Máfìù 23 - Wè-dɔ-wè DɛɛZízɛ̀ e lìè‐wè gèe é gbɛ̃̀á Wálà kii‐dɔ‐mìà wà Fálásíì‐mìàa o mɔ̀ ( Máà 12.38-39 ; Lúù 11.43 , 46 ; 20.45-46 ) 1 Lɛ̀ e kɛ kília, Zízɛ̀ e wɔ̃́ dò gèe mia kù ɛ̃́ɛ̃́ là tòà‐píé‐mìà lɛ̀ɛ weeá kélɛ̀, 2 “Wálà kii‐dɔ‐mìà wà Fálásíì‐mìàa waà yà gbaa Móózè yàlà mɔ̀. 3 À mɔ́ɔ̀ wɔ̃̀ mɔ̀ɔ, lɛ ka mɔ̀ ká o wéè kɛ, ɛ̃́ɛ̃́ lɛ ka mɔ̀ ká tó wɔ̃́ kɛ‐zì séĩ́ lɛ́ ò zɔ̃̀ɔ̃̀ ka lɛ̀ɛ píé. Kɛɛ yékɛ̀ ká o kɛ‐wɔ̃̀ kɛ, ɓii òó wɔ̃́ lɛ́ ò gèea kɛ. 4 Óò vũ gbííni lɛ́ à diè lɛ mi làa lùù, tó wáà yà mia wĩĩ́. Tó òó o kɔ̀‐wɛ́nɛ́ doó dà mia píé gbũ̀‐o‐mɔ̀ ká. 5 Óò pɛ séĩ́ kɛ̀ mia wà o gɛ̃̀ɛ̃ɛ̃̀ wɛ̃́ĩ̀. Pɛ lɛ́ Wálà kiia lɛ à yí, lɛ́ ò à yà o pelà, wáà dò dũ̀ o póó mɔ̀ɔ, óò à kɛ̀ gbùò gbùò. Ɛ́ɛ̃́ o zì sɔ́ɔ à vìà‐víá lɛ́ lɛ à mɔ̀ɔ, óò o kɛ̀ gbèĩ gbèĩ. 6 Óò nàà lɛ̀ kpànazɛ̀ ká ó yà yi yé waà ló kpílì làa ká. Ɛ́ɛ̃́ óò nàà yà‐pìè kpànazɛ̀ ká o zì Wálà‐kà wì. 7 Ɛ́ɛ̃́ zeĩ́, óò nàà mia ó wéé o píé ɓɛ̀lɛyà ká lɔ́ɔ́ kpánà píé. Ɛ́ɛ̃́ óò nàà mia ó o sí Tísɛ̀. 8 Kɛɛ yékɛ̀ ó ka sí Tísɛ̀. Ƃii ka séĩ́ ka lèe‐gé vɔ̀ ká. Ɛ́ɛ̃́ kà Pɛ‐zɔ̃̀ɔ̃̀‐mì lɛ nɔ́ doó. 9 Ɛ́ɛ̃́ yékɛ̀ ká mi nɔ́ɔ fé lɛ́ e kpóṹ là zèea sí ka dàa, ɓii ka Dàa lɛ nɔ́ doó lɛ́ e lɛ̀ía. 10 Ɛ́ɛ̃́ yékɛ̀ bɛ̃̀ɛ̃ ó ka sí mia dàa‐mì, ɓii mi doó lɛ́ nɔ́ e ka Dàa‐mì káa. Ye lɛ́ e Kɛ́lɛ̀ì káa. 11 Mi yé lɛ kpànazɛ̀ ka bàa, lɛ à mɔ̀ é kɛ kà yɛɓo‐kɛ‐mì ká. 12 Mi lɛ́ è e dìè si lɛ̀ía, óò lo nuù à ká tã́ã̀. Ɛ́ɛ̃́ mí è lo e dìè ká tã́ã̀a, óò lo à síì lɛ̀í. Zízɛ̀ e mɛ̀ĩ́‐sà káá o wĩĩ́ o dìè wɛlɛ liì mɔ́ɔ̀ wɔ̃̀ mɔ̀ ( Máà 12.40 ; Lúù 11.39-42 , 44 , 52 ; 20.47 ) 13 “Zi sùu kpɛɛ̀ lɛ́ wɔ̃́ yéĩ̀zɛ̀ kɛɛ̀ lɛ à ká Wálà kii‐dɔ‐mìà, ɛ̃́ɛ̃́ Fálásíì‐mìà ka ká ké. Ka ka dìè wɛlɛ‐li‐mìà ká. Káà zi lɛ́ è lo lɛ̀ lɛ́ Wálà lɛ́ e lɛ̀ía, tóò lɛ mia là yia mɔ̀ɔ, tàà mia gɛ̀nɛ̀. Kɛɛ ka dìè‐tĩ́ kàá naa ká ló yi, ɛ̃́ɛ̃́ mia lɛ́ ò nàà ó ló yia, kàá wéé à mɔ̀ ó ló yi. [ 14 “Zi sùu kpɛɛ̀ lɛ́ wɔ̃́ yéĩ̀zɛ̀ kɛɛ̀ lɛ à ká Wálà kii‐dɔ‐mìà ɛ̃́ɛ̃́ Fálásíì‐mìà ka ká ké. Ka ka dìè wɛlɛ‐li‐mìà ká. Káà lee lɛ́ lɛ gã̀ã káa, là pɛ ɓèlè à kɛ̀lɛ̀ gbã́ã̀ ká. Yé kaà à kɛ kília, káà ka dìè wɛlɛ li sɛ̀nɛ‐ɓò gbèĩ ká. À mɔ́ɔ̀ wɔ̃̀ mɔ̀ɔ, mɛ̀ĩ́‐sà lɛ́ è lo káà ka wĩĩ́a, lɛ́ɛ̀ lo kɛɛ̀ yɔɔ kpó‐kpó ɓo.] 15 “Zi sùu kpɛɛ̀ lɛ́ wɔ̃́ yéĩ̀zɛ̀ kɛɛ̀ lɛ à ká Wálà kii‐dɔ‐mìà ɛ̃́ɛ̃́ Fálásíì‐mìà ka ká ké. Ka ka dìè wɛlɛ‐li‐mìà ká. Káà mɛ̀ĩ́ kã, tó káà sɛ́lɛ́ pɛ̀ɛ̀ e zèí, kɛ ká mi kɛ é kɛ tò‐ka‐píé mì ká. Yé kaà gɛ̃̀ɛ, káà mí e kília kɛ̀, tó lò tíé‐pà áà mɛ́ kũ̀, é dieá bɛ̃̀ɛ̃ ka zìa là pɔ̃ũ le. 16 “Zi sùu kpɛɛ̀ lɛ́ wɔ̃́ yéĩ̀zɛ̀ kɛɛ̀ lɛ à ká mia nyìɛ káàa zɛ̀ lɛ́ kà líé si mia káa ká ké. Káà gèe kélɛ̀, ‘Yé mi dò aà e náá kpɔ́ sálà‐ɓò‐Wálà‐lɛ̀ɛ‐kàa mɔ̀ɔ, ye wá wɔ̃́ dò ká. Kɛɛ yé mi aà e náá kpɔ́ góò lɛ́ e Wálà‐kà e kília mɔ̀ɔ, lɛ à mɔ̀ é wɔ̃́ lɛ́ a mɔ́ɔ̀ e náá kpɔ́ ɓoa kɛ.’ 17 Bè‐mìà nyìɛ káàa zɛ̀ ka ké ɓɛ. Góòa, wà sálà‐ɓò‐Wálà‐lɛ̀ɛ‐kà lɛ́ è à kɛ̀, lɛ́ góòa è kɛ̀ Wálà là pɛ káa, dé e kpànazɛ̀? 18 Zéniía, káà gèe kélɛ̀, ‘Yé mi dò aà e náá kpɔ́ sálà‐ɓòà‐là‐pɛ̀ mɔ̀ɔ, ye wá wɔ̃́ dò ká. Kɛɛ yé mi aà e náá kpɔ́ pɛ ké yee ò sálà ɓoáa mɔ̀ɔ, lɛ à mɔ̀ é wɔ̃́ lɛ́ a mɔ́ɔ̀ e náá kpɔ́ ɓoa kɛ.’ 19 Mia nyìɛ káàa zɛ̀ ka ké ɓɛ. Sálà‐ɓo‐pɛ̀ɛ wà sálà‐ɓòà‐là‐pɛ̀ lɛ́ è à kɛ̀, lɛ́ sálà‐ɓo‐pɛ̀ɛ è kɛ̀ Wálà là pɛ káa, dé e kpànazɛ̀? 20 À mɔ́ɔ̀ wɔ̃̀ mɔ̀ɔ, yé mi aà e náá kpɔ́ sálà‐ɓòà‐là‐pɛ̀ɛ mɔ̀ɔ, kɛɛ aà e náá kpɔ́ à mɔ̀, ɛ̃́ɛ̃́ pɛ séĩ́ lɛ́ lɛ à làa mɔ̀ nɔ́ kíli. 21 Ɛ́ɛ̃́ yé mi aà e náá kpɔ́ sálà‐ɓò‐Wálà‐lɛ̀ɛ‐kà mɔ̀ɔ, kɛɛ aà e náá kpɔ́ à mɔ̀, ɛ̃́ɛ̃́ Wálà lɛ́ ká e kília lɛ à yà‐pìè káa mɔ̀ nɔ́ kíli. 22 Ɛ́ɛ̃́ yé mi aà e náá kpɔ́ lɛ̀í mɔ̀ɔ, kɛɛ aà e náá kpɔ́ Wálà là dɔ‐táŋáná mɔ̀, wà mi lɛ́ lɛ yàá à làa mɔ̀ nɔ́ kíli. 23 “Zi sùu kpɛɛ̀ lɛ́ wɔ̃́ yéĩ̀zɛ̀ kɛɛ̀ lɛ à ká Wálà kii‐dɔ‐mìà ɛ̃́ɛ̃́ Fálásíì‐mìà ka ká ké. Ka ka dìè wɛlɛ‐li‐mìà ká. Káà kà ɓòo‐yíí‐ɓɔ pɔ̀ɔ̀, lɛ́ e kélɛ̀ ɓèlè‐wèĩ̀ ɛ̃́ɛ̃́ màà‐yè‐ŋèlè, e bɛ̀i, péní‐gùòa káà o vũ̀‐lé‐ɓɔ nɔ. Kɛɛ ka zò lɛ́ɛ̀ kpàà wɔ̃́ lɛ́ lɛ kpànazɛ̀ kpó‐kpó ɓo lɔ́ɔ̀ɔ yía mɔ́ɔ̀ wɔ̃̀ là. Ye lɛ́ e kélɛ̀, wɔ̃́ kpeĩ kɛɛ̀, wà mi yéĩ̀ kṹũ̀, ɛ̃́ɛ̃́ mi kɛ̀ zò‐dɔ̀à‐mɔ̀‐mì káa. Kɛɛ lɛ ka mɔ̀ ká wɔ̃́ nì e kéa kɛ, kɛɛ à kɛɛ̀ yía, yékɛ̀ ka zò é kpaa à yé e tóa kɛ‐wɔ̃̀ là. 24 Mia líé‐sí‐mìà nyìɛ káàa zɛ̀ ka ké ɓɛ. Káà sèsè ɓo kà mi‐yìì bà, tó káà kĩ́ã́mò yee mánì. 25 “Zi sùu kpɛɛ̀ lɛ́ wɔ̃́ yéĩ̀zɛ̀ kɛɛ̀ lɛ à ká Wálà kii‐dɔ‐mìà ɛ̃́ɛ̃́ Fálásíì‐mìà ka ká ké. Ka ka dìè wɛlɛ‐li‐mìà ká. Káà kɔ́pò wà páni o gbĩ mɛ́ pɛ̀lɛ̀. Kɛɛ o yí zàá paà lɛ pɔɔ̀ lɛ́ kaà à kṹ gana káá, wà ka dìè zò‐dà‐wɔ̃̀ kɛɛ̀ ká. 26 Fálásíì mi nyìɛ káàa zɛ̀ i ké ɓɛ. Ì pɛ lɛ́ e kɔ́pòa yía pɛ́lɛ́ nɛ́. Yé aà kɛ kília, à gbĩ mɛ́ lɛ́ɛ̀ lo ɓɔɔ̀. 27 “Zi sùu kpɛɛ̀ lɛ́ wɔ̃́ yéĩ̀zɛ̀ kɛɛ̀ lɛ à ká Wálà kii‐dɔ‐mìà ɛ̃́ɛ̃́ Fálásíì‐mìà ka ká ké. Ka ka dìè wɛlɛ‐li‐mìà ká. Ka kélɛ̀ ɓɔ́à lɛ́ o ɓɛlɛ púlú táá mɔ̀ɔ lɛ́ ɓe. O gbĩ mɔ̀ lɛ sɛ̀, kɛɛ o yí zàá paà lɛ mia gaàa wɛ́lɛ́ wà pɛ vúàa nì ká. 28 Zi nɔ́ doóa káa, ka mia séĩ́ lɛ̀ɛ kpeĩ, yé waà ka gɛ̃̀ɛ ká. Kɛɛ ka yí zàá paà lɛ ka dìè wɛlɛ li wɔ̃̀, e bɛ̀i, wɔ̃́ yɔɔ kɛ‐wɔ̃̀ ká. Zízɛ̀ a gèe kélɛ̀ wɔ̃́ yéĩ̀zɛ̀ lɛ́ɛ̀ lo kɛɛ̀ o ká ( Lúù 11.47-51 ) 29 “Zi sùu kpɛɛ̀ lɛ́ wɔ̃́ yéĩ̀zɛ̀ kɛɛ̀ lɛ à ká Wálà kii‐dɔ‐mìà ɛ̃́ɛ̃́ Fálásíì‐mìà ka ká ké. Ka ka dìè wɛlɛ‐li‐mìà ká. Káà dɔ̀‐Wálà‐lé‐là‐mìà ɓɔ́à pɛ̀ kɛ̀ e yiè ká, ɛ̃́ɛ̃́ káà pɛ lɛ́ è mia zò vùò mia lɛ́ o kɛ‐wɔ̃̀ e kɛ kpeĩa mɔ́ɔ̀ wɔ̃̀ káa, mɛ́ si e yiè ká. 30 Ɛ́ɛ̃́ káà gèe kélɛ̀, ‘È kɛ̀á ko kɛ zèe bèĩzɛ̀ ko dàa ye dàà nì kɛ̀‐à‐yí lùò káa, kòó gɔ̃̀ wɔ̃́ lɛ́ wa kɛ dɔ̀‐Wálà‐lé‐là‐mìà zɛɛ̀ káa kɛɛ̀.’ 31 Wánà kpó‐kpó káa, káà à zɔ̃̀ɔ̃̀ kélɛ̀ ka mia lɛ́ o dɔ̀‐Wálà‐lé‐là‐mìà zɛɛ, sùu‐là‐mìà ká. 32 À mɔ́ɔ̀ wɔ̃̀ mɔ̀ɔ, kà lo líé, ká yɛɓo lɛ́ ka dàa ye dàà nì o kɛ à kɛpìàa líé nyɛ. 33 Mɛ̀nɛ vɔ̀, ɛ̃́ɛ̃́ mɛ̀nɛ là nɔ́ɔ̀ ka ké ɓɛ. Zi sùu kpɛɛ̀ lɛ́ kà bɛ̀i wàà à ká mɛ̀ĩ́‐sà kàà‐ka‐wĩĩ́, ká ló tíé‐pà mɔ̀ là? 34 À mɔ́ɔ̀ wɔ̃̀ mɔ̀ɔ, ḿm̀ gèe ka lɛ̀ɛ kéèé, ḿm̀ lo dɔ̀‐Wálà‐lé‐là‐mìà, wà mia gíkã́ã̀a zɛ̀, ɛ̃́ɛ̃́ Wálà kii‐dɔ‐mìà o vɔɔ̀ ka píé. Káà lo vɔ‐mìà o kília dò zɛɛ̀, ɛ̃́ɛ̃́ káà lo o dò bɛ̃̀ɛ̃ páà nélè ká kɔ́lɔ́sì mɔ̀. E bɛ̀i, káà lo o dò mɛ̀ɛ̀ gbàtò ká ka zì Wálà‐kà wì píé, tó káà o yí lùò pɛ́lɛ nì yí píé. 35 Wɔ̃́ e kília mɔ́ɔ̀ wɔ̃̀ mɔ̀ɔ, mia kpeĩ séĩ́ lɛ́ waà o zɛ kpóṹ là zèea, o léà wɔ̃̀ lɛ́ɛ̀ lo kɛɛ̀ ka wĩĩ́, é kã́ Ébɛ̀ sɔ̃̀ɔ̃ kpeĩ zɛ̀ɛ zɛ́ wa ɓoa mɔ̀, é ló é ɓɔá Bálàkáyà gbe Zɛkèláyà, lɛ́ ka zɛ sálà‐ɓò‐Wálà‐lɛ̀ɛ‐kà wà sálà‐ɓòà‐là pɛ̀ɛ o fĩ̀ã̀a mɔ̀ɔ ká. 36 Wánà‐wɔ̃̀ lɛ́ m̀ gèe ka lɛ̀ɛ ɓɛ. Wɔ̃́ nì e kéa séĩ́ lɛ́ɛ̀ lo kɛɛ̀ míá o ɓe yà kɔa ɓoa yía o wĩĩ́. Zùlúsàlɛ̀ lɔ̀ lɛ́ à kpɔ́ɔ̀ lɛ Zízɛ̀ mɔ̀ɔ ( Lúù 13.34-35 ) 37 “Zùlúsàlɛ̀, Zùlúsàlɛ̀, káà dɔ̀‐Wálà‐lé‐là‐mìà zɛ. Káà mia lɛ́ Wálà e o vɔ ka píéa, pa gɛ̀lɛ̀ ká. Lúó wɛ̀ɛɛ̀ píé lɛ́ ma naa ḿ m kɔ̀ sɔ̃́ kà mia nì bĩ̀ĩ̀, lɛ̀ zí tɔ̀ɔ̀ è là nɔ́ɔ̀ gbũ dɔá e gbã wìa ká ké. Kɛɛ kàá gbaa à tó kɛ ḿ kɛ kíli. 38 Lɛ̀ gɛ̃̀, ka píé kɛ́ì lɛ́ɛ̀ lo tóò ɓɔ̀ɔ. 39 Ƃii ḿm̀ gèe ka lɛ̀ɛ, kàá ló m gɛ̃̀ɛ̃̀ gbaa gbɛɛ ɓo, é tóá kíli lúó lɛ́ kà lo wɔ̃́ e kéa gèeèa é ɓɔ. Ye lɛ́ e kélɛ̀, ‘Lúà é kpɔ́ mi lɛ́ è nu ko Dàa‐mì tɔ́ yía mɔ̀.’ ” |
Mann New Testament © Bible Society in Liberia, 1978.
Bible Society in Liberia