Lucas 4 - Mixteco del suroeste de Tlaxiaco Oaxaca

Nkuini ta̱chi̱ꞌ kíni kúñáꞌnú sikúvi re̱ꞌ iniꞌ Jesús

¹ Jee ne̱ nchi̱tú Jesús yɨ́ꞌɨ́ Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ re̱ꞌ jee nkene re̱ꞌ ne̱ ntekáꞌnú Jordán, jee nnaka Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ re̱ꞌ kua̱ꞌa̱nꞌ‑a ne̱ nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún saɨn.

² Jee yukuán nneeꞌ re̱ꞌ u̱vi̱xiko (40) ki̱vɨ̱ꞌ, jee yukuán nnu̱kú kui̱ꞌna̱ꞌ kúñáꞌnú sikúvi‑i iniꞌ re̱ꞌ. Jee ni ntu̱náꞌ nyájíꞌ re̱ꞌ rá ki̱vɨ̱ꞌ vá, jee sáá njia̱ꞌa rá ki̱vɨ̱ꞌ vá, jee nkenta so̱ko iniꞌ re̱ꞌ.

³ Saájee nkachiꞌ kui̱ꞌna̱ꞌ kúñáꞌnú nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ: ―Ya̱ kúvi nú Se̱ꞌya Ndiosíꞌ, jee kachiꞌ nu̱u̱nꞌ yu̱u̱ꞌ yaꞌá ya̱ nuvi‑i i̱xta̱tíláꞌ kajiꞌ nú ―nkachiꞌ‑i.

⁴ Saájee nna̱xiníkó Jesús: ―Nu̱u̱nꞌ Tutuꞌ níso Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ káchíꞌ ya̱: Nsú kua̱chi kuitɨꞌ ya̱ yájíꞌ ñɨvɨ sáꞌá ya̱ kutekuꞌ‑u. [Chisaꞌ ntáká tu̱ꞌun ya̱ kéne yuꞌú Ndiosíꞌ sáꞌá ya̱ kutekuꞌ‑u] ―nkachiꞌ re̱ꞌ.

⁵ Saájee nnaka kui̱ꞌna̱ꞌ vá re̱ꞌ nsi̱káa‑a re̱ꞌ kua̱ꞌa̱nꞌ‑a jín re̱ꞌ ɨɨn xi̱ni̱ꞌ yuku súkún víꞌí, jee nstúvi‑i ɨɨnúún ni nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ ntáká rá ñuunꞌ íyó ñɨ̱vɨ́.

⁶ Jee nkachiꞌ kui̱ꞌna̱ꞌ vá nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ: ―Nu̱u̱nꞌ noꞌó taji ni̱ꞌ ya̱ kunisotíñú nú tatúníꞌ nú nu̱u̱nꞌ ntáká rá ñuunꞌ yaꞌá, jee taji ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ nú rá viiꞌ nasɨ́kuitɨꞌ kúñáꞌnú íyó maa. Chi nna̱taji maa nu̱u̱nꞌ ni̱ꞌ jee xi̱ntíín ni̱ꞌ nna̱kɨ̱ꞌɨ maa, jee ku̱ꞌva ni̱ꞌ maa nu̱u̱nꞌ néni ɨɨn nu̱u̱nꞌ ya̱ kuíni maáníꞌ ku̱ꞌva ni̱ꞌ maa.

⁷ Saáva retú nakui̱ñɨ̱ꞌ ítɨ́ nú nu̱u̱nꞌ nuꞌuꞌ kuneñu̱ꞌun nú nuꞌuꞌ, jee taji ni̱ꞌ kua̱íyó nu̱u̱nꞌ nú ―nkachiꞌ kui̱ꞌna̱ꞌ vá.

⁸ Jee nna̱xiníkó Jesús, jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ‑u: ―Kuiyo nu̱u̱nꞌ ni̱ꞌ, Satanás, chi káchíꞌ tu̱ꞌun níso nu̱u̱nꞌ Tutuꞌ Ííꞌ ya̱: I̱toꞌoꞌ nú ya̱ kúvi Ndiosíꞌ nú íyó kuneñu̱ꞌun nú maa, jee nu̱u̱nꞌ métúꞌún maáréꞌ ni íyó kɨtíñú nú ―nkachiꞌ Jesús.

⁹ Jee kuíre náka kui̱ꞌna̱ꞌ vá Jesús kua̱ꞌa̱nꞌ‑a jín re̱ꞌ ne̱ Jerusalén, jee nsi̱káa‑a re̱ꞌ ne̱ nu̱u̱nꞌ súkún víꞌí xi̱ni̱ꞌ veñu̱ꞌun, jee nkachiꞌ‑i: ―Ya̱ kúvi nú Se̱ꞌya Ndiosíꞌ, ku̱te̱ꞌ nú maánú,

¹⁰ chi káchíꞌ Tu̱ꞌun níso nu̱u̱nꞌ Tutuꞌ Ííꞌ ya̱: Tatúníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rá najiáꞌáꞌ ííꞌ re̱ꞌ ya̱ kumí ráa noꞌó,

¹¹ jee kunaꞌá ráa noꞌó, sáva ntu kachiꞌi jie̱ꞌe̱ꞌ nú nu̱u̱nꞌ yuúꞌ jee tu̱fi̱ꞌ nú ―nkachiꞌ kui̱ꞌna̱ꞌ vá.

¹² Jee nna̱xiníkó Jesús, jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ‑u ya̱: ―Suni níso nu̱u̱nꞌ Tutuꞌ Ííꞌ ya̱: Koto jítotúníꞌ nú iniꞌ I̱toꞌoꞌ‑ó Ndiosíꞌ nú jie̱ꞌe̱ꞌ tiñu sáꞌá re̱ꞌ ―nkachiꞌ Jesús.

¹³ Jee sáá nsi̱jínu kui̱ꞌna̱ꞌ kúñáꞌnú vá nɨꞌɨ jee ntu nkúvi ka̱ꞌ na̱ja ni̱ꞌi̱nꞌ‑i sikúvi‑i iniꞌ Jesús, jee nkuiyo‑o kua̱ꞌa̱nꞌ‑a yakuꞌ tiempúꞌ.

Nka̱jiéꞌé Jesús nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ Galilea tiñu njiáꞌa Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ

¹⁴ Saájee ne̱ nchi̱tú Jesús yɨ́ꞌɨ́ fuersáꞌ níꞌin níso Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ re̱ꞌ nni̱kó re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ Galilea. Jee ñe̱te̱nuun tu̱ꞌun jie̱ꞌe̱ꞌ re̱ꞌ kua̱íyó rá ñuunꞌ káá yatin yukuán.

¹⁵ Jee xínéꞌénꞌ re̱ꞌ Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ iniꞌ rá veꞌi sinagoga nu̱u̱nꞌ kútútú rá ñɨvɨ Israel rá ñuunꞌ yukuán, jee kua̱íyó rá ñɨvɨ nákuetúꞌún ráa re̱ꞌ.

Kua̱noꞌonꞌ Jesús ñuunꞌ Nazaret

¹⁶ Saájee kua̱noꞌonꞌ re̱ꞌ ñuunꞌ Nazaret, nu̱u̱nꞌ ñaꞌnu re̱ꞌ, jee sátuꞌ ki̱vɨ̱ꞌ nájiáví nki̱vɨ re̱ꞌ iniꞌ veꞌi sinagoga nu̱u̱nꞌ kútútú rá ñɨvɨ Israel, sánikua̱ꞌ ñujiínꞌ níkɨ́nꞌ re̱ꞌ sáꞌá re̱ꞌ. Jee nna̱kuiñɨꞌ re̱ꞌ sáva kaꞌvi re̱ꞌ Tutuꞌ níso Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ.

¹⁷ Jee njia̱ꞌa ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ Tutuꞌ níso tu̱ꞌun ntee Isaías, te̱e ya̱ nna̱kani tu̱ꞌun nkene yuꞌú máá maá Ndiosíꞌ. Jee sáá nna̱nikaꞌ re̱ꞌ Tutuꞌ vá jee nna̱niꞌinꞌ re̱ꞌ ɨɨn nu̱u̱nꞌ káchíꞌ suꞌva:

¹⁸ Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ I̱toꞌoꞌ‑ó Ndiosíꞌ íyó‑o jín nuꞌuꞌ, chi ñani Ndiosíꞌ nuꞌuꞌ sáva nakani ni̱ꞌ tu̱ꞌun váꞌa re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ láꞌví, jee suni nchu̱ichí re̱ꞌ nuꞌuꞌ sáva nasaꞌá váꞌa ni̱ꞌ iniꞌ rá ñɨvɨ ya̱ íyó tu̱nkuíꞌyáꞌ iniꞌ ánímaꞌ ráa, jín sáva kachitu̱ꞌún ni̱ꞌ tu̱ꞌun váꞌa ya̱ nakani núne ni̱ꞌ rá ñɨvɨ ya̱ yɨ́ꞌɨ́ ráa xi̱ntíín kua̱chi ráa, jín suni sáva saꞌá ni̱ꞌ ya̱ nakune̱ꞌyá rá ñɨvɨ kuáá, jee suni sáva nakani núne ni̱ꞌ rá ñɨvɨ nu̱u̱nꞌ tu̱nóꞌó jíchi rá ñɨvɨ ráa,

¹⁹ jín suni sáva kachitu̱ꞌún ni̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ ya nkenta kui̱ya̱ꞌ koo ma̱ni̱ꞌ iniꞌ I̱toꞌoꞌ Ndiosíꞌ kune̱ꞌyá re̱ꞌ rá ñɨvɨ ―nkachiꞌ Jesús.

²⁰ Jee nna̱stuvíꞌ re̱ꞌ Tutuꞌ vá, jee nna̱ku̱ꞌva re̱ꞌ maa nu̱u̱nꞌ ɨɨn te̱e ya̱ yɨ́tíñú iniꞌ veꞌi sinagoga vá, jee nna̱kuneeꞌ re̱ꞌ. Jee ntáká rá ñɨvɨ iniꞌ veꞌi sinagoga vá ne̱ nni̱ntakaa nchinúún ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ.

²¹ Jee nka̱jiéꞌé re̱ꞌ nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa: ―Vitan jee nsi̱kúnkuvi tu̱ꞌun káchíꞌ nu̱u̱nꞌ Tutuꞌ Ííꞌ ya̱ nteso̱ꞌo rán.

²² Jee ntáká rá ñɨvɨ káꞌánꞌ va̱ꞌa ráa jie̱ꞌe̱ꞌ re̱ꞌ jee tívɨ́ xíniꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ rá tu̱ꞌun viiꞌ káchíꞌ re̱ꞌ, jee nkachiꞌ ráa: ―¿Á nsú se̱ꞌya José kúvi te̱e yaꞌá rúja?

²³ Saájee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa: ―Jíníꞌ ni̱ꞌ ya̱ jín tu̱ꞌun suꞌva kachiꞌ rán kune̱ꞌyá rán nuꞌuꞌ: “Te̱e tátán, xinúvi nú maánú.” Jee, “ntáká rá tiñu ya̱ nteso̱ꞌo ránꞌ ya̱ nsa̱ꞌá nú nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ Capernaum suni saꞌá nú maa yaꞌá nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ nú” ―nkachiꞌ re̱ꞌ.

²⁴ Jee nkachiꞌ re̱ꞌ: ―Máá nááꞌ vá káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán ya̱ ni ɨɨn te̱e ya̱ nákani re̱ꞌ tu̱ꞌun kéne yuꞌú máá maá Ndiosíꞌ, ni ntu nákuatáꞌví rá ñɨvɨ ñuunꞌ maáréꞌ nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ.

²⁵ Jee káchíꞌ ni̱ꞌ ya̱ íyó nijia ya̱ kue̱ꞌe̱ꞌ víꞌí rá ñaꞌan nkino̱o náꞌví nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ Israel, tiempúꞌ ntekuꞌ Elías, sáá nna̱kani‑i tu̱ꞌun njíaꞌa Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ‑u. Jee tiempúꞌ yukuán, jee íchíni ntu nkúun sa̱vi̱ꞌ u̱ni̱ꞌ kui̱ya̱ꞌ i̱ñu̱ꞌ yo̱o̱ꞌ, jee nkuvi ta̱ma̱ꞌ xéénꞌ víꞌí kua̱íyó kuitɨꞌ nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún.

²⁶ Soo nu̱u̱nꞌ ni ɨɨn rá ñanáꞌví vá jee ni ntu ntájí Ndiosíꞌ Elías kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ‑u, chisaꞌ nta̱jí Ndiosíꞌ re̱ꞌ ña̱ꞌa̱nꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ɨɨn ñanáꞌví ñuunꞌ Sarepta ɨɨn rá ñuunꞌ tɨ́ɨn Sidón, nchi̱neí re̱ꞌ ña.

²⁷ Jee suni sukuán ñuunꞌ Israel ni̱yo kue̱ꞌe̱ꞌ víꞌí rá ñɨvɨ kúꞌvíꞌ kue̱ꞌi̱ꞌ ni̱ꞌyɨ téꞌyúꞌ naní lepra, tiempúꞌ ntekuꞌ Eliseo te̱e nna̱kani tu̱ꞌun nkene yuꞌú máá maá Ndiosíꞌ. Jee ni ɨɨn rá ñɨvɨ vá ntu nxínúvi Eliseo ráa nunoo ráa nu̱u̱nꞌ kue̱ꞌi̱ꞌ ráa, chisaꞌ nxi̱núvi Eliseo kua̱chi Naamán te̱e ñuunꞌ Siria ―nkachiꞌ Jesús.

²⁸ Jee sáá nteso̱ꞌo rá ñɨvɨ nééꞌ iniꞌ veꞌi sinagoga vá rá tu̱ꞌun nkachiꞌ re̱ꞌ sukuán, jee nki̱tɨ̱ꞌ nasɨ́kuitɨꞌ iniꞌ ntáká ráa,

²⁹ jee nna̱kuiñɨꞌ ráa, jee ntavaꞌ ráa re̱ꞌ ne̱ yuñúúnꞌ, jee kua̱ꞌa̱nꞌ ráa jín re̱ꞌ ne̱ nu̱u̱nꞌ súkún xi̱ni̱ꞌ yuku nu̱u̱nꞌ yósóꞌ ñuunꞌ ráa, sáva ku̱te̱ꞌ ráa re̱ꞌ yukuán nékúvi.

³⁰ Soo njia̱ꞌa re̱ꞌ ma̱ꞌñú ráa jee kua̱ꞌa̱nꞌ re̱ꞌ.

Ntavaꞌ Jesús ta̱chi̱ꞌ kíni iniꞌ ɨɨn te̱e

³¹ Jee kua̱ꞌa̱nꞌ Jesús ñuunꞌ Capernaum, ɨɨn rá ñuunꞌ ya̱ yɨ́ꞌɨ́‑ɨ xi̱ntíín Galilea. Jee ki̱vɨ̱ꞌ nájiáví xínéꞌénꞌ re̱ꞌ Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ.

³² Jee tívɨ́ xi̱ni̱ꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ rá tu̱ꞌun xínéꞌénꞌ re̱ꞌ, chi xínéꞌénꞌ re̱ꞌ tu̱ꞌun ñáꞌnú kuéntáꞌ ɨɨn ya̱ nísotíñú, jee kúvi tátúníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ.

³³ Jee iniꞌ veꞌi sinagoga nu̱u̱nꞌ kútútú rá ñɨvɨ Israel íñɨ́ ɨɨn te̱e ya̱ yɨ́ꞌɨ́ kui̱ꞌna̱ꞌ ta̱chi̱ꞌ kákini maa, jee kua̱neí re̱ꞌ nka̱najíín ni̱ꞌin re̱ꞌ:

³⁴ ―¿Na̱chi kíní nú maánú nteñu ránꞌ, Jesús ñuunꞌ Nazaret! ¿Á va̱ji nú xináánꞌ nú ránuꞌuꞌ! ¡Jíníꞌ va̱ꞌa ni̱ꞌ né ɨɨn kúvi nú! ¡Noꞌó vá ííꞌ ya̱ váji nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ! ―nkachiꞌ ta̱chi̱ꞌ kákini vá.

³⁵ Saájee nku̱xeenꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ta̱chi̱ꞌ kíni vá: ―¡Kasɨꞌ yuꞌú nú jee kene nú re̱ꞌ! ―nkachiꞌ Jesús. Jee nstu̱víꞌ kui̱ꞌna̱ꞌ te̱e vá nteñu rá ñɨvɨ, jee nkene‑e iniꞌ re̱ꞌ kua̱ꞌa̱nꞌ‑a, jee ni ntu̱né nstúfíꞌ‑i re̱ꞌ.

³⁶ Jee ntáká rá ñɨvɨ nti̱vɨ́ xíniꞌ ráa, jee nkaꞌanꞌ ráa jín ɨɨn inka táꞌánꞌ ráa jee nkachiꞌ ráa: ―¿Na̱ tu̱ꞌun ka̱ꞌ kúvi yaꞌá? Chi jín tiñu níso re̱ꞌ jín fuersáꞌ níꞌin tátúníꞌ ñáꞌnú re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rá ta̱chi̱ꞌ kákini, jee kéne ráa kua̱ꞌa̱nꞌ ráa ―nkachiꞌ rá ñɨvɨ.

³⁷ Jee ñe̱te̱nuun tu̱ꞌun jie̱ꞌe̱ꞌ Jesús ntáká nu̱u̱nꞌ ni̱kótíyu rá ñuunꞌ yukuán.

Jesús nxi̱núvi re̱ꞌ náchi̱so Simón

³⁸ Saájee nna̱kuiñɨꞌ Jesús, jee nkene re̱ꞌ iniꞌ veꞌi sinagoga vá, jee kua̱ꞌa̱nꞌ re̱ꞌ nki̱vɨ re̱ꞌ veꞌi Simón, jee káá náchi̱so Simón yɨ́ꞌɨ́ nasɨ́kuitɨꞌ ki̱ji xéénꞌ ña, jee ni̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ ráa nu̱u̱nꞌ Jesús jie̱ꞌe̱ꞌ ña.

³⁹ Jee ña̱xin neí re̱ꞌ maáréꞌ nu̱u̱nꞌ ña, jee nnu̱xeenꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ki̱ji, jee nkene ki̱ji vá ña. Jee nnako̱o ña jee nchi̱só ña ya̱ kajiꞌ ráa nu̱u̱nꞌ ráa.

Nxi̱núvi Jesús kue̱ꞌe̱ꞌ rá ñɨvɨ kúꞌvíꞌ

⁴⁰ Jee sáá ntaꞌanꞌ nka̱niiꞌ, jee ntáká rá ñɨvɨ kúꞌvíꞌ ya̱ nóꞌo ráa sɨ́ɨ́n sɨ́ɨ́n nu̱u̱nꞌ kue̱ꞌi̱ꞌ ña̱siáꞌa rá táꞌánꞌ veꞌi ráa maáráa nu̱u̱nꞌ Jesús, jee ntee re̱ꞌ naꞌá re̱ꞌ ta nu̱u̱nꞌ ɨɨn ɨɨn ráa, jee nxi̱núvi re̱ꞌ ráa.

⁴¹ Jee suni ne̱ kue̱ꞌe̱ꞌ rá ñɨvɨ nkene kui̱ꞌna̱ꞌ iniꞌ ráa, jee kua̱neí rá ta̱chi̱ꞌ vá kánajíín ráa, jee nkachiꞌ ráa: ―¡Noꞌó kúvi nú Se̱ꞌya Ndiosíꞌ! Soo núxeenꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ráa jee ni ntu njiáꞌa re̱ꞌ kaꞌanꞌ ráa chi jíníꞌ ráa ya̱ maáréꞌ ví Cristo, [ya̱ ñani Ndiosíꞌ re̱ꞌ tatúníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ñɨ̱vɨ́].

Jíkanuun Jesús Galilea stékútu̱ꞌún re̱ꞌ Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ

⁴² Jee sáá nku̱nijinꞌ ki̱vɨ̱ꞌ steñu̱ꞌún jee nkene Jesús yuñúúnꞌ ɨɨn nu̱u̱nꞌ ntu ñɨvɨ, jee rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ nánukú ráa re̱ꞌ, jee nkenta ráa nu̱u̱nꞌ nééꞌ re̱ꞌ, jee núnasɨ́ ráa chínetu ráa re̱ꞌ sáva ntu kene re̱ꞌ nteñu ráa.

⁴³ Soo nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa: ―Suni íyó kachitu̱ꞌún ni̱ꞌ tu̱ꞌun váꞌa Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ inka ñuunꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ na̱ja ki̱vɨ ñɨvɨ xi̱ntíín Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ tátúníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa, chi jie̱ꞌe̱ꞌ yukuán nta̱jí re̱ꞌ nuꞌuꞌ váji ni̱ꞌ ―nkachiꞌ re̱ꞌ.

⁴⁴ Saájee káchítu̱ꞌún re̱ꞌ Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ iniꞌ rá veꞌi sinagoga nu̱u̱nꞌ kútútú rá ñɨvɨ Israel ya̱ nééꞌ Judea.