Hebrifɔ 11 - Bulu Ntam Pɔpwɛ mʋ́a Israel Ɩlʋ

Hogyi

¹ Hogyi gyi ansɩ pʋdɩnka tɔá fʋmɔkʋwun, tamɛ fʋdɛ mʋ́ ɔkpa kɩsʋ.

² Aha amʋʋ betsia bɩmbɩ amʋ hogyi sʋ Bulu ansɩ legyi amʋ́ ɩwɩ.

³ Anɩ hogyi sʋ anɩlɛbɩá asʋn Bulu lɛblɩ pʋlɛ ɔyɩ. Mʋ́ sʋ tɔá ansibi towun lɛdalɩ tsu tɔá ansibi tamawuntɔ.

⁴ Hogyitɔ Habel lɔpʋ mʋ atɔ hahɛá ɩbʋ alɛ dʋn mʋ dɛhɛn Kain klɛ ha Bulu igyi. Mʋ hogyi sʋ Bulu ansɩ legyi mʋa mʋ atɔ hahɛ amʋ ɩwɩ, olotsu mʋá mʋ asʋn da ɔkpa. Ɩbʋ mʋ́tɔá olowu dodoodo, tamɛ mʋ hogyi amʋ sʋ ɔtra ɔdɛtɔɩ bɔfʋn ndɛ.

⁵ Hogyi sʋ Enok mowu asa Bulu lotsu mʋ, ɔhaa mowun mʋ. Bulu asʋn wanlɩnhɛ legyi mʋ ɩwɩ adansɩɛá olegyi Bulu ansɩ asa olotsu mʋ natɩ.

⁶ Mlɩkɩ, ɔhaa mɛ́ɛtalɩ gyi Bulu ansɩ nɩ ɔmɔhɔ mʋ gyi. Tsufɛ ilehian ánɩ́ ɔha ánɩ́ ɔbɛ́ba Bulu wa obóhogyiá Bulu bʋ ɩnʋ, ɔtɛka aha ánɩ́ bʋtodunka mʋ ɩkɔ.

⁷ Hogyitɔ Noa lonu asʋn ánɩ́ Bulu lɛbla mʋ tsu tɔá ɩmɔkʋnya ba ɩwɩ. Olobu Bulu, sre daka kpɔnkpɔɔnkpɔntɩ, pʋhɔ mʋa mʋ woyitɔ aha nkpa, brɛá ntsu lɔbʋla. Mʋ hogyi amʋ sʋ ɔyɩtɔ aha begyi pɔn, ɔlɔbwɛ ɔha ánɩ́ mʋ asʋn da ɔkpa Bulu ansɩtɔ.

⁸ Hogyi lɛha Abraham lobu Bulu brɛá Bulu lɛbla mʋ ɔbɛɛ, ɔdalɩ mʋ ɔmátɔ, ɔyɔ ɔsʋlʋá mʋ Bulu lɛhɩɛ ha mʋsʋ. Ɔlɛnatɩ dalɩ mʋ ɔmátɔ, omeyin ɔtɩnɛá ɔyɔ.

⁹ Hogyi lɛha ɔlɛyɛbwɛ ɔfɔɔ ɔsʋlʋ amʋʋ Bulu lɛhɩɛ yaɩ ha mʋ amʋsʋ. Tati-obuto oletsia ɩnʋ. Alɩ kɛn Isakɩ mʋa Yakob ánɩ́ Bulu lɛhɩɛ ɔsʋlʋ amʋ yaɩ ha ɛ betsia tati-mbuto ɔsʋlʋ amʋsʋ nɩ.

¹⁰ Tsufɛ Abraham letsia tati-obuto, ogyo wulu kpɔnkpɔɔnkpɔntɩá Bulu lɛda, imóobwie ɛkɛkɛɛkɛ.

¹¹ Hogyi lɛha Abraham mʋa mʋ ka Sara benya obi kwɩɩ. Ɩbʋ mʋ́tɔá badan tsʋn ɩkwɩɩsʋ, Sara ɛ menya ɩkwɩɩ. Abraham lohogyiá Bulu obégyi tɔá alahɩɛ yaɩsʋ.

¹² Ɩnɩ sʋ ɔmá kɛɩn ánɩ́ bʋma ɩklatɔ, bʋtsɔ fɛ ntsrakpabi ntɛ ɔpʋ ɔnɔ ɩsɩ bɛlɩn tsu Abraham ánɩ́ aladan tsʋn ɩkwɩɩsʋtɔ.

¹³ Hogyitɔ aha anfɩ fɛ́ɛ́ bowu. Ɩbʋ mʋ́tɔá amʋ́ ɩbɩ mɛda atɔá Bulu lɛhɩɛ yaɩ ha amʋ́ asa bowu. Tamɛ bowun mʋ́ sɩsɩ, amʋ́ ansɩ legyi mʋ́ ɩwɩ. Botsu mʋ́á afɔɔ pʋ́ ɔkpa atupʋ bʋgyi ɔyɩ anfɩtɔ.

¹⁴ Aha ánɩ́ botsu mʋ́ alɩ bʋdɛlɛ suna ánɩ́ bʋdɛ ɔmá ánɩ́ ɩbɔ́bwɛ amʋ́ onuto klɛ dunka.

¹⁵ Nɩ bʋdɛ ɔmá amʋʋ bɛdalɩ tsu mʋ́tɔ amʋ ɩwɩ susu a, tɛkɩ bodunka ɔkpa yinki yɔ ɩnʋ.

¹⁶ Tamɛ ɔsʋsʋ ɔmá ánɩ́ ɩbʋ akɩlɛ dʋn mʋ́ amʋʋ bɛdalɩ mʋ́tɔ amʋsʋ amʋ́ ansɩ dɩn. Mʋ́ sʋ ɩma Bulu pɛlɩá bɛ́tɩ mʋ bɛɛ, amʋ́ Bulu. Tsufɛ alala wulu kpɔnkpɔɔnkpɔntɩ kʋ yaɩ ha amʋ́.

¹⁷ Hogyi lɛha Abraham lɛkɩta mʋ bi Isakɩ ɔyɔbɔ afɔdɩɛ ha Bulu brɛá Bulu lɔsɔ mʋ kɩ. Ɩbʋ mʋ́tɔá obi anfɩ Bulu lɛhɩɛ mʋ ánɩ́ ɔbɔ́kwɩɩ nɩ, tamɛ ɔmɔtswɛ mʋ́ kpʋkpʋ. Ɔlɔkʋsʋ pʋ mʋ bi ɔkʋkʋnʋ ɔkʋlɛ amʋ ɔyɔbɔ afɔdɩɛ amʋ.

¹⁸ Ɩbʋ mʋ́tɔá alɩ brɛ amʋtɔ a, Bulu labla mʋ ɔbɛɛ, “Fʋ bi Isakɩ abi-aná ɔbɔ́bwɛ fʋ abi-aná nɩ.”

¹⁹ Tamɛ Abraham lotsu mʋ́á Bulu ɔbɛ́talɩ tsinki Isakɩ. Lɛlɛ mʋ́ ɔkpa ɔkʋsʋ a, ɔlɛlanya Isakɩ fɛ ɔha ánɩ́ Bulu lakʋsʋa tsu afulitɔ.

²⁰ Hogyi lɛha Isakɩ loyula mʋ atabi Yakob mʋa Esau. Mʋ ansɩ dɩn ánɩ́ Bulu ɔbɔ́bwɛ tɔá ɔlɛhɩɛ ha amʋ́ ɛkɛkʋ.

²¹ Hogyitɔ brɛá Yakob ɔba bowu a, oloyula Yosef abi anyɔ amʋ, olobun mʋ oyi yiahɛsʋ sum Bulu.

²² Hogyitɔ brɛá Yosef ɔba bowu a, ɔlɛblɩ ɔbɛɛ, Bulu ɔbɛ́lɛ Israelfɔ tsu Egyipte ɔmátɔ. Mʋ́ sʋ ɔlɛda amʋ́ ɔla ɔbɛɛ, bʋmási mʋ awú tswɩ ɩnʋ.

²³ Hogyi lɛha brɛá bɔkwɩɩ Mose a, bɔpʋ mʋ ŋain tsra asa, tsufɛ bowun ánɩ́ ɔbʋ akɩlɛ. Mʋ́ sʋ bʋmenya owie amʋ mbla ánɩ́ ɔlɔwa tswɩ ifu.

²⁴ Hogyi lɛha Mose lekina ánɩ́ bʋmátɩ mʋ Egyipte owie mʋ bi tsɩhɛ mʋ bi brɛá ɔlɛdan.

²⁵ Olotsula ánɩ́ bʋwa mʋa Bulu aha ɩwɩɔsɩntɔ, dʋn ánɩ́ obénya lakpanbwɛ ɩwɩ ansigyi brɛ itinbi.

²⁶ Olotsula ánɩ́ bʋsʋpa mʋ Kristo sʋ. Tsufɛ ɩbɛ́hɩɛ wa labi ha mʋ dʋn ánɩ́ obénya Egyipte atonyahɛ fɛ́ɛ́. Mʋ ansɩ dɩn ɩkɔá Bulu ɔbɛ́ka mʋ ɛkɛkʋsʋ.

²⁷ Hogyi lɛha Mose lɛnatɩ Egyipte ɔmátɔ, omenya owie amʋ ɔblɔ ifu. Mʋ ansɩ dɩn Buluá ɔhaa tamapʋ ansibi wunsʋ. Mʋ́ sʋ olotomi, omeyinki ɔma.

²⁸ Hogyi lɛha mʋ ɔlɛha Israelfɔ befi Katsʋn Nkɛ gyi asɩ. Ɔlɛha amʋ́ bɔpʋ obugya kpa amʋ́ obu-ɔnɔ, mɛnɩ Bulu-ɔbɔpʋá ɔtɔmɔ aha ɔmɔ́ɔpʋ ɩbɩ da amʋ́ bitɩ.

²⁹ Hogyi lɛha Israelfɔ bɔtsʋn Ɔpʋ Pɛpɛ amʋtɔ fɛ ɔsʋlʋ wʋlɩhɛsʋ bʋna. Tamɛ brɛá Egyiptefɔ ɛ bɛɛ abʋtsʋn a, ɔpʋ amʋ lɛkɩta amʋ́.

³⁰ Hogyi lɛha Israelfɔ bɛnatɩ bomli abuntiá bɔpʋgyi ɩban wa Yeriko wulu nkensienɔ, ilobwie bun gbloo.

³¹ Hogyi lɛha obu-ɔnɔ otsiapʋ Rahab mowu tsɩa aha ánɩ́ bʋmɔhɔ Bulu gyitɔ. Tsufɛ ɔlɔhɔ Israelfɔ ansɩ awakɩpʋ afɔɔ wanklaan.

³² Ilehian ánɩ́ nɛ́tra wanlɩn ɩkʋ ɛ? Brɛ mɔtsɔá nɔ́wanlɩn Gideon mʋa Barak pʋ́ Samson, Yefta mʋa Dawid, Samuel mʋa Bulu ɔnɔsʋ atɔɩpʋ amʋ hogyi ɩwɩ asʋn.

³³ Hogyi lɛha amʋ́ bɔkɔ ɔmá-ɔmá gyi amʋ́sʋ, bɔbwɛ tɔá ɩda ɔkpa. Benya atɔá Bulu lɛhɩɛ ha amʋ́, bɛha agyata ndatɔ lɛklɩ.

³⁴ Bodun ogya kpɔnkpɔntɩ, bʋmesin ɩsa. Hogyi lɛha amʋ́á bɔpɔn benya ɔwʋnlɩn, amʋ́ akʋ benya ɩkɔ tumi, gyi amʋ́ anyabasʋ.

³⁵ Bulu letsinki atsɩ akʋ afuli ha amʋ́. Aha bɛpɩtɩ amʋ́ akʋ atɔ alɩɩ mɔ amʋ́. Mʋ́ o a, bʋmotsula kina Bulu. Ɩlɔwa amʋ́ ɔdwɛá bɔ́mɔ amʋ́ dʋn ánɩ́ béyinki Bulu ɔma, mɛnɩ Bulu ɔbɔ́kʋsʋa amʋ́, bénya nkpa ánɩ́ ɩbʋ alɛ dʋn.

³⁶ Bɔbwɛ amʋ́tɔ akʋ ahinla, pɩtɩ amʋ́ mplɩ. Bɔwa amʋ́ akʋ ɩkan, pʋ amʋ́ tswɩ obu.

³⁷ Bɛda amʋ́tɔ akʋ abwi mɔ, pʋ saa bɔɩ akʋtɔ, akʋ ɛ besin ɔdayi ɔnɔ. Amʋ́ akʋ ɛ bɛdɩ akufa mʋ́a akpala nwʋlʋ-kpakpatɔ natɩ ki, akʋ bɛdɩ akʋn. Bɛdɩnka akʋsʋ, wa amʋ́ akʋ ɛ ɩwɩɔsɩntɔ.

³⁸ Tɛkɩ megyi ɔyɩ anfɩ odutɔ aha anfɩ bétsia asa. Adimbitɔ mʋ́a abʋsʋ bɛnatɩ ki fɛ ɔkʋn abɔpʋ, tsia dɩ abwi alatɔ mʋ́a mbɔtɔ.

³⁹ Amʋ́ hogyi sʋ Bulu ansɩ legyi amʋ́ fɛ́ɛ́ ɩwɩ. Ɔkʋkʋ ɩbɩ mɛda tɔá Bulu lɛhɩɛ yaɩ.

⁴⁰ Tsufɛ atɔá ɩbʋ alɛ, ɩbɔ́wa labi ɩwɩ Bulu lɔbwɛ agywɩɩn yaɩ ha anɩa amʋ́nyɔ fɛ́ɛ́. Mʋ́ sʋ amʋ́ nkʋlɛ bʋmɛ́ɛtalɩ nya mʋ́, yɔfʋn brɛá Bulu labwɛ anɩa amʋ́nyɔ fɛ́ɛ́ anɩlafʋn mʋ ansɩtɔ.