Mateo 10 - Mixteco del suroeste de Tlaxiaco Oaxaca

Káji Jesús u̱xu̱ꞌ u̱vi̱ꞌ (12) rá te̱e ya̱ chuichí re̱ꞌ saꞌá ráa tiñu re̱ꞌ ya̱ káchíꞌ‑ó ya̱ kúvi ráa apóstol

¹ Saájee nkana Jesús ni uxúꞌ u̱vi̱ꞌ (12) rá te̱e kútáꞌán jín re̱ꞌ súkuáꞌa re̱ꞌ ráa. Jee njia̱ꞌa re̱ꞌ tiñu tatúníꞌ ráa, sáva tavaꞌ ráa rá ta̱chi̱ꞌ néꞌí yɨ́ꞌɨ́ iniꞌ rá ñɨvɨ, jín suni njia̱ꞌa re̱ꞌ tiñu sáva xinúvi ráa rá ñɨvɨ kúꞌvíꞌ nu̱u̱nꞌ ntáká rá kue̱ꞌi̱ꞌ nóꞌo ráa jín rá ñɨvɨ ya̱ táyáꞌ ñunéꞌyúꞌ ráa ya̱ nóꞌo ráa.

² Jee yaꞌá kúvi súví rá ni uxúꞌ u̱vi̱ꞌ (12) rá te̱e ya̱ nchu̱ichí re̱ꞌ ya̱ káchíꞌ‑ó ya̱ níso ráa tiñu apóstol: ya̱ xíꞌnañúꞌún ví Simón, ya̱ suni naní re̱ꞌ Pedro, jín ñaniꞌ‑i Andrés, jín Jacobo jín ñaniꞌ‑i Juan, ya̱ ni núvíꞌ ráa ví se̱ꞌya yɨ́ɨ́ te̱e naní Zebedeo,

³ jee súví ka̱ꞌ rá apóstol ví Felipe, jín Bartolomé, jín Tomás, jín Mateo, ya̱ kúvi‑i ɨɨn rá te̱e tɨ́ɨn xu̱ꞌún nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ chúnáán xu̱ꞌún ya̱ náneeꞌ Roma, jín Jacobo ya̱ kúvi se̱ꞌya yɨ́ɨ́ Alfeo, jee Lebeo, ya̱ suni káꞌánꞌ ráa maa Tadeo,

⁴ jín Simón ya̱ níñɨ re̱ꞌ jín rá te̱e yɨ́ꞌɨ́ ñujiínꞌ cananista, jín Judas Iscariote, ya̱ naku̱ꞌva‑a Jesús xi̱ntíín rá te̱e túfíꞌ ta̱ꞌán ráa néꞌyá ráa re̱ꞌ.

Chúichí Jesús ni uxúꞌ u̱vi̱ꞌ (12) rá te̱e vá kisikútétu̱ꞌún ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ

⁵ Jee ni uxúꞌ u̱vi̱ꞌ (12) rá te̱e yaꞌá nchu̱ichí Jesús ráa, jee nta̱túníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa: ―Koto kívɨ rán rá ñuunꞌ nu̱u̱nꞌ nééꞌ rá ñɨvɨ ya̱ ntu kúvi ñɨvɨ Israel, jee suni koto kívɨ rán rá ñuunꞌ ñuꞌun Samaria.

⁶ Chisaꞌ kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ rán nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ tataꞌ ichiyúkúnꞌ ñuunꞌ Israel, chi suviráa vá kúvi kuéntáꞌ rá lanchi ya̱ nsu̱kuíta rátíꞌ maárátíꞌ.

⁷ ’Kuáꞌán rán, jee stekútu̱ꞌún rán nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ya̱ ya nku̱yatin nu̱u̱nꞌ ráa ya̱ kuvi ki̱vɨ ráa naꞌá Ndiosíꞌ ya̱ nééꞌ re̱ꞌ antivɨ́ súkún re̱ꞌ sáva tatúníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa.

⁸ Jee kuáxinúvi rán rá ñɨvɨ kúꞌvíꞌ jín rá ñɨvɨ ya̱ nóꞌo kue̱ꞌi̱ꞌ ni̱ꞌyɨ stéꞌyúꞌ ñɨɨn naní lepra, jee suni kuánaxinátekuꞌ rán rá ñɨvɨ níꞌiꞌ, jee suni kuátaníkɨ́nꞌ rán rá ta̱chi̱ꞌ kíni yɨ́ꞌɨ́ iniꞌ ñɨvɨ. Jee kua̱ꞌ nsi̱kútaꞌviꞌ saɨn ni̱ꞌ tiñu níꞌin ííꞌ nu̱u̱nꞌ rán, jee suni sukuán saꞌá saɨn rán rá tiñu vá.

⁹ ’Jee koto níso rán ni ɨɨn xu̱ꞌún, va̱ni xu̱ꞌún oro, va̱ni xu̱ꞌún plata, va̱ni xu̱ꞌún cobre,

¹⁰ ni ñunu rán, ni koto níso sɨ́ɨ́n rán inka ka̱ꞌ saꞌma naku̱ꞌun rán, ni ni̱jia̱nꞌ rán, ni karútíꞌ rán. Chi ɨɨn ñɨvɨ ya̱ retú sátíñú‑u, jee íyó ni̱ꞌi̱nꞌ‑i ya̱ kajiꞌ‑i jie̱ꞌe̱ꞌ tiñu sáꞌá‑a.

¹¹ ’Jee sáá ki̱vɨ rán néni ɨɨn ñuunꞌ, áxí kuaríáꞌ, jee yukuán nukú rán veꞌi ɨɨn ñɨvɨ ma̱ni̱ꞌ iniꞌ, jee yukuán kino̱o rán kuneeꞌ rán ne̱kua̱ꞌ kene rán ñuunꞌ yukuán.

¹² Jee sáá ki̱vɨ rán iniꞌ veꞌi ñɨvɨ vá, jee kachiꞌ rán nu̱u̱nꞌ ráa ya̱ na̱ ka̱ꞌ kuneeꞌ va̱ꞌa ñunkúún ñɨvɨ veꞌi yaꞌá.

¹³ Jee retú kúvi ráa ñɨvɨ ma̱ni̱ꞌ iniꞌ, jee kino̱o jín ráa ya̱ va̱ꞌa ñunkúún ráa sáni nkachiꞌ rán. Soo retú ntu kúvi ráa ñɨvɨ ma̱ni̱ꞌ iniꞌ, jee nsáꞌ ni̱ꞌi̱nꞌ ráa ya̱ kino̱o jín ráa ya̱ va̱ꞌa ñunkúún ráa sáni nkachiꞌ rán.

¹⁴ Soo retú ɨɨn ntu íyó maniꞌ ráa tɨɨn ráa ránoꞌó, ni ntu̱ví nénu̱u̱nꞌ ráa chúꞌun iniꞌ ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ ya̱ káchíꞌ ránú nu̱u̱nꞌ‑u, saájee sáá kene rán veꞌi ñɨvɨ ya̱ sáꞌá sukuán, áxí ñuunꞌ vá, jee kisɨ rán ti̱ka̱cha̱a̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ rán, sáva nastúvi rán ya̱ íyó si̱kɨ̱ꞌ ráa.

¹⁵ Chi máá naáꞌ vá káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ránoꞌó, ya̱ ki̱vɨ̱ꞌ kiji keꞌneꞌ Ndiosíꞌ kua̱chi ñɨvɨ, sú kunoꞌo nasɨ́kuitɨꞌ rá ñɨvɨ ñuunꞌ Sodoma jín ñuunꞌ Gomorra soo yakuꞌ ka̱ꞌ kunoꞌo ráa nsú káꞌ kua̱ꞌ xe̱e̱nꞌ nasɨ́kuitɨꞌ ntántúníꞌ ka̱ꞌ kunoꞌo rá ñɨvɨ ñuunꞌ vá.

Koto u̱ꞌvi̱ꞌ rá ñɨvɨ rá ñɨvɨ níkɨ́nꞌ Jesús

¹⁶ ’Jee kune̱ꞌyá rán, chi nuꞌuꞌ chúichí ni̱ꞌ ránoꞌó kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ rán nteñu rá ñɨvɨ, kuéntáꞌ kuáꞌánꞌ rá lanchi nteñu rá váꞌúꞌ xe̱e̱nꞌ. Saáva nito koo rán kuéntáꞌ ko̱o̱ꞌ, soo kuꞌun másúꞌ saɨn iniꞌ rán kuéntáꞌ paloma.

¹⁷ Jee nito koo rán maárán nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ, chi naku̱ꞌva ráa ránoꞌó xi̱ntíín rá te̱e jiéꞌnéꞌ kua̱chi, jee ku̱ꞌva rá ñɨvɨ ránoꞌó jín yoꞌo iniꞌ rá veꞌi sinagoga nu̱u̱nꞌ kútútú rá ñɨvɨ Israel.

¹⁸ ’Jee suni kɨ̱naka rá ñɨvɨ ránoꞌó nu̱u̱nꞌ rá te̱e nísotíñú kúvi gobernador jín rá te̱e ya̱ tátúníꞌ rá nación sáva sijíta ráa ránoꞌó jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ yɨ́ꞌɨ́ rán nu̱u̱nꞌ ni̱ꞌ, jee suꞌva naku̱ꞌva rán ya̱ nááꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ nuꞌuꞌ nu̱u̱nꞌ ráa jín nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ntáká nación ya̱ ntu kúvi ñɨvɨ ñuunꞌ Israel.

¹⁹ Soo sáá naku̱ꞌva ráa ránoꞌó nu̱u̱nꞌ rá te̱e nísotíñú, jee koto nániꞌvɨꞌ iniꞌ rán ná kachiꞌ rán, áxí na̱ kuvi ya̱ kachiꞌ rán, chi hora yukuán jee maá Ndiosíꞌ taji tu̱ꞌun nu̱u̱nꞌ rán sákachiꞌ rán nu̱u̱nꞌ ráa.

²⁰ Chi nsú ránoꞌó kuvi ya̱ kaꞌanꞌ, chisaꞌ Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ Tátáꞌ rán Ndiosíꞌ ví ya̱ kuatíñú ránoꞌó kaꞌanꞌ rán.

²¹ ’Naku̱ꞌva te̱e ñaniꞌ re̱ꞌ xi̱ntíín rá ñɨvɨ, sáva kaꞌniꞌ ráa maa. Jee suni tátáꞌ naku̱ꞌva re̱ꞌ se̱ꞌya re̱ꞌ xi̱ntíín rá ñɨvɨ, sáva kaꞌniꞌ ráa maa. Jee rá se̱ꞌya nenta ráa si̱kɨ̱ꞌ sɨꞌɨ́ ráa, jee saꞌá ráa ya̱ kaꞌniꞌ rá ñɨvɨ rá sɨꞌɨ́ ráa.

²² Taꞌvi iniꞌ kua̱íyó rá ñɨvɨ kune̱ꞌyá ráa ránoꞌó, jie̱ꞌe̱ꞌ yɨ́ꞌɨ́ rán nu̱u̱nꞌ nuꞌuꞌ. Soo rá ñɨvɨ kuni̱ꞌin kuiñɨ kutú ráa jín ni̱ꞌ ne̱ nu̱u̱nꞌ kenta ji̱nu jee suviráa ví ya̱ sikáku Ndiosíꞌ ráa.

²³ ’Jee retú koto u̱ꞌvi̱ꞌ ráa ránoꞌó nu̱u̱nꞌ ɨɨn ñuunꞌ, jee kenekunu rán kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ rán nu̱u̱nꞌ inka ñuunꞌ. Chi máá naáꞌ vá káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán ya̱ nsáꞌ kuneí rán kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ rán nu̱u̱nꞌ ntáká rá ñuunꞌ yɨ́ꞌɨ́ xi̱ntíín Israel ne̱ ntiáꞌan ka̱ꞌ nenta ni̱ꞌ ya̱ nta̱jí Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ ñɨ̱vɨ́ sáva kuvi ni̱ꞌ Se̱ꞌya Ñɨvɨ.

²⁴ ’Chi ɨɨn ñɨvɨ ya̱ súkuáꞌa‑a, jee ntu kúñáꞌnú‑u ka̱ꞌ nsú káꞌ mestrúꞌ‑u ya̱ xínéꞌénꞌ maa. Jee suni sukuán ɨɨn musúꞌ jee ntu kúñáꞌnú re̱ꞌ ka̱ꞌ nsú ká i̱toꞌoꞌ re̱ꞌ.

²⁵ Jee te̱e ya̱ kútúꞌva, íyó va̱ꞌani ya̱ kuvi re̱ꞌ kuéntáꞌ kua̱ꞌ mestrúꞌ re̱ꞌ. Jee suni sukuán ɨɨn musúꞌ, suni íyó va̱ꞌani retú kuvi re̱ꞌ kuéntáꞌ kua̱ꞌ i̱toꞌoꞌ‑o. Saáva retú kachiꞌ rá ñɨvɨ ya̱ i̱toꞌoꞌ xí veꞌi ví Beelzebú, ya̱ kúvi kui̱ꞌna̱ꞌ kúñáꞌnú, jee si̱kɨ̱ꞌ ká kaꞌanꞌ niva̱ꞌa ráa kune̱ꞌyá ráa rá ñɨvɨ táꞌán veꞌi re̱ꞌ.

Káchíꞌ Jesús ya̱ koto yúꞌví‑ó

²⁶ ’Jee saáva koto yúꞌví rán ya̱ sáꞌá ñɨvɨ ránoꞌó. Chi ni ntu̱né íyó ni ɨɨn yɨ́séꞌí‑i ya̱ nsáꞌ natu̱vi‑i nu̱nijínꞌ, jee ni ntu íyó ɨɨn ya̱ kínóo yuꞌuꞌ‑u, ya̱ nsáꞌ kenta kuniꞌ maa.

²⁷ Jee rá tu̱ꞌun ya̱ káchíꞌ yuꞌuꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán kuéntáꞌ nu̱u̱nꞌ neenꞌ, jee kachiꞌ rán maa nu̱nijínꞌ. Jee rá tu̱ꞌun ya̱ nkachiꞌ yuꞌuꞌ ni̱ꞌ maa nu̱u̱nꞌ ránoꞌó ni, jee stekútu̱ꞌún nijinꞌ rán tu̱ꞌun vá ne̱ nu̱u̱nꞌ súkún xi̱ni̱ꞌ ve̱ꞌí.

²⁸ Jee koto yúꞌví rán rá ñɨvɨ ya̱ jiáꞌníꞌ ráa ñunéꞌyúꞌ, soo ntu kúvi kaꞌniꞌ ráa ánímaꞌ rán. Chisaꞌ íyó kuyu̱ꞌví rán Ndiosíꞌ, ya̱ suvire̱ꞌ ví ya̱ kúvi xínáánꞌ re̱ꞌ ne̱ ánímaꞌ jín ñunéꞌyúꞌ nu̱u̱nꞌ ñuꞌúnꞌ xéénꞌ.

²⁹ ’Chi, ¿á nsú u̱vi̱ꞌ rá saaꞌ yáꞌá kuáchí kuya̱ꞌvi rátíꞌ nu̱u̱nꞌ ɨɨn xu̱ꞌún ka̱a lúlí rúja?, soo ni ɨɨn rátíꞌ ntu jíꞌíꞌ jiétéꞌ nu̱u̱nꞌ ñuꞌún retú nsú maá Tátáꞌ rán Ndiosíꞌ jiáꞌayuꞌú maa.

³⁰ Jee ránoꞌó chi ne̱ nɨꞌɨ kuitɨꞌ rá ixi xíníꞌ rán ya nkaꞌvi Ndiosíꞌ.

³¹ Jee saáva, koto yúꞌví rán, chi ránoꞌó jee yɨ́yáꞌvi nasɨ́kuitɨꞌ rán ka̱ꞌ nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ nsú káꞌ kue̱ꞌe̱ꞌ rá saaꞌ yáꞌá kuáchí.

Ñɨvɨ ya̱ néne na̱a̱ꞌ yuꞌú ráa ya̱ íñɨ́ ráa jín Jesús

³² ’Saájee ntáká ñɨvɨ ya̱ na̱siáꞌa ráa ya̱ nááꞌ ichinúúnꞌ rá inka ñɨvɨ ya̱ kúvi ni̱ꞌ I̱toꞌoꞌ ráa, jee nuꞌuꞌ, suni na̱siáꞌa ni̱ꞌ ya̱ nááꞌ nu̱u̱nꞌ Tátáꞌ ni̱ꞌ ya̱ nééꞌ antivɨ́ súkún ya̱ yɨ́ꞌɨ́ ráa nu̱u̱nꞌ ni̱ꞌ.

³³ Soo néni ɨɨn ñɨvɨ ya̱ káchíꞌ nu̱u̱nꞌ rá inka ñɨvɨ ya̱ ntu kúvi ni̱ꞌ I̱toꞌoꞌ ráa, jee suni sukuán kachiꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ Tátáꞌ ni̱ꞌ ya̱ nééꞌ antivɨ́ súkún ya̱ ntu yɨ́ꞌɨ́ ñɨvɨ vá nu̱u̱nꞌ ni̱ꞌ.

Jie̱ꞌe̱ꞌ Jesús jee kúsɨ́ɨ́n ñɨvɨ

³⁴ ’Jee koto kúkaꞌvi iniꞌ rán ya̱ nuꞌuꞌ va̱ji ni̱ꞌ saꞌá ni̱ꞌ ya̱ kuneeꞌ ma̱ni̱ꞌ ñunkúún jín ɨɨn inka rá ñɨvɨ ñɨ̱vɨ́ yaꞌá, chi nsáꞌ váji ni̱ꞌ saꞌá ni̱ꞌ ya̱ kuneeꞌ ma̱ni̱ꞌ ñunkúún ɨɨn inka rá ñɨvɨ. Chisaꞌ váji ni̱ꞌ sáva kuiñɨ ñɨvɨ si̱kɨ̱ꞌ táꞌán ráa.

³⁵ Chi va̱ji ni̱ꞌ kani ni̱ꞌ se̱ꞌya yɨ́ɨ́ si̱kɨ̱ꞌ tátáꞌ‑a, jee se̱ꞌya sɨ́ꞌɨ́ kenta‑a si̱kɨ̱ꞌ nánáꞌ‑a, jee sia̱nú kenta‑a si̱kɨ̱ꞌ náchi̱so‑o.

³⁶ Jee sukuán rá ñɨvɨ ya̱ tu̱fi̱ꞌ ta̱ꞌán jín ɨɨn ñɨvɨ kuvi rá ñɨvɨ táꞌán veꞌi‑i.

³⁷ Jee néni ɨɨn ñɨvɨ ya̱ ñúnúunꞌ‑u ka̱ꞌ tátáꞌ‑a áxí nánáꞌ‑a, nsú káꞌ nuꞌuꞌ, jee nsú ñɨvɨ ya̱ íyó ni̱ꞌi̱nꞌ‑i ya̱ kɨꞌɨ‑ɨ xi̱ntíín ni̱ꞌ, jee néni ɨɨn ñɨvɨ ya̱ ñúnúunꞌ‑u ka̱ꞌ se̱ꞌya yɨ́ɨ́‑ɨ áxí se̱ꞌya sɨ́ꞌɨ́‑ɨ, nsú káꞌ ya̱ ñúnúunꞌ nuꞌuꞌ, jee nsú ñɨvɨ ya̱ íyó ni̱ꞌi̱nꞌ‑i ya̱ kɨꞌɨ‑ɨ xi̱ntíín ni̱ꞌ.

³⁸ Jee néni ɨɨn ñɨvɨ ya̱ ntu jiéꞌnéꞌ iniꞌ‑i kunikɨnꞌ‑ɨ nuꞌuꞌ chi ntu jiéꞌnéꞌ iniꞌ‑i kunoꞌo‑o súka̱ꞌ ne̱ kuviꞌ‑i kuéntáꞌ ɨɨn ya̱ níso‑o kurúsiꞌ sáva kuviꞌ‑i nu̱u̱nꞌ vá jee ntu níkɨ́nꞌ‑ɨ nuꞌuꞌ jee nsú ñɨvɨ ya̱ íyó ni̱ꞌi̱nꞌ‑i ya̱ kɨꞌɨ‑ɨ xi̱ntíín ni̱ꞌ.

³⁹ Jee ɨɨn ñɨvɨ ya̱ jiáꞌnu‑u sáni ya̱ va̱ꞌa nu̱u̱nꞌ maáa sáva ka̱ku‑u nu̱u̱nꞌ tu̱nóꞌó kiji nu̱u̱nꞌ‑u jie̱ꞌe̱ꞌ níkɨ́nꞌ‑ɨ nuꞌuꞌ, jee sukuíta‑a kutekuꞌ‑u jín Ndiosíꞌ. Soo ɨɨn ñɨvɨ ya̱ níkɨ́nꞌ‑ɨ nuꞌuꞌ súka̱ꞌ nóꞌo‑o tu̱nóꞌó ne̱ kuviꞌ‑i jie̱ꞌe̱ꞌ níkɨ́nꞌ‑ɨ nuꞌuꞌ, jee ka̱ku nijia‑a chi ni̱ꞌi̱nꞌ‑i ya̱ kutekuꞌ‑u jín Ndiosíꞌ.

Ta̱ꞌvi̱ꞌ táji Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ‑ó

⁴⁰ ’Jee ɨɨn ñɨvɨ ya̱ íyó maniꞌ iniꞌ‑i nákuatáꞌví‑i ránoꞌó jee suni íyó maniꞌ iniꞌ‑i nakuatáꞌví‑i nuꞌuꞌ ranika̱ꞌ. Jee ñɨvɨ ya̱ íyó maniꞌ iniꞌ‑i nakuatáꞌví‑i nuꞌuꞌ jee íyó maniꞌ iniꞌ‑i nákuatáꞌví‑i Ndiosíꞌ ranika̱ꞌ ya̱ nchu̱ichí nuꞌuꞌ va̱ji ni̱ꞌ.

⁴¹ Jee ɨɨn ñɨvɨ ya̱ nákani tu̱ꞌun kéne yuꞌú máá maá Ndiosíꞌ, jee ñɨvɨ ya̱ íyó mániꞌ iniꞌ‑i nákuatáꞌví‑i ñɨvɨ vá jie̱ꞌe̱ꞌ kúvi ñɨvɨ ya̱ nákani tu̱ꞌun kéne yuꞌú Ndiosíꞌ, jee kutaꞌviꞌ‑i nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ ta̱ꞌvi̱ꞌ sánikua̱ꞌ jiáꞌa Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ ñɨvɨ nákani tu̱ꞌun re̱ꞌ. Jee ñɨvɨ ya̱ íyó mániꞌ iniꞌ‑i nákuatáꞌví‑i ɨɨn ñɨvɨ na̱a̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ kúvi ñɨvɨ vá ñɨvɨ na̱a̱ꞌ, jee kutaꞌviꞌ‑i nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ ta̱ꞌvi̱ꞌ sánikua̱ꞌ jiáꞌa Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ ñɨvɨ na̱a̱ꞌ.

⁴² Jee néni ɨɨn ñɨvɨ ya̱ ku̱ꞌva‑a sú kua̱chi ɨɨn ñejin nute víjin koꞌo ɨɨn rá ñɨvɨ náꞌví yaꞌá, jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ yɨ́tíñú ñɨvɨ náꞌví yaꞌá nu̱u̱nꞌ nuꞌuꞌ, jee máá naáꞌ vá káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán, ya̱ nsáꞌ sukuíta ñɨvɨ sáꞌá suꞌva ta̱ꞌvi̱ꞌ kutaꞌviꞌ‑i nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ ―nkachiꞌ Jesús.