Mateo 5 - Mixteco del suroeste de Tlaxiaco Oaxaca

Stékútu̱ꞌún Jesús nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ nu̱u̱nꞌ ɨɨn yuku

¹ Jee sáá niniꞌ Jesús ya̱ kue̱ꞌe̱ꞌ víꞌí ñɨvɨ íñɨ́ ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ, jee nkaa re̱ꞌ kua̱ꞌa̱nꞌ re̱ꞌ ɨɨn yuku, jee ña̱kuneeꞌ re̱ꞌ yukuán, jee nkenta rá te̱e súkuáꞌa re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ.

² Jee nka̱jiéꞌé re̱ꞌ xínéꞌénꞌ re̱ꞌ ráa, jee nkachiꞌ re̱ꞌ:

Netuꞌ kúvi rá ñɨvɨ ya̱ níkɨ́nꞌ ráa Cristo

³ Na̱ ka̱ꞌ netuꞌ ka̱ꞌ kúvi rá ñɨvɨ ñúꞌún láꞌví iniꞌ ánímaꞌ ráa ichinúúnꞌ Ndiosíꞌ, ya̱ jíníꞌ ráa ya̱ jíniñúꞌún ráa chineí Ndiosíꞌ ráa, chi suviráa vá yɨ́ꞌɨ́ ráa naꞌá Ndiosíꞌ nééꞌ antivɨ́ súkún ya̱ tátúníꞌ re̱ꞌ.

⁴ Na̱ ka̱ꞌ netuꞌ ka̱ꞌ kúvi rá ñɨvɨ ya̱ náꞌyúꞌ uúꞌ, chi nachuꞌun neí Ndiosíꞌ iniꞌ ráa.

⁵ Na̱ ka̱ꞌ netuꞌ ka̱ꞌ kúvi rá ñɨvɨ ya̱ másúꞌ iniꞌ ráa, chi sikútaꞌviꞌ Ndiosíꞌ ñɨ̱vɨ́ nu̱u̱nꞌ ráa kúvi ta̱ꞌvi̱ꞌ ráa.

⁶ Na̱ ka̱ꞌ netuꞌ ka̱ꞌ kúvi rá ñɨvɨ ya̱ va̱ne̱ꞌ jíso̱ko iniꞌ ráa, jín ya̱ va̱ne̱ꞌ jíchíꞌ iniꞌ ráa ya̱ ñúꞌún iniꞌ ráa kino̱o na̱a̱ꞌ ráa nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ, chi ne̱kuva̱ꞌa iniꞌ ráa saꞌá Ndiosíꞌ ya̱ kino̱o na̱a̱ꞌ ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ.

⁷ Na̱ ka̱ꞌ netuꞌ ka̱ꞌ kúvi rá ñɨvɨ íyó tu̱ꞌun kúnáꞌví iniꞌ ráa néꞌyá ráa táꞌán ráa, chi suni koo tu̱ꞌun kúnáꞌví iniꞌ Ndiosíꞌ kune̱ꞌyá re̱ꞌ ráa.

⁸ Na̱ ka̱ꞌ netuꞌ ka̱ꞌ kúvi rá ñɨvɨ ya̱ íyó ninuꞌun iniꞌ ánímaꞌ ráa, chi suviráa vá kuniꞌ ráa nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ.

⁹ Na̱ ka̱ꞌ netuꞌ ka̱ꞌ kúvi rá ñɨvɨ ya̱ númánitáꞌán ráa, kuneeꞌ ñunkúún ñɨvɨ jín ɨɨn inka táꞌán ráa, chi nakaꞌanꞌ Ndiosíꞌ se̱ꞌya re̱ꞌ ráa.

¹⁰ Na̱ ka̱ꞌ netuꞌ ka̱ꞌ kúvi rá ñɨvɨ ya̱ nóꞌo ya̱ jíto u̱ꞌvi̱ꞌ ñɨvɨ ráa, jie̱ꞌe̱ꞌ jiáꞌnu na̱a̱ꞌ ráa sáni kuíni Ndiosíꞌ, chi suviráa vá yɨ́ꞌɨ́ ráa naꞌá Ndiosíꞌ nééꞌ antivɨ́ súkún ya̱ tátúníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa.

¹¹ ’Na̱ ka̱ꞌ netuꞌ ka̱ꞌ kúvi ránoꞌó sáá ténúunꞌ ñɨvɨ ránoꞌó, jee sáꞌá kini ráa ránoꞌó, jee káchíꞌ ráa ntáká nu̱u̱nꞌ ya̱ níváꞌa si̱kɨ̱ꞌ rán sátúꞌún ráa si̱kɨ̱ꞌ rán, jie̱ꞌe̱ꞌ yɨ́ꞌɨ́ rán nu̱u̱nꞌ nuꞌuꞌ.

¹² Na̱ ka̱ꞌ kusɨ̱ɨ̱ꞌ iniꞌ rán jee sɨ̱ɨ̱ꞌ kuvi ka̱ꞌ iniꞌ ánímaꞌ rán, chi mánasɨ́ ñáꞌnú ví ta̱ꞌvi̱ꞌ nataji Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ rán ya̱ íyó ne̱ antivɨ́ súkún. Chi sánikua̱ꞌ sáꞌá kini ráa jín ránoꞌó suni sukuán nsa̱ꞌá kini rá ñɨvɨ jín rá te̱e nna̱kani tu̱ꞌun nkene yuꞌú máá maá Ndiosíꞌ ne̱ yanaꞌán ne̱ ntiáꞌan nkiji ránoꞌó.

Tu̱ꞌun jie̱ꞌe̱ꞌ ñɨ̱ɨ̱nꞌ jín nuva ñuꞌunꞌ

¹³ ’Ránoꞌó kúvi rán kuéntáꞌ ñɨ̱ɨ̱nꞌ ya̱ sáꞌá nu̱ꞌú nu̱u̱nꞌ ñɨ̱vɨ́ yaꞌá, chi jiáꞌnu na̱a̱ꞌ rán, soo retú nukatɨ́ ñɨ̱ɨ̱nꞌ, jee, ¿na̱ja kuvi nuꞌu̱ꞌva̱ꞌ tuku‑u rúja? Ya ntu̱náꞌ íyótiñu‑u ka̱ꞌ, saáva ku̱te̱ꞌ ñɨvɨ maa, jee kua̱ñu̱ꞌ ñɨvɨ maa.

¹⁴ ’Jee suni sukuán kúvi rán kuéntáꞌ nuva ñuꞌunꞌ túúnꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ íyó ñɨ̱vɨ́ yaꞌá jie̱ꞌe̱ꞌ jiáꞌnu na̱a̱ꞌ va̱ꞌa rán. Jín suni kuéntáꞌ ɨɨn ñuunꞌ káꞌnú káá ne̱ xi̱ni̱ꞌ ɨɨn yuku, ya̱ ntu kúvi kɨse̱ꞌí‑i.

¹⁵ Jee suni ntu nátee ñɨvɨ ñuꞌunꞌ ɨɨn kantil jee túví‑i vá chi̱ji ɨɨn ñenkóꞌó, chisaꞌ chísó súkún‑u vá, sáva kutuunꞌ‑u nu̱u̱nꞌ nɨꞌɨ rá ñɨvɨ nééꞌ iniꞌ veꞌi.

¹⁶ Jee suꞌva íyó kueꞌnu na̱a̱ꞌ va̱ꞌa rán sáva kúvi rán kuéntáꞌ ñuꞌunꞌ stúúnꞌ rán nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ jee kune̱ꞌyá ráa ya̱ váꞌa sáꞌá rán, sáva nakuetúꞌún ráa Tátáꞌ rán Ndiosíꞌ ya̱ nééꞌ antivɨ́ súkún.

Káꞌánꞌ Jesús jie̱ꞌe̱ꞌ Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ ya̱ nstúvi re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ Moisés

¹⁷ ’Jee koto jiáni iniꞌ rán ya̱ va̱ji ni̱ꞌ sijíta ni̱ꞌ tu̱ꞌun ley Ndiosíꞌ ya̱ nstúvi re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ Moisés yanaꞌán, áxí rá tu̱ꞌun nna̱kani rá te̱e ya̱ nna̱kani rá tu̱ꞌun nkene yuꞌú Ndiosíꞌ ne̱ yanaꞌán. Nsáꞌ váji sijíta ni̱ꞌ rá tu̱ꞌun káchíꞌ ráa, chisaꞌ va̱ji ni̱ꞌ sikúnkuvi ni̱ꞌ rá tu̱ꞌun vá.

¹⁸ Chi maá nááꞌ nijia ví ya̱ káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ránoꞌó, ya̱ ni íyó súkún jín ñɨ̱vɨ́ yaꞌá ne̱ ntiáꞌan naanꞌ ráa, jee ni ɨɨn letra jín ni ɨɨn puntúꞌ níso nu̱u̱nꞌ tu̱ꞌun ley Ndiosíꞌ jee ni ntu xitá maa, nekuaꞌ kuvi nɨꞌɨ ya̱ káchíꞌ‑i.

¹⁹ Saáva néni ɨɨn ñɨvɨ ya̱ síjíta‑a ɨɨn tu̱ꞌun ya̱ tátúníꞌ Ndiosíꞌ sú kúvi ɨɨn tiñu máá lúlí ka̱ꞌ, jee xínéꞌénꞌ‑e rá inka ka̱ꞌ ñɨvɨ ya̱ suni sukuán sijíta ráa maa, jee Ndiosíꞌ ya̱ nééꞌ re̱ꞌ antivɨ́ súkún kachiꞌ re̱ꞌ ya̱ núun ka̱ꞌ máá lúlí ka̱ꞌ kuvi ñɨvɨ vá iniꞌ naꞌá re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ tátúníꞌ re̱ꞌ. Soo néni ɨɨn ñɨvɨ ya̱ sáꞌá‑a ya̱ tátúníꞌ Ndiosíꞌ jín xínéꞌénꞌ‑e ya̱ inka ñɨvɨ saꞌá ráa suꞌva jee Ndiosíꞌ ya̱ nééꞌ antivɨ́ súkún kachiꞌ re̱ꞌ ya̱ kuñáꞌnú ñɨvɨ vá iniꞌ naꞌá re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ tátúníꞌ re̱ꞌ.

²⁰ Chi káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán ya̱ íyó kino̱o na̱a̱ꞌ rán ka̱ꞌ sáni kuíni Ndiosíꞌ nsú káꞌ rá te̱e xínéꞌénꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ yanaꞌán, jín rá te̱e yɨ́ꞌɨ́ ñujiínꞌ fariseo, soo retú ntu̱ví jee ni nsáꞌ ki̱vɨ rán naꞌá Ndiosíꞌ nééꞌ antivɨ́ súkún ya̱ tátúníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán.

Xínéꞌénꞌ Jesús jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun kítɨ́ꞌ iniꞌ

²¹ ’Jee ya nteso̱ꞌo ránú tu̱ꞌun ya̱ nkachiꞌ Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ yanaꞌán ya̱: “Koto sáꞌá nú ni̱yɨ, chi néni ɨɨn ñɨvɨ ya̱ saꞌá‑a ni̱yɨ íyó kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ‑ɨ xi̱ntíín nu̱u̱nꞌ keꞌneꞌ kua̱chi.”

²² Soo nuꞌuꞌ káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ránú ya̱ néni ɨɨn ñɨvɨ ya̱ kítɨ́ꞌ iniꞌ‑i néꞌyá‑a ñanitáꞌán‑a, koo si̱kɨ̱ꞌ‑ɨ kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ‑ɨ xi̱ntíín nu̱u̱nꞌ keꞌneꞌ kua̱chi. Jee néni ɨɨn ñɨvɨ tenu̱u̱nꞌ ñanitáꞌán‑a jee kachiꞌ nu̱u̱nꞌ ñanitáꞌán‑a ya̱ ntu̱náꞌ tiñu, jee kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ‑ɨ ichinúúnꞌ rá te̱e nísotíñú ñáꞌnú ka̱ꞌ keꞌneꞌ ráa kua̱chi. Jee néni ɨɨn ñɨvɨ ya̱ kachiꞌ‑i: “Ñɨvɨ naanꞌ”, nu̱u̱nꞌ ñanitáꞌán‑a koo si̱kɨ̱ꞌ‑ɨ kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ‑ɨ nu̱u̱nꞌ ñúꞌúnꞌ xéénꞌ.

²³ ’Saáva, retú kua̱ꞌa̱nꞌ ɨɨn rán jín ya̱ násokoꞌ nú nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ téñuꞌunꞌ ráa ya̱ sókóꞌ ráa nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ ichinúúnꞌ veñu̱ꞌun káꞌnú, jee yukuán naku̱ꞌun iniꞌ nú ñanitáꞌán nú ya̱ íyó si̱kɨ̱ꞌ nú nu̱u̱nꞌ‑u,

²⁴ saájee xinóo ya̱ sókóꞌ nú nu̱u̱nꞌ téñuꞌunꞌ ráa ya̱ sókóꞌ ráa, jee kuáꞌán nakama̱ni̱ꞌ jín ñanitáꞌán nú xíꞌna ka̱ꞌ, saájee nikó nasokoꞌ nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ.

²⁵ ’Jee retú kénta ɨɨn ñɨvɨ si̱kɨ̱ꞌ ɨɨn ránoꞌó jee ya̱chi̱ꞌ nakama̱ni̱ꞌ náꞌví jín ñɨvɨ vá ni kua̱ꞌa̱nꞌ nú jín ñɨvɨ vá nu̱u̱nꞌ téꞌnéꞌ kua̱chi, sáva ntu kɨ̱na̱ka ñɨvɨ vá noꞌó nu̱u̱nꞌ te̱e jiéꞌnéꞌ kua̱chi jee naku̱ꞌva te̱e jiéꞌnéꞌ kua̱chi vá noꞌó nu̱u̱nꞌ mayóríꞌ, jee tuví‑i noꞌó veka̱a.

²⁶ Jee máá naáꞌ vá káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ nú, ya̱ ni nsáꞌ kene nú yukuán nekuaꞌ nachunáán nú kua̱nɨꞌɨ noo xu̱ꞌún ya̱ íyó chunáán nú.

Xínéꞌénꞌ Jesús ná kúvi tiñu téní kúsíkɨ́ iniꞌ

²⁷ ’Ya nteso̱ꞌo ránú rá tu̱ꞌun ya̱ nkachiꞌ Ndiosíꞌ: “Koto sáꞌá nú tiñu téní kúsíkɨ́ iniꞌ.”

²⁸ Soo nuꞌuꞌ káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ránú, ya̱ néni ɨɨn ñɨvɨ ya̱ néꞌyá‑a ɨɨn ñaꞌan níyo iniꞌ‑i néꞌyá‑a, saájee ne̱ iniꞌ ánímaꞌ‑a ya nkusi̱kɨ́ iniꞌ‑i tiñu téní jín ñaꞌan vá.

²⁹ ’Jee saáva, retú nchinúún kuáꞌá nú sáꞌá‑a ya̱ kininkava nú nu̱u̱nꞌ kua̱chi, va̱ꞌa ka̱ꞌ tavaꞌ nú maa sukuíkó nú maa. Chi va̱ꞌa ka̱ꞌ ví nú ya̱ sukuíkó nú ɨɨn rá íyó nu̱u̱nꞌ yɨkɨkúñu nú, nsú káꞌ ya̱ sukuíkó nɨꞌɨ ñunéꞌyúꞌ nú nu̱u̱nꞌ ñuꞌúnꞌ xéénꞌ.

³⁰ ’Jee retú sóꞌó naꞌá kuáꞌá nú kininkava nú nu̱u̱nꞌ kua̱chi, va̱ꞌa ka̱ꞌ ya̱ keꞌneꞌ nú maa sukuíkó nú maa. Chi va̱ꞌa ka̱ꞌ kúvi nú ya̱ sukuíta nú ɨɨn rá íyó nu̱u̱nꞌ yɨkɨkúñu nú, nsú káꞌ ya̱ koo nɨꞌɨ ñunéꞌyúꞌ nú jee kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ nú nu̱u̱nꞌ ñuꞌúnꞌ xéénꞌ.

Xínéꞌénꞌ Jesús jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun ya̱ xínóo táꞌán ñɨvɨ tánáꞌá

³¹ ’Jee suni nkachiꞌ Ndiosíꞌ ne̱ yanaꞌán ya̱: “Néni ɨɨn te̱e xinóo sayo‑o ñasɨ́ꞌɨ́‑ɨ, jee íyó naku̱ꞌva‑a nu̱u̱nꞌ ña ɨɨn tutuꞌ nna̱neꞌen‑e jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ xínóo sayo‑o ña”,

³² soo nuꞌuꞌ káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ránú, ya̱ ntáká te̱e ya̱ xínóo sayo‑o ñasɨ́ꞌɨ́‑ɨ, jee retú ntu̱náꞌ kua̱chi téní kúsíkɨ́ iniꞌ nsa̱ꞌá ña, saájee xínínkava re̱ꞌ ña nu̱u̱nꞌ tiñu téní kusi̱kɨ́ iniꞌ ña [retú tana̱ꞌá tuku ña jín inka te̱e]. Jee néni ɨɨn te̱e ya̱ natana̱ꞌá re̱ꞌ jín ñaꞌan vá ya̱ nkino̱o sayo ña jee suni saꞌá re̱ꞌ tiñu téní kúsíkɨ́ iniꞌ re̱ꞌ.

Káꞌánꞌ Jesús jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ sánáaꞌ túꞌún nu̱u̱nꞌ káꞌánꞌ

³³ ’Jee suni ya nteso̱ꞌo ránú Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ ya̱ suni nkachiꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ yanaꞌán ya̱: “Koto xtánɨ́ꞌ nú tu̱ꞌun sánáaꞌ nú nu̱u̱nꞌ tu̱ꞌun káꞌánꞌ nú, chisaꞌ íyó sikúnkuvi maa jie̱ꞌe̱ꞌ sáni nchi̱sóyuꞌú nú maa nu̱u̱nꞌ I̱toꞌoꞌ.”

³⁴ Soo nuꞌuꞌ káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ránú ya̱ ni koto na̱ sánáaꞌ ránú nu̱u̱nꞌ tu̱ꞌun káꞌánꞌ ránú, ni jie̱ꞌe̱ꞌ antivɨ́ súkún, chi yukuán kúvi teyuꞌ nu̱u̱nꞌ nééꞌ Ndiosíꞌ tátúníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ nɨꞌɨ,

³⁵ ni koto sánáaꞌ ránú nu̱u̱nꞌ tu̱ꞌun káꞌánꞌ ránú ni jie̱ꞌe̱ꞌ ñɨ̱vɨ́ yaꞌá, chi yɨ́ꞌɨ́‑ɨ xi̱ntíín Ndiosíꞌ kuéntáꞌ ɨɨn teyuꞌ nu̱u̱nꞌ yósóꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ re̱ꞌ. Ni koto sánáaꞌ ránú nu̱u̱nꞌ tu̱ꞌun káꞌánꞌ ránú ni jie̱ꞌe̱ꞌ Jerusalén, chi kúvi‑i ñuunꞌ nu̱u̱nꞌ tátúníꞌ I̱toꞌoꞌ‑ó Ndiosíꞌ, ya̱ maá kúñáꞌnú ví re̱ꞌ.

³⁶ Ni koto sánáaꞌ ránú nu̱u̱nꞌ tu̱ꞌun káꞌánꞌ ránú, ni jie̱ꞌe̱ꞌ xi̱ni̱ꞌ maánú, chi ni ntu kúvi nasaꞌá kuíjín nú ni ɨɨn ixi xíníꞌ, ni ya̱ nasaꞌá túún nú maa.

³⁷ Chisaꞌ kuvi tu̱ꞌun káchíꞌ rán “kuvi”, retú kuvi, jee retú ntu̱ví, jee “ntu̱ví”. Chi retú chísó rán ka̱ꞌ nu̱u̱nꞌ tu̱ꞌun káꞌánꞌ rán, jee yukuán kúvi ya̱ váji‑i nu̱u̱nꞌ ya̱ kíni.

Tu̱ꞌun jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ kunu̱u̱nꞌ‑ó ñɨvɨ túfíꞌ ta̱ꞌán jín‑ó

³⁸ ’Jee ya̱ nteso̱ꞌo rán jie̱ꞌe̱ꞌ rá tu̱ꞌun ya̱ nkachiꞌ Ndiosíꞌ ya̱: “Retú ɨɨn ñɨvɨ nstu̱fíꞌ‑i nchinúún inka ñɨvɨ, jee suni sukuán nastufíꞌ ráa nchinúún ñɨvɨ vá. Jee retú nxi̱náva ñɨvɨ nu̱ꞌun inka ñɨvɨ, jee suni naxináva ráa nu̱ꞌun‑u.”

³⁹ Soo nuꞌuꞌ káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ránú ya̱: Koto núníꞌin ránú nu̱u̱nꞌ ñɨvɨ niváꞌa. Chisaꞌ retú ɨɨn ñɨvɨ kátúꞌ‑u yɨkɨnúúnꞌ ichi kuáꞌá nú, jee natee nú iyo inka ichi yɨkɨnúúnꞌ nú nu̱u̱nꞌ‑u.

⁴⁰ Jee retú néni ɨɨn ñɨvɨ kuíni‑i kakɨnꞌ kua̱chi si̱kɨ̱ꞌ nú jee kaneeꞌ‑e camisáꞌ nú, jee suni ku̱ꞌva nú saꞌma níji nú nu̱u̱nꞌ‑u ranika̱ꞌ.

⁴¹ Jee néni ɨɨn ñɨvɨ tetuvi‑i noꞌó kuniso nú nantíñú‑u kaka nú jín‑i ɨɨn kilómetro, jee kaka jín‑i ne̱ u̱vi̱ꞌ kilómetro.

⁴² Jee ɨɨn ñɨvɨ ya̱ jíkánꞌ nantíñú nu̱u̱nꞌ nú, jee ku̱ꞌva maa nu̱u̱nꞌ‑u, jee ɨɨn ñɨvɨ ya̱ kuíni‑i ya̱ ku̱ꞌvanúún nú nu̱u̱nꞌ‑u jee koto nákuíñɨꞌ yátá nú nu̱u̱nꞌ‑u.

Íyó kunu̱u̱nꞌ‑ó rá ñɨvɨ túfíꞌ ta̱ꞌán ráa jín‑ó

⁴³ ’Jee nteso̱ꞌo rán rá tu̱ꞌun ya̱ káchíꞌ ya̱: “Íyó kunu̱u̱nꞌ ñanitáꞌán nú, jee taꞌvi iniꞌ nú kune̱ꞌyá nú ñɨvɨ túfíꞌ ta̱ꞌán jín nú.”

⁴⁴ Soo nuꞌuꞌ káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ránú ya̱: Íyó kunu̱u̱nꞌ rán rá ñɨvɨ túfíꞌ ta̱ꞌán ráa jín ránoꞌó, [jee kachiꞌ rán ya̱ váꞌa nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ya̱ chísónínu kini ráa ránoꞌó, jee saꞌá rán ya̱ váꞌa nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ya̱ táꞌvi iniꞌ ráa néꞌyá ráa ránoꞌó], jee ka̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ rán nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ ya̱ váꞌa jie̱ꞌe̱ꞌ rá ñɨvɨ [káꞌánꞌ niva̱ꞌa ráa si̱kɨ̱ꞌ rán jee] jíto u̱ꞌvi̱ꞌ ráa ránoꞌó.

⁴⁵ Saꞌá sukuán sáva ránoꞌó se̱ꞌya Ndiosíꞌ saꞌá rán kuéntáꞌ Tátáꞌ rán Ndiosíꞌ ya̱ nééꞌ antivɨ́ súkún chi maáréꞌ vá sáꞌá re̱ꞌ ya̱ kéne nka̱niiꞌ túúnꞌ‑u nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ níváꞌa jín rá ñɨvɨ váꞌa, jee síkúun re̱ꞌ sa̱vi̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ jiáꞌnu na̱a̱ꞌ jín nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ntu jiáꞌnu na̱a̱ꞌ.

⁴⁶ Chi retú kunu̱u̱nꞌ rán rá ñɨvɨ ya̱ ñúnúunꞌ ráa ránoꞌó, jee, ¿na̱ ta̱ꞌvi̱ꞌ íyó ni̱ꞌi̱nꞌ rán nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ rúja? ¿Á ntu suni sukuán sáꞌá ne̱ rá te̱e tíꞌñá ya̱ tɨ́ɨn xu̱ꞌún náneeꞌ ñuunꞌ Roma rúja?

⁴⁷ Jee retú káꞌánꞌ va̱ꞌa ránú jín kua̱chi rá ñanitáꞌán ránú ni, jee, ¿na̱ ɨɨn a̱nasɨ́ va̱ꞌa ka̱ꞌ kúvi ya̱ sáꞌá rán sukuán rúja? Chi ne̱ rá ñɨvɨ ya̱ ntu kúvi ráa ñɨvɨ Israel ya̱ ntu jínúꞌ iniꞌ ráa Ndiosíꞌ sáꞌá ráa sukuán ranika̱ꞌ.

⁴⁸ Saáva na̱a̱ꞌ kueꞌnu ránú kɨtíñú noo rán nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ kuéntáꞌ kua̱ꞌ máá na̱a̱ꞌ kúvi Tátáꞌ ránú Ndiosíꞌ ya̱ nééꞌ antivɨ́ súkún.