Lucas 21 - Mixteco del suroeste de Tlaxiaco Oaxaca

Xu̱ꞌún ya̱ nso̱ko̱ꞌ ɨɨn ñaꞌan náꞌví láꞌví

¹ Jee ni íñɨ́ Jesús chíkéꞌi iniꞌ veñu̱ꞌun káꞌnú, jee nna̱kune̱ꞌyá re̱ꞌ jee niniꞌ re̱ꞌ ya̱ rá ñɨvɨ kúká chúꞌun ráa xu̱ꞌún sókóꞌ ráa iniꞌ kajúnꞌ ya̱tu̱nꞌ nu̱u̱nꞌ ñúꞌún xu̱ꞌún sókóꞌ ñɨvɨ.

² Jee niniꞌ re̱ꞌ ɨɨn ñaꞌan náꞌví láꞌví xéénꞌ, jee iniꞌ kajúnꞌ vá nchuꞌun ña u̱vi̱ꞌ xu̱ꞌún ka̱a lúlí ya̱ ni ntu yɨ́yáꞌvi.

³ Jee nkachiꞌ re̱ꞌ: ―Maa nááꞌ vá káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán ya̱ ñaꞌan náꞌví láꞌví yaꞌá ví ya̱ chuꞌun‑u ka̱ꞌ xu̱ꞌún nsú káꞌ nɨꞌɨ rá ñɨvɨ chúꞌun xu̱ꞌún iniꞌ ya̱tu̱nꞌ.

⁴ Chi nɨꞌɨ ráa jiáꞌa na̱kua̱ꞌ nkino̱o néen ráa sókóꞌ ráa. Soo ñaꞌan yaꞌá, ya̱ nóꞌo láꞌví ña, njia̱ꞌa nɨꞌɨ ña xu̱ꞌún néen ña kutekuꞌ ña ―nkachiꞌ Jesús.

Káchíꞌ ya̱chi̱ꞌ Jesús ya̱ kɨ̱naanꞌ veñu̱ꞌun káꞌnú Jerusalén

⁵ Jee sava rá te̱e kútáꞌán jín re̱ꞌ vá káchíꞌ ráa ya̱ viiꞌ nasɨ́kuitɨꞌ nsi̱kútú veñu̱ꞌun jín maá rá yu̱u̱ꞌ máá ñúnkúún jín rá nantíñú viiꞌ ya̱ sókóꞌ rá ñɨvɨ nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ. Soo nkachiꞌ Jesús:

⁶ ―Rá yaꞌá, ya̱ néꞌyá ránú, kiji rá ki̱vɨ̱ꞌ ya̱ ni nsáꞌ kino̱o ka̱ꞌ ni ɨɨn yu̱u̱ꞌ kosoꞌ ta̱ꞌán nu̱u̱nꞌ inka yu̱u̱ꞌ, chi nɨꞌɨ yaꞌá ta̱nɨ̱ꞌ ―nkachiꞌ Jesús.

Rá seña koo sáá kua̱kuyatin ji̱nu tiempúꞌ nu̱u̱nꞌ nɨ́ꞌɨ

⁷ Saájee rá te̱e kútáꞌán jín re̱ꞌ súkuáꞌa re̱ꞌ ni̱ka̱tu̱ꞌún ráa re̱ꞌ, jee nkachiꞌ ráa: ―Mestrúꞌ, saájee, ¿na̱ tiempúꞌ kuvi rá tiñu yaꞌá ya̱ nkachiꞌ nú?, jee, ¿na̱ seña koo sáva stúvi ya̱ kuvi ntáká rá yaꞌá? ―nkachiꞌ ráa.

⁸ Saájee nkachiꞌ re̱ꞌ: ―Kumí rán maárán ya̱ ni ntu̱náꞌ xináꞌví ñɨvɨ ránoꞌó. Chi kue̱ꞌe̱ꞌ ñɨvɨ káñunkúún kachiꞌ ráa nika̱ꞌ ya̱ kiji ráa nu̱u̱nꞌ súví ni̱ꞌ jee kachiꞌ ráa: “Nuꞌuꞌ ví Cristo”, jee suni kachiꞌ ráa ya̱: “Ya nku̱yatin tiempúꞌ”, ñani Ndiosíꞌ kiji ni̱ꞌ tatúníꞌ ni̱ꞌ ñɨ̱vɨ́, soo koto níkɨ́nꞌ rán ráa.

⁹ Jee sáá teso̱ꞌo rán ya̱ íyó tu̱kantaꞌan xéénꞌ ɨɨn ñuunꞌ jín inka ñuunꞌ, jín ya̱ nákui̱ñɨ̱ꞌ ñɨvɨ si̱kɨ̱ꞌ rá te̱e kuñáꞌnú tátúníꞌ nu̱u̱nꞌ ráa, jee koto yúꞌví rán, chi saá íyó kuvi rá tu̱nóꞌó yaꞌá xíꞌna ka̱ꞌ, soo ntiáꞌan ka̱ꞌ kenta ji̱nu ntañúꞌún kuitɨꞌ tiempúꞌ nu̱u̱nꞌ nɨ́ꞌɨ ñani Ndiosíꞌ ―nkachiꞌ Jesús.

¹⁰ Jee nkachiꞌ re̱ꞌ ka̱ꞌ: ―Kantáꞌán nación jín inka nación, jee kantáꞌán ñuunꞌ jín inka ñuunꞌ.

¹¹ Jee koo rá ñutáan xéénꞌ nasɨ́kuitɨꞌ, jee kéꞌín nu̱u̱nꞌ kutámá jín kue̱ꞌi̱ꞌ yaꞌá yukuán. Jee koo rá tiñu a̱nasɨ́ xéénꞌ manéátúꞌún jín rá seña mánasɨ́ ne̱ antivɨ́.

¹² ’Soo xíꞌna ka̱ꞌ ne̱ ntiáꞌan koo nta̱ká rá yaꞌá, jee tɨɨn rá ñɨvɨ ránoꞌó jee koto u̱ꞌvi̱ꞌ ráa ránoꞌó. Jee kɨ̱na̱ka ráa ránoꞌó nu̱u̱nꞌ rá te̱e kúñáꞌnú iniꞌ rá veꞌi sinagoga nu̱u̱nꞌ kútútú rá ñɨvɨ Israel koto u̱ꞌvi̱ꞌ ráa ránoꞌó, jee kɨ̱chiꞌi ráa ránó iniꞌ rá veka̱a. Jee kɨ̱na̱ka ráa ránó nu̱u̱nꞌ rá te̱e tátúníꞌ nación jín nu̱u̱nꞌ rá te̱e nísotíñú kúvi gobernador, sáva sijíta rává ránoꞌó jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ yɨ́ꞌɨ́ rán nu̱u̱nꞌ nuꞌuꞌ.

¹³ Jee suꞌva naku̱ꞌva ya̱ nááꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ nuꞌuꞌ nu̱u̱nꞌ ráa.

¹⁴ Soo kuꞌun iniꞌ ránú ya̱ ntu̱né íyó xíꞌna ka̱ꞌ kani ya̱chi̱ꞌ iniꞌ ránú na̱ja naxiníkó ránú nu̱u̱nꞌ ráa sáva nama rán maárán.

¹⁵ Chi nuꞌuꞌ taji ni̱ꞌ tu̱ꞌun níchí ki̱vɨ antúníꞌ rán na̱ja kaꞌanꞌ rán naxiníkó rán nu̱u̱nꞌ ráa, sáva ni ɨɨn rá ñɨvɨ ya̱ kénta ráa si̱kɨ̱ꞌ ránó ni nsáꞌ kuneí ráa jín rán ni ntu̱náꞌ íyó nakachiꞌ ráa si̱kɨ̱ꞌ tu̱ꞌun kachiꞌ rán.

¹⁶ Jee suni ne̱ tátáꞌ rán, jín ñaniꞌ rán jín rá táꞌán veꞌi rán, jín rá ñɨvɨ ma̱ni̱ꞌ ta̱ꞌán jín rán, kɨ̱naku̱ꞌva ráa ránó xi̱ntíín rá te̱e néetiñu, jee kaꞌniꞌ rává sava ránó.

¹⁷ Jee taꞌvi iniꞌ kua̱íyó rá ñɨvɨ kune̱ꞌyá ráa ránoꞌó jie̱ꞌe̱ꞌ yɨ́ꞌɨ́ rán nu̱u̱nꞌ nuꞌuꞌ.

¹⁸ Soo ni ɨɨn ixi xíníꞌ ránú ni nsáꞌ kɨ̱naanꞌ.

¹⁹ Jee jie̱ꞌe̱ꞌ kuiñɨ ni̱ꞌin rán kuni̱ꞌin kutú rán jín nuꞌuꞌ, jee ni̱ꞌi̱nꞌ rán maárán kutekuꞌ rán nɨ́ɨ́nkání jín ni̱ꞌ.

²⁰ ’Jee saáva sáá kuniꞌ rán ya̱ chuti̱yu̱ꞌ rá soldado kua̱íyó ñuunꞌ Jerusalén, saájee kuniꞌ rán ya̱ ya nku̱yatin kɨ̱naanꞌ ñuunꞌ vá.

²¹ Saájee rá ñɨvɨ ya̱ nééꞌ ñuꞌun Judea íyó kunu ráa kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ ráa nu̱u̱nꞌ rá yuku, jee rá ñɨvɨ ya̱ nééꞌ ñuunꞌ Jerusalén íyó kene ráa keꞌen ráa xinóo ráa maa, jee kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ ráa, jee rá ñɨvɨ ya̱ nééꞌ nu̱u̱nꞌ káá tiñu sáꞌá ráa jee ni koto jiáki̱vɨ ráa ka̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ vá.

²² Chi rá ki̱vɨ̱ꞌ yukuán jee kuvi‑i ki̱vɨ̱ꞌ koo víꞌí tu̱nóꞌó xéénꞌ kunoꞌo rá ñɨvɨ ya̱ nachunáán Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ ráa, sáva sikúnkuvi ntáká sánikua̱ꞌ káchíꞌ nu̱u̱nꞌ Tutuꞌ Ííꞌ níso Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ.

²³ Na̱ ka̱ꞌ náꞌví ka̱ꞌ rá ñaꞌan nékue̱ꞌi̱ꞌ, jín rá ñaꞌan néen yɨkɨ́n rá ki̱vɨ̱ꞌ yukuán. Chi koo nasɨ́kuitɨꞌ tu̱nóꞌó xéénꞌ nu̱u̱nꞌ ñuꞌun rá ñɨvɨ yaꞌá, jee kiji tu̱nóꞌó xéénꞌ xinóꞌo Ndiosíꞌ rá ñɨvɨ ñuunꞌ yaꞌá.

²⁴ Jee sava ráa kuviꞌ ráa jín yuꞌú yuchiꞌ espada nu̱u̱nꞌ kantáꞌán, jee tɨɨn rá ñɨvɨ inka ñuunꞌ sava ráa kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ rává jín ráa nu̱u̱nꞌ ntáká ñuunꞌ. Jee rá ñɨvɨ ya̱ ntu kúvi ráa ñɨvɨ ñuunꞌ Israel, jee kua̱ñu̱ꞌ ráa nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ Jerusalén tatúníꞌ ráa yukuán. Jee tatúníꞌ ráa yukuán nekuaꞌ kenta i̱nu tiempúꞌ ñani Ndiosíꞌ ya̱ tatúníꞌ ráa nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ vá sukuán.

Maáréꞌ vá nikó ya̱ nkenta kúvi re̱ꞌ Se̱ꞌya Ñɨvɨ ñɨ̱vɨ́

²⁵ ’Saájee koo seña nu̱u̱nꞌ nka̱niiꞌ jín nu̱u̱nꞌ yo̱o̱ꞌ jín suni rá tiu̱u̱nꞌ. Jee iniꞌ ñɨ̱vɨ́ yaꞌá koo nasɨ́kuitɨꞌ tu̱nkuíꞌyáꞌ iniꞌ rá ñɨvɨ nta̱ká nación, jee sa̱ꞌvi iniꞌ ráa ya̱ kuyu̱ꞌví ráa ya̱ nɨꞌɨn jiaku nasɨ́kuitɨꞌ nteñúꞌún jín ya̱ ji̱so̱ꞌ nasɨ́kuitɨꞌ nute sikéne‑e vá.

²⁶ Jee kuvineenꞌ sava rá ñɨvɨ jie̱ꞌe̱ꞌ kuyu̱ꞌví ráa jín jie̱ꞌe̱ꞌ ñúꞌún iniꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ ntáká ka̱ꞌ rá xéénꞌ kiji nu̱u̱nꞌ ñɨ̱vɨ́, chi kajiaꞌ rá fuersáꞌ súkún ya̱ tɨ́ɨn nɨꞌɨ ya̱ íyó súkún.

²⁷ Saájee kuniꞌ rá ñɨvɨ nuꞌuꞌ, ya̱ nta̱jí Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ ñɨ̱vɨ́ sáva kuvi ni̱ꞌ Se̱ꞌya Ñɨvɨ, kiji ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ vi̱ko̱ꞌ jín fuersáꞌ ííꞌ níꞌin níso ni̱ꞌ ya̱ viiꞌ nasɨ́kuitɨꞌ kúñáꞌnú ni̱ꞌ ya̱ va̱ne̱ꞌ tu̱u̱nꞌ kujianu̱te̱ꞌ nuva ni̱ꞌ.

²⁸ Jee sáá kajiéꞌé kuvi rá tiñu yaꞌá, jee nakui̱ñɨ̱ꞌ nichiꞌ na̱a̱ꞌ rán nasaꞌá neí rán iniꞌ rán naneꞌen xi̱ni̱ꞌ rán, chi ya̱ nku̱yatin hora nakani núne Ndiosíꞌ ránó nu̱u̱nꞌ ntáká tu̱nóꞌó ―nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ rá te̱e kútáꞌán jín re̱ꞌ.

²⁹ Jee suni nkachiꞌ re̱ꞌ ka̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa ɨɨn tu̱ꞌun ya̱ kúnkunuún káꞌánꞌ suꞌva: ―Kune̱ꞌyá rán na̱ja kúvi jín rá yutun higo jín ntáká ka̱ꞌ rá yutun.

³⁰ Chi sáá néꞌyá rán ya̱ kájiéꞌé néneyúté jiáá rá naꞌá ráa, jee ya̱ jíníꞌ maárán ya̱ ya va̱ji nku̱yatin rá yo̱o̱ꞌ tiempúꞌ sááꞌ.

³¹ Suni sukuán, sáá kuniꞌ rán ya̱ kuvi rá tiñu yaꞌá ya̱ nkachiꞌ ni̱ꞌ, saájee kukáꞌnú iniꞌ rán ya̱ ya va̱ji kúyatin ki̱vɨ̱ꞌ kɨꞌɨ nɨꞌɨ xi̱ntíín Ndiosíꞌ tatúníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ nɨꞌɨ.

³² ’Máá nááꞌ vá káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán ya̱ nsáꞌ ji̱nu rá ñɨvɨ yaꞌá ne̱ kuvi nɨꞌɨ rá tiñu ya̱ nkachiꞌ ni̱ꞌ.

³³ Súkún jín ñɨ̱vɨ́ yaꞌá kɨ̱naanꞌ ráa, soo rá tu̱ꞌun káchíꞌ ni̱ꞌ, ni nsáꞌ kɨ̱naanꞌ‑a chi nɨꞌɨ sikúnkuvi.

³⁴ ’Saáva kumí rán maárán ya̱ koto túví rán maárán nu̱u̱nꞌ ñujiínꞌ ya̱ stívɨ́ rán maárán, jín nu̱u̱nꞌ ya̱ ku̱ka̱ꞌva rán nu̱u̱nꞌ nixiꞌ, jín nu̱u̱nꞌ ya̱ nívini naniꞌvɨꞌ iniꞌ rán na̱ni jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ íyó ni tékúꞌ rán iniꞌ ñɨ̱vɨ́ yaꞌá, sáva ntu kininkava sa̱naanꞌ kuitɨꞌ ki̱vɨ̱ꞌ vá ya̱ta̱ꞌ rán,

³⁵ kuéntáꞌ kua̱ꞌ ɨɨn xe̱yɨ̱ꞌ, sukuán kininkava sa̱naanꞌ kuitɨꞌ ki̱vɨ̱ꞌ yukuán sáá kenta rá tu̱nóꞌó vá ya̱ta̱ꞌ ntáká rá ñɨvɨ nééꞌ nu̱u̱nꞌ ñuꞌun iniꞌ ñɨ̱vɨ́ yaꞌá.

³⁶ Saáva nito koo rán, ka̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ rán nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ ntáká tiempúꞌ, sáva kuneí rán ka̱ku rán nu̱u̱nꞌ nta̱ká rá tu̱nóꞌó yaꞌá kiji, jee sáva kuneí rán kenta rán kuiñɨ rán ichinúúnꞌ nuꞌuꞌ, ya̱ nta̱jí Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ ñɨ̱vɨ́ sáva kuvi ni̱ꞌ Se̱ꞌya Ñɨvɨ ―nkachiꞌ Jesús.

³⁷ Jee ni ki̱vɨ̱ꞌ rá nuví xínéꞌénꞌ Jesús Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ chíkéꞌi iniꞌ veñu̱ꞌun káꞌnú, jee rá yakuááꞌ kéne re̱ꞌ jiáꞌánꞌ re̱ꞌ kínóo re̱ꞌ yuku naní Olivos.

³⁸ Jee ntáká rá ñɨvɨ jiáꞌánꞌ neꞌenꞌ ráa ta ki̱vɨ̱ꞌ nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ chíkéꞌi iniꞌ veñu̱ꞌun sáva teso̱ꞌo ráa rá tu̱ꞌun xínéꞌénꞌ re̱ꞌ.