Mateo 7 - Mixteco del suroeste de Tlaxiaco Oaxaca

Koto sánáaꞌ rán káꞌánꞌ rán si̱kɨ̱ꞌ inka ñɨvɨ

¹ ’Jee koto sánáaꞌ rán kaꞌanꞌ rán si̱kɨ̱ꞌ inka ñɨvɨ, nsuñájee suni sánáaꞌ Ndiosíꞌ si̱kɨ̱ꞌ rán ranika̱ꞌ.

² Chi sánikua̱ꞌ sánáaꞌ rán káꞌánꞌ rán si̱kɨ̱ꞌ inka ñɨvɨ, jee suni sukuán sanáaꞌ Ndiosíꞌ si̱kɨ̱ꞌ ránoꞌó, jee sánikua̱ꞌ ñúkúꞌvá sáꞌá rán ya̱ sánáaꞌ rán káꞌánꞌ rán si̱kɨ̱ꞌ ñɨvɨ, suni sukuán chuku̱ꞌva Ndiosíꞌ jín ránoꞌó.

³ Jee saáva, ¿na̱ kuvi chi sanáaꞌ nú sukuán jee néꞌyá nú kua̱chi saꞌá inka ñɨvɨ kuéntáꞌ néꞌyá nú ya̱ká lúlí yánká yɨ́ꞌɨ́ nchinúún ñanitáꞌán nú, soo ntu̱ví néꞌyá nú kua̱chi nú ya̱ kúvi kuéntáꞌ kuꞌlu yutun yɨ́ꞌɨ́ nchinúún maánú rúja?

⁴ Saáva, ¿na̱ja kuvi kachiꞌ nú nu̱u̱nꞌ ñanitáꞌán nú: “Taji ya̱ nuꞌuꞌ tavaꞌ ya̱ká lúlí yánká yɨ́ꞌɨ́ nchinúún nú”, soo yɨ́ꞌɨ́ kuꞌlu yutun nchinúún noꞌó rúja?

⁵ ¡Ñɨvɨ sansuꞌva kúvi nú! Xíꞌna ka̱ꞌ maánú tavaꞌ kuꞌlu yutun yɨ́ꞌɨ́ nchinúún noꞌó, saájee kuvi kune̱ꞌyá kájí nú sáva tavaꞌ ya̱ká lúlí yánká yɨ́ꞌɨ́ nchinúún ñanitáꞌán nú.

⁶ ’Koto jiáꞌa rán tu̱ꞌun ííꞌ Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ni̱ꞌin ánímaꞌ ya̱ jiáꞌnu kuéntáꞌ tinaꞌ, nsuñájee ta̱vi̱ꞌ ráa ránoꞌó nakayɨ̱ꞌɨ́ ráa ránoꞌó kuéntáꞌ tinaꞌ xe̱e̱nꞌ. Jee suni koto jiáꞌa rán tu̱ꞌun ííꞌ Ndiosíꞌ yɨ́yáꞌvi kuéntáꞌ yu̱u̱ꞌ perla nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ya̱ ntu chíyáꞌvi maa, kuéntáꞌ jiáñúꞌ kúchíꞌ maa chi kúíchi iniꞌ ráa maa.

Jíkánꞌ táꞌvíꞌ‑ó, nánukú‑ó jín síkájián‑ó yuvéꞌí

⁷ ’Ka̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ, jee taji re̱ꞌ ya̱ jíniñúꞌún rán. Nukú rá tiñu váꞌa íyó nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ jee naniꞌinꞌ rán ya̱ taji re̱ꞌ. Jee ka̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ rán nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ kuéntáꞌ kua̱ꞌ síkájián yuvéꞌí jee síkúne re̱ꞌ maa.

⁸ Chi ntáká ñɨvɨ ya̱ jíkánꞌ‑a, jee ni̱ꞌi̱nꞌ‑i. Jee ñɨvɨ ya̱ núkú‑u, jee naniꞌinꞌ‑i. Jee ñɨvɨ ya̱ síkájián‑a, jee kune maa.

⁹ Áxí, ¿á íyó né ɨɨn te̱e nteñu ránoꞌó, jee retú jíkánꞌ se̱ꞌya nú i̱xta̱tíláꞌ kajiꞌ‑i nu̱u̱nꞌ nú, jee á ku̱ꞌva nú ɨɨn yu̱u̱ꞌ nu̱u̱nꞌ‑u rúja?

¹⁰ Áxí retú jíkánꞌ‑a ɨɨn tia̱ká nu̱u̱nꞌ nú, jee, ¿á ku̱ꞌva nú ɨɨn koo nu̱u̱nꞌ‑u rúja?

¹¹ Saáva ránoꞌó, ya̱ kúvi rán ñɨvɨ niváꞌa, jee ya jíníꞌ rán ku̱ꞌva rán rá ta̱ꞌvi̱ꞌ váꞌa nu̱u̱nꞌ se̱ꞌya rán, soo Tátáꞌ rán Ndiosíꞌ ya̱ nééꞌ re̱ꞌ ne̱ antivɨ́, saꞌ víꞌí káꞌ ku̱ꞌva re̱ꞌ ya̱ váꞌa nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ya̱ jíkánꞌ táꞌvíꞌ ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ.

¹² Jee saáva ntáká sánikua̱ꞌ kuíni rán ya̱ saꞌá ñɨvɨ jín ránoꞌó jee suni sukuán saꞌá rán jín ráa, chi sukuán xínéꞌénꞌ tu̱ꞌun ley nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ ya̱ ntee Moisés jín suni rá tu̱ꞌun ya̱ nna̱kani rá te̱e nna̱kani tu̱ꞌun nkene yuꞌú máá maá Ndiosíꞌ yanaꞌán.

Jie̱ꞌe̱ꞌ yuvéꞌí tíkuíñɨ́ jín yuvéꞌí níkáꞌ

¹³ ’Ki̱vɨ yuvéꞌí tíkuíñɨ́, chi yuvéꞌí néꞌín jee káꞌnú‑u níkáꞌ ichi ya̱ kuáꞌánꞌ nu̱u̱nꞌ jíta rá ñɨvɨ, jee kue̱ꞌe̱ꞌ nasɨ́kuitɨꞌ ka̱ꞌ rá ñɨvɨ kívɨ maa.

¹⁴ Soo yuvéꞌí tíkuíñɨ́ jín ichi lúlí tíkuíñɨ́ ví ya̱ kuáꞌán nu̱u̱nꞌ ki̱vɨ ñɨvɨ nu̱u̱nꞌ kutekuꞌ ráa nɨ́ɨ́nkání jín Ndiosíꞌ, soo yakuꞌ ni rá ñɨvɨ ví ya̱ nániꞌinꞌ ráa maa.

Rá tiñu sáꞌá ñɨvɨ kúvi kuéntáꞌ ya̱ vixíꞌ váꞌa áxí niváꞌa jiáꞌa ɨɨn yutun

¹⁵ ’Kumí rán maárán nu̱u̱nꞌ rá te̱e túꞌún ya̱ káchíꞌ ráa nika̱ꞌ ya̱ kúvi ráa ñɨvɨ nákani tu̱ꞌun kéne yuꞌú Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ ráa, jee káñunkúún sáꞌá ráa nika̱ꞌ maáráa va̱ji ráa nu̱u̱nꞌ rán kuéntáꞌ lanchi másúꞌ, soo ñúꞌún kánéꞌén iniꞌ ráa kuéntáꞌ ñúꞌún máñáꞌ iniꞌ váꞌúꞌ xéénꞌ.

¹⁶ Jee jie̱ꞌe̱ꞌ tiñu sáꞌá rá ñɨvɨ vá jee kuniꞌ rán na̱ ñɨvɨ kúvi ráa, kuéntáꞌ kua̱ꞌ kuniꞌ‑ó na̱ yutun ví‑i jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ vixíꞌ kúun‑u. Chi, ¿á kuvi kuun uva xi̱ni̱ꞌ ɨɨn tuíñu rúja? Áxí, ¿á kuvi kuun higo xi̱ni̱ꞌ yu̱ku̱ꞌ i̱ñu̱ꞌ rúja?

¹⁷ Jee suꞌva ntáká rá yutun váꞌa jee jiáꞌa ráa ya̱ vixíꞌ váꞌa. Jee ntáká rá yutun ne̱ꞌén, jee jiáꞌa ráa ya̱ vixíꞌ ne̱ꞌén.

¹⁸ Chi ɨɨn yutun váꞌa, jee ntu kúvi ku̱ꞌva‑a ya̱ vixíꞌ ne̱ꞌén, jee ɨɨn yutun ne̱ꞌén, jee ntu kúvi ku̱ꞌva‑a ya̱ vixíꞌ váꞌa.

¹⁹ Saájee ntáká yutun ya̱ ntu jiáꞌa ya̱ vixíꞌ váꞌa, jee jiéꞌnéꞌ maa, jee chuꞌun maa nu̱u̱nꞌ ñuꞌúnꞌ.

²⁰ Saáva jie̱ꞌe̱ꞌ tiñu sáꞌá ráa jee kuniꞌ rán na̱ ñɨvɨ kúvi ráa kuéntáꞌ kúun yutun ya̱ vixíꞌ.

Nsú nɨꞌɨ ñɨvɨ ki̱vɨ naꞌá Ndiosíꞌ

²¹ ’Nsú ntáká ñɨvɨ ya̱ káchíꞌ ráa nu̱u̱nꞌ nuꞌuꞌ “I̱toꞌoꞌ ni̱ꞌ, I̱toꞌoꞌ ni̱ꞌ”, ni̱ꞌi̱nꞌ ráa ki̱vɨ ráa naꞌá Ndiosíꞌ ya̱ nééꞌ antivɨ́ súkún, chisaꞌ sáni rá ñɨvɨ ya̱ síkúnkuvi nijia rá tiñu sáni kuíni Tátáꞌ ni̱ꞌ Ndiosíꞌ íyó antivɨ́ súkún.

²² Jee sáá kenta ki̱vɨ̱ꞌ sanáaꞌ ni̱ꞌ ntáká kua̱chi, jee ki̱vɨ̱ꞌ yukuán, kue̱ꞌe̱ꞌ víꞌí rá ñɨvɨ kachiꞌ ráa nu̱u̱nꞌ nuꞌuꞌ: “I̱toꞌoꞌ ránꞌ, I̱toꞌoꞌ ránꞌ, ¿á nsáꞌ ña̱tíñú ránꞌ súví nú sáá nste̱kútu̱ꞌún ránꞌ tu̱ꞌun nú résa? Jee, ¿á nsáꞌ ña̱tíñú ránꞌ súví nú jee nta̱níkɨ́nꞌ ránꞌ rá kui̱ꞌna̱ꞌ ya̱ nyɨ̱ꞌɨ iniꞌ rá ñɨvɨ résa? Jee, ¿á nsáꞌ jín súví nú nsa̱ꞌá víꞌí ráníꞌ rá tiñu a̱nasɨ́ résa?”, kachiꞌ ráa.

²³ Saájee sanáaꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa: “Ni ntu̱ví jíníꞌ ni̱ꞌ ránoꞌó. Kuiyo rán nu̱u̱nꞌ ni̱ꞌ, ránoꞌó ya̱ máni tiñu niváꞌa nsa̱ꞌá rán”, kachiꞌ ni̱ꞌ.

Tu̱ꞌun jie̱ꞌe̱ꞌ u̱vi̱ꞌ te̱e sámáꞌ veꞌi

²⁴ ’Jee saáva nta̱ká ñɨvɨ tésóꞌo ráa rá tu̱ꞌun káꞌánꞌ ni̱ꞌ yaꞌá, jee sáꞌá‑a vá, jee kúvi‑i kuéntáꞌ ɨɨn te̱e nito xi̱ni̱ꞌ, ya̱ ñani re̱ꞌ veꞌi re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ yu̱u̱ꞌ.

²⁵ Jee nkuun víꞌí sa̱vi̱ꞌ xéénꞌ, jee nna̱ka̱va rá ntekáꞌnú, jee ña̱ki̱ꞌɨ ta̱chi̱ꞌ xéénꞌ jee ña̱ku̱ꞌun‑u veꞌi vá, soo ni ntu̱ví tánɨ́ꞌ‑ɨ, chi yósóꞌ kutú jie̱ꞌe̱ꞌ‑e nu̱u̱nꞌ yu̱u̱ꞌ vá.

²⁶ Jee nta̱ká ñɨvɨ tésóꞌo ráa rá tu̱ꞌun káꞌánꞌ ni̱ꞌ yaꞌá, jee ntu sáꞌá‑a vá, jee kúvi‑i kuéntáꞌ ɨɨn te̱e naanꞌ, ya̱ ñani re̱ꞌ veꞌi re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ñuítɨ́.

²⁷ Jee nkuun víꞌí sa̱vi̱ꞌ, jee nna̱ka̱va rá ntekáꞌnú, jee ña̱ki̱ꞌɨ ta̱chi̱ꞌ xéénꞌ, jee ña̱ku̱ꞌun‑u veꞌi vá, jee nta̱nɨ̱ꞌ‑ɨ, jee íchí nnaanꞌ nɨꞌɨ veꞌi vá ―nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ vá.

²⁸ Jee sáá nkuvi nkaꞌanꞌ Jesús jie̱ꞌe̱ꞌ rá tu̱ꞌun vá, jee nti̱vɨ́ xá xíniꞌ rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ ya̱ íñɨ́ yukuán jie̱ꞌe̱ꞌ rá tu̱ꞌun xínéꞌénꞌ re̱ꞌ.

²⁹ Chi xínéꞌénꞌ re̱ꞌ sánikua̱ꞌ ɨɨn ya̱ nísotíñú, jee kúvi tátúníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa, jee nsú kuéntáꞌ xínéꞌénꞌ rá mestrúꞌ nu̱u̱nꞌ ráa ya̱ xínéꞌénꞌ tu̱ꞌun tátúníꞌ Ndiosíꞌ ya̱ ntee Moisés ne̱ yanaꞌán.