Hechos 28 - Mixteco del suroeste de Tlaxiaco Oaxaca

Nkenta Pablo ñuunꞌ íyó ma̱ꞌñú nteñúꞌún naní Malta

¹ Sáá nka̱ku ránꞌ, jee nku̱káꞌnú iniꞌ ránꞌ ya̱ ñuunꞌ íyó ma̱ꞌñú nteñúꞌún naní Malta.

² Jee rá ñɨvɨ Malta nito va̱ꞌa víꞌí ráa ránuꞌuꞌ. Jee nsta̱ꞌánꞌ ráa ñuꞌunꞌ, chi nka̱jiéꞌé kuun sa̱vi̱ꞌ jee vi̱jin.

³ Saájee nástútú Pablo ɨɨn numi yutun, jee sáá nchuꞌun re̱ꞌ maa nu̱u̱nꞌ ñuꞌúnꞌ, jee ne̱ jínu ɨɨn ko̱o̱ꞌ xe̱e̱nꞌ nkene‑e nteñu rá yutun vá, chi iꞌní nu̱u̱nꞌ ñuꞌúnꞌ. Jee nya̱kɨyúꞌú ti̱ꞌ naꞌá re̱ꞌ.

⁴ Sáá niniꞌ rá ñɨvɨ ñuunꞌ yukuán, ya̱ níntakaa ko̱o̱ꞌ naꞌá re̱ꞌ jee nkachiꞌ ɨɨn inka ráa: ―Ya̱ nááꞌ vá jiáꞌníꞌ nijia te̱e yaꞌá ñɨvɨ. Chi súnika̱ꞌ nka̱ku re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ nteñúꞌún, soo nu̱u̱nꞌ ɨɨn ndiosíꞌ naní Justicia ntu jiáꞌa‑a kutekuꞌ re̱ꞌ ka̱ꞌ.

⁵ Soo nkisɨ re̱ꞌ naꞌá re̱ꞌ, jee ñe̱te̱ꞌ ti̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ñuꞌúnꞌ, jee ntu̱náꞌ nnóꞌo re̱ꞌ.

⁶ Káꞌvi iniꞌ ráa ya̱ nañu naꞌá re̱ꞌ áxí sa̱naanꞌ naniso re̱ꞌ, jee kuviꞌ re̱ꞌ. Soo sáá nku̱naꞌán ka̱ꞌ nnetu ráa, jee niniꞌ ráa ya̱ ntu̱náꞌ nóꞌo re̱ꞌ. Jee nsama ráa ya̱ jiáni iniꞌ ráa, jee nkachiꞌ ráa ya̱ kúvi re̱ꞌ ɨɨn ndiosíꞌ.

⁷ Yatin yukuán íyó rá ñuꞌun te̱e kúñáꞌnú ka̱ꞌ ñuunꞌ íyó ma̱ꞌñú nteñúꞌún. Naní re̱ꞌ Publio. Nkana re̱ꞌ ránuꞌuꞌ, jee nneeꞌ ránꞌ u̱ni̱ꞌ ki̱vɨ̱ꞌ veꞌi re̱ꞌ, jee nito va̱ꞌa re̱ꞌ ránuꞌuꞌ.

⁸ Jee kúꞌvíꞌ tááꞌ Publio, chi yɨ́ꞌɨ́ ki̱ji re̱ꞌ jee kúun chi̱ji re̱ꞌ ni̱ñɨ̱ꞌ, saáva káá re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ i̱to. Nki̱vɨ Pablo yukuán, jee ni̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ‑e, jee nchi̱só re̱ꞌ naꞌá re̱ꞌ maa, jee nxi̱núvi re̱ꞌ maa.

⁹ Sáá nkuvi yaꞌá, suni nkiji rá inka ñɨvɨ kúꞌvíꞌ nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ yukuán, jee nxi̱núvi re̱ꞌ ráa.

¹⁰ Jee ni̱to ñunkúún ráa ránuꞌuꞌ, jee kue̱ꞌe̱ꞌ ya̱ nsi̱kútaꞌviꞌ ráa ránuꞌuꞌ. Jee sáá ninu kene ránꞌ nu̱u̱nꞌ nteñúꞌún jín barkúꞌ kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ, jee ntaji ráa nɨꞌɨ ya̱ jíniñúꞌún ránꞌ.

Jíka Pablo ñuunꞌ Roma

¹¹ Sáá njia̱ꞌa u̱ni̱ꞌ yo̱o̱ꞌ, jee nkene ránꞌ jín ɨɨn barkúꞌ. Barkúꞌ vá níñɨ‑ɨ ñuunꞌ ma̱ꞌñú nteñúꞌún vá, rá yo̱o̱ꞌ vi̱jin. Jee ne̱ ñuunꞌ Alejandría va̱ji barkúꞌ yaꞌá. Jee nééꞌ u̱vi̱ꞌ santúꞌ i̱xti̱nꞌ barkúꞌ ya̱ kúvi ráa rá ndiosíꞌ naní Cástor jín Pólux.

¹² I̱ña̱jée sáá nkenta ránꞌ ñuunꞌ Siracusa, jee yukuán nkino̱o ránꞌ u̱ni̱ꞌ ki̱vɨ̱ꞌ.

¹³ Jee yukuán nkene ránꞌ jín barkúꞌ njia̱ꞌa ránꞌ yúnteñúꞌún kua̱ꞌa̱nꞌ ránꞌ, jee nkenta ránꞌ ñuunꞌ Regio. Sáá njia̱ꞌa ɨɨn ki̱vɨ̱ꞌ, jee nkenta ta̱chi̱ꞌ va̱ji ichi sur, jee ki̱vɨ̱ꞌ uvíꞌ nkenta ránꞌ ñuunꞌ Puteoli.

¹⁴ Yukuán nna̱ketáꞌán ránꞌ rá ñaniꞌ ya̱ kúneí iniꞌ ráa Jesús. Ni̱ka̱nꞌ ráa kino̱o ránꞌ jín ráa u̱xa̱ꞌ ki̱vɨ̱ꞌ. [Jee nkino̱o ránꞌ jín ráa.] Kuíre kua̱ꞌa̱nꞌ ránꞌ jee sukuán nkenta ránꞌ ñuunꞌ Roma.

¹⁵ Sáá nku̱káꞌnú iniꞌ rá ñaniꞌ ya̱ kúneí iniꞌ ráa Jesús nééꞌ ñuunꞌ Roma, ya̱ nkenta ránꞌ, jee nkitaꞌanꞌ ráa ránuꞌuꞌ ne̱ rá ñuunꞌ naní Foro de Apio jín Tres Tabernas. Sáá niniꞌ Pablo ráa, jee ni̱ka̱nꞌ re̱ꞌ ya̱ kútaꞌviꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ, jee nna̱niꞌinꞌ neí iniꞌ re̱ꞌ.

¹⁶ Sáá nkenta ránꞌ ñuunꞌ Roma, nna̱ku̱ꞌva capitán rá te̱e yɨ́ꞌɨ́ xi̱ntíín re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ capitán tátúníꞌ nu̱u̱nꞌ veka̱a ñuunꞌ vá. Soo njia̱ꞌayuꞌú rá te̱e néetiñu ya̱ kuneeꞌ Pablo ɨɨn veꞌi jín ɨɨn soldado, ya̱ kúmí‑i re̱ꞌ.

Pablo stékútu̱ꞌún nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ñuunꞌ Roma

¹⁷ Sáá njia̱ꞌa u̱ni̱ꞌ ki̱vɨ̱ꞌ jee nkana Pablo rá te̱e kúñáꞌnú nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ Israel, nééꞌ yukuán. Jee sáá nnu̱tútú ráa, jee nkachiꞌ‑i nu̱u̱nꞌ ráa: ―Ránoꞌó ñaniꞌ. Súnika̱ꞌ ntu̱ví na̱ nsa̱ꞌá kini ni̱ꞌ si̱kɨ̱ꞌ rá ñɨvɨ ñuunꞌ‑ó, ni si̱kɨ̱ꞌ rá costumbre nxi̱nóo rá jííꞌ‑ó yanaꞌán nu̱u̱nꞌ‑ó, jee ntɨɨn ráa nuꞌuꞌ ñuunꞌ Jerusalén, jee nna̱ku̱ꞌva ráa nuꞌuꞌ xi̱ntíín rá te̱e ñuunꞌ Roma.

¹⁸ Sáá nxi̱náꞌmáꞌ ráa nuꞌuꞌ, nkuini ráa siaáꞌ ráa nuꞌuꞌ, chi niniꞌ ráa ya̱ ntu̱ví íyó si̱kɨ̱ꞌ ni̱ꞌ ya̱ íyó kuviꞌ ni̱ꞌ.

¹⁹ Soo nnuni̱ꞌin rá táꞌán ñuunꞌ‑ó si̱kɨ̱ꞌ yaꞌá, jee ni̱yo ya̱ ni̱ka̱nꞌ ni̱ꞌ ya̱ te̱e tátúníꞌ ñuunꞌ Roma sanáaꞌ re̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ ni̱ꞌ, súnika̱ꞌ ntu̱náꞌ íyó ya̱ xi̱kóñáꞌán ni̱ꞌ si̱kɨ̱ꞌ ráa.

²⁰ I̱ña̱jée nkana ni̱ꞌ ránó, sáva kaꞌanꞌ ni̱ꞌ jín rán jie̱ꞌe̱ꞌ rá yaꞌá. Jee núꞌníꞌ ni̱ꞌ jín cadena ka̱a yaꞌá, chi jie̱ꞌe̱ꞌ íyó tu̱neí iniꞌ ni̱ꞌ sánikua̱ꞌ íyó tu̱neí iniꞌ rá ñɨvɨ Israel, ya̱ nchi̱sóyuꞌú Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ‑ó ―nkachiꞌ Pablo.

²¹ Jee nkachiꞌ ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ: ―Ntu nkenta tutuꞌ váji ñuunꞌ Judea nu̱u̱nꞌ ránꞌ, ya̱ káꞌánꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ nú. Ni ntu nkenta ni ɨɨn ñanitáꞌán ñuunꞌ‑ó, ya̱ káꞌánꞌ kini jie̱ꞌe̱ꞌ nú nu̱u̱nꞌ ránꞌ.

²² Soo kuíni ránꞌ teso̱ꞌo ránꞌ rá jiáni iniꞌ nú. Chi jíníꞌ ránꞌ ya̱ nɨ́ɨ́nkáꞌnú nu̱u̱nꞌ káꞌánꞌ kini ñɨvɨ si̱kɨ̱ꞌ inka ka̱ꞌ ñujiínꞌ yaꞌá.

²³ Nna̱túꞌún ráa jín re̱ꞌ ɨɨn ki̱vɨ̱ꞌ nikó tuku ráa. Jee nkenta kue̱ꞌe̱ꞌ ka̱ꞌ rá ñɨvɨ nu̱u̱nꞌ nééꞌ re̱ꞌ. Jee ne̱ neꞌenꞌ jín ne̱ nini, sánáaꞌ re̱ꞌ jee stúvi re̱ꞌ ya̱ naáꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ na̱sa ki̱vɨ ñɨvɨ naꞌá Ndiosíꞌ. Jee jiátíñú re̱ꞌ tu̱ꞌun ya̱ káchíꞌ ley ya̱ njia̱ꞌa Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ Moisés ya̱ ntee‑e maa, jín tu̱ꞌun ya̱ ntee rá te̱e nna̱kani ráa tu̱ꞌun nkene yuꞌú Ndiosíꞌ, sáva nunasɨ́ re̱ꞌ siínúꞌ re̱ꞌ iniꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ Jesús.

²⁴ Jee sava ráa ni̱nu̱ꞌ iniꞌ tu̱ꞌun káchíꞌ Pablo. Jee sava ráa ka̱ꞌ ntu nínúꞌ iniꞌ.

²⁵ Jee ntu nkúnuún iniꞌ ɨɨn inka ráa, saáva nka̱jiéꞌé kua̱ꞌa̱nꞌ ráa, sáá nɨꞌɨ nkachiꞌ Pablo yaꞌá: ―Va̱tu̱ꞌ nkachiꞌ Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ rá jííꞌ yanaꞌán‑ó tu̱ꞌun, ya̱ njia̱ꞌa‑a nu̱u̱nꞌ Isaías, jee nkachiꞌ Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ:

²⁶ Kuáꞌán jee kachiꞌ nú nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ yaꞌá: Tésóꞌo rán soo súka̱ꞌ tésóꞌo rán nsáꞌ ki̱ku̱ꞌun iniꞌ rán, jee néꞌyá rán soo súka̱ꞌ néꞌyá rán soo kuéntáꞌ ntu kúvi kune̱ꞌyá rán.

²⁷ Chi nkuni̱ꞌin ánímaꞌ rá ñɨvɨ yaꞌá. Jee u̱ꞌvi̱ꞌ tésóꞌo ráa, jee kuéntáꞌ násɨ́ꞌ nchinúún ráa, sáva ntu kúvi kuniꞌ ráa ya̱ nááꞌ jín nchinúún ráa, jín sáva ntu tésóꞌo ráa jín sóꞌo ráa, jee ni nkɨ́kuꞌun iniꞌ ráa jín ánímaꞌ ráa, jee ni nnákani iniꞌ ráa jee ni nkúnikɨnꞌ ráa Ndiosíꞌ, sáva ni nsáꞌ nasaꞌá va̱ꞌa ni̱ꞌ ánímaꞌ ráa nkachiꞌ Ndiosíꞌ, nkachiꞌ Isaías.

²⁸ Suni nkachiꞌ Pablo: ―Saájee káchítu̱ꞌún ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán, sáva kuniꞌ rán ya̱ nta̱jí Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ntu kúvi Israel tu̱ꞌun yaꞌá jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ kúvi natavaꞌ‑a ráa nu̱u̱nꞌ kua̱chi ráa nanitáꞌvíꞌ ráa. Jee tɨɨn ráa maa ―nkachiꞌ Pablo.

²⁹ [Sáá nkachiꞌ Pablo rá tu̱ꞌun yaꞌá, jee nkene rá te̱e kúñáꞌnú Israel, jee kántátúꞌun víꞌí máá maáráa.]

³⁰ Jee nkino̱o Pablo u̱vi̱ꞌ kui̱ya̱ꞌ nɨ́ɨ́n veꞌi ntatu. Jee kúváꞌa iniꞌ re̱ꞌ káꞌánꞌ re̱ꞌ jín nɨꞌɨ rá ñɨvɨ kénta nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ.

³¹ Stékútu̱ꞌún re̱ꞌ ya̱ kúvi ki̱vɨ ñɨvɨ naꞌá Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ tátúníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa. Jee káꞌánꞌ neí iniꞌ re̱ꞌ xínéꞌénꞌ re̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ I̱toꞌoꞌ‑ó Jesús ya̱ kúvi Cristo, [ya̱ ñani Ndiosíꞌ ya̱ tatúníꞌ‑i ñɨ̱vɨ́]. Jee ntu násɨ́ꞌ ráa xinéꞌénꞌ re̱ꞌ.