Hechos 13 - Mixteco del suroeste de Tlaxiaco Oaxaca

Bernabé jín Saulo nka̱jiéꞌé ráa kakanuun ráa jee stékútu̱ꞌún ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ

¹ I̱ña̱jée nteñu rá ñɨvɨ ñuunꞌ káꞌnú Antioquía ya̱ kúneí iniꞌ ráa Jesús ya̱ kútútú ráa yukuán, ni̱yo rá te̱e nákani ráa tu̱ꞌun kéne yuꞌú Ndiosíꞌ, jee ni̱yo rá te̱e ya̱ xínéꞌénꞌ ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ. Nkuvi ráa Bernabé jín Simón ya̱ naní Túún, jín Lucio te̱e ñuunꞌ Cirene, jín Manaén, ya̱ ñaꞌnu jín Herodes, ya̱ nta̱túníꞌ Herodes ñuunꞌ Galilea, jín Saulo.

² Ni néñu̱ꞌun ráa I̱toꞌoꞌ‑ó, jee nééꞌ niteꞌ ráa, jee nkachiꞌ Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ ráa suꞌva: ―Sasɨ́ɨ́n rán Bernabé jín Saulo, sáva saꞌá ráa tiñu ya̱ nkana ni̱ꞌ ráa saꞌá ráa.

³ Saájee sáá nkuvi nneeꞌ niteꞌ rá te̱e yukuán, jee nkaꞌanꞌ ráa jín Ndiosíꞌ, jee nchi̱só ráa naꞌá ráa Bernabé jín Saulo, jee ña̱kaꞌanꞌ ráa ntíꞌ ka̱ꞌ jín rává jee kua̱ꞌa̱nꞌ rává.

Nste̱kútu̱ꞌún Bernabé jín Saulo tu̱ꞌun Jesús ñuunꞌ Chipre

⁴ Saájee nkene Bernabé jín Saulo chi nchu̱ichí Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ Ndiosíꞌ ráa, jee ña̱ꞌa̱nꞌ ráa ñuunꞌ Seleucia. Jee ne̱ yukuán nna̱ku̱ꞌun ráa iniꞌ barkúꞌ kua̱ꞌa̱nꞌ ráa nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ Chipre, ya̱ kúvi ñuꞌun káá sɨ́ɨ́n ma̱ꞌñú nteñúꞌún.

⁵ Sáá nkenta ráa ñuunꞌ Salamina, ya̱ tɨ́ɨn Chipre, jee nnuun ráa barkúꞌ yukuán, jee nste̱kútu̱ꞌún ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ iniꞌ rá veꞌi sinagoga nu̱u̱nꞌ néñu̱ꞌun rá ñɨvɨ Israel nééꞌ yukuán Ndiosíꞌ. Suni kútáꞌán Juan jín ráa, sáva chineí re̱ꞌ ráa.

⁶ Jee ni̱kónúun ráa nɨꞌɨ nu̱u̱nꞌ ñuꞌun Chipre ne̱ ñuunꞌ Pafos. Yukuán nke̱táꞌán ráa ɨɨn te̱e tásɨ́. Káchíꞌ re̱ꞌ nika̱ꞌ ya̱ nákani re̱ꞌ tu̱ꞌun kéne yuꞌú Ndiosíꞌ, soo xínáꞌví re̱ꞌ. Kúvi re̱ꞌ te̱e Israel naní BarJesús.

⁷ Íñɨ́ re̱ꞌ jín te̱e nísotíñú ya̱ tátúníꞌ nɨꞌɨ Chipre, naní Sergio Paulo, ya̱ kúvi te̱e nito xi̱ni̱ꞌ. Jee nkana te̱e vá Bernabé jín Saulo chi kuíni‑i teso̱ꞌo‑o Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ.

⁸ Soo te̱e tásɨ́ vá (ya̱ suni naní Elimas tu̱ꞌun griego) jee nnuni̱ꞌin re̱ꞌ si̱kɨ̱ꞌ ráa. Nsa̱ꞌá re̱ꞌ suꞌva, chi nnuni̱ꞌin re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ te̱e nísotíñú vá ya̱ nkúneí iniꞌ‑i Jesús.

⁹ Soo Saulo (ya̱ suni naní Pablo) nchi̱tú Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ Ndiosíꞌ jín re̱ꞌ, jee nkino̱o nne̱ꞌyá váꞌa re̱ꞌ maa.

¹⁰ Jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ‑u: ―¡Kúneí tu̱ntúꞌún jín nú! ¡Máá jíka xínáꞌví nú! ¡Se̱ꞌya kui̱ꞌna̱ꞌ kúvi nú! ¡Kénta nú si̱kɨ̱ꞌ nɨꞌɨ ya̱ váꞌa! ¿Á ni nsíkɨ́kui̱ñɨ̱ꞌ nú ya̱ nátatúꞌún nú jie̱ꞌe̱ꞌ ichi na̱a̱ꞌ I̱toꞌoꞌ ráníꞌ Jesús rúja?

¹¹ Ntañúꞌún jee fuersáꞌ ííꞌ I̱toꞌoꞌ ránꞌ nkenta si̱kɨ̱ꞌ nú. Kukuáá nú jee nku̱néꞌyá nú ka̱ꞌ nka̱niiꞌ ɨɨn tiempúꞌ ―nkachiꞌ Pablo. Kuísá nnu̱neenꞌ nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ, jee jíka re̱ꞌ núkú re̱ꞌ ya̱ tɨɨn ñɨvɨ naꞌá re̱ꞌ jee kunaka‑a re̱ꞌ.

¹² Sáá niniꞌ te̱e nísotíñú ya̱ nkuvi suꞌva, jee ni̱nu̱ꞌ iniꞌ re̱ꞌ tu̱ꞌun káꞌánꞌ Pablo, jee nti̱vɨ́ xíniꞌ re̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ xínéꞌénꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun I̱toꞌoꞌ‑ó.

Pablo jín Bernabé nkenta ñuunꞌ Antioquía káá yatin sánitɨ́ɨn ñuunꞌ Pisidia

¹³ I̱ña̱jée Pablo jín rá kútáꞌán jín re̱ꞌ nkene ráa ñuunꞌ Pafos iniꞌ barkúꞌ. Jee nkenta ráa ñuunꞌ Perge ya̱ tɨ́ɨn Panfilia. Soo nxi̱nóo Juan ráa jee nni̱kó re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ Jerusalén.

¹⁴ Soo njia̱ꞌa ráa Perge jee nkenta ráa ñuunꞌ Antioquía, ya̱ káá yatin nu̱u̱nꞌ ñuꞌun tɨ́ɨn Pisidia. Jee sátuꞌ ki̱vɨ̱ꞌ nájiáví, nki̱vɨ ráa iniꞌ veꞌi sinagoga nu̱u̱nꞌ kútútú rá ñɨvɨ Israel, jee ña̱kuneeꞌ ráa.

¹⁵ Sáá nkuvi nkaꞌvi ɨɨn te̱e nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ yakuꞌ tu̱ꞌun ley Ndiosíꞌ, ya̱ ntee Moisés yanaꞌán, jín yakuꞌ tu̱ꞌun ya̱ njia̱ꞌa Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ rá te̱e ya̱ ntee ráa maa yanaꞌán, jee nta̱jí rá te̱e kúñáꞌnú veꞌi sinagoga kachiꞌ ráa nu̱u̱nꞌ Pablo jín Bernabé: ―Ránoꞌó ñaniꞌ. Retú íyó ya̱ kachiꞌ rán nasáneí rán iniꞌ rá ñɨvɨ, kachiꞌ rán xá maa.

¹⁶ Nna̱kui̱ñɨ̱ꞌ nichiꞌ Pablo, jee nsa̱ꞌá naꞌá re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ sáva kuniꞌín ráa, jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa: ―Teso̱ꞌo ránoꞌó, se̱ꞌya ñuunꞌ‑ó Israel, jín rá inka ránoꞌó ya̱ ñúyúꞌví iniꞌ rán Ndiosíꞌ.

¹⁷ Ndiosíꞌ ya̱ néñu̱ꞌun rá ñɨvɨ‑ó Israel re̱ꞌ, nka̱ji re̱ꞌ rá jííꞌ yanaꞌán‑órán. Jee ɨɨn nación ñáꞌnú nsa̱ꞌá re̱ꞌ ráa, ni ya̱ kúvi ráa to̱ꞌo̱ꞌ nneeꞌ ráa nación Egipto. Jee jín máá fuersáꞌ ííꞌ re̱ꞌ ntavaꞌ re̱ꞌ ráa xi̱ntíín Egipto.

¹⁸ Yatin u̱vi̱xiko (40) kui̱ya̱ꞌ ñeꞌneꞌ iniꞌ re̱ꞌ ni̱ñɨ re̱ꞌ jín ráa nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún saɨn.

¹⁹ Jee nxi̱náánꞌ re̱ꞌ u̱xa̱ꞌ nación ya̱ káá nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún, naní Canaán. Jee njia̱ꞌa re̱ꞌ ñuꞌun vá nu̱u̱nꞌ rá jííꞌ yanaꞌán‑órán, sáva nuvi ráa ñɨvɨ xí ñuꞌun vá.

²⁰ Yatin ku̱mi̱ꞌ sientúꞌ u̱vi̱xiko u̱ji̱ꞌ (430) kui̱ya̱ꞌ ya̱ nkuvi nɨꞌɨ vá. Jee kuíre njia̱ꞌa re̱ꞌ kéꞌín rá te̱e kunee tiñu yósóꞌ nu̱u̱nꞌ ráa. Nsa̱ꞌá re̱ꞌ suꞌva ne̱ rá ki̱vɨ̱ꞌ ntekuꞌ Samuel, te̱e nna̱kani‑i Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ njia̱ꞌa re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ‑u.

²¹ Rá ki̱vɨ̱ꞌ vá, ni̱ka̱nꞌ ráa ɨɨn te̱e nísotíñú sáva tatúníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa. Jee njia̱ꞌa Ndiosíꞌ Saúl nu̱u̱nꞌ ráa, jee nnisotíñú re̱ꞌ nta̱túníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa u̱vi̱xiko (40) kui̱ya̱ꞌ. Jee kúvi re̱ꞌ se̱ꞌya Cis, jee kúvi re̱ꞌ ɨɨn rá te̱e tataꞌ váji nu̱u̱nꞌ Benjamín.

²² Soo nsíyo Ndiosíꞌ Saúl, jee ñani re̱ꞌ David kuvi te̱e nísotíñú tatúníꞌ‑i nu̱u̱nꞌ ráa. Jee Ndiosíꞌ nna̱stúvi ya̱ naáꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ David: “Jíníꞌ ni̱ꞌ, ya̱ David, se̱ꞌya Isaí, vá nuún ánímaꞌ jín ni̱ꞌ. Suvire̱ꞌ sáꞌá nɨꞌɨ ya̱ kuíni ni̱ꞌ.”

²³ ’Njia̱ꞌa Ndiosíꞌ ɨɨn rá ichiyúkúnꞌ váji ne̱ nu̱u̱nꞌ maá te̱e vá nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ‑órán Israel, sáva natavaꞌ re̱ꞌ yó nu̱u̱nꞌ kua̱chi‑ó xinánitáꞌvíꞌ re̱ꞌ yó. Jesús ví re̱ꞌ. Njia̱ꞌa Ndiosíꞌ maa sáni nchi̱sóyuꞌú re̱ꞌ ya̱ ku̱ꞌva re̱ꞌ maa.

²⁴ Ne̱ ntiáꞌan kijiéꞌé Jesús tiñu saꞌá‑a, nste̱kútu̱ꞌún Juan nu̱u̱nꞌ nɨꞌɨ rá ñɨvɨ Israel, ya̱ íyó nakani iniꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ kua̱chi ráa jee kunikɨnꞌ ráa Ndiosíꞌ, jee kuanuté ráa.

²⁵ Sáá va̱ji xinɨ́ꞌɨ Juan tiñu sáꞌá re̱ꞌ, jee nkachiꞌ re̱ꞌ: “¿Né ɨɨn ví ni̱ꞌ káꞌvi iniꞌ rán? Nsu̱ví ni̱ꞌ ví re̱ꞌ ya̱ ñani Ndiosíꞌ sáva xinánitáꞌvíꞌ re̱ꞌ yó. Soo kune̱ꞌyá rán, chi ya̱ta̱ꞌ ni̱ꞌ va̱ji ɨɨn ya̱ kúñáꞌnú nasɨ́kuitɨꞌ ka̱ꞌ ya̱ ni ntu̱né íyó níꞌinꞌ ni̱ꞌ ya̱ nanají ni̱ꞌ ni̱jia̱nꞌ yɨ́ꞌɨ́ jie̱ꞌe̱ꞌ re̱ꞌ.”

²⁶ ’Ránoꞌó ñaniꞌ, ya̱ kúvi rán se̱ꞌya tataꞌ Abraham, jín rá inka ñɨvɨ, ya̱ nééꞌ nteñu rán, ya̱ ñúyúꞌví iniꞌ rán nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ. Nta̱jí re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán tu̱ꞌun yaꞌá ya̱ káchíꞌ ya̱ nátavaꞌ re̱ꞌ yó nu̱u̱nꞌ kua̱chi‑ó xínánitáꞌvíꞌ re̱ꞌ yó.

²⁷ Jee rá ñɨvɨ nééꞌ ñuunꞌ Jerusalén jín rá te̱e kúñáꞌnú nu̱u̱nꞌ ráa, ntu nnákuniꞌ ráa ya̱ Jesús ví ya̱ ñani Ndiosíꞌ sáva xinánitáꞌvíꞌ re̱ꞌ yó. Jee ntu ñáku̱ꞌun iniꞌ ráa tu̱ꞌun nkachiꞌ rá te̱e nna̱kani tu̱ꞌun nkene yuꞌú Ndiosíꞌ ya̱ níso nu̱u̱nꞌ Tutuꞌ, sú káꞌvi ráa tu̱ꞌun vá ta rá ki̱vɨ̱ꞌ nájiáví. Sú ntu jíníꞌ ráa ná kúvi ya̱ sáꞌá ráa, nsi̱kúnkuvi ráa ya̱ káchíꞌ tu̱ꞌun vá, sáá nsa̱náaꞌ ráa ya̱ kaꞌniꞌ ráa maa.

²⁸ Chi sú ntu nkútúníꞌ na̱ jie̱ꞌe̱ꞌ kaꞌniꞌ ráa maa, jee ni̱ka̱nꞌ ráa nu̱u̱nꞌ Pilato tají re̱ꞌ kɨ̱kaꞌniꞌ maa.

²⁹ Jee sáá nsi̱kúnkuvi ráa nɨꞌɨ ya̱ káchíꞌ Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ Jesús, ya̱ níso nu̱u̱nꞌ Tutuꞌ Ííꞌ, jee nxi̱núun ráa ñunéꞌyúꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ kurúsiꞌ, jee nse̱ꞌí ráa maa iniꞌ yaviꞌ kava.

³⁰ Soo Ndiosíꞌ nxi̱nátekuꞌ i̱i̱ꞌ maa nteñu rá níꞌiꞌ jee nxi̱nákóo re̱ꞌ maa.

³¹ Nku̱kueꞌeꞌ ki̱vɨ̱ꞌ ya̱ ntu̱vi re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ nku̱táꞌán jín re̱ꞌ, sáá nkene re̱ꞌ Galilea jee nikanuun re̱ꞌ ne̱ ñuunꞌ Jerusalén. Jee ntañúꞌún suviráa kúvi ya̱ nástúvi ya̱ naáꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ.

³² ’Jee ránuꞌuꞌ stékútu̱ꞌún ráníꞌ nu̱u̱nꞌ ránoꞌó tu̱ꞌun váꞌa, ya̱ nchi̱sóyuꞌú Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ rá jííꞌ‑ó yanaꞌán.

³³ Stékútu̱ꞌún ráníꞌ ya̱ nsi̱kúnkuvi Ndiosíꞌ tu̱ꞌun váꞌa yaꞌá nu̱u̱nꞌ rá se̱ꞌya ichiyúkúnꞌ váji ne̱ nu̱u̱nꞌ ráa, ya̱ súví kúvi‑ó. Chi ñani re̱ꞌ Jesús jee nxi̱nátekuꞌ i̱i̱ꞌ re̱ꞌ maa. Suni káchíꞌ suꞌva nu̱u̱nꞌ Tutuꞌ níso Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ, naní salmo uvíꞌ. Yukuán káchíꞌ Ndiosíꞌ: Suvinú kúvi Se̱ꞌya ni̱ꞌ. Vitan nsa̱ꞌá ni̱ꞌ ya̱ nkenta kúvi ni̱ꞌ tááꞌ nú.

³⁴ ’Nste̱kútu̱ꞌún Ndiosíꞌ ya̱ nxi̱nátekuꞌ i̱i̱ꞌ re̱ꞌ Jesús nteñu rá níyɨ jee nxi̱nákóo re̱ꞌ maa, sáva ntívɨ́ ñunéꞌyúꞌ‑u, chi suꞌva káchíꞌ nu̱u̱nꞌ Tutuꞌ níso Tu̱ꞌun re̱ꞌ: Taji nijia ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán ya̱ váꞌa ííꞌ ya̱ nchi̱sóyuꞌú ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ David. Tu̱ꞌun kínóo kutú ví yaꞌá.

³⁵ ’Suni nkachiꞌ David nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ inka salmo: Ya nsáꞌ ku̱ꞌva nú te̱ꞌyu̱ꞌ ñunéꞌyúꞌ maáréꞌ, ya̱ ííꞌ kúvi re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ nú.

³⁶ ’Soo íyó nijia ya̱ ña̱tíñú Ndiosíꞌ David, nteñu rá ñɨvɨ rá ki̱vɨ̱ꞌ ntekuꞌ re̱ꞌ. Nsa̱ꞌá re̱ꞌ tiñu sánikua̱ꞌ nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ jee ni̱ꞌi̱ꞌ re̱ꞌ. Jee nse̱ꞌí ráa ñunéꞌyúꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ íyó rá ñunéꞌyúꞌ rá tátáꞌ re̱ꞌ, jee nti̱vɨ́ nijia re̱ꞌ.

³⁷ Soo máá Jesús, ya̱ nxi̱nátekuꞌ i̱i̱ꞌ Ndiosíꞌ maa, ntu ntívɨ́ ñunéꞌyúꞌ‑u.

³⁸ Saáva íyó kuniꞌ ránoꞌó ñaniꞌ, ya̱ tékútu̱ꞌún nu̱u̱nꞌ rán, ya̱ nékáꞌnú iniꞌ Ndiosíꞌ rá kua̱chi‑ó, jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ nsa̱ꞌá Jesús.

³⁹ Ntu kúvi kino̱o na̱a̱ꞌ‑ó nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ sikúnkuvi‑ó tu̱ꞌun ley nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ, ya̱ njia̱ꞌa re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ Moisés. Chisaꞌ Jesús sííyo nɨꞌɨ kua̱chi nɨꞌɨ rá ñɨvɨ kúneí iniꞌ ráa re̱ꞌ, jee kino̱o na̱a̱ꞌ ráa nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ sáꞌá Jesús.

⁴⁰ Saáva nito koo rán maárán, sáva nkúnoꞌo rán ya̱ nkachiꞌ rá te̱e nna̱kani ráa tu̱ꞌun nkene yuꞌú Ndiosíꞌ, ya̱ níso nu̱u̱nꞌ Tutuꞌ Ííꞌ, jee nkachiꞌ ɨɨn ráa:

⁴¹ Kune̱ꞌyá rán, ya̱ káꞌánꞌ u̱ꞌvi̱ꞌ rán jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ káchíꞌ ni̱ꞌ. Ti̱vɨ́ xíniꞌ rán jee kɨ̱naanꞌ rán. Chi rá ki̱vɨ̱ꞌ tékúꞌ rán, saꞌá ni̱ꞌ ɨɨn tiñu ya̱ ni̱núꞌ iniꞌ rán, súnika̱ꞌ nakani ñɨvɨ maa nu̱u̱nꞌ rán, nkachiꞌ Ndiosíꞌ ―nkachiꞌ Pablo.

⁴² Jee sáá nkene Pablo jín Bernabé, ni̱ka̱nꞌ rá ñɨvɨ ya̱ kaꞌanꞌ ráa ka̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun yaꞌá, ne̱ inka ki̱vɨ̱ꞌ nájiáví.

⁴³ Sáá ntu̱ꞌu̱ꞌ ya̱ nnu̱tútú ráa, jee kue̱ꞌe̱ꞌ rá ñɨvɨ Israel jín rá ñɨvɨ ya̱ ntu kúvi Israel, ya̱ nni̱vɨ ráa ñujiínꞌ Israel jee néñu̱ꞌun ráa Ndiosíꞌ, jee nnikɨnꞌ ráa Pablo jín Bernabé. Jee nkaꞌanꞌ rává jín ráa, jee nna̱kutíñú rává nu̱u̱nꞌ ráa ya̱ kuni̱ꞌin ráa nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ, sáva nachituvi re̱ꞌ ráa.

⁴⁴ Ne̱ inka ki̱vɨ̱ꞌ nájiáví, nku̱tútú kúnɨꞌɨ rá ñɨvɨ xín ñuúnꞌ, sáva teso̱ꞌo ráa Tu̱ꞌun I̱toꞌoꞌ‑ó.

⁴⁵ Soo sáá niniꞌ rá ñɨvɨ Israel ya̱ kue̱ꞌe̱ꞌ ñɨvɨ nku̱tútú yukuán, jee nñu̱kuíñɨ́ iniꞌ ráa nne̱ꞌyá ráa Pablo. Jee nkachiꞌ ráa ya̱ nátatúꞌún ráa re̱ꞌ. Jee ntenu̱u̱nꞌ ráa re̱ꞌ.

⁴⁶ Saájee nkaꞌanꞌ neí iniꞌ Pablo jín Bernabé jee nkachiꞌ ráa nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ Israel: ―Xíꞌna nu̱u̱nꞌ ránoꞌó íyó kachiꞌ ráníꞌ Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ. Soo nku̱ichi iniꞌ rán maa, jee sánáaꞌ rán ya̱ ntu íyó níꞌinꞌ rán ya̱ kutekuꞌ rán nɨ́ɨ́nkání jín Ndiosíꞌ. Teso̱ꞌo rán. Saáva kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ ránꞌ stekútu̱ꞌún ránꞌ maa nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ntu kúvi Israel.

⁴⁷ Chi sukuán nta̱túníꞌ I̱toꞌoꞌ‑ó nu̱u̱nꞌ ránꞌ: Ñani ni̱ꞌ nó, sáva kúvi nú kuéntáꞌ ɨɨn ñuꞌunꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ntu kúvi Israel. Sáva stekútu̱ꞌún nú tu̱ꞌun ni̱ꞌ ne̱ nu̱u̱nꞌ nɨ́ꞌɨ ichi ñɨ̱vɨ́, jie̱ꞌe̱ꞌ na̱sa nanitáꞌvíꞌ ráa.

⁴⁸ Sáá nteso̱ꞌo rá ñɨvɨ ntu kúvi Israel yaꞌá, jee nku̱sɨ̱ɨ̱ꞌ iniꞌ ráa, jee nna̱kuetúꞌún ráa jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun I̱toꞌoꞌ‑ó. Jee ni̱nu̱ꞌ iniꞌ nɨꞌɨ ñɨvɨ na̱kua̱ꞌ nka̱ji Ndiosíꞌ ta ɨɨn kutekuꞌ‑u nɨ́ɨ́nkání jín re̱ꞌ.

⁴⁹ Jee ñe̱te̱nuun tu̱ꞌun I̱toꞌoꞌ‑ó nɨꞌɨ sánitɨ́ɨn yukuán.

⁵⁰ Soo rá ñaꞌan ya̱ néñu̱ꞌun ráña Ndiosíꞌ, ya̱ kúvi ráña ya̱ ñáꞌnú nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ vá, jín rá te̱e kúñáꞌnú nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ vá, jee rá ñɨvɨ Israel nsi̱ínúꞌ ráa iniꞌ rává, jee nsi̱kántátúꞌun ráa rává sáva saꞌá kini nɨꞌɨ rává Pablo jín Bernabé, jee nta̱níkɨ́nꞌ rává ráa nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ rává.

⁵¹ Soo nkisɨ ráa ti̱ka̱cha̱a̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ ráa, sáva túvi ya̱ íyó si̱kɨ̱ꞌ rá ñɨvɨ ñuunꞌ vá nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ. Jee kua̱ꞌa̱nꞌ ráa ñuunꞌ Iconio.

⁵² Jee rá ñɨvɨ ya̱ yɨ́ꞌɨ́ ráa nu̱u̱nꞌ Jesús kúsɨ́ɨꞌ iniꞌ ráa, jee ñúchitú Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ Ndiosíꞌ ráa.