Lúkas 8 - Esaa-líat ɛ́ pénáƁot bí ɓɛ́ɛ́ elɔŋ la Yésus eceg a ŋgí lɛgɛ Pɔ́l m̀ɓɛɛŋ 1 Ámbúh váŋ Yésus a ŋgí kɛ á tísɔn la á míkɔŋ; á li lɛgɛ la li camanɛ lí Pɔ́l M̀ɓɛɛŋ Ekombo Ɔ́lolómɛ̄. Jóom jɛ́ɛ́ lí ɓáōmɓɛ la Bíɓáa bí ɓɛ́ɛ́ elɔŋ la nyɛ́, 2 la jogo lí ɓondígá a ɓógtɛ́ɛ mimbúl míɓē, la ɓá a manhɛ́ɛ akɔn. Ɓáŋ ɓondígá bí ɓɛ́ɛ́ ja: Malía nyɔ́ a ŋga yáŋlɛ nɛ́ Magdála, nyɔ́ mimbúl míɓē nzambúwá mí pámáá á nyúū, 3 Yohána, ŋ̀gáá Kúza, ǹlégɓe-miɓɛɛŋ mí Élóde, Susána la ɓáŋá ɓondígá ɓatám ɓá bí ŋgí sɔ́la abyaŋ wáɓá á li óŋgánɛ lí Yésus la ɓaómɓɛ ɓɛ́ɛ́. Ɔŋgaáŋgan ví m̀ɓɛl-mbóó ( Mat 13.1-9 ; Mlk 4.1-9 ) 4 Kasig limut lí ŋgí koman, jé lí ŋgí sɔ́léne á tísɔn ɛ́sɛ á li ɛ́n lí Yésus, váŋ nɛ́ a kánɛ́ ɓɔ́ ví ɔŋgaáŋgan nɛ́: 5 «M̀ɓɛl-mbóó a kɛnɛ́ɛ́ lí ɓɛl lí mbóó á ǹdíí wɛ́ɛ́; múŋ ápah a ŋgí mwɛ́h yɔ, joga já lú kū á ŋgwáāg nzen, ɓot bú cógté jɔ, la anɔn wú dí jɔ. 6 Jéŋé joga litám lú kū á ŋgɔg, lú tɔ́ɔ́, ndí lú wú átɔm nɛ́ lí ŋgí kuh ɓé avɔ́l. 7 Jéŋé joga sīg-pɛ lú kū á voóm á bikáá bí bílɔ, bú náŋhán elɔŋ, bíŋ bikáá bú lēgtánɛ́ yɔ, yú wú. 8 Ndí mbóó ya tíile yu kū á sí livɔ́ŋ, yú lō, yu wúm eɓógo mitám voóm sig ya kū.» Váŋ nɛ́ Yésus a lága nɛ: «Nyɔ́ a byɛ́ɛ̄ míɔ̄ɔ̄ á li ámble a ámblé!» 9 La ɓayége ɓɛ́ɛ́ bú ɓāt nyɛ́ yéé víŋ ɔŋgaáŋgan ví ŋga mínɛ. 10 Yésus ɔ pélē ɓɔ́ nɛ́: «Ɓɛ́nɛ nɛ́ maná pɔhlɛ́ á lí yí lí mbaŋ nyí mam mí Ékombo Ɔ́lolómɛ̄. Ndí ɓáŋá ɓatám, bíg laga ɓɔ́ mɔ́ á aŋgaáŋgan, á lí ɓɔŋ nɛ́ bí légɓe, ɛ́h ɓɛ́ ɓé lí ɛ́n, bí ámble ɛ́h ɓɛ́ ɓé lí sɔ́ŋtánɛ.» Yésus ag kɔpɔ ɔŋgaáŋgan ví m̀ɓɛl-mbóó ( Mat 13.18-23 ; Mlk 4.13-20 ) 11 «Ví ɔŋgaáŋgan víg mínɛ nɛ́: mbóó ɛ lɛ éɓaŋgá Ɔ́lolómɛ̄. 12 Ŋgwāág nzen ɛ lɛ ɓot ɓá bí ŋga ámble eɓaŋgá Ɔ́lolómɛ̄ ndí ǹsɔhɔ a ɓógtɛ́ ɓɔ yɔ́ á m̀mím á lí ɓɔŋ nɛ́ bíh ɓɛ́ɛ́g ɓé la ŋyéɓé nɛ bí sūŋɓɛ̄. 13 Sí ŋgɔg ɛ lɛ ɓot ɓá bí ŋga ámble eɓaŋgá Ɔ́lolómɛ̄, ɓá lɛ́glé ki yɔ́ la mivag. Ndí yéŋ eɓaŋgá yáh lo ɓé míkaŋ á mímīm máɓá; la ɓɔ́ bú yéɓe ányúū puh epah éceg, ɛnɛ́ míceglan má sɔ́, ŋyéɓé wáɓá wú yɔŋɔ. 14 Sí nyí bikáá bíɓē bí bílɔ ápah mbóó ya ku, ɛ lɛ́ ɓá ɓot bí ŋga ámble eɓaŋgá Ɔ́lolómɛ̄, ndí mitaka, abyaŋ la mivag mí ŋkɔŋ-á-sí má lɛ̄ndánɛ́ ɓɔ́, ɓáh ólo ɓé nɛ́ ɓá wúm mítām. 15 Sí livɔ́ŋ ápah mbóó ya ku, ɛ lɛ ɓot ɓá bí ŋga ámble eɓaŋgá Ɔ́lolómɛ̄ la m̀mím á m̀ɓɛɛŋ, la ɓɔ́ ɓá náŋɛ̄ yɔ, ɓá wúm mítām, átē a eɔ́hánɛ.» Ɔŋgaáŋgan ví etúlkáŋ ( Mlk 4.21-25 ) 16 «Mut tɔ wa a ŋgá koo ɓé étūlkáŋ ndí á bútyɛ́ yɔ, tɔ nɛ́ a tɛ́ɛ́yɛ́ yɔ á sí ekaga; á mveŋghanɛ́, bíg cɛɛ yɔ́ á lóō, á lí ɓɔŋ nɛ́ ɓot bí ŋga níŋgi bí ɛ́n mipúú. 17 Átɔm nɛ́ yé ɛ́ ɓɛ́ɛ́ á dimb yɔ́ nɛ́ ɛ́ pámáá á ápūū; jam tɔ já li ŋgá tɔ́ɔ̄ á lísɔl nɛ́ láh pám ɓé á m̀ɓambá lí sē ɓé. 18 Miní nyɔ́ŋɔg hɔ́ lítāt la nyaa miní ŋga ámble; átɔm nɛ́ nyɔ́ a byɛ́ɛ̄ jam, bíg kɛ nyɛ́ lí kondye; ndí nyɔ́ ah byɛ́ɛ̄ ɓé tɔ jam, bíg kɛ ki nyɛ́ lí nyɔŋle lí yé a ŋga ɔ́ŋɔ́ɔ nɛ́ a byɛ́ɛ.» Nyaŋɛ́ á Yésus la elōgnyāŋ ( Mat 12.46-50 ; Mlk 3.31-35 ) 19 Nyaŋɛ́ á Yésus la elōgnyāŋ bú sɔ́ nyɛ́ li ɛ́n, ndí bí ŋgí la ɓé nyɛ́ li siŋgle lí ɓɛ́ɓɛ ányúū ŋgandag limut. 20 Váŋ nɛ́ ɓá lɛ̄gɛ́ Yésus nɛ́: «Nyɔŋɛ́ la elōgnyɔ̄ŋ bí tɛ́ɛ́ á ápūū bíg somo wa lí ɛ́n.» 21 La Yésus ɔ tímānɛ̄ ɓɔ́ nɛ́: «Yɛɛ la elōgyāŋ, bí lɛ́ já ɓá bí ŋga ámble Eɓaŋgá Ɔ́lolómɛ̄ ndí ɓá wɛ́ɛhɛ́nɛ́ ki átē.» Yésus a vɔ́lɓɛ ŋkwɛɛ-a-mbeŋ ( Mat 8.18 , 23-27 ; Mlk 4.35-41 ) 22 Ɔlɔ́ vá Yésus ɔ níŋgí á m̀ɓoŋgó elɔŋ la ɓayége ɓɛ́ɛ́, a byɛ́la ɓɔ́ nɛ́: «Bi yáɓé á nyúŋú mií á ébúle», la ɓɔ́ bú nyɔ̄ŋ édūga li yaɓe. 23 Á míyaɓe máɓá, Yésus ɔ lál. Váŋ nɛ́ ŋkwɛɛ a ɓōtlé lí vuŋ á ebúle, m̀ɓoŋgó wú ɓōtlé lí yál la mindím, aɓé wú ɛ́ni. 24 Váŋ nɛ́ ɓáyēge ɓɛ́ɛ́ ɓá sīŋglé nyɛ ɓɛɓɛ, bú vɛ́ɛɓɛ́ nyɛ bíg laga nyɛ́ nɛ́: «Etāa, etāa, ɓaá wú!» Á ékūyá-kúyá, Yésus ɔ vɛɛɓe, ɔ ɓámlé ŋgɔá la bikule; bú vɔ́lɓe, voóm ɔ tɔɔ pií. 25 Yésus ɔ bíhī ɓɔ́ nɛ́: «Ŋyéɓé wáná a lɛ́ véé é?» Woŋ wú byeé ɓɔ, bú nyág, bú ɓōtlé lí ɓatan ɓɔ́ la ɓɔ́ nɛ́: «Ɓaá, nyɔ́ mut a lɛ nzáá a ŋga kānʼyɛ ŋgɔá la bikule, ndí bíg ógle nyɛ́ é?» Yésus ag ɓógtɛ mut mimbúl míɓē ( Mat 8.28-34 ; Mlk 5.1-20 ) 26 Yésus la ɓayége ɓɛ́ɛ́ bú cág á épah-ékombo yé ɓot bí Gelasénia á yéŋé épah yé ŋkɔŋ á Galiléa. 27 Ɛnɛ́ Yésus a ɓét á ŋkɔŋ, mut wa a nyíŋ tísɔn nyɔ́ a ɓɛ́ɛ́la mimbúl míɓē ɔ sɔ́ li ɓoman la nyɛ́. Náŋ a ɓɛ́ɛ́ yɔŋ eceg nɛ́ nyɔ́ŋ mut a ŋgí jál ɓé pɛ mbɔ́tí tɔ li tɔɔ á ndáá, amáh sig á kɔ́tá sɔŋ. 28 Ɛnɛ́ a ɛ́n Yésus, ɔ kúēlé nyɛ á míkoo, ɔ tɛ́ɛ́ nlón la ŋguu nɛ́: «Yéé ɔ ŋgɔ sōmle ma é? Á Yésus, Mɔɔ́n Ɔlolómɛ̄ Nyɔlɛ! Mag sɔ́hye wa, ɔh sɔ́ɔ́g ɓé ma lí ɓɔgɔ.» 29 Nyɔ́ŋ mut a ŋgí ɓɔŋ míŋ mam ányúū nɛ́ Yésus a ŋgí kanʼyɛ nyúŋ m̀búl m̀ɓé nɛ a pám nyɛ́ á nyúū; átɔm nɛ́, biceg byá, wɔ́ nɛ́ á ŋgí dúg nyɛ́. Ɓot bí ŋgí kág nyɛ́ la misáŋ-mí-bícɛɛ la ŋgáho á lí somo nɛ́ bí nyɔŋ eceg la nyɛ́. Ndí a ŋgí pát nyíŋ ŋgatka yɛ́ɛ̄, la nyúŋ m̀búl m̀ɓé ág kɛ ág teeŋge la nyɛ́ á ɓávoóm tɔ mut a sē ɓé. 30 Yésus ɔ bíhī wɔ nɛ́: «Joó jɔ́ɔ nɛ́ nzáá é?» La wɔ́ wú pélē nyɛ nɛ́: «Ma nɛ́ mi lɛ Ɔbul»; átɔm nɛ́ mimbúl míɓē ŋgandag mí níŋgléé nyɛ́ á nyúū. 31 Ndí mɔ́ mú sɔ́hyé Yésus nɛ́ ah ómóg ɓé mɔ átē á eɓél-écɛ̄hɛ. 32 Á nyɔ́ŋ voóm, liɓembá lícɛ̄ŋ lí ŋgoo lí ɓɛ́ɛ́ lí ŋgí dí váŋ á míɓēt mí ɔ́kolá. Mimbúl míɓē mú sɔ́hyé Yésus nɛ́ a mwáhɛ́ mɔ́ mí níŋgí yíŋ ŋgoo á nyúū. La nyɛ́ ɔ yéɓe. 33 Mimbúl míɓē mú ɓógó nyɔ́ŋ mut á nyúū, la mɔ́ mú níŋgí ŋgoo á nyúū; váŋ nɛ́ líɓembá lísɛ la yɔ́lɔ́ á lóō lí ɔ́kolá lú ɓɛ́hán á ebúle, lú tíɓe. 34 Ɛnɛ́ ɓatát ŋgoo ɓá ɛ́n yé yá loo, bú nāŋgá m̀bíí li camanɛ lí nyíŋ pɔ́l á tísɔn la á ɓɔ́ɔ̄n bí míkɔŋ. 35 Ɓot bú sɔ́ lí légɓe lí yé yá loo. Bú pám ɓɛ́ɓɛ la Yésus, la ɓɔ́ bú kɔ́p nyɔ́ mut mimbúl míɓē má pám á nyúū a tɔ́ɔ̄ nyɛ́ á sí míkoo, a jáhɛ mbɔ́tí, ɔ tímān nyaa m̀ɓɛɛŋ; la ɓɔ́ bú kɔn woŋ. 36 Ɓá bí ɛ́nɛ́ɛ́ yé yá loo, bú máŋlɛ́ ɓɔ ákaa Yésus a sūŋ nyɔ́ mut a ɓɛ́ɛ́la mimbúl míɓē. 37 Váŋ nɛ́ lílōm lísɛ lí épah-ékombo yé ɓot bí Gelasénia lá sɔ́hyé Yésus nɛ́ a nɛ́ŋɛ̄ la ɓɔ́, átɔm nɛ́ a kɔ̄nɛ́ ɓɔ woŋ ŋgandag. La Yésus ɔ ɓét á m̀ɓoŋgó, ɔ tímān. 38 Nyɔ́ mut mimbúl míɓē má pám á nyúū ɔ sɔ́hyé Yésus nɛ́ a mwáhɛ́ nyɛ́ nɛ́ a ɓɛ́ elɔŋ la nyɛ́. Ndí Yésus ɔ sóɛ̄ nyɛ la li yó nɛ́: 39 «Timkágán á yóg yɔ́ɔ, ɔ laga yé ɛ́sɛ Ɔlolómɛ̄ a ɓɔ̄ŋlé wa.» La nyɔ́ mut ɔ kɛ́, ɔ cámánɛ́ á tísɔn mam mísɛ Yésus a ɓɔ̄ŋlé nyɛ. Yésus ag manɛ mindígá, ag pahyɛ ki ŋgɔn nyí Yálius ( Mat 9.18-26 ; Mlk 5.21-43 ) 40 Ɛnɛ́ Yésus a tíman, limut lú lɛ́glé nyɛ, átɔm nɛ́ ɓot bísɛ bí ŋgí laaŋke nyɛ́. 41 Váŋ nɛ́ mut wa bí ŋga yáŋa nɛ́ Yálius a nyɛ́g; a ɓɛ́ɛ́ ŋ̀kanʼyɛ a ndáá-miɓomán. Ɔ kú Yésus á sí míkoo, ɔ sɔ́hyé nyɛ́ nɛ́ a sɔ́ á mbóg yɛ́ɛ̄, 42 ányúū nɛ pɔmbɛ yɛ́ɛ̄ ŋgɔn, nyí ɛ ɓɛ́ɛ́la jam ákaa jóom lí mímbú la míɓáa, ɛ ɓɛ́ɛ́ ɓɛ́ɓɛ la nyɛmb. Kasig Yésus a ŋgí kɛ á ndáá Yálius, ɓot bú díí nyɛ́ nyaa nyí ɛ lɛ nɛ́, a ŋgí la ɓé pɛ li vɛɛɓan. 43 Mindígá wa ki a ɓɛ́ɛ́ váŋ, náŋ ag ɓɔŋ jóom lí mímbú la míɓáa nɛ́ mícii mí ŋga pám nyɛ́. Nyɔ́ŋ mindígá a pámhɛ́ɛ yé ɛ́sɛ a ɓɛ́ɛ́la á yóg ɓot bí mítāālán, ndí tɔ mut áh la ɓé nyɛ́ li manɛ. 44 Váŋ nɛ́ a sɔ́lé Yésus á mbúh, ɔ síiɓán nyɛ lisúg lí mbɔ́tí; á ékūyá-kúyá micii mú sɛ́m. 45 Ndí Yésus ɔ ɓāt nɛ: «Nzáá a síiɓán ma é?» Kasig ɓot bísɛ bí ŋgí táŋ, Pétlos ɔ lága nyɛ nɛ́: «Etāa, ɓot nɛ́ ɓá kág wa la pagtan.» 46 Yésus ɔ lága nɛ: «Ndí láá, mut a síiɓán ma! Ma ógtán nɛ́ ŋguu ya pám ma á nyúū!» 47 Ɛnɛ́ míndīgá a ɛ́n nɛ a yɛ́lɛ, ɔ sɔ́ ag sɛ́glan, ɔ kū Yésus á sí míkoo. Ɔ ɓōtlé lí máŋa ɔ́sū ví límut yé yá ɓɔ̄ŋ nɛ a sííɓán nyɛ́, la ákaa a tɔɔ mbólí váŋ ŋgele ya. 48 Váŋ nɛ́ Yésus a lága nyɛ́ nɛ́: «Á ŋgɔn yama, ŋyéɓé wɔ́ɔ wá sūŋ wa, kɛnɛ́g la nsaŋ.» 49 Yésus a ɓɛ́ɛ́ a ŋgí pɔ́tɔg, mut wa ɔ sɔ́léné á yóg ŋ̀kanʼyɛ ndáá-miɓomán, aá la Yálius nɛ́: «Ŋgɔn yɔɔ ya wú, ɔh teeŋgɛ́gɛ́ ɓé pɛ Ŋ̀yéglɛ.» 50 Ndí, ɛnɛ́ Yésus a ámblé nāŋ, ɔ yó Yálius nɛ́: «Ɔh kɔnɔ́g ɓé woŋ, ɓɛ́ ja la ŋyéɓé, ŋgɔn yɔɔ ɛg suŋɓɛ.» 51 Ɛnɛ́ Yésus a pám á nlɛ́ɛ́, ah somo ɓé nɛ́ mut ntám á níŋgí elɔŋ la nyɛ́ amáh sig, Pétlos, Yohánɛs, Yákop, ɛsáŋɛ́ la nyaŋɛ́ á mɔɔ́n. 52 Ɓot bísɛ bí ŋgí lee la li tɔghan ányúū eɓɛ́lé nyɔ́ŋ mɔɔ́n. Ndí Yésus ɔ lága nɛ: «Miníh lelég ɓé, ah wú ɓé, a lɛ́ ja á ɔ́lɔ̄.» 53 La ɓɔ́ bú ɓōtlé nyɛ li ɔl, ányúū nɛ́ bí ŋgí yí nɛ́ mɔɔ́n a wú. 54 Ndí Yésus ɔ byée mɔɔ́n á wɔ, ɔ lága nyɛ nɛ́: «Á mɔɔ́n wama, vɛɛɓé!» 55 Váŋ nɛ́ m̀búl wɛ́ɛ́ wá timan, la nyɛ́ ɔ tɛ́lɛ́ ŋgele ya. Yésus ɔ laga ɓɔ́ nɛ́ bí tí nyɛ́ lidí. 56 Ɓasáŋɛ́ bú nyág, la Yésus ɔ ɓéhyɛ́ ɓɔ́ nɛ́ bíh laglág ɓé tɔ mut yé yá loo. |
© 2023, CABTAL