Mateo 23 - Mixteco del suroeste de Tlaxiaco Oaxaca

Xíkóñáꞌán Jesús rá te̱e fariseo jín rá te̱e xínéꞌénꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ

¹ Saájee nkaꞌanꞌ Jesús jín rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ jín suni rá te̱e kútáꞌán jín re̱ꞌ ya̱ súkuáꞌa re̱ꞌ ráa, jee nkachiꞌ re̱ꞌ:

² ―Rá te̱e xínéꞌénꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ, jín rá te̱e yɨ́ꞌɨ́ ñujiínꞌ fariseo, nna̱kui̱ñɨ̱ꞌ ráa níso ráa tiñu nniso Moisés ya̱ xínéꞌénꞌ ráa rá ñɨvɨ tu̱ꞌun nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ ya̱ ntee Moisés yanaꞌán.

³ Jee saáva na̱ni kúvi ya̱ káchíꞌ ráa nu̱u̱nꞌ ránoꞌó saꞌá rán maa jee sikúnkuvi rán maa. Soo koto sáꞌá rán sánikua̱ꞌ sáꞌá ráa, chi ntu sáꞌá rá ya̱ káchíꞌ ráa.

⁴ Chi xínéꞌénꞌ ráa rá tu̱ꞌun tátúníꞌ maáráa rá tiñu véi ya̱ víjí sikúnkuvi maa, jee jiákɨ́nꞌ ráa maa nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ sáva sikúnkuvi ñɨvɨ maa, soo maáráa chi ni sú jín ɨɨn xi̱ntíín ráa ni ntu skántáꞌ ráa sáva chineí ráa saꞌá‑a rá tiñu vá.

⁵ ’Jee ntáká rá tiñu sáꞌá ráa vá, sáꞌá ráa maa sáva kuniꞌ rá ñɨvɨ maa, jee nakuetúꞌún ñɨvɨ ráa. Jee káꞌnú sáꞌá ráa rá kajúnꞌ lúlí ñúꞌún pedasúꞌ tutuꞌ níso Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ ya̱ ténuꞌniꞌ néꞌín ráa yutéénꞌ ráa jín yɨkɨ náꞌá ráa. Jee sáꞌá kání ráa ka̱ꞌ yuxi yuꞌú saꞌma ñúꞌún ráa.

⁶ Jee ñúnúunꞌ ráa máá teyuꞌ kúñáꞌnú ka̱ꞌ kuneeꞌ ráa nu̱u̱nꞌ íyó rá viko nu̱u̱nꞌ yájíꞌ rá ñɨvɨ. Jee suni ñúnúunꞌ ráa máá rá teyuꞌ kúñáꞌnú ka̱ꞌ kuneeꞌ ráa iniꞌ rá veꞌi sinagoga nu̱u̱nꞌ nútútú rá ñɨvɨ Israel.

⁷ Jee ñúnúunꞌ ráa ya̱ káꞌánꞌ yɨ́ñúꞌún ñɨvɨ jín ráa rá nu̱yáꞌvi, jín ya̱ káꞌánꞌ ñɨvɨ ráa mestrúꞌ.

⁸ ’Soo ránoꞌó, koto jiáꞌa rán ya̱ kaꞌanꞌ rá ñɨvɨ mestrúꞌ kúñáꞌnú ránoꞌó. Chi métúꞌún ni mestrúꞌ kúñáꞌnú rán íyó, ya̱ kúvi Cristo, jee ntáká ránoꞌó chi ɨɨn ni kúvi rán ya̱ kúvi rán ñaniꞌ jín ku̱ꞌva.

⁹ Jee koto káꞌánꞌ rán tátáꞌ rán ni ɨɨn ya̱ íyó iniꞌ ñɨ̱vɨ́ yaꞌá, chi métúꞌún ni Tátáꞌ rán Ndiosíꞌ íyó, ya̱ nééꞌ re̱ꞌ antivɨ́ súkún.

¹⁰ Jee suni koto jiáꞌa rán kaꞌanꞌ ráa mestrúꞌ ránoꞌó, chi métúꞌún ni mestrúꞌ rán íyó chúꞌun re̱ꞌ ichi ránoꞌó, ya̱ kúvi Cristo.

¹¹ Chisaꞌ ñɨvɨ ya̱ íyó nteñu ránoꞌó ya̱ kúñáꞌnú yósóꞌ nu̱u̱nꞌ rán, suvi vá kɨtíñú‑u nu̱u̱nꞌ rán kuéntáꞌ ɨɨn musúꞌ rán.

¹² Jee néni ɨɨn ya̱ kutéyɨ́ɨ́‑ɨ sáꞌá ñáꞌnú‑u maáa, jee saꞌ kino̱o kanuun ñɨvɨ vá, ntu ka̱ꞌ kúñáꞌnú‑u, jee ɨɨn ñɨvɨ ya̱ sáꞌá núun‑u maáa nuláꞌví iniꞌ‑i maáa, jee ni̱ꞌi̱nꞌ‑i ya̱ nuñáꞌnú‑u.

¹³ ’¡Na̱ ka̱ꞌ xe̱e̱nꞌ kunoꞌo rán ka̱ꞌ ránoꞌó, te̱e xínéꞌénꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ, jín ránoꞌó te̱e kúvi fariseo!, ¡te̱e sansuꞌva kúvi rán! Chi jiásɨ́ꞌ rán ya̱ ki̱vɨ rá ñɨvɨ xi̱ntíín Ndiosíꞌ ya̱ nééꞌ antivɨ́ súkún tatúníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa, chi ránoꞌó jee ni ntu kívɨ rán xi̱ntíín re̱ꞌ, jee ni ntu jiáꞌa rán ya̱ ki̱vɨ rá inka ka̱ꞌ ñɨvɨ.

¹⁴ ’[¡Na̱ ka̱ꞌ xe̱e̱nꞌ kunoꞌo rán ka̱ꞌ ránoꞌó, te̱e xínéꞌénꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ, jín ránoꞌó te̱e kúvi fariseo!, ¡te̱e sansuꞌva kúvi rán! Chi jíchi rán rá ñaꞌan náꞌví, káneeꞌ rán veꞌi ráña, jee káñunkúún sáꞌá rán nika̱ꞌ ya̱ naꞌán víꞌí jíkánꞌ táꞌvíꞌ rán nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ. Jee saáva xe̱e̱nꞌ ka̱ꞌ ni̱ꞌi̱nꞌ rán tu̱nóꞌó ya̱ sijíta Ndiosíꞌ ránoꞌó.]

¹⁵ ’¡Na̱ ka̱ꞌ xe̱e̱nꞌ kunoꞌo rán ka̱ꞌ ránoꞌó, te̱e xínéꞌénꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ, jín ránoꞌó te̱e kúvi fariseo!, ¡chi te̱e sansuꞌva kúvi rán! Chi ránoꞌó, jee jíkanuun rán nɨ́ɨ́nkáꞌnú, va̱ni nu̱u̱nꞌ nteñúꞌún, va̱ni nu̱u̱nꞌ ñuíchí núkú rán ɨɨn ñɨvɨ síjínúꞌ rán iniꞌ‑i rá tu̱ꞌun xinéꞌénꞌ maárán, jee retú kúneí rán síjínúꞌ rán iniꞌ ñɨvɨ vá, jee síkúniso rán ka̱ꞌ kua̱chi si̱kɨ̱ꞌ‑ɨ ya̱ ne̱ u̱vi̱ꞌ íchí ka̱ꞌ íyó ni̱ꞌi̱nꞌ‑i ya̱ kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ‑ɨ nu̱u̱nꞌ ñúꞌúnꞌ xéénꞌ nsú káꞌ íyó kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ ránoꞌó nu̱u̱nꞌ ñúꞌúnꞌ xéénꞌ.

¹⁶ ’¡Na̱ ka̱ꞌ xe̱e̱nꞌ kunoꞌo rán ka̱ꞌ ránoꞌó!, chi kúvi rán kuéntáꞌ kúvi te̱e kuáá ya̱ ni ntu chuꞌun rán rá ñɨvɨ ichi na̱a̱ꞌ, chi káchíꞌ rán ya̱ néni ɨɨn ñɨvɨ ya̱ sánáaꞌ‑a nu̱u̱nꞌ tu̱ꞌun káꞌánꞌ‑a jie̱ꞌe̱ꞌ veñu̱ꞌun káꞌnú Ndiosíꞌ jee ntu̱náꞌ yɨ́yáꞌvi ya̱ nkachiꞌ‑i, soo néni ɨɨn ñɨvɨ sánáaꞌ‑a nu̱u̱nꞌ tu̱ꞌun káꞌánꞌ‑a jie̱ꞌe̱ꞌ ka̱a kuáán yɨ́yáꞌvi oro ya̱ nákɨɨnꞌ iniꞌ veñu̱ꞌun vá, saájee ya̱ íyó si̱kɨ̱ꞌ‑ɨ sikúnkuvi‑i, káchíꞌ rán.

¹⁷ ¡Te̱e naanꞌ te̱e kuáá ví rán!, ¿né ɨɨn ví máá ñáꞌnú ka̱ꞌ: á oro vá áxí veñu̱ꞌun káꞌnú ya̱ sáꞌá‑a i̱i̱ꞌ oro vá rúja?

¹⁸ Jee suni káchíꞌ rán ya̱: “Ntu̱náꞌ yɨ́yáꞌvi‑i ya̱ sánáaꞌ néni ɨɨn ñɨvɨ nu̱u̱nꞌ tu̱ꞌun káꞌánꞌ‑a jie̱ꞌe̱ꞌ altar nu̱u̱nꞌ téñuꞌunꞌ rá ñɨvɨ rá sa̱na̱ꞌ násokoꞌ ráa nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ, soo néni ɨɨn ñɨvɨ ya̱ sánáaꞌ‑a nu̱u̱nꞌ tu̱ꞌun káꞌánꞌ‑a jie̱ꞌe̱ꞌ rá sa̱na̱ꞌ sókóꞌ ya̱ yósóꞌ nu̱u̱nꞌ altar, saájee ya̱ íyó si̱kɨ̱ꞌ‑ɨ sikúnkuvi‑i ya̱ nkachiꞌ‑i”, káchíꞌ rán.

¹⁹ ’¡[Te̱e naanꞌ] te̱e kuáá ví rán!, chi, ¿né ɨɨn ví máá ñáꞌnú ka̱ꞌ: á rá nantíñú násokoꞌ yósóꞌ nu̱u̱nꞌ altar, áxí maá altar, ya̱ sáꞌá‑a ya̱ ííꞌ rá nantíñú násokoꞌ nu̱u̱nꞌ altar vá rúja?

²⁰ Saáva ñɨvɨ ya̱ sánáaꞌ‑a nu̱u̱nꞌ tu̱ꞌun káꞌánꞌ‑a jie̱ꞌe̱ꞌ altar, jee nsú kua̱chi jie̱ꞌe̱ꞌ altar vá ni sánáaꞌ‑a, chi suni ne̱ jín jie̱ꞌe̱ꞌ ntáká rá yósóꞌ nu̱u̱nꞌ altar vá ranika̱ꞌ.

²¹ Jee ñɨvɨ ya̱ sánáaꞌ‑a nu̱u̱nꞌ tu̱ꞌun káꞌánꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ veñu̱ꞌun, jee nsú kua̱chi jie̱ꞌe̱ꞌ veñu̱ꞌun vá sánáaꞌ‑a nu̱u̱nꞌ tu̱ꞌun káꞌánꞌ‑a, chi suni ne̱ jín jie̱ꞌe̱ꞌ Ndiosíꞌ ya̱ íyó re̱ꞌ yukuán.

²² Jee ñɨvɨ sánáaꞌ‑a nu̱u̱nꞌ tu̱ꞌun káꞌánꞌ‑a jie̱ꞌe̱ꞌ antivɨ́ súkún, jee nsú kua̱chi jie̱ꞌe̱ꞌ antivɨ́ súkún vá, chi suni ne̱ jie̱ꞌe̱ꞌ teyuꞌ nu̱u̱nꞌ nééꞌ Ndiosíꞌ tátúníꞌ re̱ꞌ, jín suni ne̱ jie̱ꞌe̱ꞌ maáréꞌ ranika̱ꞌ ya̱ nééꞌ re̱ꞌ yukuán.

²³ ’¡Na̱ ka̱ꞌ xe̱e̱nꞌ kunoꞌo rán ka̱ꞌ ránoꞌó, te̱e xínéꞌénꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ, jín ránoꞌó te̱e kúvi fariseo!, chi, ¡te̱e sansuꞌva ví rán!, chi násokoꞌ rán nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ ni u̱ji̱ꞌ ni u̱ji̱ꞌ ta sientúꞌ nɨꞌɨ nantíñú rán ne̱ nantíñú káyánká ne̱ yu̱ku̱ꞌ mi̱nu stíláꞌ, jín yu̱ku̱ꞌ anís, jín yu̱ku̱ꞌ comino, soo ntu sáꞌá rán rá tiñu máá ñáꞌnú víꞌí ka̱ꞌ ya̱ tátúníꞌ Ndiosíꞌ, ya̱ kueꞌnu na̱a̱ꞌ rán, jín ya̱ kunáꞌví iniꞌ rán ñanitáꞌán rán, jín ya̱ kuneí iniꞌ rán Ndiosíꞌ. Íyó saꞌá rán rá tiñu yaꞌá ni jín nsáꞌ xínóo rán saꞌá rán rá inka rá tiñu.

²⁴ ’¡Ránoꞌó te̱e kuáá ya̱ ni ntu jíníꞌ rán ichi chuꞌun rán rá ñɨvɨ! Chi síkuíjin rán tiu̱kún túún lúlí ñúꞌún nu̱u̱nꞌ nute jíꞌi rán, sosaꞌ jíꞌi rán ɨɨn kitɨ kameyúꞌ maá káꞌnú.

²⁵ ’¡Na̱ ka̱ꞌ xe̱e̱nꞌ kunoꞌo rán ka̱ꞌ ránoꞌó!, te̱e xínéꞌénꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ, jín ránoꞌó te̱e kúvi fariseo, chi, ¡te̱e sansuꞌva ví rán!, chi nákete rán kua̱chi ya̱ta̱ꞌ vasúꞌ jíꞌi rán jín ya̱ta̱ꞌ ko̱ꞌo̱ꞌ ñúyájíꞌ rán. Soo ichi iniꞌ ráa ñúchitú jín nantíñú ya̱ káneeꞌ rán jín jie̱ꞌe̱ꞌ máá tu̱ꞌun uꞌviꞌ iniꞌ rán.

²⁶ ’¡Ránoꞌó fariseo, te̱e kuáá ví rán! Xíꞌna ka̱ꞌ íyó saꞌá noo rán ánímaꞌ rán, kuéntáꞌ kua̱ꞌ násánoo iniꞌ ɨɨn vasúꞌ, saájee tu̱vi nijinꞌ ya̱ nno̱noo kua̱íyó rán nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ.

²⁷ ’¡Na̱ ka̱ꞌ xe̱e̱nꞌ kunoꞌo rán ka̱ꞌ ránoꞌó!, te̱e xínéꞌénꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ, jín ránoꞌó fariseo, chi, ¡te̱e sansuꞌva kúvi rán! Chi kúvi rán kuéntáꞌ kúvi rá ñáñá rá ni̱yɨ nkaꞌyu kuíjín jee ne̱ túvi viiꞌ ñunkúún‑u nu̱u̱nꞌ nijinꞌ, soo ichi iniꞌ‑i chi ne̱ yɨ́ꞌɨ́ chitú yɨkɨníyɨ jín nɨꞌɨ ya̱ téꞌyúꞌ iniꞌ‑i.

²⁸ Jee suni sukuán íyó rán nu̱u̱nꞌ nijinꞌ rán, chi stúvi rán ya̱ te̱e na̱a̱ꞌ kúvi rán nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ, soo ichi iniꞌ rán ñúꞌún chitú tu̱ꞌun sansuꞌva kúvi rán jín tu̱ꞌun níváꞌa.

²⁹ ’¡Na̱ ka̱ꞌ xe̱e̱nꞌ kunoꞌo rán ka̱ꞌ ránoꞌó!, te̱e xínéꞌénꞌ tu̱ꞌun nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ, jín ránoꞌó te̱e kúvi fariseo, chi, ¡te̱e sansuꞌva kúvi rán! Chi ne̱ sámáꞌ rán rá veꞌi ñáñá nu̱u̱nꞌ yɨ́ꞌɨ́ rá yɨkɨníyɨ rá te̱e nna̱kani tu̱ꞌun nkene yuꞌú máá maá Ndiosíꞌ ne̱ yanaꞌán, jee ne̱ síkútú rán rá veꞌi nu̱u̱nꞌ ñáñá nu̱u̱nꞌ káá rá nkuvi ñɨvɨ na̱a̱ꞌ.

³⁰ Jee káchíꞌ rán: “retánꞌ ntekuꞌ‑órán ne̱ ki̱vɨ̱ꞌ ntekuꞌ rá jííꞌ‑órán yanaꞌán, jee nsáꞌ chineí táꞌán‑ó ráa kaꞌniꞌ ráa rá te̱e nna̱kani tu̱ꞌun nkene yuꞌú máá maá Ndiosíꞌ ne̱ yanaꞌán”, káchíꞌ rán.

³¹ Jee suꞌva stúvi rán ya̱ nááꞌ si̱kɨ̱ꞌ maáránoꞌó ya̱ kúvi rán se̱ꞌya ichiyúkúnꞌ nkene rán nu̱u̱nꞌ rá jííꞌ rán yanaꞌán ya̱ ñaꞌniꞌ ráa rá te̱e nna̱kani tu̱ꞌun nkene yuꞌú máá maá Ndiosíꞌ ne̱ yanaꞌán.

³² Jee ránoꞌó, saꞌá rá tiñu kánéꞌén ya̱ nsa̱ꞌá rá tátáꞌ jííꞌ ichiyúkúnꞌ rán ne̱kua̱ꞌ nachuchítú rán sáꞌá rán kua̱ꞌ ñúkúꞌvá ya̱ niváꞌa nsa̱ꞌá ráa.

³³ ’¡Ko̱o̱ꞌ ránoꞌó! ¡Se̱ꞌya ko̱o̱ꞌ xe̱e̱nꞌ ví ránoꞌó! ¿Na̱ja kuvi ka̱ku rán nu̱u̱nꞌ sikɨ́naanꞌ Ndiosíꞌ ránoꞌó kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ rán nu̱u̱nꞌ ñuꞌúnꞌ xéénꞌ?

³⁴ Saáva, nuꞌuꞌ chúichí ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán rá te̱e nákani tu̱ꞌun kéne yuꞌú máá maá Ndiosíꞌ, jín rá te̱e tu̱ꞌva ya̱ jíníꞌ va̱ꞌa tu̱ꞌun re̱ꞌ, jín rá te̱e ya̱ xínéꞌénꞌ va̱ꞌa tu̱ꞌun re̱ꞌ, jee ránoꞌó chi kaꞌniꞌ rán sava ráa, jee tekaa rán sava ráa nu̱u̱nꞌ kurúsiꞌ, jee kuun rán yoꞌo sava ráa iniꞌ rá veꞌi sinagoga rán, jee kunikɨnꞌ rán ráa sakini rán ráa ñuunꞌ ta ñuunꞌ.

³⁵ Saáva si̱kɨ̱ꞌ ránoꞌó nakuniꞌi nɨꞌɨ kua̱chi si̱kɨ̱ꞌ rán kunoꞌo rán jie̱ꞌe̱ꞌ nɨꞌɨ rá ñɨvɨ na̱a̱ꞌ váꞌa ya̱ ñaꞌniꞌ nu̱u̱nꞌ ñɨ̱vɨ́ yaꞌá, ne̱ sáá ñaꞌniꞌ ñɨvɨ Abel ya̱ kúvi te̱e na̱a̱ꞌ, jín ne̱ sáá ñaꞌniꞌ rá ñɨvɨ Zacarías se̱ꞌya Berequías ma̱ꞌñú veñu̱ꞌun káꞌnú i̱i̱ꞌ jín xíín altar nu̱u̱nꞌ sókóꞌ rá sa̱na̱ꞌ nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ.

³⁶ Máá nááꞌ vá káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán, ya̱ nɨꞌɨ rá kua̱chi yaꞌá kiji si̱kɨ̱ꞌ rá ñɨvɨ íyó vitan xinóꞌo Ndiosíꞌ ránoꞌó.

Núkuíꞌyá iniꞌ Jesús jie̱ꞌe̱ꞌ Jerusalén

³⁷ ’¡Jerusalén! ¡Jerusalén! Ránoꞌó ñɨvɨ ñuunꞌ vá ya̱ jiáꞌníꞌ rán rá te̱e ya̱ nákani ráa rá tu̱ꞌun kéne yuꞌú máá maá Ndiosíꞌ, jee kúun rán yu̱u̱ꞌ rá te̱e ya̱ nchu̱ichí Ndiosíꞌ va̱ji nu̱u̱nꞌ nú. Jee kue̱ꞌe̱ꞌ íchí nkuini ni̱ꞌ nastútú ni̱ꞌ rá se̱ꞌya ñuunꞌ nú, kuéntáꞌ kua̱ꞌ nastútú ɨɨn che̱tán rá se̱ꞌya ti̱ꞌ chi̱ji rá chi̱yo̱ꞌ ti̱ꞌ, soo ntu nkuíni nú.

³⁸ Kuniꞌ rán, chi xinóo Ndiosíꞌ noꞌó.

³⁹ Chi káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán ya̱ ni nsáꞌ kuniꞌ rán ka̱ꞌ nuꞌuꞌ ne̱ vitan, ne̱kua̱ꞌ kenta tiempúꞌ ya̱ kachiꞌ rán: “¡Na̱ ka̱ꞌ netuꞌ ka̱ꞌ kúvi maáréꞌ ya̱ va̱ji‑i jín tiñu ñáꞌnú nu̱u̱nꞌ súví I̱toꞌoꞌ‑ó Ndiosíꞌ!”, kachiꞌ rán ―nkachiꞌ Jesús.