Lúkas 19 - Esaa-líat ɛ́ pénáSakíyo ag ɓoman la Yésus 1 La Yésus ɔ níŋgí á tísɔn nyí Yelíko. Kasig a ŋgí yaɓe yɔ, 2 mut wa nyɔ́ bí ŋga yáŋa nɛ́ Sakíyo ɔ sɔ́; a ɓɛ́ɛ́ m̀byaŋ-á-mut, ŋ̀kanʼyɛ ɓakomanɛ-ŋkuh-á-gɔ́mna. 3 A ŋgí somo li ɛ́n lí nzáá a lɛ Yésus, ndí ah láa ɓé ányúū ŋgandag limut, la ki nɛ́ a ɓɛ́ɛ́la ɔtun ví ntɛ́l. 4 Ányúū náŋ, ɔ dúgú m̀bíí ɔ́sū, ɔ ɓét á lóō lí eéé bí ŋga yáŋa nɛ́ sikomóla, á li somo nɛ́ a ɛ́n Yésus ki ag loole váŋ. 5 Ɛnɛ́ Yésus a pám váŋ á nyɔ́ŋ voóm, ɔ ɓétɛ́ miíh, a byɛ́la nyɛ́ nɛ́: «Á Sakíyo, vóó li suh, ányúū nɛ mag loɛ ɔlɔ́ ví lɛn á mbóg yɔ́ɔ.» 6 La Sakíyo ɔ vóó lí suh, ɔ lɛ́glé Yésus la mivag. 7 Ɓot bísɛ bí ɛ́nɛ́ɛ́ náŋ bú ɓōtlé li dumlan, bú yó nɛ: «Á mbóg m̀ɓɔŋ-miɓé nɛ́ a ŋga kɛ́ li tɔɔ.» 8 Váŋ nɛ́ Sakíyo a sīŋglé ɓɛ́ɓɛ la Nyɔ́ŋ-Ɛsáŋɛ́, a byɛ́la nyɛ́ nɛ́: «Légɓé sig Ɛtáŋɛ! Mag kaale ɓayɛ́ɛ́yɛ́ɛ epah yé ábyaŋ wáma. Kíyáɓɛ́ ki nɛ́ mi kɛ́tléé tɔ li kágtan lí jam lí mut, mag tímanɛ nyɛ́ jɔ́ náŋ ŋgele ɛ́náa.» 9 Váŋ nɛ́ Yésus a pɔ́t likɔlɓan la Sakíyo nɛ́: «Nyí lɛn, lisuŋga la níŋgí mú á nyú nlɛ́ɛ́, átɔm nɛ́ nyɛ́g a lɛ já mɔɔ́n Áblaháam wa. 10 Ánsī nɛ Mɔɔ́n Mut a sɔ́ ja li somo la li suŋ lí yé ɛ́ mɓɛ́ ǹjáŋag.» Ɔŋgaáŋgan ví ŋ̀kanʼyɛ la ɓaɓɔŋle ɓɛ́ɛ́ ( Mat 25.14-30 ) 11 Kasig ɓot bí ŋgí ámble bí biɓaŋgá bí Yésus, ɔ kánɛ́ pɛ ɓɔ́ ví ɔŋgaáŋgan, átɔm nɛ́ a ɓɛ́ɛ́ ɓɛ́ɓɛ la Yelúsalɛm, la ki nɛ́ ɓot bí ŋgí ɔ́ŋɔ nɛ́ Likanʼyɛ lí Ɔlolómɛ̄ lá nyɛ́g. 12 Yésus ɔ lága hɔ́ ɓɔ nɛ́: «Mut wa á m̀biya á likanʼyɛ a kɛnɛ́ɛ́ á ékombo énɛŋɛ́ nɛ́ bí tɛ́ɛ́yɛ́ nyɛ́ ŋ̀kanʼyɛ ndí á tímān ámbúh eceg. 13 Sɔ́kágánɛ́ nɛ́ a ŋgí kɛ, ɔ yáŋá jóom jɛ́ɛ́ lí ɓáɓɔŋle, ɔ káahánɛ́ ɓɔ jóom lí mitám mí góol. A byɛ́la ɓɔ́ nɛ́: ‹Miní lɔ́gɓán á li bulɛ lí yé ma tí ɓɛ́nɛ nɛ́-tɛ́ɛ la á mítiman máma.› 14 Kasig ɓot bí ékombo yɛ́ɛ́ bí ŋgí síŋgɛ nyɛ́, bú óm elɔŋ ɛ́ ɓot sí la sí á lí laga wóŋ nɛ́: ‹Bih byɛ́ɛ́ ɓé ɓɛ́hɛ kóó nɛ a kānʼyɛ́ ɓɛ́hɛ.› 15 Tɔ náŋ, bú tɛ́ɛ́yɛ́ nyɛ ŋ̀kanʼyɛ. Ɛnɛ́ a tímān á ékombo yɛ́ɛ́, ɔ yáŋá ɓaɓɔŋle ɓɛ́ɛ́ ɓá a káahánɛ̄ mitám mí góol, á lí yí ákaa mut sig a ɓɔ̄ŋlé joga jɛ́ɛ́. 16 Nyɔ́ ɔsú ɔ sɔ́ a byɛ́ nɛ́: ‹Ɛtáŋɛ, litám jɔ́ɔ lí góol lá byál jóom lí mitám.› 17 Ŋ̀kanʼyɛ aá la nyɛ́ nɛ́: ‹Náŋ a lɛ m̀ɓɛɛŋ, ɔ lɛ elɔ́ŋgɔ m̀ɓɔŋle; kasig wa yí li wɛɛla lí jam litɔ́ga, mag tíi wa líkanʼyɛ lí jóom lí tísɔn.› 18 Nyɔ́ a yáhɛ bíɓáa ɔ sɔ́, a byɛ́ nɛ́: ‹Ɛtáŋɛ, litám jɔ́ɔ lí góol lá byál mitám mítáan.› 19 Ŋ̀kanʼyɛ ɔ lága nyɛ nlemlem nɛ́: ‹Wág, ɔg ɓɛ́ á m̀mú á tísɔn ɛ́táan.› 20 Nyɔ́ a yáhɛ bíŋháa ɔ sɔ́, a byɛ́ nɛ́: ‹Ɛtáŋɛ, litám jɔ́ɔ lí góol jé. Mi kágáá jɔ́ á mɔɔ́n áŋgihi, mu náŋɛ jɔ. 21 Ányúū nɛ, mi kɔnɔ́ɔ́ wa woŋ, átɔm nɛ́ ɔ lɛ ŋ̀kat á mut; ɔg nyɔŋ yé wāh naŋɛ ɓé, ɔg pumu yé wāh sál ɓé.› 22 Ŋ̀kanʼyɛ a byɛ́la nyɛ́ nɛ́: ‹Li oŋle la biɓaŋgá byɔ́ɔ nɛ́ mi ŋga kɛ́ wa li kááhɛ; m̀ɓɔŋle m̀ɓé kaa wa! Ɔ ŋgɔ yí nɛ́ mi lɛ́ ŋ̀kat á mut, nɛ́ mag nyɔŋ yé māh naŋɛ ma, mag pumu yé māh sál ma; 23 ɓaá ányúū yéé wāh naŋɛ ɓé ŋkuh wáma á nlɛ́ɛ́ bí ŋga nāŋʼye ŋkuh é? Á lí ɓɔŋ nɛ́ á mísɔ̄ máma, mi kūh nsɛ́ŋ átē kí mag nyɔŋ wɔ́.› 24 Ámbúh náŋ, ɔ lágá ɓot bí ɓɛ́ɛ́ váŋ nɛ́: ‹Nyɔŋlán nyɛ́ jé litám jɛ́ɛ́ lí góol, kondyán jɔ́ nyɔ́ a byɛ́ɛ́ jóom.› 25 Bú pélē nyɛ́ nɛ́: ‹Ɛtáŋɛ, ŋ̀gɛ̄n a byɛ́ɛ́ yágá jóom lí mitám mí góol! 26 Jɔ́ nɛ́ mi ŋga lága ɓɛ́nɛ nɛ́: nyɔ́ la nyɔ́ a byɛ́ɛ̄, bíg kɛ nyɛ́ li kondye, ndí nyɔ́ ah byɛ́ɛ̄ ɓé, la nyíŋ puh a byɛ́ɛ̄, bí kɛ nyɛ́ yɔ li nyɔŋle. 27 Á yéé ɛ́ ŋga légɓe ɓalem ɓáma, ɓá ɓot bí ŋgá sómo ɓé nɛ mi kānʼyɛ́ ɓɔ́, sɔ́án la ɓɔ́ vá, miní sɛ́m ɓɔ́ cíŋ ɔ́sū vama.›» 28 Ɛnɛ́ Yésus a mánɛ lí kanɛ lí víŋ ɔŋgaáŋgan, ɔ dúgú ɔ́sū, lí ɓét á Yélūsalɛm. Miníŋgi mí Yésus á Yélūsalɛm ( Mat 21.1-11 , 15-17 ; Mlk 11.1-10 ; Yhn 12.12-16 ) 29 Eceg Yésus a pám ɓɛ́ɓɛ la mikɔŋ mí Betfagéa la Betánia, jé lí voóm bí ŋga yáŋa nɛ́ ɔkolá ví tín ɛ́ Olíva, la nyɛ́ ɔ óm ɓayége ɓɛ́ɛ́ bíɓáa. 30 Aá la ɓɔ́ nɛ́: «Kɛnán á nyú ŋkɔŋ á lɛ́ ɔ́sū váná, eceg miní ŋga ɓɛ́ miníg níŋgi átē, miníg kɛ li kɔ́p lí mɔɔ́n jákāas á tíŋɛ, nyɔ́ tɔ mut ah mɓétég ɓé á lóō. Tiŋlán nyɛ́, miní sɔ́ la nyɛ́. 31 Ndí kíyáɓɛ́nɛ mut a bíhī ɓɛ́nɛ nɛ́: ‹Ányúū yéé miní ŋga tíŋi nyɛ́ é?› Peelán nyɛ́ nɛ́: ‹Nyɔ́ŋ-Ɛsáŋɛ́ a byɛ́ɛ́ kóó la nyɛ́.›» 32 Ɓot-bí-ŋgómán bú kɛ, bú kɔ́p mam ákaa Yésus a lága ɓɔ. 33 Ɛnɛ́ bí ŋgí tíŋi mɔɔ́n jákāas, ɓɛɛ́n bú bíhī ɓɔ nɛ́: «Ányúū yéé miní ŋga tíŋi nyɛ é?» 34 La ɓɔ́ bú pélē nɛ: «Nyɔ́ŋ-Ɛsáŋɛ́ a byɛ́ɛ́ kóó la nyɛ́.» 35 Váŋ hɔ́ nɛ́ ɓá kɛ́la Yésus nyɔ́ŋ mɔɔ́n jákāas; Bú táa mbɔ́tí yáɓá á lóō jɛ́ɛ́, la ɓɔ́ bú tɔ́ɔyɛ́ Yésus. 36 Kasig Yésus a ŋgí siŋgle, nzɛ́ ki ɓot bí ŋgí taa mbɔ́tí yáɓá náŋ á nzen. 37 La nyɛ́ ɔ pám á nzen nyí ɛ ŋga sūh á ɔ́kolá ví tín ɛ́ Olíva. Váŋ nɛ́ ɔbul vɛ́ɛ́ ví ɓayége, ŋyálāg la mivag, ɓá ɓétɛ cíŋ á lí ɓégɛ lí Ɔlolómɛ̄ ányúū binanaŋga bísɛ bí ŋgí ɛ́n. 38 Bú lágá nɛ: «Ndómbo ɛ ɓɛ́ la káísa, nyí ɛ ŋga sɔ́, á jóō lí Nyɔ́ŋ-Ɛsáŋɛ́! Nsaŋ á lóō la lipém á lóō lóō!» 39 Apuh á ɓot bí Élōg-Falísái, a ɓɛ́ɛ́ á póla limut, wú lágá Yésus nɛ́: «Á Ŋ̀yéglɛ, kímɛ ɓayége ɓɔ́ɔ nɛ́ bí tɔɔ pií!» 40 La Yésus ɔ tímānɛ̄ nɛ́: «Mag laga ɓɛ́nɛ nɛ́: kíyáɓɛ́nɛ ɓɔ́ ɓá tɔɔ́ pií, ŋgɔg nɛ́ ɛ́ ŋga tɛ́ɛ milón.» Yésus ag lee ányúū Yelúsalɛm 41 Ɛnɛ́ Yésus a sīŋglé á tísɔn nyí Yelúsalɛm, ɔ ɛ́n yɔ, ɔ ɓól liwú, 42 la bí biɓaŋgá nɛ́: «Ki ɓɔŋ nɛ́ wág ɔ yíig, nɛ́ láá ɔ ɓɔ̄ŋ ndí ɔ kūh nsaŋ mú á ví ɔlɔ́, ndí náŋ a sɔ́lɔ̄ wa á miíh! 43 Ɔɔ, ányúū yɔ́ɔ, alɔ́ ág kɛ li sɔ́ ápah ɓalem ɓɔ́ɔ bí ŋga kɛ́ li céŋ lí kɔ́tá á lí duhɛ lí wa. Bíg kɛ wa lí díí, bí lēgtánɛ wa bípah bísɛ; 44 bíg kɛ wa lí kɔgte, wa la ɓɔɔ́n ɓɔ́ɔ. Bí ŋgá kɛ ɓé wa lí yíg lí ŋgɔg tɔ ya nyí ɛ kahɛ́ á lóō lí nyíŋí, átɔm nɛ́ wāh lem ɓé pɛ eceg yé Ɔlolómɛ̄ a lɛ́ŋlé wa.» Yésus ag duhu ɓot bí nyuŋgá á ndáá-ēcɛ́ŋ-Ɔlolómɛ̄ ( Mat 21.12-13 ; Mlk 11.15-19 ; Yhn 2.13-16 ) 45 Ámbúh náŋ, Yésus ɔ níŋgí á ndáá-ēcɛ́ŋ-Ɔlolómɛ̄, ɔ ɓōtlé li duhu lí ɓot bí ŋgí nuŋu. 46 La nyɛ́ ɔ lága ɓɔ nɛ́: «Yá ciiɓɛ́ nɛ: ndáá yáma ɛg ɓɛ́ ndáá mikánɛ. Ndí ɓɛ́nɛ, maná yaanɛ́ yɔ lisɔlɓéné lí mítɔnɓa.» 47 Ɔlɔ́ sig, Yésus a ŋgí yéglɛ á ndáá-ēcɛ́ŋ-Ɔlolómɛ̄. Ɓakanʼyɛ ɓatíi-nsúlé, ɓayí-mbéndá la ɓakanʼyɛ ékombo bí ŋgí somo nyɛ́ lí ól. 48 Ndí bí ŋgí yí ɓé yéé ɓá nyɛɛ́ li ɓɔŋ, átɔm nɛ́ ɓot bísɛ bí ŋgí nyɔŋ eceg á lí ámble lí nyɛ. |
© 2023, CABTAL