Kojolɔi 9 - ŊMALƐ KRƆŊKRƆŊ LƐAbimelek 1 Agbɛnɛ Abimelek, Yerubaal bi lɛ, yiŋ etee enyɛ nyɛmimɛi, aŋɔɔ yɛ Shekem maŋ lɛ mli. Ekɛ amɛ kɛ enyɛ tsɛ we lɛ weku lɛ fɛɛ yawie ni ekɛɛ, 2 “Nyɛfai nɛ, nyɛbia yɛ Shekembii fɛɛ ahiɛ akɛ, ‘Te emli nɔ ni hi hã nyɛ hu? Akɛ Yerubaal bihii nyɔŋmai kpawo lɛ fɛɛ aye nyɛnɔ, aloo mɔ kome kɛkɛ aye nyɛnɔ?’ Nyɛkaia hu akɛ, mi lɛ, nyɛheloo kɛ lá ji mi.” 3 Kɛkɛ ni enyɛ nyɛmimɛi lɛ wie wiemɔi nɛɛ fɛɛ amɛhã lɛ yɛ Shekembii lɛ fɛɛ atoiŋ. Shekembii lɛ kɛɛ akɛ esa akɛ amɛnyiɛ Abimelek sɛɛ, ejaakɛ amɛkɛɛ, “Wɔnyɛmi ni.” 4 Amɛŋɔ jwiɛtɛi kukuji nyɔŋmai kpawo kɛjɛ Baal-Berit we lɛ amɛhã lɛ. Abimelek kɛ shika nɛɛ bɔ yakayaka gbɔmɛi yibulɔi apaa koni amɛnyiɛ esɛɛ. 5 Etee etsɛ we lɛ yɛ Ofra, ni eyagbe Gideon bihii nyɔŋmai kpawo lɛ ni ji enyɛmimɛi lɛ, yɛ tɛ kome nɔ. Shi Yotam ni ji Gideon nakutsoŋbi lɛ kome pɛ shwɛ, ejaakɛ etee ehe. 6 Kɛkɛ ni Shekembii lɛ fɛɛ kɛ Milo we lɛ fɛɛ naa bakpe shi ni amɛtee amɛyawo Abimelek maŋtsɛ yɛ kaimɔ tso kpeteŋkple ni yɔɔ Shekem lɛ shishi. 7 Be ni ayagba Yotam lɛ, eyiŋ etee eyadamɔ Gerizim gɔŋ lɛ yiteŋ ni ebo ekɛɛ Shekembii lɛ akɛ, “Nyɛboa mi toi, nyɛ Shekembii, koni Nyɔŋmɔ hu abo nyɛ toi. 8 Gbi ko lɛ tsei yiŋ tee koni amɛyafɔ amɛteŋ mɔ ko mu ni amɛwo lɛ maŋtsɛ. Amɛkɛɛ mutso akɛ, ‘Ye wɔnɔ maŋtsɛ.’ 9 Shi mutso kɛɛ amɛ akɛ, ‘Ani mihã mimu ni akɛwoɔ nyɔŋmɔi kɛ gbɔmɛi ahiɛ nyam lɛ abɔ mi ni miyaye tsei anɔ lo?’ 10 Kɛkɛ ni tsei lɛ yakɛɛ agbãmitso akɛ, ‘Bo lɛ ba ni obaye wɔnɔ.’ 11 Shi agbãmitso kɛɛ amɛ akɛ, ‘Ani mihã miŋɔɔmɔ kɛ miyibii kpakpai lɛ abɔ mi ni miyaye tsei anɔ lo?’ 12 Kɛkɛ ni tsei lɛ yakɛɛ waintso akɛ, ‘Bo lɛ ba ni obaye wɔnɔ, maŋtsɛ.’ 13 Shi waintso kɛɛ amɛ akɛ, ‘Ani mihã midãa ni shɛjeɔ nyɔŋmɔi kɛ gbɔmɛi amii lɛ abɔ mi, ni mayaye tsei anɔ lo?’ 14 Kɛkɛ ni tsei lɛ fɛɛ yakɛɛ ŋmeitso akɛ, ‘Bo lɛ ba ni obaye wɔnɔ mɔ.’ 15 Shi ŋmeitso kɛɛ tsei lɛ akɛ, ‘Kɛji nyɛmiiwo mi maŋtsɛ anɔkwale mli lɛ, no lɛ nyɛbaa nyɛbabaa abo yɛ mishishi hɔ̃ɔŋ lɛ mli; shi kɛjeee nakai lɛ, no lɛ la ajɛ ŋmeitso mli ni eyashã Lebanon tsenedrui lɛ.’ ” 16 Yotam tee nɔ akɛ, “No hewɔ lɛ, agbɛnɛ maŋtsɛ ni nyɛwo Abimelek lɛ, ani anɔkwa kɛ jalɛ sane nyɛye lɛ? Ani ekpakpa nyɛfee Gideon kɛ ewe lɛ? Ani nii ni Gideon tsu ehã nyɛ lɛ nyɛto lɛ najiaŋ bɔ ni sa? 17 Ejaakɛ mitsɛ wu hã nyɛ; ekɛ ehe wo osharã mli, ni ekɛjie nyɛ yɛ Midianbii adɛŋ. 18 Shi ŋmɛnɛ nyɛte shi nyɛwo mitsɛ we lɛ, ni nyɛgbe ebihii lɛ, mɛi nyɔŋmai kpawo sɔŋŋ, yɛ tɛ kome nɔ; ni nyɛwo Abimelek, eweyoo bi lɛ, Shekembii amaŋtsɛ, ejaakɛ nyɛnyɛmi ji lɛ. 19 No hewɔ lɛ, kɛji anɔkwa kɛ jalɛ sane nyɛye Gideon kɛ ewe lɛ ŋmɛnɛ gbi nɛɛ lɛ, no lɛ nyɛnyaa Abimelek he, ni lɛ hu enya nyɛhe. 20 Shi kɛjeee nakai ni lɛ, no lɛ la ajɛ Abimelek mli ni eyashã Shekembii lɛ kɛ Milo we lɛ; asaŋ la ajɛ Shekembii lɛ amli kɛ Milo we lɛ ni eyashã Abimelek.” 21 Shi akɛni Yotam miishe enyɛmi Abimelek gbeyei hewɔ lɛ Yotam jo foi, ni egbala ehe shi kɛtee Beer, ni eyahi jɛi. 22 Abimelek ye Israelbii anɔ afii etɛ̃. 23 Kɛkɛ ni Nyɔŋmɔ hã nyɛɛ ba Abimelek kɛ Shekembii lɛ ateŋ; Shekembii lɛ yeee Abimelek anɔkwa. 24 Afee enɛ bɔ ni afee koni gbe ni agbe Gideon musuŋbii nyɔŋmai kpawo lɛ, agbala amɛnyɛmi Abimelek, kɛ Shekembii lɛ atoi yɛ he, ejaakɛ amɛ amɛwo Abimelek hewalɛ ni egbe enyɛmimɛi lɛ. 25 Shekembii lɛ to kawolɔi yɛ gɔji lɛ ayiteŋ koni amɛwo Abimelek ka. Kawolɔi nɛɛ shɔ̃ɔ mɛi fɛɛ ni tsɔ̃ɔ gbɛ lɛ nɔ lɛ anii yɛ amɛdɛŋ. Ayagba Abimelek. 26 Kɛkɛ ni Gaal, Ebed bi lɛ, kɛ enyɛmimɛi lɛ ba Shekem, ni Shekembii lɛ kɛ amɛhiɛ fɔ̃ amɛnɔ. 27 Amɛje kpo kɛtee amɛŋmɔji ashi. Amɛkpa amɛwaintromi lɛ amli yibii ni amɛŋã wain lɛ. Kɛkɛ ni amɛye gbijurɔ. Amɛtee amɛnyɔŋmɔ lɛ we lɛ. Amɛyeyee nii; amɛnunuu dãi, ni amɛye Abimelek he fɛo. 28 Gaal, Ebed bi lɛ, kɛɛ: “Namɔ ji Abimelek, ni namɛi ji wɔ Shekembii ni wɔsɔmɔɔ lɛ? Ani Gideon bi lɛ kɛ esafoiatsɛ Zebul lɛ, jeee Hamor ni to Shekem lɛ sɔ̃ɔlɔi ji amɛ be ko ni eho? Mɛɛ hewɔ mɔ esa akɛ wɔɔsɔ̃mɔ lɛ? 29 Mina ni maŋ nɛɛ yɛ midɛŋ ni kulɛ makpa Abimelek. Makɛɛ Abimelek akɛ, ‘Hã ota lɛ yi afa, ni ofã kɛba.’ ” 30 Be ni Zebul, maŋ lɛ mli lumɔ lɛ, nu Ebed bi Gaal wiemɔi lɛ, emli wo la, 31 ni etsu mɛi kɛtee Abimelek ŋɔɔ yɛ Aruma ekɛɛ, “Ebed bi Gaal kɛ enyɛmimɛi lɛ eba Shekem, ni amɛmiiwo maŋ lɛ yiŋ ni amɛte shi amɛwo bo. 32 No hewɔ lɛ, tee shi nyɔɔŋ, bo kɛ omɛi lɛ, ni oyawo ka yɛ ŋã lɛ nɔ. 33 Leebi, kɛ hulu te shi pɛ, tee shi mra ni obatua maŋ lɛ. Kɛji Gaal kɛ emɛi lɛ je kpo banina bo lɛ, feemɔ amɛ bɔ ni ooonyɛ.” 34 Abimelek kɛ emɛi lɛ fɛɛ te shi nyɔɔŋ. Amɛjara amɛmli kui ejwɛ, ni amɛwo Shekem he ka. 35 Kɛkɛ ni Gaal, Ebed bi lɛ, je kpo, ni eyadamɔ maŋ lɛ agbo lɛ naa. Abimelek kɛ emɛi lɛ te shi kɛjɛ kawoohe lɛ. 36 Gaal na mɛi lɛ ni ekɛɛ, “Naa, gbɔmɛi miijɛ gɔji lɛ ayiteŋ miikpeleke shi.” Zebul kɛɛ lɛ akɛ, “Gɔji lɛ asusuma onaa tamɔ gbɔmɛi lɛ.” 37 Shi Gaal wie ekoŋŋ ekɛɛ, “Naa, gbɔmɛi miijɛ gɔŋ lɛ teŋ miikpeleke shi kɛmiiba, ni ku kome jɛ klamɔfoi atso kpele lɛ he gbɛ kɛmiiba.” 38 Kɛkɛ ni Zebul bi Gaal akɛ, “Agbɛnɛ nɛgbɛ onaabu ni okɛkɛɛ akɛ, ‘Namɔ ji Abimelek ni wɔsɔmɔɔ lɛ’ lɛ yɔɔ? Ani jeee gbɔmɛi lɛ ni ojɛɔ amɛ lɛ nɛ? Agbɛnɛ jee kpo ni okɛ amɛ ayawu.” 39 Kɛkɛ ni Gaal je kpo kɛnyiɛ Shekembii lɛ ahiɛ, ni ekɛ Abimelek bawu. 40 Shi Abimelek wo Gaal foi, ni enyiɛ Gaal sɛɛ. Apilapilai, ni mɛi babaoo nyɔnyɔɔi aahu kɛyashi maŋ lɛ agbo lɛ naa tete. 41 Abimelek hi Aruma; ni Zebul shwie Gaal kɛ enyɛmimɛi lɛ kɛje Shekem ni no hewɔ lɛ, ehiii amɛ jɛihilɛ dɔŋŋ. 42 Be ni je tsɛre lɛ, maŋbii lɛ je kpo kɛtee ŋã lɛ nɔ. 43 Ayagba Abimelek. Hewɔ lɛ eŋɔ emɛi lɛ, ni ejara amɛmli kui etɛ̃. Eyawo ka yɛ ŋã lɛ nɔ. Kɛkɛ lɛ eyaakwɛ lɛ, naa maŋbii lɛ ni amɛmiije kpo kɛmiijɛ maŋ lɛ mli. Abimelek te shi wo amɛ, ni etswia amɛ nii. 44 Abimelek kɛ ku ni kɛ lɛ nyiɛ lɛ tsɛ̃ kɛtee amɛhiɛ ni amɛyadamɔ maŋ lɛ agbo lɛ naa. Kɛkɛ ni kui krokomɛi enyɔ lɛ tsɛ̃ kɛyanina Shekembii fɛɛ ni yɔɔ ŋã lɛ nɔ lɛ, ni amɛgbe Shekembii lɛ fɛɛ. 45 Abimelek kɛ Shekem maŋ lɛ wu nakai gbi muu lɛ fɛɛ, ni eŋɔ maŋ lɛ. Egbe gbɔmɛi ni yɔɔ mli lɛ. Ebutu maŋ lɛ, ni ekɛ ŋoo shwã mli. 46 Be ni Shekem mɔɔ lɛ mli hii lɛ fɛɛ nu enɛ lɛ, amɛyabote El-Berit we lɛ mɔɔ lɛ mli. 47 Ayagba Abimelek akɛ Shekem mɔɔ lɛ mli hii lɛ fɛɛ eyabua amɛhe naa. 48 Kɛkɛ ni Abimelek kɛ emɛi lɛ fɛɛ kwɔ Zalmon gɔŋ lɛ kɛtee eyiteŋ. Abimelek kɔ lema ehiɛ edɛ̃. Eyafo tso nine ko, ni ewo etswa ekoŋ. Ekɛɛ mɛi ni ekɛnyiɛ lɛ akɛ, “Nɔ ni nyɛna ni mifee nɛɛ, nyɛhe afea oya ni nyɛfea nakai.” 49 No hewɔ lɛ, mɛi lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ yafo tso nine, ni amɛkɛnyiɛ Abimelek sɛɛ. Amɛkɛbashwie mɔɔ lɛ he ni amɛma mɔɔ lɛ naa la. Gbɔmɛi ni yɔɔ mɔɔ lɛ mli lɛ, hii kɛ yei aaafee akpe lɛ fɛɛ hu gboi. 50 Kɛkɛ ni Abimelek yiŋ etee Tebez. Eyabɔ nsra ewo maŋ lɛ he, ni eŋɔ. 51 Shi mɔɔ ni wa ko yɛ maŋ lɛ teŋ, ni maŋbii lɛ jo foi kɛtee jɛi, hii kɛ yei fɛɛ. Amɛŋã amɛyi, ni amɛkwɔ mɔɔ lɛ kɛtee eyiteŋ. 52 Abimelek ba, ni ebatua mɔɔ lɛ. Etsi ebɛŋkɛ mɔɔ lɛ shinaa lɛ koni ema mɔɔ lɛ naa la. 53 Shi yoo ko ŋmɛɛ wiɛbi he etswa Abimelek yiteŋ, ni ejwa Abimelek yitsoŋoŋo lɛ. 54 Oya nɔŋŋ ni Abimelek tsɛ oblanyo ni hiɛ lɛ Abimelek lɛ etawuunii lɛ, ni efã oblanyo lɛ akɛ, “Gbalamɔ oklante ni ogbe mi, koni akakɛɛ yɛ mihe akɛ, ‘Yoo po gbe lɛ.’ ” No hewɔ lɛ, oblanyo lɛ tsu Abimelek nɔ, ni egbo. 55 Be ni Israelbii lɛ na akɛ Abimelek enyɔ lɛ, amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ yiŋ etee emaŋ. 56 Efɔŋ ni Abimelek fee etsɛ akɛ egbe etsɛ lɛ bii nyɔŋmai kpawo lɛ, bɔ ni Nyɔŋmɔ wo he nyɔmɔ nɛ. 57 Asaŋ efɔŋ ni Shekembii fee lɛ, Nyɔŋmɔ gbala amɛtoi yɛ fɛɛ he; ni Yotam Gideon bi lɛ, loomɔ lɛ ba amɛnɔ. |
Bible in Ga Language © Bible Society of Ghana, 2020.
Bible Society of Ghana