Hechos 15 - Mixteco del suroeste de Tlaxiaco Oaxaca

Nku̱tútú rá te̱e kúñáꞌnú kúneí iniꞌ Jesús ñuunꞌ Jerusalén

¹ Kéꞌín rá te̱e va̱ji ne̱ Judea jee ntiaaꞌ ráa Antioquía. Jee xínéꞌénꞌ ráa rá ñaniꞌ kúneí iniꞌ Jesús ya̱: “Nsáꞌ nánitáꞌvíꞌ rán, ré ntu sáꞌá circuncidar rán maárán sánikua̱ꞌ ñujiínꞌ njiáꞌa nu̱u̱nꞌ Moisés ñakɨnꞌ re̱ꞌ.”

² Jee ntu̱né nkúnuún iniꞌ Pablo jín Bernabé jín ráa. Jee nka̱ntáꞌán túꞌun víꞌí ráa. Saáva rá ñanitáꞌán ñani ráa Bernabé jín Pablo jín inka rá ñɨvɨ yukuán, jee nta̱jí ráa rává kua̱ꞌa̱nꞌ nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ Jerusalén, sáva natúꞌún rává jín rá nísotíñú apóstol jín rá te̱e kúñáꞌnú jie̱ꞌe̱ꞌ tiñu yaꞌá.

³ I̱ña̱jée rá ñɨvɨ ya̱ kúneí iniꞌ ráa Jesús nna̱chuichí ráa Pablo jín Bernabé. Ni ya̱ kua̱jia̱ꞌa rává Fenicia jín Samaria, jee yukuán nna̱kani rává nu̱u̱nꞌ rá ñanitáꞌán kúneí iniꞌ ráa Jesús, tu̱ꞌun jie̱ꞌe̱ꞌ rá ñɨvɨ ntu kúvi Israel nna̱kani iniꞌ ráa ñujiínꞌ íñɨ́ ráa jee nki̱vɨ ráa nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ. Jee tu̱ꞌun yaꞌá nsa̱ꞌá‑a ya̱ nku̱sɨ̱ɨ̱ꞌ xá iniꞌ rává.

⁴ Sáá nkenta Pablo jín Bernabé ñuunꞌ Jerusalén, jee rá ñɨvɨ yukuán ya̱ kúneí iniꞌ ráa Jesús, jín rá te̱e nísotíñú apóstol, jín rá te̱e kúñáꞌnú nu̱u̱nꞌ ráa nna̱kuatáꞌví rává Pablo jín rá kútáꞌán jín re̱ꞌ. Jee nna̱kani Pablo jín Bernabé nɨꞌɨ ya̱ nsa̱ꞌá Ndiosíꞌ jín ráa.

⁵ Soo nna̱kuiñɨꞌ kéꞌín rá te̱e kúneí iniꞌ Jesús, ya̱ yɨ́ꞌɨ́ ñujiínꞌ fariseo, jee nkachiꞌ ráa: ―Íyó saꞌá circuncidar‑ó ráa, jee íyó tatúníꞌ‑ó ya̱ sikúnkuvi ráa tu̱ꞌun ley nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ, ya̱ njiáꞌa re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ Moisés.

⁶ Jee nku̱tútú rá te̱e níso ráa tiñu apóstol jín rá te̱e kúñáꞌnú, sáva kuna̱a̱ꞌ iniꞌ ráa tiñu yaꞌá.

⁷ Jee sáá nkuvi nkuva̱a̱yuꞌú víꞌí ráa, jee nna̱kuiñɨꞌ Pedro jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa: ―Ránoꞌó ñaniꞌ. Jíníꞌ rán ya̱ tiempúꞌ ya̱ta̱ꞌ, nka̱ji Ndiosíꞌ nuꞌuꞌ nteñu rán, sáva stekútu̱ꞌún ni̱ꞌ tu̱ꞌun va̱ꞌa nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ntu kúvi Israel, sáva teso̱ꞌo ráa jee i̱nu̱ꞌ iniꞌ ráa.

⁸ Jee Ndiosíꞌ jíníꞌ ánímaꞌ rá ñɨvɨ. Jee nna̱stúvi re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa, ya̱ ya nxi̱nánitáꞌvíꞌ re̱ꞌ ráa, chi njia̱ꞌa re̱ꞌ Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa, kuéntáꞌ kua̱ꞌ ya̱ ntaji re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ránꞌ.

⁹ Ntu káji Ndiosíꞌ néꞌyá re̱ꞌ yó jín ráa. Chi nxi̱nónoo re̱ꞌ kua̱chi yɨ́ꞌɨ́ ánímaꞌ ráa, chi kúneí iniꞌ ráa Jesús.

¹⁰ Saájee, ¿na̱kui chi kénta rán si̱kɨ̱ꞌ ya̱ sáꞌá Ndiosíꞌ, sáva síkítɨ́ꞌ rán iniꞌ re̱ꞌ? Chi jiáꞌa rán ɨɨn tiñu véi nasɨ́kuitɨꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ níkɨ́nꞌ ñujiínꞌ Jesús, ya̱ ntu nkúvi kuniso‑ó maa ni rá tátáꞌ‑ó yanaꞌán.

¹¹ Ntu̱ví suꞌva, chi ínúꞌ iniꞌ‑ó ya̱ nátavaꞌ I̱toꞌoꞌ‑ó Jesús yó nu̱u̱nꞌ kua̱chi‑ó nánitáꞌvíꞌ‑ó chi íyó mániꞌ iniꞌ re̱ꞌ néꞌyá re̱ꞌ yó jee síkútaꞌviꞌ re̱ꞌ maa, sánikua̱ꞌ síkútaꞌviꞌ re̱ꞌ maa nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ntu kúvi ñɨvɨ Israel ―nkachiꞌ Pedro.

¹² Níín nkuvi rá ñɨvɨ nku̱tútú, jee nteso̱ꞌo ráa ni nna̱kani Bernabé jín Pablo rá seña jín rá a̱nasɨ́ nsa̱ꞌá Ndiosíꞌ jín ráa nteñu rá ñɨvɨ ntu kúvi Israel, sáva kuniꞌ rá ñɨvɨ ya̱ íyó na̱a̱ꞌ tu̱ꞌun káchíꞌ ráa.

¹³ Sáá nkuvi nkaꞌanꞌ ráa, nka̱jiéꞌé nkaꞌanꞌ Jacobo jee nkachiꞌ‑i: ―Ránoꞌó ñaniꞌ. Teso̱ꞌo rán nuꞌuꞌ.

¹⁴ Nna̱kani Simón sáá máá xíꞌnañúꞌún ni̱yo ma̱ni̱ꞌ iniꞌ Ndiosíꞌ jín rá ñɨvɨ ntu kúvi Israel, jee ntavaꞌ re̱ꞌ ñɨvɨ nteñu ráa, sáva kuvi rává ñɨvɨ re̱ꞌ.

¹⁵ Jín tu̱ꞌun yaꞌá káꞌánꞌ nuún jín tu̱ꞌun ntee rá te̱e nna̱kani ráa tu̱ꞌun nkene yuꞌú Ndiosíꞌ. Sánikua̱ꞌ ya̱ nééꞌ Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ Tutuꞌ,

¹⁶ káchíꞌ Ndiosíꞌ: Ichinúúnꞌ, nikó ni̱ꞌ jee nasaꞌá ni̱ꞌ veꞌi David, ya̱ nkoyo. Jee rá ntánɨꞌ, naneꞌen ni̱ꞌ maa, jee nasaꞌá tuku ni̱ꞌ maa.

¹⁷ Sáva ne̱ rá inka ka̱ꞌ ñɨvɨ kuvi nanukú ráa I̱toꞌoꞌ‑ó. Ne̱ rá ñɨvɨ ntu kúvi Israel, ya̱ kána ni̱ꞌ ya̱ kɨꞌɨ ráa nu̱u̱nꞌ ni̱ꞌ.

¹⁸ Suꞌva nkachiꞌ I̱toꞌoꞌ‑ó, ya̱ nsa̱ꞌá re̱ꞌ ya̱ kuniꞌ ñɨvɨ ne̱ rá tiempúꞌ ya̱ta̱ꞌ.

¹⁹ ’Saáva nkuna̱a̱ꞌ iniꞌ ni̱ꞌ ya̱ nkúꞌva‑ó tiñu véi, sáva nstáña̱ꞌán‑ó rá ñɨvɨ ntu kúvi Israel, ya̱ nákani iniꞌ ráa, sáva kunikɨnꞌ ráa Ndiosíꞌ.

²⁰ Soo tee‑ó tu̱ꞌun kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ nu̱u̱nꞌ ráa. Kachiꞌ‑ó nu̱u̱nꞌ tutuꞌ ya̱ chusává ráa maáráa nka̱jíꞌ ráa ku̱ñu sókóꞌ rá ñɨvɨ nu̱u̱nꞌ rá santúꞌ ñunéꞌyúꞌ chi sáꞌá‑a ya̱ ntu̱ví ninuꞌun ráa nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ, jín ya̱ chusává saꞌá téní ráa, jín ya̱ chusává ráa maáráa nu̱u̱nꞌ ku̱ñu rá kitɨ ya̱ jíꞌni ráa su̱ku̱nꞌ, jín ya̱ chusává ráa maáráa kajiꞌ ráa ni̱ñɨ̱ꞌ.

²¹ Chi ne̱ tiempúꞌ ya̱ta̱ꞌ nasɨ́kuitɨꞌ, jee íyó rá te̱e ta ñuunꞌ ya̱ stékútu̱ꞌún ráa tu̱ꞌun, ya̱ njiáꞌa Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ Moisés. Chi ta rá ki̱vɨ̱ꞌ nájiáví, káꞌvi ráa maa iniꞌ rá veꞌi sinagoga sáá kútútú rá ñɨvɨ Israel néñu̱ꞌun ráa Ndiosíꞌ.

Tutuꞌ nta̱jí ráa nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ntu kúvi Israel

²² I̱ña̱jée rá te̱e nísotíñú ráa apóstol jín rá te̱e kúñáꞌnú jín ntáká rá inka rá ñɨvɨ kúneí iniꞌ ráa Jesús, jee nkuna̱a̱ꞌ iniꞌ ráa ya̱ ka̱ji ráa rá te̱e nteñu ráa, ya̱ tají ráa kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ Antioquía jín Pablo jín Bernabé. Nka̱ji ráa Judas, ya̱ naní Barsabás, jín ɨɨn te̱e naní Silas. Kúvi ráa u̱vi̱ꞌ rá te̱e kúñáꞌnú nteñu rá ñaniꞌ.

²³ Nta̱jí ráa tutuꞌ kua̱ꞌa̱nꞌ jín rá te̱e vá, ya̱ káchíꞌ suꞌva: “Ránuꞌuꞌ ya̱ kúvi ránꞌ rá apóstol jín rá te̱e kúñáꞌnú. Kúvi ráníꞌ ñaniꞌ ránú. Tée ráníꞌ nu̱u̱nꞌ rán, ya̱ nééꞌ nɨꞌɨ ñuunꞌ Antioquía jín rá sánitɨ́ɨn Siria jín Cilicia, ya̱ kúvi rán rá ñaniꞌ jín rá ku̱ꞌva, ya̱ ntu kúvi Israel. ’Nátají ránꞌ saludos tu̱ꞌun káva̱ꞌa nu̱u̱nꞌ ránoꞌó.

²⁴ ’Nteso̱ꞌo ránꞌ ya̱ sava rá táꞌán ráníꞌ nkene ráa nteñu ránuꞌuꞌ kua̱ne̱ꞌyá ráa ránoꞌó jee nxtaña̱ꞌán ráa ránoꞌó jín tu̱ꞌun ráa, jee nku̱naanꞌ rán nsa̱ꞌá ráa. Soo ntu̱náꞌ tiñu njia̱ꞌa ráníꞌ nu̱u̱nꞌ ráa.

²⁵ Saáva nuún iniꞌ ránꞌ jee ñani iniꞌ ránꞌ ya̱ íyó váꞌa ya̱ ka̱ji ránꞌ rá te̱e, ya̱ tají ránꞌ kua̱jiaaꞌ jín Bernabé jín Pablo nu̱u̱nꞌ ránoꞌó. Ñúnúunꞌ ránꞌ Bernabé jín Pablo.

²⁶ Kúvi rá te̱e vá ya̱ jiéꞌnéꞌ iniꞌ ráa saꞌá ráa tiñu I̱toꞌoꞌ‑ó Jesús ya̱ kúvi Cristo, sú kuviꞌ ráa.

²⁷ Saájee nta̱jí ránꞌ Judas jín Silas. Jee nakani ráa sánikua̱ꞌ ya̱ ntee ránꞌ.

²⁸ Chi kúnáaꞌ iniꞌ Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ Ndiosíꞌ jín‑ó ya̱ ntu̱náꞌ tee ránꞌ ni ɨɨn tiñu ka̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán, nsú káꞌ rá yaꞌá ya̱ íyó saꞌá rán.

²⁹ Chusává rán rá sókóꞌ ráa nu̱u̱nꞌ rá santúꞌ ñunéꞌyúꞌ, jín ni̱ñɨ̱ꞌ, jín ku̱ñu rá kitɨ ya̱ jíꞌni ráa su̱ku̱nꞌ, jee koto sáꞌá téní rán. Ré chusává rán rá yaꞌá saꞌá na̱a̱ꞌ rán. Kuáꞌán va̱ꞌa rán.”

³⁰ I̱ña̱jée nta̱jí rá ñɨvɨ rá te̱e vá, jee nkenta ráa ñuunꞌ Antioquía. Jee yukuán nna̱stútú ráa rá ñɨvɨ kúneí iniꞌ rává Jesús. Jee nna̱ku̱ꞌva ráa tutuꞌ vá nu̱u̱nꞌ rává.

³¹ Sáá nkaꞌvi rá ñɨvɨ vá maa, jee sɨ̱ɨ̱ꞌ xá nkuini rává jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ nna̱chuꞌun neí tu̱ꞌun vá iniꞌ rává.

³² Jee Judas jín Silas, ya̱ suni kúvi ráa te̱e nákani tu̱ꞌun kéne yuꞌú Ndiosíꞌ, jee nkaꞌanꞌ víꞌí ráa jín rá ñɨvɨ, sáva nna̱sáneí ráa xá iniꞌ rá ñanitáꞌán, jee nna̱chituvi ráa ya̱ kuni̱ꞌin rává kúneí iniꞌ rává Jesús.

³³ Sáá nneeꞌ ráa yakuꞌ tiempúꞌ yukuán, jee nkaꞌanꞌ rá ñanitáꞌán ka̱ꞌ jín ráa, sáva kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ va̱ꞌa ráa jee nikó i̱i̱ꞌ ráa nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ya̱ nta̱jí rává ráa.

³⁴ [Soo Silas ntaꞌanꞌ iniꞌ re̱ꞌ nkino̱o re̱ꞌ yukuán.]

³⁵ Soo Pablo jín Bernabé nkino̱o ráa ñuunꞌ Antioquía. Maáráa jín kue̱ꞌe̱ꞌ rá inka ka̱ꞌ ñɨvɨ xínéꞌénꞌ ráa jee stékútu̱ꞌún ráa tu̱ꞌun I̱toꞌoꞌ‑ó.

Pablo nna̱kijiéꞌé re̱ꞌ jíkanuun re̱ꞌ ya̱ uvíꞌ íchí sáva stekútu̱ꞌún re̱ꞌ tu̱ꞌun Jesús

³⁶ Njia̱ꞌa tiempúꞌ, jee nkachiꞌ Pablo nu̱u̱nꞌ Bernabé: ―Nikó i̱i̱ꞌ‑ó kaꞌanꞌ‑ó jín rá ñaniꞌ nɨꞌɨ rá ñuunꞌ nu̱u̱nꞌ nste̱kútu̱ꞌún‑ó tu̱ꞌun I̱toꞌoꞌ‑ó, sáva kuniꞌ‑ó na̱ja íyó ráa.

³⁷ Bernabé nkuini re̱ꞌ ya̱ kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ ráa jín Juan, ya̱ suni naní‑i Marcos.

³⁸ Soo ñani iniꞌ Pablo ya̱ ntu íyó va̱ꞌa ya̱ kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ ráa jín Marcos, chi nxi̱nóo re̱ꞌ ráa sánitɨ́ɨn Panfilia, jee ntu ñáꞌánꞌ‑a ka̱ꞌ jín ráa nu̱u̱nꞌ tiñu sáꞌá ráa.

³⁹ Ntu nkúnuún natúꞌún ni̱ꞌin ráa. Saáva nku̱sɨ́ɨ́n ráa, jee nkeꞌen Bernabé Marcos jee kua̱ꞌa̱nꞌ ráa iniꞌ barkúꞌ nu̱u̱nꞌ ñuꞌun káá ma̱ꞌñú nteñúꞌún naní Chipre.

⁴⁰ Soo nka̱ji Pablo Silas. Jee sáá nkuvi ni̱ka̱nꞌ rá ñaniꞌ ya̱ I̱toꞌoꞌ‑ó kumí re̱ꞌ ráa jee nachituvi re̱ꞌ ráa sáva sikúnkuvi ráa tiñu vá, chi íyó mániꞌ iniꞌ re̱ꞌ, jee nkene ráa yukuán kua̱ꞌa̱nꞌ ráa.

⁴¹ Jee njia̱ꞌa Pablo kua̱ꞌa̱nꞌ re̱ꞌ rá sánitɨ́ɨn Siria jín Cilicia, jee nna̱chituvi Pablo rá ñɨvɨ ya̱ kúneí iniꞌ ráa Jesús.