋ lí mbéndá váhvá, tɔ li yéglɛ lí ɓot nɛ́ bí búú vɔ́ nlemlem, ag kɛ li ɓɛ́ lí mut a lóohan lí ɓɛ́ lí ntɔ́ga á Ékombo-lóō. Ndí nyɔ́ la nyɔ́ a ŋga ōŋle mbéndá, la li yéglɛ lí yɔ, nyɛ́ nɛ́ a ŋga kɛ́ li ɓɛ́ lí mut ǹcɛ́ŋ á Ékombo-lóō. 20 Jɔ́ nɛ́ mi ŋga laga ɓɛ́nɛ nɛ́, kíyáɓɛ́nɛ etɛ́l-sim yáná yáh loo ɓé yé ɓáyī-mbéndá la yé ɓot bí Élōg-Falísái, m̀ɓá, miní ŋgá kɛ ɓé li níŋgi á Ékombo-lóō.» Ŋgéélé ányúū ŋ̀ámblānɛ́ ( Mlk 11.25 ; Lúk 12.57-59 ) 21 «Maná ámblé nɛ, yá laglɛ́ ɓatáŋɛ nɛ́: Ɔh ólkágán ɓé; nyɔ́ la nyɔ́ a ŋga kɛ́ li ól lí mut, bíg kɛ la nyɛ́ á bíkááhɛ́nɛ́. 22 Ndí ma, mag laga ɓɛ́nɛ nɛ́: tɔ nzáá a ŋga álye mɔɔ́nyāŋ, bíg kɛ la nyɛ́ á bíkááhɛ́nɛ́. Nyɔ́ la nyɔ́ a ŋga kɛ́ li óŋo lí mɔ́ɔ̄nyāŋ nɛ́: ‹Ejóŋ-mut›! Bíg kɛla nyɛ́ á ŋkál á ɔ́ku-vicɛ́ŋ-ví-bíkāāhɛ́nɛ́. Nyɔ́ ki a ŋga óŋo nyɛ́ nɛ́: ‹Mut-a-nzeg›, a kɔ́ɔ́ nɛ́ bí léé nyɛ́ á éɓēl yé nzáan. 23 Eceg ɔ ŋgɔ kɛ́la likaale jɔ́ɔ á ɔ́sū ví étága-nsúlé, li pám váŋ ndí ɔ ɔ́ŋɔ nɛ mɔɔ́nyɔ̄ŋ a byɛlɛ́nɛ́ wa évinká, 24 yíg líkaale jɔ́ɔ váŋ ɔ́sū ví étága-nsúlé, ɔ kɛ́ yágá ɔ sáŋglán la mɔɔ́nyɔ̄ŋ, sɔ́kágánɛ́ ɔg timan li kɛla lí líkaale jɔ́ɔ ɔ́sū ví Ɔ́lolómɛ̄. 25 Kwááɓɛ́ɛ li ámblan la mut miní byɛ́ɛ̄ mípɔ̄t kí ɔ ŋgí lɛ élɔŋ la nyɛ́ á nzen, á lí pún nɛ́ ah kɛnɛ́g ɓé la wa á ɔ́sū ví ŋ̀kááhɛ, ŋ̀kááhɛ a óm wa á sónja, la yɔ́ ɛ́ lɛ̄ŋgɛ́ wa á ndáá-m̀ɓog; 26 la mbálɛ mag laga wa nɛ́, ɔ ŋgɔ́ kɛ ɓé lí pámɓan wa ŋgí lí sála lí épīl yɔ́ ɛ́sɛ nɛ́ ɓam.» Ŋgéélé ányúū ndeŋg ( Mat 18.8-9 ; Mlk 9.43 , 47-48 ) 27 «Maná ámblé nɛ yá laglɛ́ nɛ: Ɔh kɛnɛ́g ɓé á ndeŋg. 28 Ndí ma, mag laga ɓɛ́nɛ nɛ́: tɔ nzáá a ŋga légɓe mindígá la kóó, a ɓɔ̄ŋ áɓē á ndeŋg la nyɛ́ á m̀mím wɛ́ɛ́. 29 Kíyáɓɛ́nɛ diíh jɔ́ɔ lí m̀ɓɛ́nlómɛ lí lɛ́ njɔm aɓé wɔ́ɔ, túh jɔ́, ɔ léé jɔ́ énɛŋɛ́ lā wa, átɔm nɛ́ ɛ́ lɛ́ wā nsɛ́ŋ nɛ ɔ ɓɔ́lán éjo yɔ́ɔ ɛ́ nyúū yá li loo nɛ́ bíg léé wa la nyuú yɔ́ɔ ɛsɛ̄ á éɓēl yé nzáan. 30 Kíyáɓɛ́nɛ wɔ wɔ́ɔ á m̀ɓɛ́nlómɛ á lɛ́ njɔm aɓé wɔ́ɔ, sɛ́m wɔ́ ɔ léé wɔ́ énɛŋɛ́ lā wa; átɔm nɛ́, ɛ́ lɛ́ wa nsɛ́ŋ nɛ ɔ ɓɔ́lán éjo yɔ́ɔ ɛ́ nyúū yá li loo nɛ́ bíg léé nyúū yɔ́ɔ ɛsɛ̄ á éɓēl yé nzáan.» Miɓɔ́ mí áūg ( Mat 19.7-9 ; Mlk 10.4-5 , 10-12 ; Lúk 16.18 ) 31 «Á yéŋé épah ki, yá laglɛ́ nɛ: ‹Kíyáɓɛ́nɛ páam ya dúhú ŋ̀gáá wɛ́ɛ̄, a tí nyɛ́ kálati ɛ kundɛ.› 32 Ndí ma, mag laga ɓɛ́nɛ nɛ́: Amáh nɛ́ páam ya byée ŋ̀gáá wɛ́ɛ̄ á ndeŋg, tɔ nzáá a ŋga dúhu ŋ̀gáá wɛ́ɛ̄, ag óm nyɛ á ndeŋg. kíyáɓɛ́nɛ ki a lɔ́m míndīgá ɓá duhu, a ɓɔ̄ŋ áɓē á ndeŋg.» Li kan lí sɔŋ 33 «Maná ámblé sīg-pɛ nɛ́ yá laglɛ́ ɓátáŋɛ nɛ́: Ɔh kanág ɓé sɔŋ, ndí yáhɛ ja míkakanɛ mɔ́ɔ á ɔ́sū ví Nyɔ́ŋ-Ɛsáŋɛ́. 34 Ndí ma, mag laga ɓɛ́nɛ nɛ́ m̀ɓá-mɓá miníh kanág ɓé sɔŋ la lóō, átɔm nɛ́, etɔɓé-líkanʼyɛ yé Ɔ́lolómɛ̄ yéŋ, 35 tɔ la sí, átɔm nɛ́, etɛ́ɛ́yéné yɛ́ɛ́ míkoo yéŋ; tɔ la Yelúsalɛm, átɔm nɛ́, Tísɔn nyí Káísa ecɛ́ŋ nyíŋ. 36 Ɔh kanág ɓé tɔ sɔŋ la m̀mú wɔ́ɔ, átɔm nɛ́ ɔ ŋgɔ́ la ɓé lí yaanɛ lí nzíŋ ɛ́ voŋ yɔ́ɔ tɔ yá epúpúɛ tɔ evívínɛ. 37 Eceg miní ŋga pɔ́t, sɛ́mán ja nɛ́ ‹Ɔɔ› tɔ nɛ́ ‹Kɛ́m›; yé ɛ́sɛ ɛ́ ŋga sɔ́ ámbúh ɛ́g sɔ́le ja lā Ǹsɔhɔ.» Aɓé ányúū aɓé ( Lúk 6.29-30 ) 38 «Maná ámblé nɛ yá laglɛ́ nɛ: Diíh ányúū diíh, lisoŋ ányúū lisoŋ. 39 Ndí ma, mag laga ɓɛ́nɛ nɛ́ miníh letlégé ɓé éɓéɓéyɛ mut m̀mím. Á mveŋghanɛ́, kí mut a lɔ́g wā líɓāā á límāŋ lí m̀ɓɛ́nlómɛ, lɛ́g ki nyɛ́ jéŋé. 40 Kí mut a sōmó wā lí kɛla á ɔ́sū ví ŋ̀kááhɛ á lí kɛ́tɛ lí wa sɔ́ti yɔɔ, mwahlé ki nyɛ́ lógi jɔ́ɔ. 41 Kí mut a kágyɛ́ wa nɛ́ ɔ wɛ́ɛ ɔkóó ví míkoo mí dúwɛ, wɛɛ́ náŋ akóó á míkoo áɓáa elɔŋ la nyɛ́. 42 Kí mut a ɓāt wā jam, tí nyɛ́ jɔ́; ɔh yímíg ɓé ki nyɔ́ a ŋga sɔ́ á éɓálɛ́.» Li diŋ lí ɓálem ( Lúk 6.27-28 , 32-36 ) 43 «Maná ámblé nɛ yá laglɛ́ nɛ̄: ɔg kɛ li diŋ lí mɔ́ɔ̄nɛ́sɔ̄ŋ, ɔ síŋgɛ́ ǹlem wɔɔ. 44 Ndí ma, mag laga ɓɛ́nɛ nɛ́: Diŋán ɓálem ɓáná, miní kánɛ́ ányúū ɓá bí ŋga váŋgɛ ɓɛ́nɛ la ndeeŋgɛ; 45 á lí ɓɔŋ nɛ́, la mbálɛ miní ɓɛ́ ɓɔɔ́n bí Ɛ́sɔ̄ŋɛ́ wāná nyɔ́ a lɛ á lóō. Ányúū nɛ́ ag pámɛ vaŋgá vɛ́ɛ́ ányúū biɓéɓéyɛ la bilɔ́ŋgɔ bí ɓot; ag nɔ́hɛ mbeŋ ányúū ɓot bí tɛ́ɛ́ sim la ɓá bí kɔ́tɛ́. 46 Kí maná dīŋ ja ɓot bí ŋga dīŋ ɓɛ́nɛ, wɔɔ́wɔ́ɔ nsála miní ŋga láaŋke é? Ɓakomanɛ-ŋkuh-á-gɔ́mna ɓɔ́g bíg ɓɔŋ nlemlem á jam! 47 Kíyáɓɛ́nɛ miníg tama ki ja élōgnyɔ̄ŋ yáná, yéé tóɓó-tóɓó miní ŋga ɓɔ̄ŋ é? Ɓaá Ɓot bíh byɛ́ɛ́ ɓé ŋyéɓé la Ɔlolómɛ̄ ɓɔ́g bí ŋgá ɓɔŋ ɓé ja nlemlem á jam é? 48 Ɓɛ́nɛ hɔ́, ɓɛ́án ŋgíla ɔnɛ́g ákaa Ɛsɔ́ŋɛ́ wāná a lɛ á lóō a lɛ ŋgíla ɔnɛ́g.» |
© 2023, CABTAL