Hechos 19 - Mixteco del suroeste de Tlaxiaco Oaxaca

Nééꞌ Pablo ñuunꞌ Éfeso

¹ 10 Sáá nééꞌ Apolos ñuunꞌ Corinto, Pablo njia̱ꞌa ma̱ꞌñú yuku. Jee nkanta‑a ñuunꞌ Éfeso. Jee yukuán nna̱ketáꞌán‑a jín kéꞌín ñɨvɨ yɨ́ꞌɨ́ ñujiínꞌ Ndiosíꞌ.

² Jee ni̱ka̱tu̱ꞌún‑u: ―¿Á nki̱vɨ Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ ránoꞌó sáá ni̱nu̱ꞌ iniꞌ rán? Nna̱xiníkó ráa: ―Soo ni ntiáꞌan nteso̱ꞌo ránꞌ ré íyó Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ.

³ Jee ni̱ka̱tu̱ꞌún Pablo: ―¿Na̱ jie̱ꞌe̱ꞌ ña̱nuté rán, résa? Jee nna̱xiníkó ráa: ―Ña̱nuté ránꞌ sáni nxi̱néꞌénꞌ Juan.

⁴ Jee nkachiꞌ Pablo: ―Juan nsi̱kuánuté re̱ꞌ rá ñɨvɨ ya̱ nna̱kani iniꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ kua̱chi ráa. Jee káchíꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ya̱ íyó kuneí iniꞌ ráa ɨɨn te̱e kiji ya̱ta̱ꞌ re̱ꞌ. Jesús ví te̱e vá ya̱ íyó kuneí iniꞌ ráa ―nkachiꞌ Pablo.

⁵ Sáá nteso̱ꞌo ráa yaꞌá, jee ña̱nuté ráa, sáva stúvi ráa ya̱ kúneí iniꞌ ráa I̱toꞌoꞌ‑ó Jesús.

⁶ Jee sáá nchi̱só Pablo naꞌá re̱ꞌ ráa jee nki̱vɨ Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ iniꞌ ráa. Jee nkaꞌanꞌ ráa inka nu̱u̱nꞌ rá tu̱ꞌun. Jee nkaꞌanꞌ ráa tu̱ꞌun, ya̱ njia̱ꞌa Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ ráa.

⁷ Yatin u̱xu̱vi̱ꞌ (12) te̱e ví nɨꞌɨ ráa.

⁸ U̱ni̱ꞌ yo̱o̱ꞌ jiáꞌánꞌ Pablo iniꞌ veñu̱ꞌun rá ñɨvɨ Israel, jee nkaꞌanꞌ neí iniꞌ re̱ꞌ. Jee káꞌánꞌ re̱ꞌ jee síínú re̱ꞌ iniꞌ rá ñɨvɨ, jie̱ꞌe̱ꞌ ichi nu̱u̱nꞌ tátúníꞌ Ndiosíꞌ.

⁹ Soo sava ñɨvɨ nkuni̱ꞌin iniꞌ ráa, jee kújiááꞌ iniꞌ ráa. Jee káꞌánꞌ u̱ꞌvi̱ꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ ichi vá nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ. Jee nxi̱nóo re̱ꞌ ráa, jee kua̱ꞌa̱nꞌ re̱ꞌ jín rá ñɨvɨ níkɨ́nꞌ ñujiínꞌ Jesús. Jee ta ki̱vɨ̱ꞌ xínéꞌénꞌ re̱ꞌ rá ñɨvɨ Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ iniꞌ veꞌi súkuáꞌa ya̱ kúvi veꞌi ɨɨn te̱e naní Tiranno.

¹⁰ Nxi̱néꞌénꞌ re̱ꞌ suꞌva u̱vi̱ꞌ kui̱ya̱ꞌ. Saáva nteso̱ꞌo nɨꞌɨ rá ñɨvɨ sánitɨ́ɨn Asia tu̱ꞌun I̱toꞌoꞌ‑ó, kúvi rá ñɨvɨ Israel, kúvi rá ñɨvɨ griego.

¹¹ Jee nsa̱ꞌá Ndiosíꞌ ya̱ sáꞌá Pablo rá tiñu máá ñáꞌnú rá a̱nasɨ́,

¹² jee ne̱ rá pañúꞌ áxí saꞌma, ya̱ níkɨnꞌ yɨkɨkúñu re̱ꞌ, jee jiánaka ráa maa nu̱u̱nꞌ rá kúꞌvíꞌ, jee núvi ráa, jee kéne rá ta̱chi̱ꞌ kini yɨ́ꞌɨ́ ñɨvɨ ranika̱ꞌ.

¹³ Saájee sava rá ñɨvɨ Israel jíkónúun ráa táváꞌ ráa rá ta̱chi̱ꞌ kini yɨ́ꞌɨ́ rá ñɨvɨ. Jee nnu̱nasɨ́ ráa jiátíñú ráa súví I̱toꞌoꞌ‑ó Jesús nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ yɨ́ꞌɨ́ ta̱chi̱ꞌ kíni. Káchíꞌ ráa: ―Nuꞌuꞌ tátúníꞌ nu̱u̱nꞌ nú jín súví Jesús, ya̱ stékútu̱ꞌún Pablo, ya̱ kene nú ñɨvɨ yaꞌá.

¹⁴ Jee íyó u̱xa̱ꞌ se̱ꞌya ɨɨn te̱e Israel naní Esceva. Ɨɨn su̱tu̱ꞌ kúñáꞌnú ví re̱ꞌ. Jee nsa̱ꞌá ráa suꞌva.

¹⁵ Soo ta̱chi̱ꞌ kíni vá nna̱xiníkó‑o nu̱u̱nꞌ ráa: ―Jíníꞌ nijia ni̱ꞌ Jesús. Jee jíníꞌ ni̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ Pablo. Soo ránoꞌó, ¿né ɨɨn kúvi rán, résa? ―nkachiꞌ‑i.

¹⁶ Jee te̱e yɨ́ꞌɨ́ ta̱chi̱ꞌ kíni vá nnava‑a si̱kɨ̱ꞌ ráa jee nku̱neí‑i jín ráa. Jee nsa̱ꞌá kini víꞌí‑i ráa jee ninu ñɨɨn ráa nka̱ku ráa veꞌi vá jee ntu̱fi̱ꞌ ráa.

¹⁷ Nku̱káꞌnú iniꞌ nɨꞌɨ ñɨvɨ ñuunꞌ Éfeso yaꞌá, kúvi rá ñɨvɨ Israel, kúvi rá griego. Jee nyu̱ꞌví nɨꞌɨ ráa. Jee nna̱kuetúꞌún víꞌí ráa ka̱ꞌ I̱toꞌoꞌ‑ó Jesús.

¹⁸ Jee kue̱ꞌe̱ꞌ ráa kúneí iniꞌ ráa Jesús nkenta néne yuꞌú ráa kua̱chi ráa.

¹⁹ Jee kue̱ꞌe̱ꞌ rá sáꞌá tásɨ́ nástútú ráa rá tutuꞌ tásɨ́ ráa, jee nte̱ñuꞌunꞌ ráa maa nu̱u̱nꞌ nɨꞌɨ rá ñɨvɨ. Jee nsa̱ꞌá ráa kuéntáꞌ na̱sa ya̱ꞌvi rá tutuꞌ jee nku̱káꞌnú iniꞌ ráa ya̱ kúvi vi̱xiko u̱ji̱ꞌ mil (30,000) xu̱ꞌún plata.

²⁰ Suꞌva ñe̱te̱nuun tu̱ꞌun I̱toꞌoꞌ‑ó, jee kue̱ꞌe̱ꞌ víꞌí ka̱ꞌ ñɨvɨ tɨ́ɨn tu̱ꞌun re̱ꞌ, jee ñáꞌnú ví tu̱ꞌun vá chi kúneí tu̱ꞌun vá jín rá ñɨvɨ.

²¹ Sáá nkuvi yaꞌá, ñani iniꞌ Pablo ya̱ xíꞌna kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ‑ɨ rá ñuunꞌ tɨ́ɨn Macedonia jín Acaya, ni kua̱ꞌa̱nꞌ‑a ñuunꞌ Jerusalén. Jee káchíꞌ‑i: ―Sáá ya̱ njia̱ꞌa ni̱ꞌ yukuán, suni íyó kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ káꞌnú Roma.

²² Jee nchu̱ichí re̱ꞌ u̱vi̱ꞌ rá te̱e nu̱u̱nꞌ Macedonia ya̱ chíneí táꞌán ráa re̱ꞌ, Timoteo jín Erasto. Jee maáréꞌ nkino̱o ɨɨnúún ka̱ꞌ Asia.

Nku̱tíxín ráa ñuunꞌ Éfeso

²³ Tiempúꞌ yukuán ni̱yo nasɨ́kuitɨꞌ ti̱xi̱nꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ ichi vá.

²⁴ Chi ni̱yo ɨɨn te̱e naní Demetrio ya̱ sátíñú re̱ꞌ jín ka̱a plata. Sáꞌá re̱ꞌ nichúꞌ ka̱a plata ya̱ túvi‑i kuéntáꞌ veñu̱ꞌun nu̱u̱nꞌ néñu̱ꞌun rá ñɨvɨ santúꞌ Artemisa. Jee kue̱ꞌe̱ꞌ xu̱ꞌún níꞌínꞌ rá te̱e sáꞌá tiñu vá jín re̱ꞌ.

²⁵ Jee nna̱stútú re̱ꞌ rá te̱e sátíñú jín re̱ꞌ jín suni rá inka te̱e yɨ́tíñú tiñu kuéntáꞌ tiñu sáꞌá re̱ꞌ, jee nkachiꞌ re̱ꞌ: ―Ránoꞌó tátáꞌ. Suvirán jíníꞌ ya̱ tiñu yaꞌá sáꞌá‑ó ví ya̱ sáꞌá‑a ya̱ kúkúká‑ó.

²⁶ Néꞌyá rán jee tésóꞌo rán, ya̱ Pablo vá nsi̱ínúꞌ re̱ꞌ iniꞌ kue̱ꞌe̱ꞌ ñɨvɨ xinóo ráa rá santúꞌ, chi káchíꞌ‑i ya̱ nsú ndiosíꞌ ví rá santúꞌ sáꞌá ñɨvɨ. Nsú kua̱chi ñuunꞌ Éfeso nsa̱ꞌá re̱ꞌ suꞌva, chi suni yatin nɨꞌɨ ñuunꞌ tɨɨn Asia nsa̱ꞌá re̱ꞌ maa.

²⁷ Jee íyó tu̱ꞌun yúꞌví ya̱ kuichi iniꞌ rá ñɨvɨ tiñu sáꞌá‑ó. Jee nsú kua̱chi tiñu sáꞌá‑ó, chi suni ntu̱náꞌ kɨya̱ꞌvi ka̱ꞌ maá veñu̱ꞌun Artemisa nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ. Ndiosáꞌ máá ñáꞌnú ví ña. Jee suni ntu̱náꞌ kɨya̱ꞌvi ña nu̱u̱nꞌ ráa. Suviña ví ya̱ néñu̱ꞌun nɨꞌɨ rá ñɨvɨ Asia jín nɨꞌɨ ñɨ̱vɨ́.

²⁸ Sáá nteso̱ꞌo ráa yaꞌá, jee nsa̱a̱ꞌ xi̱ni̱ꞌ ráa, jee nka̱najíín ráa: ―¡Máá kúñáꞌnú ka̱ꞌ ví Artemisa, ya̱ néñu̱ꞌun rá ñɨvɨ Éfeso!

²⁹ Jee nku̱naan nku̱suꞌva víꞌí rá ñɨvɨ nɨꞌɨ ñuunꞌ vá. Jee ntɨɨn ráa Gayo jín Aristarco, rá te̱e Macedonia ya̱ kútáꞌán jín Pablo. Jee nuún iniꞌ rá ñɨvɨ jee ninu ráa kua̱ꞌa̱nꞌ ráa nu̱u̱nꞌ teatro jín ni u̱vi̱ꞌ rá te̱e vá.

³⁰ Jee Pablo nkuini re̱ꞌ ki̱vɨ re̱ꞌ kuiñɨ re̱ꞌ ichinúúnꞌ rá ñɨvɨ. Soo rá ñɨvɨ yɨ́ꞌɨ́ ñujiínꞌ Jesús, ntu njiáꞌa ráa ki̱vɨ re̱ꞌ.

³¹ Jee sava rá te̱e nísotíñú nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ Asia kámani ráa jín Pablo. Jee suni nta̱jí ráa tu̱ꞌun nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ, ya̱ jíkánꞌ táꞌvíꞌ ráa ya̱ nkívɨ re̱ꞌ teatro vá.

³² Jee kéꞌín rá ñɨvɨ kútútú yukuán nka̱najíín ráa ɨɨn tu̱ꞌun, jee inka ráa ka̱ꞌ nka̱najíín inka tu̱ꞌun. Chi nku̱naan nku̱suꞌva víꞌí rá ñɨvɨ kútútú. Kue̱ꞌe̱ꞌ ráa ntu niniꞌ na̱ jie̱ꞌe̱ꞌ nku̱tútú ráa.

³³ Jee sava ráa njia̱ꞌa tu̱ꞌun nu̱u̱nꞌ Alejandro sákachiꞌ‑i. Jee chínaꞌá rá ñɨvɨ Israel maa ichinúúnꞌ rá ñɨvɨ. Jee xínénaꞌá Alejandro nu̱u̱nꞌ ráa ya̱ kasɨꞌ ráa yuꞌú ráa, sáva nama re̱ꞌ maáréꞌ jín rá kútáꞌán jín re̱ꞌ.

³⁴ Soo sáá nku̱káꞌnú iniꞌ ráa ya̱ te̱e Israel ví re̱ꞌ, jee kánajíín tútú ráa nɨ́ɨ́n u̱vi̱ꞌ hora: ―¡Máá kúñáꞌnú ka̱ꞌ ví Artemisa ya̱ néñu̱ꞌun rá ñɨvɨ Éfeso!

³⁵ Jee sáá nsi̱kɨ́kui̱ñɨ̱ꞌ secretario ñuunꞌ vá rá ñɨvɨ jee nkachiꞌ‑i: ―Ránoꞌó ñɨvɨ ñuunꞌ Éfeso. ¿Á ntu jíníꞌ nɨꞌɨ rá ñɨvɨ ya̱ ñuunꞌ Éfeso jíto va̱ꞌa veñu̱ꞌun Artemisa kúñáꞌnú ka̱ꞌ jín santúꞌ ñunéꞌyúꞌ maáña ya̱ nkiku̱te̱ꞌ súkún, résa?

³⁶ Ni ɨɨn nkúvi kachiꞌ ya̱ ntu nááꞌ ví yaꞌá. Saáva jíniñúꞌún rán ya̱ numásúꞌ rán, jee koto na̱ sáꞌá rán, ré ntu xíꞌna jiáni va̱ꞌa iniꞌ rán.

³⁷ Chi nki̱naka rán rá te̱e yaꞌá, sú ntu sákuíꞌná ráa veñu̱ꞌun, jee ntu káꞌánꞌ kini ráa néꞌyá ráa ndiosáꞌ nééñuꞌun ráníꞌ.

³⁸ Jee Demetrio jín rá te̱e sáꞌá nichúꞌ ya̱ kútáꞌán ráa jín‑i, retú suviráa íyó ti̱xi̱nꞌ jín inka ñɨvɨ, íyó vetíñú jee íyó rá te̱e néetiñu. Jee yukuán xi̱kóñáꞌán ráa táꞌán ráa.

³⁹ Soo ré kuíni rán ka̱ꞌ, kisanáaꞌ‑ó maa nu̱u̱nꞌ junta kana te̱e néetiñu sáni káchíꞌ ley.

⁴⁰ Chi íyó nijia tu̱yuꞌví xi̱kóñáꞌán rá te̱e nísotíñú Roma ránuꞌuꞌ, ya̱ sáꞌá tíxín‑ó, chi ntu̱náꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ íyó sáꞌá‑ó tuntíxín, jee ntu̱náꞌ íyó ya̱ nama‑o maáó jie̱ꞌe̱ꞌ nku̱tútú‑ó suꞌva.

⁴¹ Sáá nkachiꞌ re̱ꞌ yaꞌá, jee nna̱chuichí re̱ꞌ rá ñɨvɨ nku̱tútú yukuán.