Mateo 11 - Mixteco del suroeste de Tlaxiaco Oaxaca

Juan síkuánuté tájí re̱ꞌ rá te̱e kútáꞌán jín re̱ꞌ kua̱ꞌa̱nꞌ ráa nu̱u̱nꞌ Jesús

¹ Jee sáá nkuvi nkachiꞌ Jesús rá tiñu njiáꞌa re̱ꞌ ya̱ saꞌá ni uxúꞌ u̱vi̱ꞌ (12) rá te̱e kútáꞌán jín re̱ꞌ súkuáꞌa re̱ꞌ ráa, jee nkene re̱ꞌ yukuán kua̱ꞌa̱nꞌ re̱ꞌ sáva xinéꞌénꞌ re̱ꞌ jee kachitu̱ꞌún re̱ꞌ Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ rá ñuunꞌ káá yukuán.

² Jee te̱e síkuánuté naní Juan yɨ́ꞌɨ́ re̱ꞌ iniꞌ veka̱a, jee nteso̱ꞌo re̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ rá tiñu ya̱ sáꞌá Cristo. Saájee nchu̱ichí‑i sava rá te̱e ya̱ kútáꞌán jín‑i súkuáꞌa‑a ráa kua̱ꞌa̱nꞌ ráa nu̱u̱nꞌ Jesús,

³ sáva katu̱ꞌún ráa Jesús, jee kachiꞌ ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ: ―¿Á noꞌó ví Cristo ya̱ nchi̱sóyuꞌú Ndiosíꞌ ya̱ íyó kiji‑i tatúníꞌ‑i nu̱u̱nꞌ nɨꞌɨ?, áxí, ¿á íyó kunetu ráníꞌ inka ka̱ꞌ?

⁴ Jee nna̱xiníkó Jesús nu̱u̱nꞌ ráa: ―Kuáꞌán rán jee nakani rán nu̱u̱nꞌ Juan jie̱ꞌe̱ꞌ rá tu̱ꞌun ya̱ tésóꞌo rán jín rá tiñu sáꞌá ni̱ꞌ ya̱ néꞌyá rán.

⁵ Rá ñɨvɨ kuáá jee núnijinꞌ nchinúún ráa jee nákune̱ꞌyá ráa, jee rá ñɨvɨ lénkó nákaka ráa, jee rá ñɨvɨ nóꞌo kue̱ꞌi̱ꞌ ni̱ꞌyɨ stéꞌyúꞌ ñɨɨn naní lepra jee kuíyo ni̱ꞌyɨ ñɨɨn ráa jee nónoo ráa nu̱u̱nꞌ kue̱ꞌi̱ꞌ ráa, jee rá ñɨvɨ sóꞌó jee núnijinꞌ so̱ꞌo ráa, jee rá ni̱yɨ jee nátekuꞌ ráa sáꞌá ni̱ꞌ, jee nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ láꞌví káchítu̱ꞌún ni̱ꞌ tu̱ꞌun váꞌa jie̱ꞌe̱ꞌ nuꞌuꞌ ya̱ kuvi ni̱ꞌi̱nꞌ ráa ya̱ natavaꞌ ni̱ꞌ ráa nu̱u̱nꞌ kua̱chi ráa sikáku ni̱ꞌ ráa.

⁶ Jee na̱ ka̱ꞌ netuꞌ ka̱ꞌ kúvi ñɨvɨ ya̱ ntu kúníní iniꞌ‑i jie̱ꞌe̱ꞌ nuꞌuꞌ jee ntu kúsɨ́ɨ́n‑ɨ nu̱u̱nꞌ nuꞌuꞌ ―nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ rá te̱e vá.

⁷ Jee sáá kua̱noꞌonꞌ rá te̱e vá, jee nka̱jiéꞌé Jesús káchíꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rá kue̱ꞌe̱ꞌ ñɨvɨ tu̱ꞌun jie̱ꞌe̱ꞌ Juan: ―¿Ná kúvi ya̱ nkene rán ña̱ne̱ꞌyá rán nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún saɨn nu̱u̱nꞌ ntu̱náꞌ ñɨvɨ nééꞌ rúja? ¿Á [ɨɨn te̱e kási̱kɨ́ kuéntáꞌ] ɨɨn tu̱nooꞌ iteꞌ ya̱ síkántáꞌ ta̱chi̱ꞌ víjin rúja?

⁸ Áxí, ¿ná kúvi ya̱ nkene rán ña̱ne̱ꞌyá rán réja? ¿Á ɨɨn te̱e ñúꞌún saꞌma vi̱tá váꞌa stíláꞌ réja? Ntu̱ví, chi rá te̱e ñúꞌún ráa saꞌma stíláꞌ maa viiꞌ váꞌa, jee nééꞌ ráa iniꞌ rá veꞌi káꞌnú nu̱u̱nꞌ nééꞌ rá te̱e kúñáꞌnú ya̱ tátúníꞌ.

⁹ Soo ¿ná kúvi ya̱ nkene rán ña̱ne̱ꞌyá rán rúja? ¿Á ɨɨn te̱e ya̱ nákani re̱ꞌ tu̱ꞌun kéne yuꞌú máá maá Ndiosíꞌ rúja? Saá nijia ví, soo káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán ya̱ kúñáꞌnú re̱ꞌ ka̱ꞌ nsú káꞌ rá inka te̱e ya̱ nna̱kani tu̱ꞌun nkene yuꞌú Ndiosíꞌ,

¹⁰ chi tu̱ꞌun jie̱ꞌe̱ꞌ Juan ví ya̱ níso nu̱u̱nꞌ Tutuꞌ Ííꞌ nééꞌ Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ, jee káchíꞌ‑i suꞌva: ¡Tɨɨn kuéntáꞌ! Tají ni̱ꞌ ɨɨn te̱e ni̱ꞌ ya̱ kachitu̱ꞌún re̱ꞌ tu̱ꞌun ni̱ꞌ xíꞌna ka̱ꞌ nsú ka̱ꞌ kenta nú, jee sáva satúꞌva re̱ꞌ rá ñɨvɨ sáva natuꞌva ráa noꞌó sáá kenta nú nkachiꞌ Ndiosíꞌ, káchíꞌ nu̱u̱nꞌ Tutuꞌ Ííꞌ.

¹¹ Jee máá naáꞌ vá káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán, ya̱ nteñu rá ñɨvɨ ñɨ̱vɨ́ ya̱ káku nu̱u̱nꞌ ñaꞌan ntu íyó ni ɨɨn ñɨvɨ ya̱ kúñáꞌnú‑u ka̱ꞌ nsú káꞌ kua̱ꞌ kúñáꞌnú Juan te̱e síkuánuté. Soo súka̱ꞌ sukuán jee ñɨvɨ yɨ́ꞌɨ́‑ɨ naꞌá Ndiosíꞌ ya̱ nééꞌ re̱ꞌ antivɨ́ súkún, jee súka̱ꞌ láꞌví ka̱ꞌ iniꞌ‑i jee núun ka̱ꞌ kúvi‑i nu̱u̱nꞌ nɨꞌɨ soo kuñáꞌnú ka̱ꞌ ñɨvɨ vá nsú káꞌ Juan.

¹² Jee Juan, te̱e síkuánuté, chi ne̱ ki̱vɨ̱ꞌ nka̱jiéꞌé stékútu̱ꞌún re̱ꞌ Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ, jín ne̱ vitan, jee núnasɨ́ víꞌí rá ñɨvɨ ki̱vɨ ráa xi̱ntíín Ndiosíꞌ ya̱ nééꞌ re̱ꞌ antivɨ́ súkún tatúníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa, jee jiásɨ́ꞌ rá te̱e xe̱e̱nꞌ nu̱u̱nꞌ ráa.

¹³ Chi ntáká rá te̱e nna̱kani tu̱ꞌun nkene yuꞌú máá maá Ndiosíꞌ, jín tu̱ꞌun ley njia̱ꞌa Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ Moisés, jee nste̱kútu̱ꞌún ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ. Jee nste̱kútu̱ꞌún ráa maa ne̱kua̱ꞌ nki̱jiéꞌé nste̱kútu̱ꞌún Juan.

¹⁴ Jee saáva retú íyó iniꞌ rán tɨɨn rán tu̱ꞌun káchíꞌ ráa, Juan ví te̱e jie̱ꞌe̱ꞌ nkaꞌanꞌ ráa sáá nkachiꞌ ráa ya̱ íyó niji Elías ya̱ nna̱kani tu̱ꞌun nkene yuꞌú máá maá Ndiosíꞌ yanaꞌán.

¹⁵ Ñɨvɨ ya̱ íyó rá so̱ꞌo, jee teso̱ꞌo va̱ꞌa.

¹⁶ ’Soo ¿na̱ jie̱ꞌe̱ꞌ kúnkunuún kaꞌanꞌ ni̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ rá ñɨvɨ íyó tiempúꞌ vitan rúja? Kúvi ráa kuéntáꞌ rá su̱chí lúlí ya̱ nééꞌ ráa nu̱yáꞌvi, jee kánajíín ráa xi̱ni̱ꞌ rá inka ka̱ꞌ

¹⁷ jee káchíꞌ ráa: “Tívɨ́ꞌ ráníꞌ xi̱kiꞌli nu̱u̱nꞌ ránú soo ni ntu̱ví kátiéꞌé ránú. Jee jíta ráníꞌ yaaꞌ jíta kuéká, soo ni ntu náꞌyúꞌ ránú.”

¹⁸ Chi nkiji Juan, jee kue̱ꞌe̱ꞌ íchí nneeꞌ niteꞌ re̱ꞌ, ntu̱ví nyájíꞌ re̱ꞌ jee ni ntu̱ví níꞌi re̱ꞌ nixiꞌ, jee nkachiꞌ ráa: “Ta̱chi̱ꞌ kíni yɨ́ꞌɨ́ iniꞌ re̱ꞌ.”

¹⁹ Jee, nuꞌuꞌ, ya̱ nta̱jí Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ ñɨ̱vɨ́ sáva kuvi ni̱ꞌ Se̱ꞌya Ñɨvɨ, jee ntiaaꞌ ru nuꞌuꞌ jee yájíꞌ ni̱ꞌ jee jíꞌi ni̱ꞌ, jee káchíꞌ ráa: “¡Kune̱ꞌyá! Kúvi re̱ꞌ te̱e a̱sɨ̱nꞌ iniꞌ jín te̱e ka̱ꞌva̱ꞌ nixiꞌ ya̱ ma̱ni̱ꞌ re̱ꞌ jín rá te̱e tíꞌñá nákeꞌen xu̱ꞌún náneeꞌ vetíñú ñuunꞌ Roma, jín ya̱ ma̱ni̱ꞌ‑i jín rá ñɨvɨ kua̱chi”, káchíꞌ ráa. Soo ñɨvɨ ya̱ tɨ́ɨn tu̱ꞌun níchí Ndiosíꞌ ya̱ xínéꞌénꞌ ráníꞌ stúvi ráa ya̱ na̱a̱ꞌ kúvi tu̱ꞌun vá jie̱ꞌe̱ꞌ tiñu váꞌa sáꞌá ráa ―nkachiꞌ Jesús.

Rá ñuunꞌ rá ñɨvɨ ya̱ ntu nákani iniꞌ

²⁰ Saájee nka̱jiéꞌé káꞌánꞌ xichiꞌ re̱ꞌ si̱kɨ̱ꞌ rá ñɨvɨ rá ñuunꞌ nu̱u̱nꞌ ni̱kónúun re̱ꞌ nsa̱ꞌá víꞌí re̱ꞌ ka̱ꞌ rá milagrúꞌ, jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ ntu̱ví nna̱kani iniꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ kua̱chi sáꞌá ráa jee nakunikɨnꞌ ráa ichi Ndiosíꞌ, saáva nkachiꞌ re̱ꞌ:

²¹ ―¡Na̱ ka̱ꞌ náꞌví ka̱ꞌ ránoꞌó ñɨvɨ ñuunꞌ Corazín! ¡Na̱ ka̱ꞌ náꞌví ka̱ꞌ ránoꞌó ñɨvɨ ñuunꞌ Betsaida! Chi retánꞌ sukuán jee nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ Tiro jín ñuunꞌ Sidón nsa̱ꞌá ni̱ꞌ rá tiñu a̱nasɨ́ ya̱ nsa̱ꞌá ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñuunꞌ ránú, jee ma̱káꞌ ya̱ nna̱kani iniꞌ ráa ya̱ nxi̱nóo ráa kua̱chi ráa yanaꞌán víꞌí jee kuꞌun ráa saꞌma nayɨ́ jee chisó ráa ya̱a̱ꞌ xi̱ni̱ꞌ ráa ya̱ stúvi‑i ya̱ kukúeká iniꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ kua̱chi nsa̱ꞌá ráa nékúvi.

²² Soo káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ránoꞌó ya̱ ki̱vɨ̱ꞌ kiji keꞌneꞌ Ndiosíꞌ rá kua̱chi, sú kunoꞌo nasɨ́kuitɨꞌ rá ñɨvɨ ñuunꞌ Tiro jín Sidón soo kunoꞌo ráa yakuꞌ ka̱ꞌ nsú káꞌ kua̱ꞌ xe̱e̱nꞌ nasɨ́kuitɨꞌ ka̱ꞌ kunoꞌo ránoꞌó ñɨvɨ ñuunꞌ Corazín jín Betsaida.

²³ Jee ránoꞌó ñɨvɨ ñuunꞌ Capernaum, ¿á kúñáꞌnú nasɨ́kuitɨꞌ rán ka̱ꞌ ne̱ kusúkún rán kua̱nkaa rán ne̱ antivɨ́ súkún? Soo ntu̱ví, chisaꞌ kɨ̱núún nú ne̱ nu̱u̱nꞌ nútútú ánímaꞌ rá ni̱yɨ. Chi retánꞌ sukuán jee nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ Sodoma nsa̱ꞌá ni̱ꞌ rá tiñu a̱nasɨ́ ya̱ nsa̱ꞌá ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñuunꞌ ránú, jee ma̱káꞌ ya̱ kino̱o ñuunꞌ vá ne̱ vitan nékúvi.

²⁴ Soo káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ránoꞌó ya̱ ki̱vɨ̱ꞌ kiji keꞌneꞌ Ndiosíꞌ kua̱chi ñɨvɨ, sú kunoꞌo nasɨ́kuitɨꞌ rá ñɨvɨ ñuunꞌ Sodoma soo yakuꞌ ka̱ꞌ kunoꞌo ráa nsú káꞌ kua̱ꞌ xe̱e̱nꞌ nasɨ́kuitɨꞌ ntántúníꞌ ka̱ꞌ kunoꞌo rá ñɨvɨ ñuunꞌ Capernaum ―nkachiꞌ Jesús.

Kiji rán nu̱u̱nꞌ nuꞌuꞌ jee saꞌá ni̱ꞌ ya̱ najia̱ví rán

²⁵ Jee tiempúꞌ yukuán, jee ni̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ Tátáꞌ‑a Ndiosíꞌ, jee nkachiꞌ‑i: ―Nákuetúꞌún ni̱ꞌ noꞌó, Tátáꞌ ni̱ꞌ, ya̱ kúvi nú I̱toꞌoꞌ tátúníꞌ nu̱u̱nꞌ antivɨ́ jín iniꞌ ñɨ̱vɨ́ yaꞌá, chi nchise̱ꞌí nú tiñu ñáꞌnú nú yaꞌá nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ tu̱ꞌva jín rá ñɨvɨ níchí ya̱ ntu njiáꞌa nú ya̱ ki̱ku̱ꞌun iniꞌ ráa maa, chisaꞌ nstúvi nú maa nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ñúláꞌví iniꞌ ya̱ kúvi ráa kuéntáꞌ rá súchí lúlí.

²⁶ Va̱tu̱ni, Tátáꞌ ni̱ꞌ, chi kúváꞌa iniꞌ nú ya̱ sukuán koo.

²⁷ ’Maá Tátáꞌ ni̱ꞌ, nna̱taji re̱ꞌ ntáká ya̱ íyó nu̱u̱nꞌ nuꞌuꞌ. Jee ni ɨɨn ñɨvɨ ntu jíníꞌ ráa iniꞌ ni̱ꞌ né ɨɨn kúvi nuꞌuꞌ, ya̱ kúvi ni̱ꞌ Se̱ꞌya re̱ꞌ, chisaꞌ métúꞌún Tátáꞌ ni̱ꞌ Ndiosíꞌ ví ya̱ jíníꞌ re̱ꞌ iniꞌ ni̱ꞌ né ɨɨn kúvi nuꞌuꞌ. Jee suni ni ɨɨn ntu̱náꞌ jíníꞌ iniꞌ Tátáꞌ ni̱ꞌ né ɨɨn kúvi re̱ꞌ, chisaꞌ nuꞌuꞌ ya̱ kúvi ni̱ꞌ Se̱ꞌya re̱ꞌ jíníꞌ ni̱ꞌ iniꞌ re̱ꞌ né ɨɨn kúvi re̱ꞌ, jee néni ɨɨn ñɨvɨ ya̱ kuíni ni̱ꞌ stúvi ni̱ꞌ maa nu̱u̱nꞌ ráa jee kuniꞌ ráa iniꞌ Ndiosíꞌ né ɨɨn kúvi re̱ꞌ, chi nuꞌuꞌ ya̱ kúvi ni̱ꞌ Se̱ꞌya re̱ꞌ stúvi ni̱ꞌ maa nu̱u̱nꞌ ráa.

²⁸ ’Neꞌenꞌ nu̱u̱nꞌ ni̱ꞌ ntáká ránoꞌó ya̱ kuítá rán jín ya̱ níꞌi rá tiñu véi si̱kɨ̱ꞌ ránoꞌó, jee xinájiávi ni̱ꞌ ánímaꞌ ránoꞌó.

²⁹ Chiꞌi rán maárán xi̱ntíín ni̱ꞌ, ya̱ kúvi‑i kuéntáꞌ chísó rán yugo ni̱ꞌ ránoꞌó, jee kutu̱ꞌva rán ya̱ xinéꞌénꞌ ni̱ꞌ ránoꞌó. Chi másúꞌ iniꞌ ni̱ꞌ, jee ñúꞌún láꞌví iniꞌ ni̱ꞌ, jee sukuán jee ni̱ꞌi̱nꞌ rán ya̱ najia̱ví ánímaꞌ rán saꞌá ni̱ꞌ.

³⁰ Chi ntu víjí kɨꞌɨ rán xi̱ntíín ni̱ꞌ jee tiñu taji ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán nsú tiñu véi ví‑i ―nkachiꞌ Jesús.