Romanos 11 - Mixteco del suroeste de Tlaxiaco Oaxaca

Íyó i̱i̱ꞌ sava rá ñɨvɨ Israel vá nsi̱káku Ndiosíꞌ ráa nu̱u̱nꞌ kua̱chi ráa

¹ Saáva káchíꞌ ni̱ꞌ: ¿Á nku̱ichi iniꞌ Ndiosíꞌ rá ñɨvɨ Israel ya̱ kúvi ráa ñɨvɨ re̱ꞌ? ¡Vankée sukuán! Chi suni nuꞌuꞌ kúvi ni̱ꞌ ɨɨn te̱e Israel, jee kúvi ni̱ꞌ se̱ꞌya ichiyúkúnꞌ váji ni̱ꞌ ne̱ nu̱u̱nꞌ Abraham, jee suni kúvi ni̱ꞌ tataꞌ Benjamín.

² Ntu nku̱ichi iniꞌ Ndiosíꞌ rá ñɨvɨ re̱ꞌ, ya̱ niniꞌ ya̱chi̱ꞌ re̱ꞌ iniꞌ ráa nka̱ji ya̱chi̱ꞌ re̱ꞌ ráa. Áxí, ¿á ntu jíníꞌ ránú ná káchíꞌ tu̱ꞌun níso nu̱u̱nꞌ Tutuꞌ Ííꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ Elías? Káchíꞌ nu̱u̱nꞌ Tutuꞌ Ííꞌ na̱sa nkakua̱chi Elías nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ nkenta re̱ꞌ si̱kɨ̱ꞌ rá ñɨvɨ Israel, jee nkachiꞌ re̱ꞌ:

³ I̱toꞌoꞌ ni̱ꞌ, ñaꞌniꞌ rá ñɨvɨ rá te̱e nú ya̱ nákani ráa tu̱ꞌun kéne yuꞌú nú, jee nxtánɨ́ꞌ ráa rá altar nú nu̱u̱nꞌ téñuꞌunꞌ ráa rá sa̱na̱ꞌ násokoꞌ ráa nu̱u̱nꞌ nú, jee kua̱chi métúꞌún nuꞌuꞌ ni ka̱ꞌ kínóo ni̱ꞌ tékúꞌ ni̱ꞌ ya̱ síkúnkuvi na̱a̱ꞌ nu̱u̱nꞌ noꞌó, jee suni núkú ráa kaꞌniꞌ ráa nuꞌuꞌ. Nkachiꞌ Elías.

⁴ Soo ¿ná kúvi ya̱ nna̱xiníkó Ndiosíꞌ?: Nsa̱ꞌá sɨ́ɨ́n ni̱ꞌ u̱xa̱ꞌ mil te̱e sáva kúvi ráa te̱e ni̱ꞌ, ya̱ ntu nna̱kui̱ñɨ̱ꞌ ítɨ́ ráa nu̱u̱nꞌ santúꞌ ya̱ naní Baal ni ntu̱né nnéñu̱ꞌun ráa maa.

⁵ Jee saáva suni sukuán tiempúꞌ vitan nsa̱ꞌá sɨ́ɨ́n Ndiosíꞌ yakuꞌ ni ñɨvɨ re̱ꞌ kɨꞌɨ ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ ya̱ nka̱ji re̱ꞌ ráa chi ya̱ íyó mániꞌ iniꞌ re̱ꞌ néꞌyá re̱ꞌ ráa.

⁶ Jee nu̱u̱nꞌ ya̱ nka̱ji re̱ꞌ ñɨvɨ re̱ꞌ jee síkútaꞌviꞌ re̱ꞌ ta̱ꞌvi̱ꞌ vá nu̱u̱nꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ íyó mániꞌ iniꞌ re̱ꞌ néꞌyá re̱ꞌ ráa jee ntu kúvi‑i jie̱ꞌe̱ꞌ tiñu ya̱ nsa̱ꞌá ráa. Soo retánꞌ nka̱ji re̱ꞌ ráa kuvi ráa ñɨvɨ re̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ tiñu ya̱ nsa̱ꞌá ráa, nékúvi, saájee ntu kúvi ya̱ síkútaꞌviꞌ re̱ꞌ maa.

⁷ Saájee, ¿ná kachiꞌ‑ó, résa? Rá ñɨvɨ Israel ya̱ núkú ráa ya̱ kino̱o na̱a̱ꞌ ráa nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ jee ntu nníꞌínꞌ ráa maa. Soo sava ráa ya̱ nka̱ji Ndiosíꞌ ráa nni̱ꞌi̱nꞌ ráa maa, chi nsiíyo re̱ꞌ kua̱chi ráa. Jee rá inka ka̱ꞌ ráa nkuni̱ꞌin iniꞌ ánímaꞌ ráa.

⁸ Suꞌva níso nu̱u̱nꞌ Tutuꞌ Ííꞌ: Ndiosíꞌ nsa̱ꞌá ya̱ ntu jíne antúníꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ re̱ꞌ, jee sú íyó nchinúún ráa soo ntu néꞌyá ráa ya̱ sáꞌá re̱ꞌ, jee sú íyó so̱ꞌo ráa soo ni nsáꞌ tésóꞌo ráa tu̱ꞌun re̱ꞌ, jee sukuán íyó ne̱ tiempúꞌ vitan.

⁹ Jee suni nkachiꞌ David: Jee viko sáꞌá ráa, na̱ ka̱ꞌ kuvi vá ɨɨn trampáꞌ jín xe̱yɨ̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa, sáva saꞌá‑a ya̱ kininkava ráa, jee nachunáán ráa jie̱ꞌe̱ꞌ kua̱chi ráa nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ.

¹⁰ Jee koo kuéntáꞌ nuneenꞌ nchinúún ráa sáva nku̱níꞌ ráa ka̱ꞌ, jee nakui̱ñɨ̱ꞌ nei ráa kunoꞌo ráa nɨ́ɨ́nkání. Nkachiꞌ David.

Tu̱ꞌun jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ sikáku Ndiosíꞌ rá ñɨvɨ ya̱ ntu kúvi ñɨvɨ ñuunꞌ Israel

¹¹ Saáva káchíꞌ ni̱ꞌ: ¿Á ichi nkininkava rá ñɨvɨ Israel nu̱u̱nꞌ nkuni̱ꞌin ánímaꞌ ráa ya̱ ntu kúvi naneꞌen ráa maáráa ka̱ꞌ? ¡Ntu̱ví kuitɨꞌ chi kuvi naneꞌen Ndiosíꞌ ráa! Soo jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ njia̱ꞌa ráa nu̱u̱nꞌ tu̱ꞌun nkachiꞌ Ndiosíꞌ, saáva nkiji ya̱ kuvi sikáku re̱ꞌ rá ñɨvɨ ya̱ ntu kúvi ñɨvɨ Israel. Jee sukuán sáꞌá Ndiosíꞌ sáva saꞌá re̱ꞌ ya̱ kukuíñɨ́ iniꞌ rá ñɨvɨ ñuunꞌ Israel kune̱ꞌyá ráa ya̱ inka ñɨvɨ vá ya̱ níꞌinꞌ rává nanitáꞌvíꞌ rává.

¹² Soo jie̱ꞌe̱ꞌ njia̱ꞌa ráa nu̱u̱nꞌ tu̱ꞌun nkachiꞌ Ndiosíꞌ jee nkenta ya̱ níꞌinꞌ rá inka ka̱ꞌ ñɨvɨ ñɨ̱vɨ́ ta̱ꞌvi̱ꞌ yɨ́yáꞌvi, jee jie̱ꞌe̱ꞌ nstívɨ́ ráa maáráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ jee nni̱ꞌi̱nꞌ inka ñɨvɨ ya̱ ntu kúvi Israel ta̱ꞌvi̱ꞌ yɨ́yáꞌvi. Jee ya̱ nkuvi sukuán, jee saꞌ víꞌí káꞌ ni̱ꞌi̱nꞌ ráa ta̱ꞌvi̱ꞌ yɨ́yáꞌvi sáá nanikó ntáká ráa nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ.

¹³ Soo káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ránoꞌó ya̱ ntu kúvi rán ñɨvɨ ñuunꞌ Israel: Jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ níso ni̱ꞌ tiñu apóstol ya̱ nchu̱ichí Cristo sáva kachitu̱ꞌún ni̱ꞌ tu̱ꞌun re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ránoꞌó ya̱ ntu̱ví kúvi rán ñɨvɨ Israel, jee nákuetúꞌún ni̱ꞌ tiñu ya̱ ntaji Cristo nu̱u̱nꞌ ni̱ꞌ.

¹⁴ Jee sukuán sáꞌá ni̱ꞌ sáva sa̱naanꞌ kuvi saꞌá ni̱ꞌ kukuíñɨ́ iniꞌ rá táꞌán ñuunꞌ ni̱ꞌ Israel kune̱ꞌyá ráa ránoꞌó ya̱ kúneí iniꞌ rán Ndiosíꞌ, sáva saꞌá ni̱ꞌ ya̱ suni ni̱ꞌi̱nꞌ sava ráa ya̱ natavaꞌ Ndiosíꞌ ráa nu̱u̱nꞌ kua̱chi ráa nanitáꞌvíꞌ ráa.

¹⁵ Chi jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ nku̱ichi iniꞌ Ndiosíꞌ rá ñɨvɨ ñuunꞌ Israel jee sukuán jee nkenta nnuma̱ni̱ꞌ re̱ꞌ jín rá inka ñɨvɨ ñɨ̱vɨ́. Jee jie̱ꞌe̱ꞌ sukuán, ¿na̱ja kuvi sáá nakeꞌen tuku re̱ꞌ ráa kuvi ráa ñɨvɨ re̱ꞌ, résa? Chi sukuán kúvi kuéntáꞌ natekuꞌ ráa kene ráa nteñu rá níꞌiꞌ.

¹⁶ Rá ñɨvɨ Israel sókóꞌ ráa nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ tataꞌ xíꞌnañúꞌún nákeꞌen ráa. I̱i̱ꞌ tataꞌ xíꞌnañúꞌún vá nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ. Jee retú i̱i̱ꞌ kúvi‑i, jee suni i̱i̱ꞌ kúvi nɨꞌɨ ñujien nɨꞌɨ tataꞌ sáꞌá vá. Jee suni sukuán i̱i̱ꞌ kúvi yoꞌo yutun jee suni sukuán rá naꞌá yutun‑u ranika̱ꞌ.

¹⁷ Jee rá ñɨvɨ Israel kúvi ráa kuéntáꞌ naꞌá yutun olivo stíláꞌ. Jee retú nku̱ichi iniꞌ Ndiosíꞌ sava ráa kuéntáꞌ náneeꞌ re̱ꞌ naꞌá yutun vá, jee noꞌó ya̱ ntu kúvi ñɨvɨ Israel, ya̱ kúvi nú kuéntáꞌ naꞌá yutun olivo yúkú, jee retú nna̱tetáꞌán Ndiosíꞌ noꞌó nu̱u̱nꞌ yutun stíláꞌ vá nakuneeꞌ nú nu̱u̱nꞌ nna̱neeꞌ re̱ꞌ ráa, jee nkenta níꞌínꞌ nú ya̱ váꞌa kuéntáꞌ va̱ji ne̱ nu̱u̱nꞌ yoꞌo sáví yutun olivo stíláꞌ vá.

¹⁸ Jee saáva koto káꞌánꞌ téyɨ́ɨ́ nú ya̱ kúvi nú va̱ꞌa ka̱ꞌ nsú káꞌ rá ñɨvɨ Israel ya̱ kúvi ráa kuéntáꞌ rá naꞌá ya̱ nna̱neeꞌ. Soo retú káꞌánꞌ téyɨ́ɨ́ nú sukuán, íyó tɨɨn kuéntáꞌ nú ya̱ nsú noꞌó kuéntáꞌ jiáꞌa nú kajin nu̱u̱nꞌ yoꞌo sáví, chisaꞌ máá yoꞌo sáví taji kajin ya̱ va̱ji ne̱ iniꞌ yoꞌo sáví vá nu̱u̱nꞌ nú.

¹⁹ Sa̱naanꞌ kachiꞌ nú: “Nna̱neeꞌ re̱ꞌ sava rá naꞌá yutun sáva nakuneeꞌ nuꞌuꞌ nna̱tɨɨn ni̱ꞌ i̱ka̱ꞌ yutun vá nsa̱ꞌá Ndiosíꞌ”, sa̱naanꞌ kachiꞌ nú.

²⁰ Va̱tu̱ni, chi jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ ntu nkúneí iniꞌ sava rá ñɨvɨ ñuunꞌ Israel vá Cristo jee nku̱ichi iniꞌ Ndiosíꞌ ráa nna̱neeꞌ re̱ꞌ ráa. Soo noꞌó, jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ kúneí iniꞌ nú Cristo íñɨ́ kutú nú nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ. Saáva koto kútéyɨ́ɨ́ nú chisaꞌ kuyúꞌví iniꞌ nú.

²¹ Chi retú ntu nnékáꞌnú iniꞌ Ndiosíꞌ rá ñɨvɨ ñuunꞌ Israel, ya̱ nkáji re̱ꞌ ráa sáva kuvi ráa ñɨvɨ re̱ꞌ kuéntáꞌ naꞌá máá maá yutun olivo stíláꞌ, jee suni ni noꞌó nsáꞌ kunekáꞌnú iniꞌ re̱ꞌ noꞌó retú ntu kúneí iniꞌ nú Cristo.

²² Saáva tɨɨn kuéntáꞌ rán na̱sa kúváꞌa iniꞌ Ndiosíꞌ jín ya̱ xichiꞌ re̱ꞌ. Nu̱u̱nꞌ ráa ya̱ nkininkava ráa ntu nku̱neí iniꞌ ráa Cristo jee xichiꞌ re̱ꞌ ráa. Soo kúváꞌa iniꞌ re̱ꞌ néꞌyá re̱ꞌ noꞌó, retú kino̱o ni̱ꞌin nú nu̱u̱nꞌ ya̱ kúváꞌa iniꞌ re̱ꞌ néꞌyá re̱ꞌ noꞌó jie̱ꞌe̱ꞌ kúneí iniꞌ nú Cristo. Chi retú ntu̱ví, jee suni ne̱ maánú naneeꞌ.

²³ Jee suni rá ñɨvɨ Israel, ntu kúneí iniꞌ ráa Cristo, soo retú nsáꞌ kunikɨnꞌ ráa ka̱ꞌ sukuán, jee nakeꞌen Ndiosíꞌ ráa kuvi ráa ñɨvɨ re̱ꞌ kuéntáꞌ natee re̱ꞌ ráa i̱ka̱ꞌ yutun stíláꞌ, chi kuvi natee tuku re̱ꞌ maáráa.

²⁴ Chi retú noꞌó, ya̱ ntu kúvi nú ñɨvɨ Israel, ya̱ kúvi nú kuéntáꞌ naꞌá máá maá yutun olivo yúkú ya̱ nka̱neeꞌ re̱ꞌ, jee retú nna̱keꞌen Ndiosíꞌ noꞌó kúvi nú ñɨvɨ re̱ꞌ kuéntáꞌ natee re̱ꞌ noꞌó i̱ka̱ꞌ yutun olivo stíláꞌ, ya̱ ntu kúvi kuéntáꞌ sáꞌá ñɨvɨ, soo saꞌ víꞌí káꞌ nakeꞌen Ndiosíꞌ rá ñɨvɨ Israel kuéntáꞌ natee re̱ꞌ ráa i̱ka̱ꞌ yutun stíláꞌ vá, chi suviráa kúvi kuéntáꞌ naꞌá máá maá yutun olivo stíláꞌ.

Sáá kenta tiempúꞌ ya̱ sikáku Ndiosíꞌ rá ñɨvɨ Israel

²⁵ Ránoꞌó ñanitáꞌán, kuíni ni̱ꞌ ya̱ kukáꞌnú iniꞌ rán tu̱ꞌun yaꞌá ya̱ ni̱yo yuꞌuꞌ‑u soo nstúvi Ndiosíꞌ maa nu̱u̱nꞌ‑ó. Kuíni ni̱ꞌ ya̱ kuniꞌ rán tu̱ꞌun yaꞌá, sáva nkútéyɨ́ɨ́ rán kani iniꞌ rán ya̱ níchí xi̱ni̱ꞌ rán. Chi nkuna̱a̱ꞌ iniꞌ Ndiosíꞌ ya̱ sava rá ñɨvɨ ya̱ ntu kúvi ñɨvɨ Israel kuneí iniꞌ ráa Cristo. Jee tu̱ꞌun yuꞌuꞌ vá kúvi ya̱ nkuni̱ꞌin ánímaꞌ sava rá ñɨvɨ ñuunꞌ Israel, ne̱kua̱ꞌ nɨꞌɨ rá ñɨvɨ ntu kúvi ñɨvɨ Israel ki̱vɨ ráa xi̱ntíín Ndiosíꞌ saá váji kuneí iniꞌ ráa Cristo.

²⁶ Jee kuíre ntáká rá ñɨvɨ ñuunꞌ Israel natavaꞌ Ndiosíꞌ ráa nu̱u̱nꞌ kua̱chi ráa sáva nanitáꞌvíꞌ ráa. Sukuán koo sáni káchíꞌ tu̱ꞌun níso nu̱u̱nꞌ Tutuꞌ Ííꞌ: Ne̱ nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ Sión kiji maáréꞌ ya̱ nakani núne re̱ꞌ rá ñɨvɨ ñuunꞌ Israel nene ráa nu̱u̱nꞌ kua̱chi ráa, jee saꞌá sɨ́ɨ́n re̱ꞌ rá ñɨvɨ ichiyúkúnꞌ tataꞌ váji nu̱u̱nꞌ Jacob kene ráa nu̱u̱nꞌ ya̱ niváꞌa.

²⁷ Jee yaꞌá kúvi tratúꞌ ni̱ꞌ ya̱ saꞌá ni̱ꞌ jín ráa, sáá siíyo ni̱ꞌ rá kua̱chi ráa. Nkachiꞌ Ndiosíꞌ.

²⁸ Jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun váꞌa Jesús, sava rá ñɨvɨ ñuunꞌ Israel jíníꞌ u̱ꞌvi̱ꞌ ráa néꞌyá ráa Ndiosíꞌ, sáva ni̱ꞌi̱nꞌ ránoꞌó sikáku Ndiosíꞌ ránoꞌó jie̱ꞌe̱ꞌ kua̱chi rán nanitáꞌvíꞌ rán. Soo jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ nka̱ji re̱ꞌ ráa jee ñúnúunꞌ re̱ꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ rá tátáꞌ jííꞌ ráa yanaꞌán.

²⁹ Chi ntu níkó iniꞌ Ndiosíꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ ta̱ꞌvi̱ꞌ ya̱ síkútaꞌviꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa, ni jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ nkana re̱ꞌ ráa kuvi ráa ñɨvɨ re̱ꞌ.

³⁰ Chi ránoꞌó, tiempúꞌ ya̱ta̱ꞌ, jee ntu nkáníjiá rán tɨɨn rán Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ, soo vitan jee nni̱ꞌi̱nꞌ rán ya̱ kúnáꞌví iniꞌ Ndiosíꞌ néꞌyá re̱ꞌ ránoꞌó, jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ ntu̱ví nkáníjiá ráa re̱ꞌ.

³¹ Jee suni sukuán vitan ntu káníjiá ráa tɨɨn ráa tu̱ꞌun re̱ꞌ, jee jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ kúnáꞌví iniꞌ Ndiosíꞌ ránoꞌó, jee sáva suni vitan jee kúvi ni̱ꞌi̱nꞌ ráa ya̱ kunáꞌví iniꞌ Ndiosíꞌ ráa.

³² Chi ɨɨn nuún ni sáꞌá Ndiosíꞌ ya̱ yɨ́ꞌɨ́ ntáká ñɨvɨ xi̱ntíín ya̱ ntu káníjiá ráa tu̱ꞌun re̱ꞌ, sáva kuvi kunáꞌví iniꞌ re̱ꞌ kune̱ꞌyá re̱ꞌ ntáká ñɨvɨ.

³³ Jee, ¡na̱ ka̱ꞌ vá ntántúníꞌ ñáꞌnú ka̱ꞌ ya̱ níchí xíniꞌ Ndiosíꞌ, jín ya̱ nɨꞌɨ kuitɨꞌ jíníꞌ re̱ꞌ! ¡Ni ɨɨn ntu kúvi nanukú‑u kukáꞌnú iniꞌ‑i na̱sa sánáaꞌ re̱ꞌ! ¡Ni ɨɨn ntu̱náꞌ kúvi ki̱ku̱ꞌun iniꞌ‑i na̱sa kúvi ntáká ya̱ sáꞌá re̱ꞌ!

³⁴ Chi, “¿né ɨɨn ñɨvɨ jíníꞌ ya̱ jiáni antúníꞌ I̱toꞌoꞌ résa? Áxí, ¿né ɨɨn vá nna̱kutíñú ráa nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ résa?”

³⁵ Áxí, “¿ne̱ ɨɨn ñɨvɨ xíꞌna ka̱ꞌ njia̱ꞌa‑a ná kúvi nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ sáva íyó nachunáán re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ‑u résa?”

³⁶ Chi nsa̱ꞌá Ndiosíꞌ nɨꞌɨ ya̱ íyó, jee néen kuéntáꞌ re̱ꞌ nɨꞌɨ, jee suni nsa̱ꞌá re̱ꞌ nɨꞌɨ sáva kuvi maáréꞌ maa. ¡Na̱ ka̱ꞌ nakuetúꞌún‑ó ya̱ viiꞌ kúñáꞌnú nasɨ́kuitɨꞌ re̱ꞌ nɨ́ɨ́nkání! Suꞌva koo, amén.