Hechos 27 - Mixteco del suroeste de Tlaxiaco Oaxaca

Nta̱jí ráa Pablo kua̱ꞌa̱nꞌ ñuunꞌ Roma

¹ Sáá nkuna̱a̱ꞌ iniꞌ ráa ya̱ kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ ráníꞌ iniꞌ barkúꞌ ne̱ ñuunꞌ Italia, jee ntaji ráa Pablo jín sava rá te̱e yɨ́ꞌɨ́ veka̱a nu̱u̱nꞌ ɨɨn capitán naní Julio. Yɨ́ꞌɨ́ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ɨɨn batallón rá soldado naní Augusto.

² Jee nki̱vɨ ránꞌ iniꞌ barkúꞌ va̱ji ne̱ ñuunꞌ Adramitio. Jee kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ barkúꞌ vá rá ñuunꞌ íyó yúnteñúꞌún sánitɨ́ɨn Asia. Jee kua̱ꞌa̱nꞌ ránꞌ iniꞌ barkúꞌ vá. Jee suni kútáꞌán Aristarco jín ránꞌ. Kúvi re̱ꞌ te̱e Macedonia, ya̱ váji ne̱ ñuunꞌ Tesalónica.

³ Jee ki̱vɨ̱ꞌ teenꞌ, nkenta ránꞌ ñuunꞌ Sidón. Jee nkuva̱ꞌa iniꞌ Julio nne̱ꞌyá re̱ꞌ Pablo, jee njia̱ꞌa re̱ꞌ kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ káꞌánꞌ‑a jín rá ñɨvɨ káva̱ꞌa jín‑i, sáva koto va̱ꞌa ráa maa nu̱u̱nꞌ nɨꞌɨ ya̱ jíniñúꞌún‑u.

⁴ Jee nkene ránꞌ jín barkúꞌ yukuán. Jee njia̱ꞌa ránꞌ ichi ntu káni ta̱chi̱ꞌ ñuꞌun íyó ma̱ꞌñú nteñúꞌún naní Chipre, chi káni ta̱chi̱ꞌ ichinúúnꞌ ránꞌ.

⁵ Nika ránꞌ nu̱u̱nꞌ nteñúꞌún yatin Cilicia jín Panfilia. Jee nkenta ránꞌ ñuunꞌ Mira ya̱ tɨ́ɨn Licia.

⁶ Yukuán nna̱niꞌinꞌ capitán ɨɨn barkúꞌ váji ne̱ ñuunꞌ Alejandría, ya̱ kua̱ꞌa̱nꞌ ne̱ ñuunꞌ Italia. Jee nte̱tíñú re̱ꞌ ránuꞌuꞌ ki̱vɨ ránꞌ iniꞌ‑i jee kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ ránꞌ.

⁷ Kue̱ꞌe̱ꞌ ki̱vɨ̱ꞌ, kuéé jíka ránꞌ nu̱u̱nꞌ nteñúꞌún. Jee tu̱nóꞌó víꞌí nkenta ránꞌ yatin ñuunꞌ Gnido. Soo ntu ntáji ta̱chi̱ꞌ kaka ránꞌ ka̱ꞌ ichinúúnꞌ. Jee njia̱ꞌa yatin ránꞌ ñuunꞌ Salmón ya̱ káá nu̱u̱nꞌ ñuꞌun íyó ma̱ꞌñú nteñúꞌún naní Creta. Njia̱ꞌa ránꞌ xiín ñuꞌun vá nu̱u̱nꞌ ntu káni ta̱chi̱ꞌ.

⁸ Jee tu̱nóꞌó njia̱ꞌa ránꞌ yúnteñúꞌún, jee nkenta ránꞌ ñuunꞌ Buenos Puertos, ya̱ káá yatin ñuunꞌ Lasea.

⁹ Ya njia̱ꞌa víꞌí tiempúꞌ, jee nkenta tiempúꞌ xe̱e̱nꞌ i̱yo íyó kaka rá barkúꞌ, chi ya̱ nkenta rá ki̱vɨ̱ꞌ kɨꞌɨ ta̱chi̱ꞌ sa̱vi xéénꞌ nasɨ́kuitɨꞌ, chi ya̱ njia̱ꞌa rá ki̱vɨ̱ꞌ sáꞌá rá ñɨvɨ Israel viko kuneeꞌ niteꞌ ráa. Jee nna̱kutíñú Pablo nu̱u̱nꞌ ráa:

¹⁰ ―Ránoꞌó tátáꞌ, jíníꞌ ni̱ꞌ ya̱ ré kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ‑ó xe̱e̱nꞌ kuvi chi sikɨ́naanꞌ víꞌí‑ó. Nsú kua̱chi sikɨ́naanꞌ‑ó barkúꞌ jín ya̱ níso‑o, chi suni kuviꞌ ñɨvɨ.

¹¹ Soo nsa̱ꞌá capitán ka̱ꞌ kuéntáꞌ ya̱ nkachiꞌ te̱e síkáka barkúꞌ jín te̱e xín barkúꞌ nsú káꞌ ya̱ nkachiꞌ Pablo.

¹² Ñuunꞌ nu̱u̱nꞌ jiákui̱ñɨ̱ꞌ barkúꞌ ntu íyó va̱ꞌa kino̱o maa rá yo̱o̱ꞌ yɨ́ꞌɨ́ ta̱chi̱ꞌ sa̱vi xéénꞌ. Jee kue̱ꞌe̱ꞌ ráa nsa̱náaꞌ ya̱ kene ránꞌ yukuán kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ ránꞌ jín barkúꞌ. Jee retú sa̱naanꞌ re̱ꞌ jee kuvi kenta ránꞌ ñuunꞌ Fenice jee kino̱o ránꞌ yukuán rá yo̱o̱ꞌ yɨ́ꞌɨ́ ta̱chi̱ꞌ sa̱vi xéénꞌ. Ñuunꞌ tɨ́ɨn Creta ví Fenice. Ñuunꞌ yukuán ví nu̱u̱nꞌ jiákui̱ñɨ̱ꞌ rá barkúꞌ, jee ichinúúnꞌ ñuunꞌ vá núne nijinꞌ túvi néꞌyá ráa ichi noroeste jín suroeste.

Nki̱jiéꞌé ta̱chi̱ꞌ sa̱vi xéénꞌ nu̱u̱nꞌ nteñúꞌún

¹³ Sáá nka̱jiéꞌé kuééni ña̱kɨ̱ꞌɨ ta̱chi̱ꞌ váji ichi sur, jee káꞌvi iniꞌ ráa ya̱ kúvi kenta ránꞌ ñuunꞌ Fenice. Jee nka̱jiéꞌé ránꞌ jíka ránꞌ yuꞌú yuꞌú nteñúꞌún Creta.

¹⁴ Soo sáá nku̱núún ka̱ꞌ nka̱jiéꞌé ña̱kɨ̱ꞌɨ ta̱chi̱ꞌ xéénꞌ nasɨ́kuitɨꞌ naní Nordeste. Kéne ta̱chi̱ꞌ vá nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún íchí.

¹⁵ Jiáku̱ꞌun ta̱chi̱ꞌ barkúꞌ, jee ntu kúvi kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ‑ɨ nu̱u̱nꞌ ta̱chi̱ꞌ. Jee njia̱ꞌa ránꞌ kua̱ꞌa̱nꞌ ta̱chi̱ꞌ jín barkúꞌ.

¹⁶ Jee njia̱ꞌa ránꞌ xiín ñuꞌun íyó ma̱ꞌñú nteñúꞌún naní Clauda. Njia̱ꞌa ránꞌ xiín ñuꞌun vá nu̱u̱nꞌ káni yakuꞌ ka̱ꞌ ta̱chi̱ꞌ. Jee tu̱nóꞌó nsi̱káa ránꞌ canoa, jee niꞌniꞌ ránꞌ maa iniꞌ barkúꞌ.

¹⁷ Sáá nsi̱káa ránꞌ maa nu̱u̱nꞌ barkúꞌ, jee sava barkúꞌ niꞌniꞌ ráa kue̱ꞌe̱ꞌ yoꞌo nsu̱kún ti̱yu̱ꞌ ráa maa sáva kukutú‑u ka̱ꞌ. Chi yúꞌví ráa kenta barkúꞌ nu̱u̱nꞌ yáxín nteñúꞌún naní Sirte, [nu̱u̱nꞌ tɨ̱ɨn barkúꞌ, jee naanꞌ‑a]. Saáva nxi̱núun ráa manta káꞌnú núꞌníꞌ nu̱u̱nꞌ barkúꞌ, [chi káni ta̱chi̱ꞌ maa jee chínaꞌá ta̱chi̱ꞌ barkúꞌ]. Jee suꞌva kua̱ꞌa̱nꞌ ránꞌ jín ta̱chi̱ꞌ.

¹⁸ Jee jiáku̱ꞌun nasɨ́kuitɨꞌ ta̱chi̱ꞌ sa̱vi xéénꞌ barkúꞌ. Jee ki̱vɨ̱ꞌ teenꞌ, nka̱jiéꞌé ránꞌ síkéne ránꞌ rá nantíñú níso barkúꞌ nu̱u̱nꞌ nteñúꞌún, [sáva nuñamaꞌ‑a ka̱ꞌ].

¹⁹ Saájee ki̱vɨ̱ꞌ uníꞌ, nsu̱kuíkó ráa rá nantíñú jiátíñú ráa jín barkúꞌ.

²⁰ Kue̱ꞌe̱ꞌ ki̱vɨ̱ꞌ ntu ntúvi ni nka̱niiꞌ ni tiu̱u̱nꞌ. Jee ta̱chi̱ꞌ sa̱vi xéénꞌ nasɨ́kuitɨꞌ jiáku̱ꞌun ránuꞌuꞌ, jee nsu̱kuíta ránꞌ nɨꞌɨ tu̱neí iniꞌ ránꞌ ya̱ ka̱ku ránꞌ.

²¹ Kue̱ꞌe̱ꞌ tiempúꞌ nééꞌ niteꞌ ránꞌ. Jee nna̱kuiñɨꞌ Pablo nteñu ráa jee nkachiꞌ‑i: ―Ránoꞌó te̱e. Va̱ꞌa ka̱ꞌ retáꞌ nka̱níjiá rán nuꞌuꞌ, jee nkéne‑órán ñuunꞌ Creta nékúvi, sáva nkúnoꞌo‑órán nékúvi jee nsu̱kuíta‑órán nékúvi.

²² Ntañúꞌún nákutíñú ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán, ya̱ nasáneí rán iniꞌ rán, chi ni ɨɨn rán nku̱víꞌ. Kua̱chi barkúꞌ ni vá naanꞌ.

²³ Chi yakuááꞌ vitan nkitu̱vi ɨɨn najiáꞌáꞌ ííꞌ Ndiosíꞌ, ya̱ kúvi I̱toꞌoꞌ ni̱ꞌ ya̱ sátíñú ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ.

²⁴ Jee nkachiꞌ‑i: “Pablo. Koto yúꞌví nú. Chi íyó kuiñɨ nú ichinúúnꞌ te̱e tátúníꞌ ñuunꞌ Roma. Jee suni kunima̱ni̱ꞌ Ndiosíꞌ, ya̱ sikáku re̱ꞌ nɨꞌɨ rá kútáꞌán jín nú iniꞌ barkúꞌ.”

²⁵ Saáva neí koo iniꞌ rán, chi ínúꞌ iniꞌ ni̱ꞌ Ndiosíꞌ ya̱ kuvi sáni nkachiꞌ najiáꞌáꞌ‑a nu̱u̱nꞌ ni̱ꞌ.

²⁶ Jee íyó‑ó ya̱ kenta‑ó nu̱u̱nꞌ ɨɨn ñuꞌun íyó ma̱ꞌñú nteñúꞌún ―nkachiꞌ Pablo.

²⁷ Ya nkenta u̱xu̱ꞌ ku̱mi̱ꞌ yakuááꞌ, ya̱ siúꞌun ta̱chi̱ꞌ sa̱vi xéénꞌ ránuꞌuꞌ nu̱u̱nꞌ nteñúꞌún naní Adria. Jee yatin ñuún, nkaꞌvi iniꞌ rá te̱e síkáka barkúꞌ, ya̱ kua̱kuyatin ránꞌ nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún.

²⁸ Saájee nsi̱kéne ráa ɨɨn plomo núꞌníꞌ yoꞌo, sáva chuku̱ꞌva na̱ja kúnú nute. Jee nku̱káꞌnú iniꞌ ráa ya̱ o̱ko̱ꞌ xa̱ꞌu̱nꞌ u̱vi̱ꞌ (37) metro vá kúnú nute. Jee nika ránꞌ ntíꞌ ka̱ꞌ nu̱u̱nꞌ. Jee nchu̱ku̱ꞌva tuku ráa jee nku̱káꞌnú iniꞌ ráa, ya̱ nééꞌ o̱ko̱ꞌ u̱xa̱ꞌ (27) metro ví ya̱ kúnú.

²⁹ Saájee yúꞌví ráa ya̱ kenta ránꞌ nu̱u̱nꞌ íyó rá yu̱u̱ꞌ, jee niꞌniꞌ ráa ku̱mi̱ꞌ gancho káꞌnú máá ve̱i jín rá yoꞌo ichi ya̱ta̱ꞌ barkúꞌ, jee nsi̱kéne ráa maa nu̱u̱nꞌ nteñúꞌún, sáva sikɨ́kui̱ñɨ̱ꞌ ráa barkúꞌ. Jee nákuetu nívini ráa ya̱ kunijinꞌ.

³⁰ Rá te̱e síkáka barkúꞌ nkuini ráa ka̱ku ráa nu̱u̱nꞌ barkúꞌ. Jee nxi̱núun ráa canoa nu̱u̱nꞌ nteñúꞌún. Nsa̱ꞌá ráa nika̱ꞌ ya̱ sikúun ráa inka gancho nu̱u̱nꞌ nteñúꞌún jee kuꞌniꞌ ráa maa i̱xti̱nꞌ ichinúúnꞌ barkúꞌ.

³¹ Jee nkachiꞌ Pablo nu̱u̱nꞌ capitán jín nu̱u̱nꞌ rá soldado: ―Ré nki̱nóo rá te̱e yaꞌá iniꞌ barkúꞌ, jee nkúvi ka̱ku rán.

³² I̱ña̱jée ñeꞌneꞌ rá soldado rá yoꞌo nnuꞌniꞌ canoa, jee njia̱ꞌa ráa kua̱ꞌa̱nꞌ canoa nu̱u̱nꞌ nute.

³³ Máá kúnijinꞌ tiááꞌ, nna̱kutíñú Pablo nu̱u̱nꞌ nɨꞌɨ ránꞌ ya̱ kajiꞌ ránꞌ, jee nkachiꞌ‑i: ―Vitan ví u̱xu̱ꞌ ku̱mi̱ꞌ (14) ki̱vɨ̱ꞌ ya̱ nnetu nívini rán, jee ntu̱náꞌ nyájíꞌ rán.

³⁴ Jíkánꞌ táꞌvíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán kajiꞌ rán, chi jíniñúꞌún rán maa sáva ka̱ku rán. Jee ni ɨɨn‑ó ntu̱fíꞌ.

³⁵ Sáá nkachiꞌ Pablo yaꞌá, jee ntɨɨn re̱ꞌ ɨɨn i̱xta̱tíláꞌ, jee njia̱ꞌa re̱ꞌ ya̱ kútaꞌviꞌ nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ, ichinúúnꞌ nɨꞌɨ ránꞌ, jee ña̱ꞌnu̱ꞌ sava re̱ꞌ maa, jee nka̱jiéꞌé re̱ꞌ yájíꞌ re̱ꞌ maa.

³⁶ Saájee nániꞌinꞌ neí iniꞌ nɨꞌɨ ráa, jee suni nyajiꞌ ráa.

³⁷ Kúvi nɨꞌɨ ránꞌ u̱vi̱ꞌ sientúꞌ u̱ni̱xiko xa̱ꞌu̱nꞌ ɨɨn (276) ñɨvɨ ñúꞌún iniꞌ barkúꞌ.

³⁸ Sáá nnaꞌaꞌ ránꞌ, jee nsi̱kéne ráa trigúꞌ nu̱u̱nꞌ nteñúꞌún, sáva nuñamaꞌ ka̱ꞌ barkúꞌ.

Kéi barkúꞌ nu̱u̱nꞌ nteñúꞌún

³⁹ Sáá nku̱nijinꞌ, ntu̱ví nnákuniꞌ rá te̱e síkáka barkúꞌ nu̱u̱nꞌ ñuꞌun. Soo niniꞌ ráa nu̱u̱nꞌ jiáki̱vɨ kúté nute yúnteñúꞌún, nu̱u̱nꞌ íyó ñuítɨ́ yúnteñúꞌún. Jee ñani iniꞌ ráa sikáka ráa barkúꞌ ne̱ yúnteñúꞌún yukuán, ré kuvi.

⁴⁰ Jee nsia̱áꞌ ráa yoꞌo núꞌníꞌ rá gancho, jee nxi̱nóo ráa rá gancho chi̱ji nute. Jee nna̱nají ráa yoꞌo núꞌníꞌ rá remóꞌ ya̱ síkáka maa ichi íyó kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ‑ɨ. Jee nsi̱káa ráa manta i̱xti̱nꞌ ichinúúnꞌ barkúꞌ, sáva káni ta̱chi̱ꞌ maa, jee chínaꞌá ta̱chi̱ꞌ barkúꞌ kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ yúnteñúꞌún.

⁴¹ Nkenta barkúꞌ nu̱u̱nꞌ náketáꞌán u̱vi̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ni̱ꞌin nute, jee ña̱ki̱vɨ‑i nu̱u̱nꞌ yáxín nute. Jee ntɨɨn kutú i̱xti̱nꞌ barkúꞌ nu̱u̱nꞌ ñuítɨ́, jee nkino̱o yukuán, chi ntu kúvi kene‑e. Jee tánɨ́ꞌ ichi ya̱ta̱ꞌ barkúꞌ, chi máá níꞌin káni nute maa.

⁴² Jiáni iniꞌ rá soldado kaꞌniꞌ ráa rá te̱e yɨ́ꞌɨ́ xi̱ntíín ráa, sáva nsúté rává jee ni ɨɨn rává nkáku.

⁴³ Soo capitán kuíni re̱ꞌ sikáku re̱ꞌ Pablo, jee ntu njiáꞌa re̱ꞌ saꞌá ráa maa. Jee nta̱túníꞌ‑i ya̱ rá ñɨvɨ jíníꞌ su̱té, xíꞌnañúꞌún ráa ka̱ꞌ vá nava nu̱u̱nꞌ nute, jee kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ ráa ne̱ yúnteñúꞌún.

⁴⁴ Jee sava rá inka te̱e kosoꞌ nu̱u̱nꞌ tukúnú, jee rá inka kosoꞌ nu̱u̱nꞌ rá pedazúꞌ yutun barkúꞌ. Jee suꞌva nka̱ku nɨꞌɨ ráa, jee nkenta ráa ne̱ yúnteñúꞌún.