Juan 4 - Mixteco del suroeste de Tlaxiaco OaxacaKáꞌánꞌ Jesús jín ɨɨn ñaꞌan ñuunꞌ Samaria 1 Jee nni̱ꞌi̱nꞌ rá te̱e yɨ́ꞌɨ ñujiínꞌ fariseo tu̱ꞌun ya̱ kue̱ꞌe̱ꞌ ka̱ꞌ rá ñɨvɨ súkuáꞌa Jesús ráa jín ya̱ síkuánuté re̱ꞌ ráa nsú káꞌ Juan. 2 (Asúnika̱ꞌ nsú máá Jesús ví ya̱ síkuánuté re̱ꞌ rá ñɨvɨ, chi rá te̱e súkuáꞌa re̱ꞌ ráa ví ya̱ síkuánuté ráa rá ñɨvɨ.) 3 Jee sáá nku̱káꞌnú iniꞌ Jesús ya̱ sukuán íyó tu̱ꞌun ya̱ nni̱ꞌi̱nꞌ rá te̱e yɨ́ꞌɨ́ ñujiínꞌ fariseo, saáva nkene re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ Judea, jee nni̱kó tuku re̱ꞌ kua̱noꞌonꞌ re̱ꞌ ñuunꞌ Galilea. 4 Jee saá íyó re̱ꞌ jia̱ꞌa re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ Samaria. 5 Saájee nkenta re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ naní Sicar ya̱ tɨ́ɨn Samaria, yatin nu̱u̱nꞌ káá ñuꞌun ya̱ njiáꞌa Jacob nu̱u̱nꞌ se̱ꞌya re̱ꞌ José ne̱ yanaꞌán. 6 Jee yukuán nééꞌ ɨɨn sókó nute ya̱ nsa̱ꞌá Jacob yanaꞌán víꞌí. Jee jiáví Jesús ya̱ jíka re̱ꞌ kua̱ꞌa̱nꞌ re̱ꞌ ichi, jee ña̱kuneeꞌ re̱ꞌ xiín sókó vá. Kúvi‑i nɨ́ kaxu̱vi̱ꞌ. 7 Jee nkenta ɨɨn ñaꞌan ñuunꞌ Samaria, ya̱ kua̱tavaꞌ ña nute iniꞌ sókó vá, jee nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ña: ―Taji nú xá ntíꞌ nute koꞌo ni̱ꞌ ―nkachiꞌ re̱ꞌ. 8 (Jee rá tée súkuáꞌa re̱ꞌ ráa ya̱ kua̱ꞌa̱nꞌ ráa nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ Sicar kua̱keꞌen ráa ya̱ kajiꞌ re̱ꞌ jín ráa.) 9 Saájee ñaꞌan ñuunꞌ Samaria vá nkachiꞌ ña nu̱u̱nꞌ Jesús: ―Noꞌó ya̱ kúvi nú te̱e Israel jee, ¿na̱ja chi jíkánꞌ nú nute koꞌo nú nu̱u̱nꞌ nuꞌuꞌ ya̱ kúvi ni̱ꞌ ɨɨn ñaꞌan ñuunꞌ Samaria rúja? ―nkachiꞌ ña sukuán chi rá ñɨvɨ Israel jín rá ñɨvɨ Samaria jee ntu káꞌánꞌ ma̱ni̱ꞌ ráa. 10 Jee nna̱xiníkó Jesús nu̱u̱nꞌ ña, jee nkachiꞌ re̱ꞌ: ―Retánꞌ jíníꞌ nú ta̱ꞌvi̱ꞌ ya̱ jiáꞌa Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ ñɨvɨ, jín retánꞌ jíníꞌ nú né ɨɨn kúvi ni̱ꞌ ya̱ káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ nú ya̱: taji nú xá ntíꞌ nute koꞌo ni̱ꞌ, jee maánú ka̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ nú nu̱u̱nꞌ ni̱ꞌ, jee taji ni̱ꞌ nute nu̱u̱nꞌ nú ya̱ sáꞌá‑a ya̱ kutekuꞌ ñɨvɨ nɨ́ɨ́nkání jín Ndiosíꞌ ―nkachiꞌ Jesús. 11 Saájee nkachiꞌ ña nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ: ―Tátáꞌ, ni ntu̱náꞌ ínaꞌá nú ya̱ tavaꞌ nú nute, jee kúnú víꞌí sókó yaꞌá. Jee, ¿né núꞌ kúmí nú nute ya̱ sáꞌá‑a ya̱ kutekuꞌ? 12 Áxí, ¿á suvinú vá kúñáꞌnú ka̱ꞌ nsú káꞌ Jacob ya̱ kúvi tátáꞌ jííꞌ‑ó yanaꞌán, ya̱ maáréꞌ vá nxi̱nóo‑o sókó yaꞌá nu̱u̱nꞌ ránꞌ? Jee suni sókó yaꞌá niꞌi maáréꞌ nute, jín rá se̱ꞌya re̱ꞌ, jín rá sa̱na̱ꞌ re̱ꞌ ―nkachiꞌ ña. 13 Jee nna̱xiníkó Jesús jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ña: ―Nta̱ká rá ñɨvɨ ya̱ jíꞌi nuteñúꞌún iniꞌ sókó yaꞌá, jee tukuni kujichiꞌ ráa nute. 14 Soo ñɨvɨ ya̱ koꞌo nute ya̱ ku̱ꞌva ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ‑u, jee ni nsáꞌ kujichiꞌ ka̱ꞌ. Chisaꞌ nute ya̱ ku̱ꞌva ni̱ꞌ koꞌo‑o, jee kene vá iniꞌ‑i kuéntáꞌ kene nokoꞌ nute nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún, jee saꞌá‑a ya̱ ni̱ꞌi̱nꞌ ñɨvɨ ya̱ kutekuꞌ‑u nɨ́ɨ́nkání jín Ndiosíꞌ ―nkachiꞌ Jesús. 15 Jee nkachiꞌ ña nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ: ―Tátáꞌ, taji nú nute vá koꞌo ni̱ꞌ, sáva nkújichiꞌ ka̱ꞌ iniꞌ ni̱ꞌ nute, jee ni nkíji ni̱ꞌ ka̱ꞌ yaꞌá kitavaꞌ ni̱ꞌ nute ―nkachiꞌ ña. 16 Jee nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ña: ―Kuáꞌán, chi kɨ̱kana nú yɨɨ́ nú jee kiji nú jín re̱ꞌ yaꞌá ―nkachiꞌ Jesús. 17 Jee nna̱xiníkó ña jee nkachiꞌ ña: ―Ntu̱ví íyó yɨɨ́ ni̱ꞌ ―nkachiꞌ ña. Jee nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ña: ―Va̱tu̱ni nkachiꞌ nú ya̱ ntu yɨɨ́ nú. 18 Chi ya̱ ni̱yo u̱ꞌu̱nꞌ yɨɨ́ nú, jee te̱e ya̱ nééꞌ jín nú ntañúꞌún nsú yɨɨ́ nú ví‑i. Yaꞌá kúvi ya̱ naáꞌ nkachiꞌ nú ―nkachiꞌ Jesús. 19 Jee nkachiꞌ ña nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ: ―Tátáꞌ, maánú kúvi te̱e nákani tu̱ꞌun kéne yuꞌú Ndiosíꞌ, kúníꞌ ni̱ꞌ. 20 Rá jííꞌ ráníꞌ yanaꞌán víꞌí ya̱ kúvi rá ñɨvɨ Samaria, jee nneñu̱ꞌun ráa Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ yuku yaꞌá. Soo ránoꞌó ya̱ kúvi rán ñɨvɨ Israel, jee kachiꞌ rán ya̱ Jerusalén ví nu̱u̱nꞌ íyó kuneñu̱ꞌun‑ó Ndiosíꞌ ―nkachiꞌ ña. 21 Jee nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ña: ―Nánáꞌ, íyó i̱nu̱ꞌ iniꞌ nú tu̱ꞌun kachiꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ nú, chi kiji ki̱vɨ̱ꞌ ya̱ nsú yuku yaꞌá, jee ni nsú Jerusalén kuvi nu̱u̱nꞌ kuneñu̱ꞌun nú Tátáꞌ ya̱ kúvi Ndiosíꞌ. 22 Ránoꞌó ñɨvɨ Samaria ntu jíníꞌ rán né ɨɨn vá néñu̱ꞌun rán. Soo ránuꞌuꞌ ñɨvɨ Israel jíníꞌ ránꞌ ná kúvi ya̱ néñu̱ꞌun ránꞌ, chi ya̱ nanitáꞌvíꞌ ñɨvɨ va̱ji ne̱ nu̱u̱nꞌ ránuꞌuꞌ ñɨvɨ Israel. 23 Soo va̱ji máá hora, jee ya̱ nkenta‑a, ya̱ nta̱ká rá ñɨvɨ ya̱ néñu̱ꞌun nijia ráa Tátáꞌ ráa Ndiosíꞌ ya̱ saɨn kuneñu̱ꞌun ráa re̱ꞌ ne̱ ánímaꞌ ráa sáni sáꞌá Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ iniꞌ ráa, jín sáni tu̱ꞌun nááꞌ ntaji re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ‑ó. Chi núkú Tátáꞌ‑ó Ndiosíꞌ ñɨvɨ ya̱ suꞌva kuneñu̱ꞌun ráa re̱ꞌ. 24 Ndiosíꞌ kúvi re̱ꞌ Espíritu ya̱ ntu túvi nijinꞌ re̱ꞌ, jee rá ñɨvɨ ya̱ néñu̱ꞌun ráa re̱ꞌ íyó kuneñu̱ꞌun ráa re̱ꞌ ne̱ ánímaꞌ ráa sáni sáꞌá Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ iniꞌ ráa, jín sáni ya̱ naáꞌ ntaji re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ‑ó ―nkachiꞌ Jesús. 25 Jee nkachiꞌ ña nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ: ―Ya jíníꞌ ni̱ꞌ ya̱ kiji Mesías, ya̱ káchíꞌ‑ó Cristo. Jee sáá kiaaꞌ re̱ꞌ jee nakachiꞌ va̱ꞌa re̱ꞌ nɨꞌɨ nu̱u̱nꞌ‑ó ―nkachiꞌ ña. 26 Jee nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ña: ―Nuꞌuꞌ ví Mesías ya̱ káꞌánꞌ jín nú ―nkachiꞌ re̱ꞌ. 27 Jee ni káchíꞌ re̱ꞌ ka̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ña sukuán, jee nnenta rá te̱e súkuáꞌa re̱ꞌ ráa, jee nti̱vɨ́ víꞌí xi̱ni̱ꞌ ráa ya̱ káꞌánꞌ re̱ꞌ jín ɨɨn ñaꞌan. Soo ni ɨɨn ráa ni ntu ni̱ka̱tu̱ꞌún ráa re̱ꞌ: “¿Ná kúvi ya̱ jíkátu̱ꞌún nú ña?”, áxí, “¿na̱ jie̱ꞌe̱ꞌ káꞌánꞌ nú jín ña?” 28 Saájee nxi̱nóo ña ki̱yɨ nute ña jee kua̱noꞌonꞌ ña ne̱ nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ, jee nkachiꞌ ña nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ: 29 ―Neꞌenꞌ rán jee kuniꞌ rán ɨɨn te̱e ya̱ nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ni̱ꞌ nta̱ká ya̱ nsa̱ꞌá ni̱ꞌ. ¿Á nsú te̱e yaꞌá kúvi Cristo? ―nkachiꞌ ña. 30 Saájee nkene ráa nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ vá jee kua̱ꞌa̱nꞌ ráa nu̱u̱nꞌ íñɨ́ Jesús. 31 Jee ni kua̱ꞌa̱nꞌ ña, jee rá te̱e súkuáꞌa re̱ꞌ ráa, jíkánꞌ táꞌvíꞌ ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ: ―Mestrúꞌ, kajiꞌ nú ―nkachiꞌ ráa. 32 Jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa: ―Íyó ɨɨn neyu ni̱ꞌ ya̱ yájíꞌ ya̱ ntu jíníꞌ rán ná kúvi‑i ―nkachiꞌ re̱ꞌ. 33 Saájee rá te̱e súkuáꞌa re̱ꞌ ráa nka̱jiéꞌé ráa káchíꞌ ɨɨn inka ráa: ―¿Á íyó né ɨɨn ñɨvɨ nki̱naka‑a ya̱ kajiꞌ re̱ꞌ rúja? ―nkachiꞌ ráa. 34 Jee nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ráa: ―Neyu yájíꞌ ni̱ꞌ ví ya̱ saꞌá ni̱ꞌ sáni kuíni maáréꞌ ya̱ nchu̱ichí re̱ꞌ nuꞌuꞌ va̱ji ni̱ꞌ, jín ya̱ sijínu ni̱ꞌ tiñu re̱ꞌ. 35 ¿Á nsú ránoꞌó vá káchíꞌ rán: “Kúmániꞌ ka̱ꞌ ku̱mi̱ꞌ yo̱o̱ꞌ jee kenta nastútú tataꞌ sáꞌá?” Soo káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán: Nakune̱ꞌyá rán, jee kuniꞌ rán rá ñɨvɨ ya̱ kúvi ráa kuéntáꞌ tataꞌ sáꞌá nu̱u̱nꞌ kuꞌúꞌ, jee ya̱ nkenta tiempúꞌ nastútú tataꞌ sáꞌá. 36 Jee rá ñɨvɨ ya̱ nastútú ráa rá ñɨvɨ ya̱ kúvi rává kuéntáꞌ tataꞌ sáꞌá vá níꞌínꞌ ráa ya̱ꞌvi ráa. Jee ni̱ꞌi̱nꞌ ráa ya̱ kutekuꞌ ñɨvɨ nɨ́ɨ́nkání jín Ndiosíꞌ kuéntáꞌ nastútú ráa tataꞌ sáꞌá. Sáva rá ñɨvɨ ya̱ taji ráa tataꞌ sáꞌá vá ɨɨn nuún ni kusɨ̱ɨ̱ꞌ iniꞌ ráa jín rá ñɨvɨ ya̱ nsatútú maa. 37 Chi ya̱ naáꞌ vá káchíꞌ tu̱ꞌun káꞌánꞌ: “Ɨɨn ñɨvɨ ví ya̱ táji tataꞌ, jee inka ñɨvɨ ví ya̱ nástútú maa.” 38 Jee nchu̱ichí ni̱ꞌ ránoꞌó sáva nastútú rán tataꞌ ya̱ ntu nsáꞌá rán. Inka ñɨvɨ nsa̱ꞌá maa chi nste̱kútu̱ꞌún ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ. Jee nki̱vɨ rán nu̱u̱nꞌ nsa̱tíñú ráa jee nastútú rán maa. 39 Jee kue̱ꞌe̱ꞌ rá ñɨvɨ Samaria ya̱ kúvi ñuunꞌ yukuán ni̱nu̱ꞌ iniꞌ ráa Jesús, jie̱ꞌe̱ꞌ rá tu̱ꞌun ñaꞌan vá ya̱ njiáꞌa ya̱ naáꞌ: “Nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ni̱ꞌ nɨꞌɨ rá nsa̱ꞌá ni̱ꞌ.” 40 Saáva sáá nkenta rá ñɨvɨ ñuunꞌ Samaria vá nu̱u̱nꞌ Jesús, jee ni̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ ya̱ kino̱o re̱ꞌ jín ráa. Jee nkino̱o re̱ꞌ u̱vi̱ꞌ ki̱vɨ̱ꞌ yukuán. 41 Jee kue̱ꞌe̱ꞌ nasɨ́kuitɨꞌ ka̱ꞌ rá ñɨvɨ ni̱nu̱ꞌ iniꞌ ráa re̱ꞌ jín jie̱ꞌe̱ꞌ rá tu̱ꞌun ya̱ káchíꞌ re̱ꞌ. 42 Jee nkachiꞌ ráa nu̱u̱nꞌ ñaꞌan vá: ―Nsú kua̱chi kuitɨꞌ ka̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun káꞌánꞌ nú kúneí iniꞌ ránꞌ re̱ꞌ, chi suni nteso̱ꞌo máá maáránꞌ tu̱ꞌun káꞌánꞌ re̱ꞌ, jee jíníꞌ ránꞌ ya̱ máá nijia re̱ꞌ kúvi ya̱ xínánitáꞌvíꞌ re̱ꞌ rá ñɨvɨ ñɨ̱vɨ́ yaꞌá ―nkachiꞌ ráa. Nxi̱núvi Jesús se̱ꞌya ɨɨn te̱e nísotíñú 43 Jee sáá njia̱ꞌa u̱vi̱ꞌ ki̱vɨ̱ꞌ, jee nkene re̱ꞌ yukuán, jee kua̱ꞌa̱nꞌ re̱ꞌ ichi ñuunꞌ Galilea. 44 Jee suni máá Jesús jiáꞌa ya̱ naáꞌ ya̱ ɨɨn te̱e ya̱ nákani re̱ꞌ tu̱ꞌun kéne yuꞌú máá maá Ndiosíꞌ jee ntu chíñúꞌún rá ñɨvɨ ñuunꞌ maáréꞌ nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ. 45 Jee sáá nkenta Jesús nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ Galilea, jee rá ñɨvɨ ñuunꞌ vá nna̱kuatáꞌví ráa re̱ꞌ, chi niniꞌ ráa nta̱ká rá tiñu váꞌa ya̱ nsa̱ꞌá re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ Jerusalén rá ki̱vɨ̱ꞌ ya̱ níyo viko. Chi suni ña̱ꞌa̱nꞌ ráa viko vá. 46 Saájee nni̱kó tuku Jesús kua̱ꞌa̱nꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ Caná, ya̱ kúvi ɨɨn ñuunꞌ tɨ́ɨn Galilea, nu̱u̱nꞌ nna̱saꞌá Jesús nute nuvi‑i nixiꞌ nu̱xi uva. Jee íyó ɨɨn te̱e ñuunꞌ Capernaum ya̱ níso re̱ꞌ tiñu ya̱ njia̱ꞌa te̱e tátúníꞌ Roma nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ. Jee kúꞌvíꞌ se̱ꞌya re̱ꞌ. 47 Jee sáá nteso̱ꞌo te̱e vá ya̱ nkene Jesús ñuunꞌ Judea jee nkenta‑a nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ Galilea, jee ña̱ꞌa̱nꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ‑u jee ni̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ‑u ya̱ kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ‑ɨ veꞌi re̱ꞌ sáva xinúvi‑i se̱ꞌya re̱ꞌ ya̱ sa̱néꞌ íyó kuviꞌ se̱ꞌya re̱ꞌ. 48 Saájee nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ: ―Retánꞌ ntu néꞌyá rán rá seña jín tiñu a̱nasɨ́, jee nsáꞌ kúneí kuitɨꞌ iniꞌ rán nuꞌuꞌ ―nkachiꞌ Jesús. 49 Jee nkachiꞌ te̱e nísotíñú vá: ―Tátáꞌ, kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ nú ne̱ ntiáꞌan ka̱ꞌ kuviꞌ se̱ꞌya ni̱ꞌ ―nkachiꞌ re̱ꞌ. 50 Saájee nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ: ―Kuánoꞌonꞌ, chi kutekuꞌ se̱ꞌya nú. Ni̱nu̱ꞌ iniꞌ te̱e vá tu̱ꞌun nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ, jee kua̱noꞌonꞌ re̱ꞌ. 51 Jee sáá kua̱noꞌonꞌ re̱ꞌ, jee rá musúꞌ re̱ꞌ ña̱taꞌanꞌ ráa re̱ꞌ, jee nkachiꞌ ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ ya̱ tékúꞌ se̱ꞌya re̱ꞌ. 52 Saájee ni̱ka̱tu̱ꞌún re̱ꞌ ráa na̱ hora nka̱jiéꞌé nnuva̱ꞌa se̱ꞌya re̱ꞌ, jee nkachiꞌ ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ: ―Kaɨɨn yánini iku nkene ki̱ji maa ―nkachiꞌ ráa. 53 Saájee nku̱káꞌnú iniꞌ tátáꞌ te̱e kúꞌvíꞌ ya̱ yukuán kúvi máá hora sáá nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ: “Kuánoꞌonꞌ chi kutekuꞌ se̱ꞌya nú.” Jee nku̱neí iniꞌ re̱ꞌ Jesús jín nta̱ká rá ñɨvɨ veꞌi re̱ꞌ. 54 Jee yaꞌá kúvi ya̱ uvíꞌ seña a̱nasɨ́ nsa̱ꞌá Jesús sáá nkene re̱ꞌ ñuunꞌ Judea ña̱ꞌa̱nꞌ re̱ꞌ ñuunꞌ Galilea. |
© 2022, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved.
Wycliffe Bible Translators, Inc.