Acts 7 - Ohiatonhseratokénti

Stephen Wahsakotáti

¹ Ne ratsihenstowánen wahoriwanóntonse ne Stephen, “Tókensʼke kén thóh kiʼní꞉ioht?”

² Stephen watariwaseráko, “Tawatatékens ó꞉ni kaníseras, takwatahónsatat! Nohénton ne tsi tewasotkén꞉en NʼAbraham ne Haran nónwe iatahonsahaná꞉taʼkwe, ne Rawenni꞉io Rahohiatanerakwátsera wahothotáshase neh nónwe Mesopotamia

³ tánon wahawénhase, ‘Sehiatewéntet ne sawatsíres ó꞉ni ne sanakerásera tánon thóh nónwe niaháse tsi non ieskonnatónhase nonhóntsia.’

⁴ Tánon wahatewénteʼte ne rahonakerásera nók Haran non ionʼsahatenatón꞉ni.

⁵ Ne Rawení꞉io iáh tetʼthó꞉wi ne Abraham ne hiatehahiáti ahowénhake, iáh sékon ne sewasíta tahiotekerónteke nohóntsia, nók Rawení꞉io waharárasʼte tsi entʼtáwen, tánon rahowenkónwe enkénhake tánon ó꞉ni tsi nienhatʼwatsirí꞉ne. Neh thóh sikaháwi neh saharáhraste ne Rawení꞉io NʼAbraham iáh thénen tehowiraiéntakwe.

⁶ Kén kiʼní꞉ioht ne Rawení꞉io tsi wahoróri: ‘Tsi niensatʼwatsirí꞉ne óhia thikanakeraseráte nónwe ienhatinákereke, thóh nónwe nen honwatinaskón꞉nike ó꞉ni kwáh íken tsi enhonwanatehweienʼnaksáten neh꞉ne kaiéri tewenniáwe nihioseráke nenkariwésonke.

⁷ Nók enkheréwaʼte nètho okwesónha nenhonwatihiótense, tánon nenwatóhetste ne sahwátsires tentʼthatiʼiákenʼne neh nónwe nikanakeraseráien tánon kén nónwe nentionksénʼnaien.’

⁸ Ne Rawení꞉io wahiateriwaserón꞉ni ne Abraham, tánon wahoróri ne Abraham thókaʼ nonkwesónha ahonwatiwarakwétaron neh enwéneste tsi wahatiʼiéna naʼteriwaseronniátsera. Sók kíʼ ne Abraham wahowarakwétaron ne Isaac tsahiásera onakènʼke tsi nitawennakeráton; Isaac wahowarakwétaron ne roiénha Jacob, tánon ne Jacob wasakowarakwétaron ne tekeniʼiawénre niháti sakoienʼokónhas, ronónha neh kwa ratisenʼnowanénskwe nonkwasót꞉tseras.

⁹ “Ne Jacob sakoienokónhas wahonwanós꞉sa ne ronwakén꞉a Só꞉se tánon tsi wahonwatenní꞉non nahonwatehnaskónʼniaʼte ne Egypt nónwe. Nók Rawení꞉io nikwekón꞉ne

¹⁰ tánon akwékon wathohiathohetstánion tsi ní꞉ioht tsi ronwenthorakwenʼníhakwe. Nónen ne Só꞉se rahohénton hiathátaʼne ne Ronnontí꞉ioʼkwe ne Egypt, Rawení꞉io taháwen ne kenténrat ó꞉ni ne atʼthokhátsera, tánon ne Ronnonti꞉io wahokórasʼte ne Só꞉se kanakeraserakwékon ó꞉ni ne kanontiʼiotserákon.

¹¹ Ehʼthóhʼne wahonthonkariák꞉kon ne Egypt ó꞉ni ne Canaan, kwáh íken tsi iakotiokowánen waheronʼiáken. Nonkwasotʼtseraʼokonkén꞉en iáh tewátonsʼkwe nahatikwatsénri,

¹² nók kiʼ ne Jacob sahariwáronʼke tkanatianákere ne Egypt nónwe, iasakotóri ne sakoʼioʼokónhas, nonkwasótʼtseras, neh thontiérente iahathinatarénen.

¹³ Káti ne tekeníhaton shahathinatarénen ne Só꞉se wahathaténeste rahothihénton ne sakotsihokónhas, thóh nontáwe ne Egypt Ronnonti꞉io wasakoientéraʼne ne Só꞉se rahowátsires.

¹⁴ Sók kíʼ ne Só꞉se iahoteriwaniénten ne roʼníha Jacob, rohróris kwáh tsi nihatiwatsíra, ne tsiátak-niwásen niháti, Egypt nitʼthón꞉ne.

¹⁵ Ehʼthóhʼne ne Jacob Egypt niaháre, thóh nónwe raónha ó꞉ni ne sakoioʼokónhas iahonníheie.

¹⁶ Neh rahotiʼieróntas Shechem niahatíhawe, thóh nónwe iahonwathiʼhiatátha natʼtsatonkwákon tsi nikáien ne Abraham sakonínon neh꞉ne Hamor nahothitharóten.

¹⁷ “Neh nónen shakáhewe ne Rawení꞉io ahariwaiérite tsi nihorahrastén꞉ni ne Abraham, nontionʼkwétas ne Egypt non nihatinákere kwáh íken tsi wahonatiokowáhʼnhaʼne.

¹⁸ Nonakènka ne Ronnonti꞉io neh iáh tehoientéri ne Só꞉se wahatenontí꞉iosʼte ne Egypt.

¹⁹ Wathesakonikonrakén꞉ni nonwasótʼtseras tánon kwáh wasakoronhiákenthe, wasakahónʼnien nátste hiahonwatihiatónti ne sakothiʼioʼokónhas, nahonníheie.

²⁰ Neh꞉ne thóh sikaháwi ne Mahís nihonakeraton, kwáh íken tsi kawirí꞉ioʼne. Áhsen niwennítaʼke tsi rothinónshoʼte non nahonwatenʼnikonráren,

²¹ tánon nónen ne sahonwahiatínekenwe tsi rothinónsho꞉te, ne Ronnonti꞉io sakoiénha wahontewirahráko tánon thóh ní꞉ioht tsi wahonwehiáron tsi síken ní꞉ioht ne akahónha ronwaiénha.

²² Akwékon wahonwarihwahweiénsten neh Egyptian rahotiriwasón꞉a tánon kwáh íken tsi waronkwethoʼwána ó꞉ni rawenʼnasátstheʼkwe.

²³ “Nónen ne Mahís kaiéri niwásen satehahoserihiákon, hiathoriwaiéntaʼse nasakotʼkénsera ne rahothatekénseras ne Israerʼró꞉nons onhʼní꞉ioht tsi ahonnónʼnheke.

²⁴ Saiátat ne Egyptian wahóken rohnonwenseráros ne Israerʼró꞉non, káti ne Mahís thóh niaháre tánon wahosniénon ne Israerʼró꞉non etʼthóhʼne ionsahatatwáʼekʼse ne Egyptró꞉non tánon wahononwariákon. (

²⁵ Wáhreʼreh neh rahonkwetaʼsónha enhotinikonraiéntaʼne ne Rawení꞉io tsi raónha enhoniáhese nahonsahsakoniákenʼte, nók iáh kíʼ tehotinikonraientáʼon.)

²⁶ Nó꞉ia sahióren꞉ne wasakóken tenihiáse Israerʼró꞉nons ronaterí꞉io, wahatheniénten ne skén꞉nen arón꞉ni tsi natehiátere. ‘Tiatahónsatat, tesenónkwe,’ wahénron, ‘Tiatatekén꞉a teseniʼIsraeronon; nontiéren tsi éhʼtho ní꞉ioht tsi tiaterí꞉io?’

²⁷ Nók tsi nikáien neh ratenonwenserários iahóreke ne Mahís. ‘Ónhka iesonʼnién꞉ni nahontaskeniarótaroke ó꞉ni ne tastiatorétase?’ Wahariwanónton.

²⁸ ‘Ísere kén askenonwariákon, kwáh tsi ní꞉ioht tsi etʼtsenonwariákon ne Egyptian ne theténreh?’

²⁹ Ne nónen ne Mahís sahothónteʼne kí꞉ken, sahanakeráko ne Egypt tánon tsi tiohontsiáien ne Midian ionsarennákerate. Thóh nónwe tenihiáse hiahonekenterontseraiénteʼne.

³⁰ “Shonʼthóhetste ne kaiéri-niwásen nohioseráke, ieronhiakerónon wahonwathotáshiaʼse ne Mahís nehne ótsire íken tsi iotétʼkha tsi iokwíroʼte ne kahentakeʼkówa onontákʼtha ne Sinai.

³¹ Ne Mahís wahoneráko tsi nahóten wahatʼkátho, tánon ákta niaháre tsi iokwírote nehʼne kwáh ahioianeréhake tsi ahatkátho. Nók wahowennáronke ne Roiá꞉ner:

³² ‘I꞉i neh Khení꞉io ne shesotʼthonkonkén꞉ens, Raoni꞉io ne Abraham, Isaac, tánon Jacob.’ Wahohiatíshonkwe ne Mahís tsi nahóteronʼne tánon iáh tehokwénion niahotʼkáton.

³³ Ne Roiá꞉ner wahawénhase, ‘Tesarhatáshion, Asèken tsi nónwe niséte ohontsiatokénti.

³⁴ Wakatʼkátho tsi nihatiʼiésas nakonkwetaʼsónhas ne Egypt. Wakátʼthonte tsi nihononséhna, nók kiʼ Takátsʼnente nahonsakheniákente. Ónen kí꞉ken nontáse; Egypt nónwe iekonhiatóri.’

³⁵ “Mahís seh neh ronwakenronníʼon ne Israerʼró꞉nons. ‘Ónhka ieshaianerenseráwi naskwahianerenʼserónnien ó꞉ni neh taskwahiathorétaʼse?’ wahatiriwanónton. Rahónhase ne Rawení꞉io thoʼteniéton nasakohianerenserónʼnien nonkwesónhas ó꞉ni nasakoniákente tsi nenhosniénon ne raronhiakerónon tsi nihothotashén꞉ni ne shiʼhiokwiratétkha.

³⁶ Wasakohéntense nonkwesónha tsi tahathihiáken꞉ne ne Egypt, roteriwatentiathonhatie nʼóriwanerakwaténions ó꞉ni ionerakwaténions neh nónwe Egypt ó꞉ni neh tsi Tkaniatáro ne Onekwéntara tánon ne kaiéri-niwásen nihioseráke nikaríwes thóhnon ne Egypt ranákereʼkwe.

³⁷ Rahónha ne Mahís sakoróri ne Israerʼró꞉nons, ‘Enthoténiehte ne rotokénhse tsi ní꞉i ní꞉ioht ne kwáh ne sehsewahià꞉ta.’

³⁸ Rahónha rathikweʼkón꞉ne ne Israerʼró꞉nons ne kahentakekówa; thóh í꞉reskwe skátne nonkwasótʼtseras ó꞉ni ne raronhiakerónon tsi nikáien ne watʼnitháren tsi ionónte ne Sinai, tánon wahaiéna ne ionʼnheónwe ne Rawení꞉io rahoteriwanothátseras nahonsashonʼtsiohétsʼtase.

³⁹ “Nók nonkwasótʼtseras iáh tehonatʼthontáton nahonwahwénnaraʼkwe; hiaahonwáreʼke tánon wahonskáneke ne Egypt niahonsahón꞉ne.

⁴⁰ Káti wahonwénhase ne Aaron, ‘Takwahiatonʼniserón꞉nien nahionkhihéntense. Iáh tehionkwateriéntare onhnihohiatawén꞉en thíʼken rónkwe Mahís, neh teshionkwahiathinekén꞉hen ne Egypt.’

⁴¹ Éhʼthohʼne káti ónen wahontsatonniserón꞉ni thóh nikaierontóten tsi ní꞉ioht ne tèro, wakonwatsienkwaronniáten, tánon wahontekhwáren nakonwasennakarátaʼte tsi nahóten wahatísa.

⁴² Káti ne Rawení꞉io ahéren wárete tsi non nihónnes tánon iasakótkaʼwe neh꞉ne ahonsakonwasén꞉naien ne tsi iotsistokwarónnions ó꞉ni ne tsi karonhiáte, kwáh tsi ní꞉ioht tsi kahiáton ne kahiatonserákon ne rotitokénses: ‘Tionkwe Nisraero꞉nons! Iáh i꞉i takenhake nètho í꞉se ietsiʼiateskonte katʼtsenen ne kaiéri-niwásen niʼioseráke tho nón꞉we iahontsiaʼthenhake.

⁴³ Nehne rahothósera ne Molech sewaháwi, tánon ne kahiatón꞉ni Rephan, nehne rahotsísto ne sewahiatón꞉ni; Neh wesewatiatonniserón꞉ni naisewasénʼnaien. Nók káti tenskwanathákwate neh꞉ne iehiothoʼhétston ne Babylon nónwe.’

⁴⁴ “Non kwasótʼtsera ratikwekonhátieʼne nateriwaseronniátsera atóhsera ne kahentakekówaʼne. Thoʼní꞉ioht tsi káshon kwáh tsi ní꞉ioht ne Rawení꞉io tsi rohróri ne Mahís tsi arón꞉ni, tioʼianén꞉a tsi natekenʼnaríton tsi nihonwanatón꞉ni ne Mahís.

⁴⁵ Karon tahiotséte, nonkwasótʼtseras ne rohtiʼienáʼon nathósera thóh nitsawénon ne ronwatinihokonkén꞉ens iehothíha nónen ne Joshua skátne niahón꞉ne tánon hiahontiatakwení꞉ioste nonhóntsia tsi niahón꞉ne neh tsi nisakhókwen ne Rawení꞉io ne thiʼkentiokwaténnions. Tánon thóh kaiéntakwe nathóhsera kwáh tsi nikaríwes rónʼnhekwe ne Táwit.

⁴⁶ Ne Rawení꞉io tahoriwáhwaʼse ne Táwit, nók ne Táwit wahoriwanóntonse ne Rawení꞉io nahoríʼon nahononshón꞉nien nononsatokentiʼkówa ne Jacob Raóni꞉io.

⁴⁷ Nók Solomon rononsisenhén꞉ni ne Rawení꞉io nononsatokentiʼkówa.

⁴⁸ “Nók kíʼ ne kwáh rosastenserowánen Rawení꞉io iáh nen né꞉e tsi kanonsóton non tehnteron neh oʼónkwe akosnónsa akanonshonʼniáton; tsi nihónen ne rothithokenséhaʼkwe,

⁴⁹ ‘Karonhiáke seh nakanitskwára, ráthon ne Roiá꞉ner, tánon nonwéntsia neh꞉ne tekarahsitarákwa. Onhnikanonsóhten naskenonshón꞉nien? Kanónwe nihionákʼtaien nakatáwehiaʼte?

⁵⁰ Iáh ken í꞉i oriwakwékon tewakʼsahánion?’

⁵¹ “Tsi nisanontsistaníron!” ne Stephen hiahatasónteren tsi róhtare. “Tsi niseweriasák꞉sens, tsi naʼtesewahontakwékon tsi nòkwa ne Rawení꞉io rahoteriwanothátsera! Kwáh tsietʼtsiʼiéren ne ietʼtsisottonkonkén꞉ens: í꞉se ó꞉ni iáh nonwénton thetsisewawenʼnarhákwen ne Ronikonratokénti!

⁵² Ónhka onhtèken ne sewasótʼtseras neh iáh tahonwatironhiakénton ne roʼnatiatatkonkwe? Ronwatinonwáriakon ne Rawenni꞉io rahonkwetaʼsónhasʼkwe ne ronteriwanótha, raónha ne wahónʼnise tsi náhe thoriowanáton tsi ént꞉re ne tronkwetaiéri rahonátsera. Tánon kíʼ nónwa ónen etʼtsisewatennínon ó꞉ni wahtsisewáseh꞉the.

⁵³ I꞉se tionháhas sewaienáhon ne Rawení꞉io rahoʼianerénsera, tsi nithonakʼkáwen ne ratironhiakerónons—sékon kíʼ nòn꞉ne iáh tesewatewennarákwen!”

Tsi Wahonwanenhióʼiake Ne Stephen

⁵⁴ Ne ronaterihóntons ne Ratitsiénhaiens ronwatahónsate ne Stephen, wahonatenakwenserónnien tánon onekwéntara nahathikonsóhtenʼne tsi nahonwanákwaʼse.

⁵⁵ Nók ne Stephen, kwáh rahiatanánon ne Ronikonratokénti, karonhiáke hiatatʼkáneren tánon wahatʼkátho ne Rawení꞉io rahohiatanerakwátsera ó꞉ni ne Ié꞉sos tsi raweientethákwen ne Rawení꞉io í꞉rahte.

⁵⁶ “Sewatʼkátho!” wahénron. “Wakatʼkátho watewateronhiakʼkhási tánon ne nónkwe roiénha tsi raweientethákwen ne Rawení꞉io Í꞉rahte!”

⁵⁷ Wathotihénrete ne Ratitsiénhaiens wathontahonsásehʼthe rathitsánahʼke wáhonste. Ehʼthóhʼne kwáh ók꞉sak rathikwékon hiathonwaráhthate,

⁵⁸ Sahonwahiatínekenwe ne kanátakon, tánon wahonwanenhió꞉iake. Neh wahonwanenhióʼiake ne tehontewehiaráhkwas ó꞉ia nithoʼhiónha Saul ronwáiats wahonwatakweniaiénhase.

⁵⁹ Kwáh tsiahatikóntawe ronwanenhióiaskwe ne Stephen, nehne raónha Roiá꞉ner hiahonáthon, “Saianer Ié꞉sos, tiénah nakwatónʼnhes!”

⁶⁰ Wathatetʼtsióten tánon wathohénrete tsi nihawén꞉na, “Saiáner! Tóhsa sehiárak kí꞉ken kariwáneren ne rononhákes!” Neh sahénron warénheie.