Mateo 21 - Mixteco del suroeste de Tlaxiaco Oaxaca

Kívɨ Jesús nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ Jerusalén

¹ Jee sáá kua̱kuyatin Jesús, jín rá te̱e súkuáꞌa re̱ꞌ vá ñuunꞌ káꞌnú Jerusalén, jee xíꞌna nkenta ráa kuaríáꞌ Betfagé, ya̱ káá jie̱ꞌe̱ꞌ yuku Olivos, saájee nchu̱ichí Jesús u̱vi̱ꞌ rá te̱e súkuáꞌa re̱ꞌ vá.

² Jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa: ―Kuáꞌánꞌ rán kuaríáꞌ káá ichinúúnꞌ rán, jee yukuán ntañúꞌún kuitɨꞌ naniꞌinꞌ rán ɨɨn burráꞌ núꞌníꞌ ti̱ꞌ, jín ɨɨn burrúꞌ lúlí. Nanají rán maa kiji rán jín rátíꞌ nu̱u̱nꞌ ni̱ꞌ.

³ Jee retú ná káchíꞌ ɨɨn ñɨvɨ nu̱u̱nꞌ rán, jee kachiꞌ rán nu̱u̱nꞌ‑u ya̱: “I̱toꞌoꞌ‑ó jíniñúꞌún re̱ꞌ rátíꞌ, jee ya̱chi̱ꞌ natají i̱i̱ꞌ re̱ꞌ rátíꞌ”, kachiꞌ rán ―nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ráa.

⁴ Nkuvi yaꞌá sukuán, sáva sikúnkuvi Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ ya̱ njia̱ꞌa re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ɨɨn te̱e ya̱ nákani tu̱ꞌun nkene yuꞌú re̱ꞌ ne̱ yanaꞌán, jee nkachiꞌ‑i suꞌva:

⁵ Kachiꞌ rán nu̱u̱nꞌ rá se̱ꞌya ñuunꞌ Sión: “¡Kune̱ꞌyá!, yaꞌá va̱ji nu̱u̱nꞌ ránoꞌó maáréꞌ ya̱ kúñáꞌnú tátúníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ránoꞌó, jee láꞌví va̱ji re̱ꞌ, jee yósóꞌ re̱ꞌ ɨɨn burrúꞌ, jee yósóꞌ re̱ꞌ ɨɨn burrúꞌ lúlí ya̱ kúvi se̱ꞌya ɨɨn kitɨ níso ve̱i.” Sukuán káchíꞌ nu̱u̱nꞌ Tutuꞌ Ííꞌ.

⁶ Saájee kua̱ꞌa̱nꞌ ni núvíꞌ rá te̱e súkuáꞌa Jesús vá, jee nsa̱ꞌá ráa sánikua̱ꞌ nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ráa.

⁷ Jee nni̱kó ráa náka ráa burráꞌ vá, jín burrúꞌ lúlí vá nenta nu̱u̱nꞌ Jesús, jee nchi̱só ráa rá saꞌma ráa ya̱ta̱ꞌ rátíꞌ, jee ña̱ko̱so̱ꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ rá saꞌma vá.

⁸ Jee rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ nasɨ́kuitɨꞌ vá ñakɨnꞌ néꞌín ráa saꞌma ráa iniꞌ ichi, jee sava ráa ka̱ꞌ ña̱ꞌnu̱ꞌ ráa naꞌá yutun ñakɨnꞌ ráa rává iniꞌ ichi nu̱u̱nꞌ kuájia̱ꞌa Jesús.

⁹ Jee rá ñɨvɨ ya̱ kuáꞌánꞌ ichinúúnꞌ re̱ꞌ jín rá ñɨvɨ níkɨ́nꞌ ya̱ta̱ꞌ re̱ꞌ kánajíín ráa, jee káchíꞌ ráa: ―¡Sikáku ránuꞌuꞌ, nákuetúꞌún‑ó maáréꞌ ya̱ kúvi Se̱ꞌya ichiyúkúnꞌ David! ¡Na̱ ka̱ꞌ netuꞌ ka̱ꞌ kúvi maáréꞌ ya̱ váji jín tiñu ñáꞌnú nu̱u̱nꞌ súví I̱toꞌoꞌ‑ó Ndiosíꞌ! ¡Sikáku Ndiosíꞌ yó!, chi, ¡na̱ ka̱ꞌ ñáꞌnú ka̱ꞌ Ndiosíꞌ nééꞌ antivɨ́ súkún! ―káchíꞌ rá ñɨvɨ vá.

¹⁰ Sáá nki̱vɨ Jesús ñuunꞌ káꞌnú Jerusalén, jee ntáká rá ñɨvɨ ñuunꞌ vá ne̱ va̱a̱ꞌ kúvi ráa, jee nkachiꞌ ráa: ―¿Né ɨɨn kúvi te̱e yaꞌá?

¹¹ Jee nkachiꞌ rá ñɨvɨ kuáꞌánꞌ jín Jesús: ―Yaꞌá kúvi Jesús ya̱ nákani re̱ꞌ tu̱ꞌun kéne yuꞌú máá maá Ndiosíꞌ. Kúvi re̱ꞌ te̱e ñuunꞌ Nazaret ya̱ tɨ́ɨn ñuꞌun Galilea ―nkachiꞌ ráa.

Táváꞌ Jesús rá ñɨvɨ sáꞌá ya̱ꞌvi chíkéꞌi nééꞌ iniꞌ veñu̱ꞌun káꞌnú

¹² Jee nki̱vɨ Jesús chíkéꞌi nééꞌ ichinúúnꞌ veñu̱ꞌun káꞌnú nu̱u̱nꞌ néñu̱ꞌun rá ñɨvɨ Ndiosíꞌ, jee ntavaꞌ re̱ꞌ ntáká rá ñɨvɨ xíkó jín rá ñɨvɨ kéꞌen yukuán rá nantíñú sókóꞌ ñɨvɨ, jee nsi̱kókáni re̱ꞌ rá mesa nu̱u̱nꞌ sáma ráa xu̱ꞌún, jín suni rá teyuꞌ nu̱u̱nꞌ nééꞌ rá ñɨvɨ xíkó ráa paloma.

¹³ Jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa: ―Nu̱u̱nꞌ Tutuꞌ níso Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ káchíꞌ ya̱: “Veꞌi ni̱ꞌ kuna̱ní veꞌi nu̱u̱nꞌ káꞌánꞌ ñɨvɨ jín ni̱ꞌ”, soo ránoꞌó chi nsa̱ꞌá rán maa kava rá kui̱ꞌná ―nkachiꞌ Jesús.

¹⁴ Jee yukuán ña̱kuyatɨn rá ñɨvɨ kuáá, jín ñɨvɨ lénkó nu̱u̱nꞌ íñɨ́ Jesús iniꞌ chíkéꞌi nééꞌ ichinúúnꞌ veñu̱ꞌun, jee nxi̱núvi re̱ꞌ ráa.

¹⁵ Soo rá su̱tu̱ꞌ kúñáꞌnú ka̱ꞌ, jín rá te̱e xínéꞌénꞌ tu̱ꞌun tátúníꞌ Ndiosíꞌ yanaꞌán, jee sáá niniꞌ ráa ya̱ sáꞌá Jesús rá tiñu a̱nasɨ́ váꞌa, jee suni sáá niniꞌ ráa ya̱ kánajíín rá súchí lúlí, jee káchíꞌ rává: ―¡Sikáku ránuꞌuꞌ, nákuetúꞌún‑ó maáréꞌ ya̱ kúvi Se̱ꞌya ichiyúkúnꞌ David! ―nkachiꞌ rává, jee nki̱tɨ̱ꞌ víꞌí iniꞌ rá te̱e vá.

¹⁶ Jee nkachiꞌ rá te̱e vá nu̱u̱nꞌ Jesús: ―¿Á ntu tésóꞌo nú ya̱ káchíꞌ rá súchí lúlí yaꞌá rúja? ―nkachiꞌ ráa. Jee nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ráa: ―Saá, ¿á ni ntiáꞌan kaꞌvi rán Tutuꞌ níso Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ?, ya̱ káchíꞌ‑i suꞌva rúja: Nsa̱ꞌá tu̱ꞌva nú tu̱ꞌun ya̱ kene yuꞌú rá súchí lúlí jín rá nchíkɨ́n ya̱ títí sáva nakuetúꞌún ráa noꞌó, káchíꞌ‑i ―nkachiꞌ Jesús.

¹⁷ Jee nxi̱nóo re̱ꞌ ráa, jee nkene re̱ꞌ ñuunꞌ Jerusalén, jee kua̱ꞌa̱nꞌ re̱ꞌ ñuunꞌ Betania, jee yukuán nkino̱o re̱ꞌ yakuááꞌ ki̱vɨ̱ꞌ yukuán.

Chísónínu Jesús ɨɨn yutun higo

¹⁸ Jee ya̱neꞌenꞌ ki̱vɨ̱ꞌ xtéñu̱ꞌún, sáá nni̱kó tuku Jesús kua̱ꞌa̱nꞌ re̱ꞌ Jerusalén, jee nka̱jiéꞌé jíso̱ko re̱ꞌ.

¹⁹ Jee niniꞌ re̱ꞌ ɨɨn yutun higo íñɨ́ yuíchí, jee ña̱kuyatin re̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ‑e, soo ni ntu̱náꞌ higo níꞌínꞌ re̱ꞌ, chi ntu̱náꞌ nínta, chi kua̱chi nayúkuꞌ‑u nééꞌ. Saájee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ yutun higo vá: ―Ni nsáꞌ kuun ka̱ꞌ ya̱ vixíꞌ nu̱u̱nꞌ nú nɨ́ɨ́nkání ―nkachiꞌ re̱ꞌ. Jee kuísá nnachi yutun higo vá.

²⁰ Jee sáá niniꞌ rá te̱e súkuáꞌa re̱ꞌ vá ya̱ nkuvi, jee nti̱vɨ́ xíniꞌ ráa, jee ni̱ka̱tu̱ꞌún ráa re̱ꞌ: ―¿Na̱ja nkuvi ya̱ kuísá ntañúꞌún kuitɨꞌ nnachi yutun higo? ―nkachiꞌ ráa.

²¹ Jee nna̱xiníkó Jesús jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa: ―Máá nááꞌ vá káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán, ya̱ retú kúneí iniꞌ rán Ndiosíꞌ, jee koto íyó tu̱nkáꞌvi iniꞌ ánímaꞌ rán, jee kuvi sáꞌá rán tiñu a̱nasɨ́ kua̱ꞌ nsa̱ꞌá ni̱ꞌ yaꞌá, jee nsú kua̱chi sukuán, chisaꞌ suni kuvi kachiꞌ rán nu̱u̱nꞌ yuku yaꞌá: “Kuiyo jee sukuíkó maánú nu̱u̱nꞌ nteñúꞌún”, jee kuvi nijia sukuán.

²² Jee ntáká ya̱ ka̱ka̱nꞌ rán, ni jíkánꞌ táꞌvíꞌ rán nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ, jee i̱nu̱ꞌ iniꞌ rán jee ni̱ꞌi̱nꞌ rán maa ―nkachiꞌ Jesús.

Tiñu níso Jesús

²³ Sáá nki̱vɨ tuku Jesús chíkéꞌi nééꞌ ichinúúnꞌ veñu̱ꞌun káꞌnú, jee nku̱yatin rá su̱tu̱ꞌ kúñáꞌnú ka̱ꞌ, jín rá te̱e kúñáꞌnú tátúníꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ, nu̱u̱nꞌ íñɨ́ re̱ꞌ xínéꞌénꞌ re̱ꞌ Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ rá ñɨvɨ, jee nkachiꞌ rá te̱e vá nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ: ―¿Na̱ tiñu níso nú ya̱ sáꞌá nú rá tiñu yaꞌá? Jee, ¿né ɨɨn ntaji tiñu yaꞌá nu̱u̱nꞌ nú sáꞌá nú maa rúja? ―nkachiꞌ ráa.

²⁴ Jee nna̱xiníkó Jesús jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa: ―Suni ka̱ka̱tu̱ꞌún ni̱ꞌ ránoꞌó ɨɨn tu̱ꞌun, jee retú naxiníkó rán maa nu̱u̱nꞌ ni̱ꞌ, saájee suni kachiꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán na̱ tiñu níso ni̱ꞌ ya̱ sáꞌá ni̱ꞌ rá tiñu yaꞌá.

²⁵ ¿Né ɨɨn njia̱ꞌa tiñu nu̱u̱nꞌ Juan nkisikuánuté re̱ꞌ?, ¿á Ndiosíꞌ, ya̱ nééꞌ antivɨ́ súkún?, áxí, ¿á rá te̱e njia̱ꞌa tiñu vá nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ rúja? ―nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ráa. Saájee nna̱túꞌún maáráa, jee káchíꞌ ráa: ―Retú kachiꞌ‑ó ya̱ Ndiosíꞌ, ya̱ nééꞌ antivɨ́ súkún, njia̱ꞌa‑a tiñu vá kuniso Juan, jee kachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ‑ó: “Saájee, ¿na̱kui chi ntu nínúꞌ iniꞌ rán rá tu̱ꞌun ya̱ nkachiꞌ Juan rúja?”

²⁶ Soo retú kachiꞌ‑ó ya̱ rá te̱e njia̱ꞌa tiñu vá nu̱u̱nꞌ Juan, jee yúꞌví‑ó rá ñɨvɨ, chi nɨꞌɨ rá ñɨvɨ jínúꞌ nijia iniꞌ ráa ya̱ Juan nkuvi nijia re̱ꞌ ɨɨn te̱e nákani re̱ꞌ tu̱ꞌun kéne yuꞌú máá maá Ndiosíꞌ ―nkachiꞌ rá te̱e vá.

²⁷ Jee nna̱xiníkó ráa nu̱u̱nꞌ Jesús, jee nkachiꞌ ráa: ―Ntu jíníꞌ ránꞌ ―nkachiꞌ ráa. Jee suni nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa: ―Nuꞌuꞌ ranika̱ꞌ suni nsáꞌ kachiꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán na̱ tiñu níso ni̱ꞌ ya̱ sáꞌá ni̱ꞌ rá tiñu yaꞌá.

Tu̱ꞌun kúnkunuún káꞌánꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ u̱vi̱ꞌ rá se̱ꞌya yɨ́ɨ́

²⁸ ’Saájee, ¿na̱ja káꞌvi iniꞌ rán jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun yaꞌá? Ɨɨn te̱e ni̱yo u̱vi̱ꞌ se̱ꞌya yɨ́ɨ́ re̱ꞌ, jee ña̱kuyatin re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ se̱ꞌya yɨ́ɨ́ xíꞌnañúꞌún re̱ꞌ, jee nkachiꞌ re̱ꞌ: “Se̱ꞌya ni̱ꞌ, kuáꞌán, kɨ̱satíñú nú vitan nu̱u̱nꞌ káá tataꞌ sáꞌá ni̱ꞌ uva.”

²⁹ Jee nna̱xiníkó‑o nu̱u̱nꞌ tátáꞌ‑a, jee nkachiꞌ‑i: “Ntu kuíni ni̱ꞌ kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ ni̱ꞌ”, nkachiꞌ‑i, soo kuéé jee nna̱kani iniꞌ‑i jee ña̱ꞌa̱nꞌ‑a.

³⁰ Jee kuíre ña̱kuyatin re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ inka ka̱ꞌ se̱ꞌya yɨ́ɨ́ re̱ꞌ, jee suni nuún sukuán nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ‑u, jee nna̱xiníkó‑o nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ, jee nkachiꞌ‑i: “Kuvi, kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ ni̱ꞌ ví, tátáꞌ”, nkachiꞌ‑i, soo ni ntu̱ví ñásatíñú‑u.

³¹ ¿Né ɨɨn ni núvíꞌ rá se̱ꞌya te̱e vá nsi̱kúnkuvi‑i tiñu kuíni tátáꞌ ráa? ―nkachiꞌ Jesús. Jee nna̱xiníkó rá te̱e vá: ―Se̱ꞌya xíꞌnañúꞌún re̱ꞌ ―nkachiꞌ ráa. Jee nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ráa: ―Máá nááꞌ vá káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán, ya̱ rá te̱e nákeꞌen xu̱ꞌún ya̱ chúnáán rá ñɨvɨ ya̱ náneeꞌ Roma jín rá ñaꞌan sɨ̱ɨ̱ꞌ iniꞌ ya̱ xíkó ráa maáráa nu̱u̱nꞌ rá te̱e, jee xíꞌna ráa ka̱ꞌ kosoꞌ nu̱u̱nꞌ ki̱vɨ ráa xi̱ntíín Ndiosíꞌ sáva tatúníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa, nsú káꞌ ránoꞌó.

³² Chi Juan te̱e nsi̱kuánuté, jee nkiji re̱ꞌ nxi̱néꞌénꞌ re̱ꞌ ránoꞌó ki̱vɨ rán ichi na̱a̱ꞌ nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ, soo ni ntu̱ví nkáníjiá rán ji̱nu̱ꞌ iniꞌ rán rá tu̱ꞌun nkachiꞌ re̱ꞌ. Soo rá te̱e nátɨɨn xu̱ꞌún chúnáán rá ñɨvɨ ya̱ náneeꞌ vetíñú ñuunꞌ Roma, jín rá ñaꞌan sɨ̱ɨ̱ꞌ iniꞌ ya̱ xíkó ráa maáráa nu̱u̱nꞌ rá te̱e, chi ni̱nu̱ꞌ iniꞌ ráa nka̱níjiá ráa ya̱ nkachiꞌ re̱ꞌ nna̱kani iniꞌ ráa nxi̱nóo ráa kua̱chi ráa. Soo ránoꞌó chi, súka̱ꞌ niniꞌ ránú rá yaꞌá, soo ni ntu̱ví nakani iniꞌ rán jee ntu̱ví nkáníjiá rán i̱nu̱ꞌ iniꞌ rán tu̱ꞌun nkachiꞌ re̱ꞌ.

Tu̱ꞌun kúnkunuún káꞌánꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ rá te̱e kánéꞌén sátíñú

³³ ’Teso̱ꞌo ránú inka ka̱ꞌ tu̱ꞌun kúnkunuún yaꞌá: Ni̱yo ɨɨn te̱e kúvi i̱toꞌoꞌ xí ñuꞌun, jee ntee re̱ꞌ rá yokúꞌúꞌ uva nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún re̱ꞌ, jee ñasɨꞌ re̱ꞌ kuráꞌ yuꞌú nu̱u̱nꞌ káá rá yokúꞌúꞌ uva vá, jee ntu̱fí re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ yu̱u̱ꞌ nu̱u̱nꞌ kuꞌni ráa uva, jee nsa̱ꞌá re̱ꞌ ɨɨn veꞌi súkún sáva kumí ráa nu̱u̱nꞌ káá tataꞌ uva. Jee kuíre njia̱núún re̱ꞌ ñuꞌun vá nu̱u̱nꞌ rá te̱e satíñú maa jee nkene re̱ꞌ kua̱ꞌa̱nꞌ íká re̱ꞌ.

³⁴ ’Jee sáá nkenta tiempúꞌ nastútú rá uva, jee nchu̱ichí re̱ꞌ rá musúꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rá te̱e sátíñú nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún vá, sáva nakeꞌen re̱ꞌ tataꞌ sáꞌá sánikua̱ꞌ íyó ni̱ꞌi̱nꞌ re̱ꞌ.

³⁵ Soo rá te̱e sátíñú vá ntɨɨn ráa rá musúꞌ re̱ꞌ vá, jee ɨɨn rá musúꞌ re̱ꞌ vá njia̱ꞌa ráa maa, jee inka ka̱ꞌ ñaꞌniꞌ ráa maa, jee inka ka̱ꞌ chi nkuun ráa yu̱u̱ꞌ maa.

³⁶ Jee tukuni nchu̱ichí re̱ꞌ kue̱ꞌe̱ꞌ ka̱ꞌ rá musúꞌ re̱ꞌ nsú káꞌ kua̱ꞌ ya̱ xíꞌnañúꞌún, jee rá te̱e sátíñú vá suni nuún nsa̱ꞌá kini ráa rá musúꞌ re̱ꞌ vá.

³⁷ Jee ne̱kua̱ꞌ nkúvi ka̱ꞌ jee nchu̱ichí re̱ꞌ se̱ꞌya yɨ́ɨ́ maáréꞌ nu̱u̱nꞌ rá te̱e sátíñú vá, chi nkaꞌvi iniꞌ re̱ꞌ ya̱: “Koo ya̱ ñáꞌnú nu̱u̱nꞌ ráa kaníjiá ráa se̱ꞌya yɨ́ɨ́ maáníꞌ”, nkaꞌvi iniꞌ re̱ꞌ.

³⁸ Soo rá te̱e sátíñú vá, sáá niniꞌ ráa se̱ꞌya yɨ́ɨ́ maáréꞌ, jee nkachiꞌ ɨɨn inka ráa: “Te̱e yaꞌá chi nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ kino̱o ta̱ꞌvi̱ꞌ ñuꞌun yaꞌá. Nkóꞌónꞌ‑ó jee kaꞌniꞌ‑ó maa, jee kino̱o yó jín ta̱ꞌvi̱ꞌ‑i kuvi‑ó”, nkachiꞌ ráa.

³⁹ Jee ntɨɨn ráa maa, jee ntavaꞌ iyo ráa maa nu̱u̱nꞌ ñuꞌun nu̱u̱nꞌ káá tataꞌ uva vá, jee ñaꞌniꞌ ráa maa.

⁴⁰ Jee sáá kiji te̱e xí ñuꞌun uva vá, ¿ná kúvi ya̱ saꞌá re̱ꞌ jín rá te̱e sátíñú vá rúja? ―nkachiꞌ Jesús.

⁴¹ Jee nkachiꞌ ráa nu̱u̱nꞌ Jesús: ―Máá xéénꞌ xinóꞌo re̱ꞌ xináánꞌ re̱ꞌ rá te̱e kánéꞌén sátíñú vá, jee ku̱ꞌvanúún re̱ꞌ ñuꞌun vá nu̱u̱nꞌ káá tataꞌ uva vá nu̱u̱nꞌ rá inka ka̱ꞌ rá ñɨvɨ ya̱ naku̱ꞌva ráa uva nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ sáni íyó ni̱ꞌi̱nꞌ re̱ꞌ, sáá kenta tiempúꞌ nastútú maa ―nkachiꞌ ráa.

⁴² Jee nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ráa: ―¿Á ni ntiáné kaꞌvi rán Tutuꞌ níso Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ?: Yu̱u̱ꞌ ya̱ nkuniichiꞌ rá te̱e jiáni veꞌi, jee yu̱u̱ꞌ vá nkenta nkuvi máá yu̱u̱ꞌ ñáꞌnú ka̱ꞌ íyótiñu, ya̱ káá skináꞌ veꞌi jín ya̱ jiáꞌa kuꞌvaꞌ nu̱u̱nꞌ sámáꞌ veꞌi. Maá I̱toꞌoꞌ‑ó Ndiosíꞌ nsa̱ꞌá maa, jee tívɨ́ xíniꞌ‑ó néꞌyá‑ó maa jín nchinúún‑ó, káchíꞌ nu̱u̱nꞌ Tutuꞌ Ííꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ maáréꞌ.

⁴³ Jee saáva káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán ya̱ siíyo Ndiosíꞌ ya̱ tatúníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán ya̱ nkúvi ki̱vɨ rán xi̱ntíín re̱ꞌ, jee naku̱ꞌva re̱ꞌ maa nu̱u̱nꞌ inka ñɨvɨ ya̱ sikúnkuvi ráa sáni kuíni re̱ꞌ.

⁴⁴ Jee ñɨvɨ ya̱ ku̱te̱ꞌ‑e nu̱u̱nꞌ yu̱u̱ꞌ vá jee ta̱ꞌnu̱ꞌ‑u ne̱ kuliꞌiꞌ‑i. Jee ñɨvɨ ya̱ ku̱te̱ꞌ yu̱u̱ꞌ vá ya̱ta̱ꞌ‑a jee ta̱xi̱nꞌ liꞌiꞌ ñɨvɨ vá saꞌá‑a ―nkachiꞌ Jesús jie̱ꞌe̱ꞌ rá ñɨvɨ kúíchi iniꞌ ráa re̱ꞌ.

⁴⁵ Jee sáá nteso̱ꞌo rá su̱tu̱ꞌ kúñáꞌnú vá, jín rá te̱e kúvi fariseo jie̱ꞌe̱ꞌ rá tu̱ꞌun kúnkunuún nkachiꞌ Jesús, jee ña̱ku̱ꞌun iniꞌ ráa ya̱ nkaꞌanꞌ re̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ maáráa.

⁴⁶ Jee nnu̱kú ráa tɨɨn ráa Jesús, soo yúꞌví ráa néꞌyá ráa rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ, chi jínúꞌ iniꞌ rá ñɨvɨ ya̱ Jesús kúvi ɨɨn te̱e nákani tu̱ꞌun kéne yuꞌú máá maá Ndiosíꞌ.