Daniel 4 - OhiatonhseratokéntiNebuchadnezzar Tekeníhaton Sahotétshen 1 Né ne Ronnontí꞉io Nebuchadnezzar roteriʼwaniehtonhátie. Kwáh tsi niaʼteiakahwentsiá꞉ke nonkwehshón꞉ʼa, tsi naionsohkoténhake, oh naiewennoténhake, ne tsi ionhwentsià꞉te: “Waʼtkwanonhweráton. Ne sewataʼkaritáhtshera kwáh iakaié꞉rike! 2 Kwáh wakerienʼtí꞉ios nakonhró꞉ri ne iorihwanehrakwáhtenions ne Roʼshatstenhserowá꞉nen Rawenni꞉io rakerihotahshién꞉ni. 3 Tsi naʼteiotenonhianíhton ne ionehrákwaʼt, Rawenni꞉io shonkwarihotahshién꞉nihs! Tsi nikasatstenhserowá꞉nens ne iorihwanehrakwahténions tsi nihaieránions! Rawenni꞉io seʼ enhonontí꞉ioke tsi nén꞉we; kwáh tió꞉konte tsi raónha enthoniarotárhon! 4 “Í꞉i ne wakenontí꞉io kiʼteróntahkwe nakenontiioʼtserá꞉kon, tewakatará꞉kare tánon ne konhnhétie ne kowá꞉nen akatshoʼkowáhtshera. 5 Nók onkatétshen né iotetshenhserátteron tánon iotteronhtónnionʼs waʼkatkahthóhseron tsi náhe wakí꞉taskwe. 6 Iaʼkheiateriʼwaniéhten ratikwé꞉kon ne kanontiióʼtshera aonkweʼtaʼshón꞉ʼa né rontenʼnikonhrattókhaʼs ne Babylón꞉ke, nahontahón꞉ne akʼhén꞉ton, né naontónhsheke naionkró꞉ri nahò꞉ten neʼ kéntonhs kí atetshénhsera. 7 Eʼthó꞉ne káti ratikwé꞉kon ne shakonathiatonhseratkènse, tehontierónnionhs, niaʼtehotirí꞉wake, tánon né tsi iotsistohkwarónnion ronatewéienston tahonwatiiaʼténhawe, tánon waʼkhehró꞉ri nakwatetshénhsera, nok iáh kiʼ tehotikwénion naionkeʼnikonhraientahtén꞉ni. 8 Eʼthó꞉ne Daniel tahatáweiaʼte. (Ne Daniel Belteshazzar, rihsenná꞉wi né natiatón꞉ni riwenniióhstha raohsén꞉na.) Ne raoʼnikòn꞉ra né Rotokénhti Rawenni꞉io nikwé꞉kon, sók kiʼ wahihró꞉ri nahò꞉ten wakatetshénʼen. Wahienháhse: 9 Belteshazzar, shekowá꞉nen ne shakonathiatonhseratkénʼse, konhró꞉rihs nakatetshénhsera né tsi wakaterién꞉tare né raoʼnikòn꞉ra ne Rotokénhti Rawenni꞉io tsi senikwé꞉kon tánon ó꞉ni saʼnikonhraién꞉taʼs akwé꞉kon né ioteriʼwahséhton. Takró꞉ri nahò꞉ten kéntonhs ne wakatetshén꞉en. 10 “Tsi náhe wakí꞉tahskwe, waʼkatkáhtho teiorontanón꞉niaʼni shaʼteionhwentsí꞉hen iorón꞉tote shaʼteionhwentsíʼhen ne tsi ionhwentsià꞉te. 11 Kwáh waʼkarontowánnha ó꞉ni waʼkarontéshaʼne tsi niió꞉re iahón꞉we tsi tiohtsiʼkerarónnion tánon iontòn꞉onʼ ne kwáh ohwentsakwé꞉kon aiontkáhtho. 12 Naonerahtaʼshón꞉ʼa kwáh í꞉ken tsi kontkahthohtsherí꞉io, tánon akwah khitioʼrhó꞉ron ne káhik—iaʼtekaié꞉ri tsi ní꞉kon iohién꞉ton nonhwentsakwé꞉kon aiòn꞉iake. Kontírio ionatoríshen tsi iorahkwakwerhóston, otsiʼtenʼokón꞉ʼa konttsiʼnahkónnihs tsi ionhahtón꞉ton, tánon kwáh tsik ónhka ne iakónnhe iotòn꞉on naiòn꞉iake. 13 “Tsi náhe né kanonhtonniónkwas, tsi nahò꞉ten waʼkatkáhtho, raronhiaʼkehró꞉non wahí꞉ken tahoʼtsnenhtonhátie karonhiá꞉ke, kwáh rotateweiennentáʼonʼ ó꞉ni tehatkahthónnions. 14 Kwáh wahatewénnatehte, ‘Seróntiaʼk tánon tetsà꞉khon naoʼnenhraʼshón꞉ʼa; senerahtoskarónko tánon tesaréniaʼt naohikʼshón꞉ʼa. Sheiatékwahʼt ne kontírio ne karontó꞉kon ó꞉ni notsiʼtenʼokón꞉ʼa ne aoʼnenhraʼkéhshon. 15 Nók ethóke iotsinaʼahrótak ó꞉ni seristó꞉ten tánon seronkwahsánerenʼk. Thóʼiohniótak kahentà꞉ke ó꞉ni ohontó꞉kon. “‘Ó꞉nen kiʼ roʼáweiahst kí rón꞉kwe, tánon ó꞉ni kontírio skátne ratiʼteróntak ó꞉ni tsi nahò꞉ten tkàniohs. 16 Tsá꞉ta niiohserá꞉ke iáh eʼtho thaonsahoʼnikonhroʼténhake tsi ní꞉ioht nón꞉kwe, nók thoʼnenshoʼnikonhró꞉ten tsi ní꞉ioht ne kário. 17 Né kiʼ tsi nihonohétston nowennaʼshón꞉ʼa ne ratironhiaʼkehró꞉non tsi nihonatateweiennentáʼon tánon ratiʼnikón꞉rare. Ne iorihón꞉ni akwé꞉kon nonkwehshón꞉ʼa aiakoterién꞉taraʼne ne Roʼshatstenhserowá꞉nen Rawenni꞉io kwáh thishakowenní꞉io ne tsi kanontiiotsherakè꞉ron tsi ionhwentsá꞉te tánon ó꞉ni kwáh thenhanónhton nónhka aontahshakáwen ne kaʼshatsténhsera kwáh tsi nenthanón꞉weʼne—shé꞉kon ó꞉ni ne kwáh kenʼ naontaiehsennáhska.’” 18 Eʼthó꞉ne ne Ronnontí꞉io Nebuchadnezzar wahén꞉ron, “Né kí ne wakatetshé꞉nen. Ó꞉nen kiʼ, Belteshazzar, takró꞉ri nahò꞉ten kénton. Iáh ónhka tsi ní꞉kon wakonkwé꞉taien ne rontenʼnikonhrattókhas tehotikwénion naionkró꞉rike, nók í꞉se kiʼ enhskwé꞉ni, àseʼken né raotiʼnikonhraʼshón꞉ʼa ne rotiiaʼtatokenhtíshon thikaniiotsherá꞉te ratì꞉teron sonhà꞉ke.” Daniel Wahanikonraién꞉tate Natetshénsera 19 Eʼthó꞉ne, Daniel, raónha ó꞉ni Belteshazzar ronwá꞉iats, tsi nontahatónʼneke iáh tehokwénion ne thé꞉non ahá꞉wenke. Ne ronnontí꞉io wahawénhahse, “Belteshazzar, tóhsa natetshénhsera ó꞉ni tsi nikénton tisatonʼnékten.” Belteshazzar tonsaharihwaʼserá꞉ko, “Sanontí꞉io, aiá꞉wens ne eʼtho atetshénhsera tánon tsi nikaʼnikonhraientáhtha né ne iesáhswenhs aiakotónheke nók iáh ní꞉se. 20 Kí iorón꞉tote né wahsatkáhto, tsi niiorón꞉tes iéwahs ne tsi tiohtsikerarónnion, iotón꞉on nonkweʼtakwé꞉kon ne tsi ionhwentsià꞉te aiontkáhtho. 21 Tsi niwatkahthohtsherí꞉io naonerahteʼshón꞉ʼa, tánon iaʼtekaié꞉ri tsi ní꞉kon iohienʼtónhahkwe nonhontsakwé꞉kon aiontátenonte. Kontírio eʼtho aoʼnenhró꞉kon kontorishentáhkwahkwe, tánon notsiʼtenʼokón꞉ʼa aoʼnenhrá꞉ke konttsiʼnhakón꞉niskwe. 22 “Kí karòn꞉ta, Sanontí꞉io, né ne í꞉se! Sakowanhà꞉on ó꞉ni saʼshatstenhserowannhà꞉onʼ. Ne tetsitsatié꞉ren ne kwáh karòn꞉tes ne iekaníharaʼs ne tsi tiohtsikerarónnion. Tánon ne saʼshatsténhsera tsik nonwéhshon non ne tsi ionhwentsiá꞉te iekaní꞉haraʼs. 23 Í꞉se, Ó Sanontí꞉io, tsi nikarí꞉wes tehskánerahkwe, raronhiaʼkehró꞉non karonhiá꞉ke tahátsnenhte tánon rá꞉ton, ‘Seròn꞉tiaʼk tánon tésriht, nók eʼtho iotsinaʼahró꞉tak nonhontsà꞉ke. Otsinaʼahrákta seristó꞉ten tánon seronkwahsánerenk, tánon tho ohontó꞉kon iohnióʼtak. Tánon roʼáweiahst kí rón꞉kwe, ó꞉ni eʼthoʼ ratikwekón꞉hak ne kontírio tsá꞉ta niiohserá꞉ke nikarí꞉wes.’ 24 “Né ki tsi nahoʼténshon kéntonhs, Sanontí꞉io, ó꞉ni ne ki tsi nahò꞉ten ne kwáh Roʼshatstenhserowá꞉nen Rawenni꞉io iaʼthorihwaién꞉taʼse tsi nensaiá꞉tawen. 25 Eniesanakerákwahte tsi nón nihón꞉nes nonkwehshón꞉ʼa tánon kontírio skátne entsiʼsewakwekonhatié꞉sheke. Tsá꞉tak niiohserá꞉ke óhonte khók ensesékʼsheke tsi ní꞉ioht ne teiotiná꞉kares tionhónskwaront ó꞉ni kenʼk nón꞉we tsi iówerare non nenhsanonhwétsheke, thoʼ ó꞉ni nón꞉we nensaʼáweiahste. Tsi niaʼtenhsókten ne tsá꞉ta niiohserá꞉ke enhserihwahní꞉rate ne kwáh Roʼshatstenhserowá꞉nen Rawenni꞉io tehshakoniarotárhon onkweʼtakwé꞉kon tsi nón꞉we ne kanontiioʼtsherakéron tsi ionhwentsià꞉te tánon ó꞉ni kwáh thenhanónhton ónkha ahshakoiaʼtará꞉ko naiontenontí꞉iohste. 26 Ne raronhiaʼkehró꞉non wahaténnhaʼne né tho aiotsinaʼahró꞉take nonhwentsià꞉ke, ne kí karihwahní꞉rats tsi shé꞉kon ensehsatenontí꞉iohste, né nó꞉nen enhserihwahní꞉rate tsi Rawenni꞉io seʼ rahsharí꞉ne ne tsi ionhwentsià꞉te. 27 Eʼtho káti, Sanontí꞉io, tsé꞉na tsi nenkoniatenʼnikónron. Sáhtkawh tsi nisarihwanerenenhátieʼs, ne tho nátser ne tkarihwaié꞉ri, ó꞉ni saiéntak natanitén꞉ron tsi nonkwá꞉ti ne iakó꞉ten. Eʼtho꞉ne ienwatahshónteren naesaianeráhsten.” 28 Né kí norihwakwé꞉kon tsi nihoiatawénhseron ne Ronnontí꞉io Nebuchadnezzar. 29 Tsóhsera ohnaʼkènke tsi náhe thotetshén꞉enʼ, tehoteʼkhahahkwenhátieskwe tsi nón꞉we ne ioteronhkweʼnakwaríhsion tsi karonhkweʼnáhere ne tsi ronónhsote ne raonontiioʼtsherá꞉kon ne Babylon. 30 Ne ronnontí꞉io wahén꞉ron, “Sewatkáhtho tsi niionatatshà꞉ni ne Babylon! Ne wakonniá꞉ton nʼakanatakweʼní꞉ioke naweʼnéhston nʼakesatsténhsera ó꞉ni teiotenonhianíhton, nʼakerenhsarónhtshera ó꞉ni kahsennowá꞉nen.” 31 Nʼohén꞉ton nʼiahatewennókten, karonhiá꞉ke nontá꞉we ne Rawenni꞉io wahén꞉ron, “Sanontí꞉io Nebuchadnezzar, satahónhsatat tsi nahò꞉ten enkonhró꞉ri. Ó꞉nen waʼkónhkhwa ne sashatsténhsera tsi nón꞉we nisatenontiióhston. 32 Eniesarékwahte tsi ratí꞉teron nonkwehshón꞉ʼa, kontírio ientsisewakwekónhake, ó꞉ni óhonte ensehsonʼnhéhkwen né tsá꞉ta niiohserá꞉ke tsi ní꞉ioht ne tiohnhónskwaron teiotinà꞉kares. Eʼthó꞉ne enhserihwaní꞉rate ne Roʼsatsthenhserowá꞉nen Rawenni꞉io tsi raoʼshatsthénhsera í꞉kate tsi kanontiioʼtsheraké꞉ron tsi ionhwensià꞉te tánon raónha enthanónhton ónhka ahshakoiaʼtará꞉ko naiontenontí꞉iohste.” 33 Kwáh óksak eʼtho naʼá꞉wenʼne tsi nithonwahró꞉ri. Nebuchadnezzar wahonwanakerákwahte tsi nón꞉we niienákere nonkwehshón꞉ʼa ne tsi ionhwentsià꞉te tánon ó꞉ni óhonte wà꞉rake tsi ní꞉ioht ne tiohnhónskwaron teiotinà꞉kares. Wahoʼáweiahste ne raiaʼtá꞉ke, tánon wahononhkwiseré꞉shaʼne tsi ní꞉ioht ne à꞉kweks ohsthóseri ó꞉ni waʼthatsiʼeré꞉shaʼne tsi ní꞉ioht ne otsiʼtén꞉ʼa tsi tewaʼehtóntons. Nebuchadnezzar Wahosénnaien Ne Rawenni꞉io 34 “Shontóhetste ne tsá꞉ta niiohserá꞉ke,” wahén꞉ron ne ronnontí꞉io, “Iaʼkatkáhtho ne tsi tiohtsíkerare, tánon kwáh ionsakeʼnikonhraié꞉riʼne. Wahihsénnaien ne Roshatsthenhserowá꞉nen Rawenni꞉io ó꞉ni wahikwénienhste tánon ne raoiaʼtanehrakwáhtshera tsi niká꞉ien ne ronnheʼón꞉we. Kwáh tsi nén꞉we enhawenní꞉ioke, tánon ó꞉ni ne raonakeráhsera tsi nén꞉we enkátake. 35 Ne ronnonhwentsakehró꞉non kwáh iáh thé꞉nen karí꞉wa té꞉ken tsi tehshakoká꞉nere; ratironhiaʼkehró꞉non tánon ne ronnonhwentsaʼkehró꞉non kwáh ratikwé꞉kon raónha tehshakoniarotárhon. Iáh ónhka thaiekwé꞉ni ne tahonwátahste, tókaʼ ó꞉ni ahonwariʼwanóntonhse onhnihatiérha. 36 “Né shaʼtontakeʼnikonhraié꞉riʼne, Rawenni꞉io tontahá꞉kon né kakwenienstáhtshera, nʼakenontiióʼtshera ó꞉ni naoiatanehrakwáhtshera. Nakonkweʼtaʼshón꞉ʼa ó꞉ni ne ratihsennowá꞉nenʼs tonsaionkwarhó꞉ton, ó꞉ni tontaión꞉kon né kanontiiòhtshera aoʼshatsthénhsera, tánon ó꞉ni sénha kowá꞉nen né kakwenienhstháhtshera tsi nitiohtónʼne. 37 “Ó꞉nen káti, í꞉i, Nebuchadnezzar, enhihsénnaien, tenhirénhsaron, ó꞉ni enhiiatanehrákwahte né Ronnontí꞉io né Karonhià꞉ke Thèn꞉teron. Kwáh tsik nenhá꞉iere akwé꞉kon tkarihwaié꞉ri ó꞉ni thoriwaié꞉ri, tánon ó꞉ni enhakwé꞉ni ne tahshakawentshó꞉ten ónhka ne iontatón꞉ni.” |
Matthew, Mark, Luke, and John were translated by Sosé Onasakenrat and published by the Montreal auxiliary of the British and Foreign Bible Society in 1880. The text of these books is in the public domain.
The text of the following books is copyright © Kanien’kehá:ka Aotióhkwa Tehatiwennaténie’s Kahiatonhseratokénhti (Mohawk Bible Translation Team): 2 Corinthians (2001), Jonah (2002), Ruth (2005), Daniel (2005), Esther (2006), and Proverbs (2007).
All other text is copyright © Harvey Satewas Gabriel, 2023.
Canadian Bible Society