Mateo 24 - Mixteco del suroeste de Tlaxiaco Oaxaca

Káchíꞌ ya̱chi̱ꞌ Jesús ya̱ naanꞌ veñu̱ꞌun káꞌnú Jerusalén

¹ Jee sáá nkene Jesús iniꞌ veñu̱ꞌun káꞌnú kua̱ꞌa̱nꞌ re̱ꞌ, jee ña̱kuyatin rá te̱e súkuáꞌa re̱ꞌ vá, jee nxi̱néꞌénꞌ ráa re̱ꞌ rá veꞌi súkún náꞌnú ya̱ kúvi veñu̱ꞌun káꞌnú.

² Soo nna̱xiníkó Jesús, jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa: ―¿Á néꞌyá rán nɨꞌɨ yaꞌá? Jee máá naáꞌ vá káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán, ya̱ ni nsáꞌ kino̱o ka̱ꞌ ni ɨɨn yu̱u̱ꞌ kosoꞌ ta̱ꞌán nu̱u̱nꞌ inka yu̱u̱ꞌ, chi nɨꞌɨ yaꞌá ta̱nɨ̱ꞌ ―nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ráa.

Rá seña koo tiempúꞌ kua̱kuyatin nɨꞌɨ ñɨ̱vɨ́ yaꞌá

³ Saájee kua̱ꞌa̱nꞌ Jesús yuku Olivos, jee ña̱kuneeꞌ re̱ꞌ yukuán, jee yukuán ña̱kuyatin rá te̱e súkuáꞌa re̱ꞌ vá nu̱u̱nꞌ nééꞌ re̱ꞌ, jee ni̱ka̱tu̱ꞌún sɨ́ɨ́n ráa re̱ꞌ, jee nkachiꞌ ráa: ―Kachiꞌ xá nu̱u̱nꞌ ránꞌ, ¿na̱ tiempúꞌ kuvi rá tiñu yaꞌá ya̱ nkachiꞌ nú?, jee, ¿ná kúvi seña koo sáva stúvi ya̱ kenta tiempúꞌ nikó tuku nú, jín ya̱ ji̱nu tiempúꞌ nu̱u̱nꞌ nɨ́ꞌɨ? ―nkachiꞌ ráa nu̱u̱nꞌ Jesús.

⁴ Jee nna̱xiníkó Jesús nu̱u̱nꞌ ráa: ―Kumí rán maárán ya̱ ni ɨɨn ntu̱náꞌ xináꞌví ñɨvɨ ránoꞌó.

⁵ Chi kue̱ꞌe̱ꞌ ñɨvɨ káñunkúún kachiꞌ ráa nika̱ꞌ ya̱ kiji ráa nu̱u̱nꞌ súví ni̱ꞌ, jee kachiꞌ ráa nika̱ꞌ: “Nuꞌuꞌ ví Cristo”, jee kue̱ꞌe̱ꞌ víꞌí ñɨvɨ xináꞌví ráa jín tu̱ꞌun xínéꞌénꞌ ráa.

⁶ Jee teso̱ꞌo rán ya̱ íyó tu̱kantaꞌan ɨɨn ñuunꞌ jín inka ñuunꞌ, jín ya̱ koo tu̱kantaꞌan. Soo kumí rán maárán ya̱ koto ñúyúꞌví iniꞌ rán, chi saá íyó kuvi rá tu̱nóꞌó yaꞌá, soo ntiáꞌan kenta ji̱nu tiempúꞌ nu̱u̱nꞌ nɨꞌɨ.

⁷ Chi kantáꞌán nación jín inka nación, jee suni kantáꞌán ñuunꞌ jín inka ñuunꞌ. Jee kutámá víꞌí, jee koo víꞌí kue̱ꞌi̱ꞌ, jee koo ñutáan yaꞌá yukuán.

⁸ Soo nɨꞌɨ rá yaꞌá kúvi tu̱nóꞌó ya̱ kijiéꞌé xíꞌnañúꞌún ka̱ꞌ.

⁹ ’Saájee naku̱ꞌva rá ñɨvɨ ránoꞌó xi̱ntíín rá te̱e jiéꞌnéꞌ kua̱chi ya̱ xinóꞌo ránoꞌó, jee kaꞌniꞌ ráa ránoꞌó, jee taꞌvi iniꞌ kua̱íyó rá ñɨvɨ kune̱ꞌyá ráa ránoꞌó, jie̱ꞌe̱ꞌ yɨ́ꞌɨ́ rán nu̱u̱nꞌ nuꞌuꞌ.

¹⁰ Saájee tiempúꞌ yukuán kue̱ꞌe̱ꞌ ñɨvɨ ya̱ kúneí iniꞌ ráa nuꞌuꞌ nikó yátá iniꞌ ráa, ni nsáꞌ kuneí ka̱ꞌ iniꞌ ráa nuꞌuꞌ, jee naku̱ꞌva ráa táꞌán ráa nu̱u̱nꞌ rá te̱e nísotíñú ya̱ xínóꞌo, jee ta̱ꞌvi̱ꞌ iniꞌ ɨɨn inka ráa kune̱ꞌyá ráa táꞌán ráa.

¹¹ Jee kiji kue̱ꞌe̱ꞌ rá te̱e xínáꞌví jee kachiꞌ ráa nika̱ꞌ ya̱ nákani tu̱ꞌun kéne yuꞌú Ndiosíꞌ, jee xináꞌví ráa kue̱ꞌe̱ꞌ víꞌí ñɨvɨ.

¹² Jee kɨ̱ko̱o kukueꞌeꞌ víꞌí nu̱u̱nꞌ ka̱ꞌ rá tiñu níváꞌa, jee kue̱ꞌe̱ꞌ rá ñɨvɨ ni nsáꞌ koo ka̱ꞌ ya̱ náꞌví iniꞌ ráa.

¹³ Soo rá ñɨvɨ kuni̱ꞌin kuiñɨ kutú ráa jín ni̱ꞌ ne̱ nu̱u̱nꞌ kenta ji̱nu jee suviráa ví ya̱ sikáku Ndiosíꞌ ráa.

¹⁴ Jee tu̱ꞌun váꞌa yaꞌá ya̱ káꞌánꞌ‑a jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ kúvi ki̱vɨ̱ꞌ ñɨvɨ naꞌá Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ tátúníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa te̱ku̱tu̱ꞌún‑u nu̱u̱nꞌ nɨ́ɨ́nkáꞌnú nu̱u̱nꞌ ñɨ̱vɨ́ yaꞌá, sáva stúvi ya̱ nááꞌ nu̱u̱nꞌ ñɨvɨ nta̱ká ñuunꞌ ñɨ̱vɨ́ yaꞌá, saájee kenta ji̱nu tiempúꞌ nu̱u̱nꞌ nɨ́ꞌɨ.

¹⁵ ’Jee Daniel, te̱e nna̱kani tu̱ꞌun nkene yuꞌú máá maá Ndiosíꞌ ne̱ yanaꞌán, ntee re̱ꞌ ya̱ koo ɨɨn ya̱ kákini néꞌí ya̱ jíníichiꞌ iniꞌ Ndiosíꞌ néꞌyá re̱ꞌ maa ya̱ stívɨ́‑ɨ ya̱ ííꞌ ya̱ saꞌá‑a ya̱ kuniꞌ u̱ꞌvi̱ꞌ Ndiosíꞌ veñu̱ꞌun káꞌnú re̱ꞌ. (Ñɨvɨ ya̱ kaꞌvi tu̱ꞌun yaꞌá, jee íyó ki̱ku̱ꞌun iniꞌ‑i vá.) Jee sáá kuniꞌ rán maa, ya̱ kuiñɨ‑ɨ nu̱u̱nꞌ ííꞌ iniꞌ veñu̱ꞌun,

¹⁶ saájee rá ñɨvɨ nééꞌ ñuꞌun Judea, íyó kunu ráa kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ ráa nu̱u̱nꞌ rá yuku sáva ka̱ku ráa.

¹⁷ Jee ñɨvɨ ya̱ yósóꞌ xi̱ni̱ꞌ ve̱ꞌí‑i, jee koto núun‑u tavaꞌ‑a nantíñú‑u íyó iniꞌ veꞌi‑i.

¹⁸ Jee ñɨvɨ ya̱ íñɨ́ nu̱u̱nꞌ tataꞌ sáꞌá‑a, koto níkó‑o nakeꞌen‑e so̱kotóꞌ‑o.

¹⁹ ¡Jee na̱ ka̱ꞌ náꞌví ka̱ꞌ rá ñaꞌan nékue̱ꞌi̱ꞌ, jín rá ñaꞌan néen yɨkɨ́n rá ki̱vɨ̱ꞌ yukuán!

²⁰ Ka̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ rán nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ ya̱ nkúvi rá tiñu yaꞌá tiempúꞌ kúvíjin víꞌí ya̱ kuniñúꞌún kaku rán jee ni nkúvi‑i ki̱vɨ̱ꞌ nájiáví.

²¹ Chi saájee tiempúꞌ yukuán koo tu̱nóꞌó máá na̱sɨ xéénꞌ nasɨ́kuitɨꞌ, ya̱ ni ntiáꞌan kuvi ne̱ tiempúꞌ xíꞌnañúꞌún ña̱ko̱o ñɨ̱vɨ́ yaꞌá ne̱ vitan, jee ni nsáꞌ koo‑o ka̱ꞌ suꞌva.

²² Jee retánꞌ ntu̱ví nasaꞌá kuítɨ́ I̱toꞌoꞌ‑ó tiempúꞌ tu̱nóꞌó vá, jee ni ɨɨn ñɨvɨ nkáku nékúvi, soo jie̱ꞌe̱ꞌ rá ñɨvɨ nkáji Ndiosíꞌ sáva ki̱vɨ ráa xi̱ntíín re̱ꞌ, saáva nasaꞌá kuítɨ́ re̱ꞌ tiempúꞌ vá.

²³ ’Saáva retú ɨɨn ñɨvɨ kachiꞌ‑i nu̱u̱nꞌ rán tiempúꞌ yukuán: “Kune̱ꞌyá, yaꞌá íñɨ́ Cristo, áxí yukuán”, jee koto ínúꞌ iniꞌ rán tu̱ꞌun ya̱ káchíꞌ‑i.

²⁴ Chi kiji rá te̱e xínáꞌví ya̱ kachiꞌ ráa nika̱ꞌ ya̱ Cristo ví ráa. Jee kenta rá ñɨvɨ ya̱ kachiꞌ ráa nika̱ꞌ ya̱ nákani ráa tu̱ꞌun kéne yuꞌú Ndiosíꞌ, jee saꞌá ráa rá seña a̱nasɨ́ jín rá tiñu a̱nasɨ́ ya̱ ti̱vɨ́ xíniꞌ rá ñɨvɨ sáva xináꞌví ráa rá ñɨvɨ. Jee saꞌá ráa maa sáva xináꞌví ráa ne̱ rá ñɨvɨ nka̱ji Ndiosíꞌ, retú sa̱naanꞌ kuvi.

²⁵ Jee teso̱ꞌo va̱ꞌa rán, chi ya nstúꞌva ya̱chi̱ꞌ ni̱ꞌ ránoꞌó jie̱ꞌe̱ꞌ rá tiñu vá ne̱ ntiáꞌan kuvi‑i suꞌva.

²⁶ Saáva retú káchíꞌ ráa nu̱u̱nꞌ ránoꞌó: “Kune̱ꞌyá, íñɨ́ Cristo ne̱ nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún saɨn nu̱u̱nꞌ ntu̱náꞌ íyó yukuán”, kachiꞌ ráa, jee koto kéne rán kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ rán kune̱ꞌyá rán yukuán. Áxí retú kachiꞌ ráa: “Kune̱ꞌyá, chi iniꞌ veꞌi yaꞌá nééꞌ‑e”, kachiꞌ ráa, jee koto ínúꞌ iniꞌ rán ya̱ káchíꞌ ráa.

²⁷ Chi kuéntáꞌ kua̱ꞌ sáꞌá tajia sáá jiánu̱te̱ꞌ‑e ne̱ nu̱u̱nꞌ kénta nka̱niiꞌ jee nátúvi ne̱ nu̱u̱nꞌ táꞌánꞌ nka̱niiꞌ, sukuán natu̱vi ni̱ꞌ ki̱vɨ̱ꞌ kiji tuku nuꞌuꞌ, ya̱ nta̱jí Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ ñɨ̱vɨ́ sáva kuvi ni̱ꞌ Se̱ꞌya Ñɨvɨ.

²⁸ [Tu̱vi nijinꞌ ya̱ kenta ni̱ꞌ kuéntáꞌ kua̱ꞌ túvi nijinꞌ] nu̱u̱nꞌ káá ni̱yɨ ñunéꞌyúꞌ, chi yukuán kútútú rá chi̱í.

Sáá niji tuku Jesús

²⁹ ’Jee kuísá ntañúꞌún kuitɨꞌ ré njia̱ꞌa tu̱nóꞌó rá ki̱vɨ̱ꞌ yukuán, jee nuneenꞌ nka̱niiꞌ, jee nsáꞌ kutuunꞌ ka̱ꞌ ñuꞌunꞌ yo̱o̱ꞌ, jee ku̱te̱ꞌ rá tiu̱u̱nꞌ ne̱ súkún, jee kajiaꞌ rá fuersáꞌ súkún ya̱ tɨ́ɨn nɨꞌɨ ya̱ íyó súkún.

³⁰ Saájee nuꞌuꞌ ya̱ nta̱jí Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ ñɨ̱vɨ́ sáva kuvi ni̱ꞌ Se̱ꞌya Ñɨvɨ jee tu̱vi seña nuꞌuꞌ ne̱ súkún, saájee kunaꞌyuꞌ nɨꞌɨ kuitɨꞌ rá ñɨvɨ ñuunꞌ íyó ñɨ̱vɨ́ yaꞌá, jee kuniꞌ ráa nuꞌuꞌ, ya̱ nta̱jí Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ ñɨ̱vɨ́ sáva kuvi ni̱ꞌ Se̱ꞌya Ñɨvɨ, jee niji ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ vi̱ko̱ꞌ súkún jín kue̱ꞌe̱ꞌ nasɨ́kuitɨꞌ fuersáꞌ ííꞌ níꞌin níso ni̱ꞌ, jín ya̱ viiꞌ nasɨ́kuitɨꞌ kúñáꞌnú ni̱ꞌ ya̱ va̱ne̱ꞌ tu̱u̱nꞌ kujianu̱te̱ꞌ nuva ni̱ꞌ.

³¹ Jee tají ni̱ꞌ rá najiáꞌáꞌ ííꞌ ni̱ꞌ ntántúníꞌ ni̱ꞌin tivɨꞌ ráa trompeta, jee nastútú ráa ñɨvɨ nka̱ji ni̱ꞌ kuvi ráa ñɨvɨ ni̱ꞌ ne̱ nu̱u̱nꞌ ni kúmíꞌ rá íyo ichi ñɨ̱vɨ́, ne̱ íyo ka̱ꞌ ichi ñɨ̱vɨ́, jín ne̱ íyo ka̱ꞌ ichi antivɨ́ ya̱ta̱ꞌ ñɨ̱vɨ́.

³² ’Kutu̱ꞌva rán ya̱ xínéꞌénꞌ tu̱ꞌun kúnkunuún káꞌánꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ yutun higo: Sáá ya núyúté rá naꞌá yutun‑u, jee néneyúté rá naꞌá yu̱ku̱ꞌ‑u, jee ya jíníꞌ rán ya̱ ya va̱ji nku̱yatin rá yo̱o̱ꞌ tiempúꞌ sááꞌ.

³³ Suni sukuán sáá kuniꞌ rán ya̱ kuvi ntáká rá tiñu yaꞌá ya̱ nkachiꞌ ni̱ꞌ, saájee kukáꞌnú iniꞌ rán ya̱ ya va̱ji kúyatin ni̱ꞌ, ya̱ kuéntáꞌ va̱ji ki̱vɨ ni̱ꞌ yuvéꞌí.

³⁴ Máá nááꞌ vá káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán ya̱ nsáꞌ ji̱nu rá ñɨvɨ yaꞌá ne̱ kuvi nɨꞌɨ rá tiñu ya̱ nkachiꞌ ni̱ꞌ.

³⁵ Súkún jín ñɨ̱vɨ́ yaꞌá kɨ̱naanꞌ ráa, soo rá tu̱ꞌun káchíꞌ ni̱ꞌ, ni nsáꞌ kɨ̱naanꞌ‑a chi nɨꞌɨ sikúnkuvi.

³⁶ Soo jie̱ꞌe̱ꞌ ki̱vɨ̱ꞌ yukuán jín hora vá ya̱ kuvi rá tiñu nkachiꞌ ni̱ꞌ, jee ni ɨɨn ntu̱náꞌ jíníꞌ maa, ni rá najiáꞌáꞌ ííꞌ Ndiosíꞌ ya̱ nééꞌ antivɨ́, ni maáníꞌ ya̱ kúvi ni̱ꞌ Se̱ꞌya Ndiosíꞌ, chi métúꞌún ni Tátáꞌ‑ó Ndiosíꞌ ví ya̱ jíníꞌ.

³⁷ ’Chi kuéntáꞌ kua̱ꞌ nkuvi ne̱ rá ki̱vɨ̱ꞌ ntekuꞌ Noé ne̱ yanaꞌán, jee suni sukuán koo sáá niji tuku ni̱ꞌ, nuꞌuꞌ ya̱ nta̱jí Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ ñɨ̱vɨ́ sáva kuvi ni̱ꞌ Se̱ꞌya Ñɨvɨ.

³⁸ Chi kuéntáꞌ rá ki̱vɨ̱ꞌ yukuán sáá ntiáꞌan kajiéꞌé kuun sa̱vi̱ꞌ xéénꞌ chitú nute nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún, jee yájíꞌ rá ñɨvɨ, jíꞌi ráa, tánáꞌá ráa, jee stánáꞌá ráa rá se̱ꞌya ráa, ne̱kua̱ꞌ nkenta ki̱vɨ̱ꞌ nkívɨ Noé iniꞌ barkúꞌ máá káꞌnú nasɨ́kuitɨꞌ ya̱ naní arca.

³⁹ Jee ntu jíníꞌ ráa ná kuvi ne̱kua̱ꞌ nkenta jiásɨ́ꞌ nute kue̱ꞌe̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún, jee nteni nɨꞌɨ kuitɨꞌ ráa, jee suni suꞌva kuvi sáá niji nuꞌuꞌ, ya̱ nta̱jí Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ ñɨ̱vɨ́ sáva kuvi ni̱ꞌ Se̱ꞌya Ñɨvɨ.

⁴⁰ ’Saájee ki̱vɨ̱ꞌ yukuán kuiñɨ u̱vi̱ꞌ te̱e sátíñú nu̱u̱nꞌ káá tataꞌ sáꞌá‑a, jee ɨɨn ráa nakeꞌen ni̱ꞌ, jee ɨɨn kino̱o.

⁴¹ Jee u̱vi̱ꞌ ñaꞌan níko nkáá jín ɨɨn molínúꞌ, jee ɨɨn ráña nakeꞌen ni̱ꞌ, jee ɨɨn kino̱o.

⁴² Saáva nito koo rán, chi ntu jíníꞌ rán na̱ ki̱vɨ̱ꞌ niji I̱toꞌoꞌ rán.

⁴³ Saáva íyó kukáꞌnú iniꞌ rán yaꞌá: retánꞌ jíníꞌ te̱e xí veꞌi na̱ hora yakuááꞌ kenta te̱e kuíꞌná sakuíꞌná‑a, jee kunito re̱ꞌ, jee nsáꞌ ku̱ꞌva re̱ꞌ ki̱vɨ‑ɨ iniꞌ veꞌi re̱ꞌ sakuíꞌná‑a.

⁴⁴ Jee saáva suni ránoꞌó nito koo rán satúꞌva rán maárán, chi máá hora ya̱ ntu ñúꞌún iniꞌ rán, jee niji ni̱ꞌ, ya̱ nta̱jí Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ ñɨ̱vɨ́ sáva kuvi ni̱ꞌ Se̱ꞌya Ñɨvɨ.

Tu̱ꞌun jie̱ꞌe̱ꞌ musúꞌ síkúnkuvi na̱a̱ꞌ jín musúꞌ ya̱ ntu síkúnkuvi na̱a̱ꞌ

⁴⁵ ’¿Né ɨɨn kuvi musúꞌ ya̱ ñúꞌún kájí xi̱ni̱ꞌ‑i síkúnkuvi na̱a̱ꞌ va̱ꞌa‑a, ya̱ ñani i̱toꞌoꞌ xí tiñu‑u maa sáva kuneen kuéntáꞌ‑a rá inka ka̱ꞌ táꞌán musúꞌ‑u veꞌi re̱ꞌ sáva ku̱ꞌva‑a kajiꞌ ráa máá hora íyó ku̱ꞌva maa rúja?

⁴⁶ Na̱ ka̱ꞌ netuꞌ ka̱ꞌ ví musúꞌ yukuán ya̱ sáá nenta i̱toꞌoꞌ‑o, jee naniꞌinꞌ re̱ꞌ maa síkúnkuvi na̱a̱ꞌ‑a sukuán.

⁴⁷ Jee máá naáꞌ vá káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán, ya̱ i̱toꞌoꞌ musúꞌ vá kani re̱ꞌ maa kuneen kuéntáꞌ‑a kua̱íyó rá nantíñú kúmí re̱ꞌ.

⁴⁸ Soo retú musúꞌ kánéꞌén ví‑i jee jiáni iniꞌ ánímaꞌ re̱ꞌ: “Kúkuéé i̱toꞌoꞌ ni̱ꞌ nenta re̱ꞌ”,

⁴⁹ jee kajiéꞌé ku̱ꞌva re̱ꞌ rá táꞌán musúꞌ re̱ꞌ, jee kajiꞌ re̱ꞌ koꞌo re̱ꞌ jín rá ñɨvɨ jíni.

⁵⁰ Saájee nenta i̱toꞌoꞌ musúꞌ vá máá ki̱vɨ ya̱ ntu ñúꞌún iniꞌ‑i nenta re̱ꞌ jín máá hora ya̱ ntu jíníꞌ‑i,

⁵¹ jee xe̱e̱nꞌ xinóꞌo re̱ꞌ maa jee naskánitáꞌán re̱ꞌ maa kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ‑ɨ nu̱u̱nꞌ kunoꞌo‑o jín rá ñɨvɨ sansuꞌva jee yukuán kunaꞌyuꞌ ráa ne̱ kaꞌñɨꞌ nu̱ꞌun ráa.